Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-05 / 54. szám, kedd

ÚJ szó SPORT 1996. március 5. NYILASI TIBOR, A FERENCVÁROS LABDARÚGÓCSAPATÁNAK EGYKORI VEZETŐEDZŐJE: „Eletem vágya, hogy szövetségi kapitány legyek!" Újra és újra előveszik. Előveszik, hol a fényképét (mert róla fotó szinte minden pózban, úgymint: gólöröm, test­csel, sérülés, sőt... megálljt parancsoló testtartásban a lóháton ülő és kardlappal hadonászó rendőr előtt Is...), hol pedig - őt magát. Mondván, hogy most Itt vagy éppen ott lesz edző, ugyanis a hírek szerint ehhez, vagy ahhoz a csapathoz hívták. És... Itt van „ráadásnak" a visszatérő refrén: most aztán tényleg ő lesz a magyar válogatott szö­vetségi kapitánya. Nyilasi Tibor azonban, a rendszeres „hírbehozások" ellenére, továbbra Is kitart a két évvel ezelőtti elhatározása mellett: nem vállal pozíciót a ma­gyar labdarúgásban! Ám a kérdés (ugyebár: újra...) az, hogy.- meddig nem? „Nyíl" továbbra Is várakozó állás­ponton van. Pedig vannak, akik fogadni mernének rá, hogy a régi-új MLSZ-elnök, Laczkó Mihály előbb-utóbb őt kéri fel szövetségi kapitánynak. m Meglepve hallottam, hogy Jánossomorján játszott a Fradi öregfiúkkal. - Meglepve?! Nagyon jó kondiban vagyok, élvezem a futballt, rendszeresen edzek a Magyar Kábel pályáján. • Éppen a Kábel-pályán?!... Ha ez papírra kerül, J e nem mossa magáról", hogy Laczkó úr megkörnyékezte... - A Kábel-pályára már akkor js kijártam, amikor Laczkó úr még nem volt - tegyük hozzá: újra - az MLSZ elnöke. Kijár­tam a Kábelre „csak" azért, mert ott játszanak korábbi csapattársaim és barátaim, "Pogány Laci, Jancsika, Törőcsik Andris. Ott vagyok a csapat meccsein, hétköznap pedig tréningezek a fiúkkal. Szeretek ott lenni, mert... Vala­hogy el tudok bújni. Senki sem zavar, csak a futball számít, a játék. • Ezek szerint nem elég a Fradi öregfiúk? - Természetesen az öregfiúk az első számú csapat most is. Ha elmondom, hogy milyen fel­lépéseink voltak a közelmúlt­ban, meglepődik. Szigetszent­miklós, Kalocsa, Szarvas és most legutóbb Jánossomorja. Alig győzzük a meghívásokat és a teremtornákat. Am mindenhol olyan szeretettel fogadnak ben­nünket, hogy azt nehéz szavak­ba önteni. Azért örülök ennek, mert így érzem, hogy ebben az országban nem fordultak el mindenhol a futballtól, hogy igenis rajonganak az emberek ezért a játékért. Meg aztán így látom azt is, mennyi tehetséges kissrác van szinte mindenhol. Ezt kellene meglovagolni, és ha egy picit jönnének az eredmé­nyek, megfordulna a széljárás a magyar futballban is. • Régen hallottam ilyen lel­kesen beszélni... - Ezek az élmények valóban feldobtak. De miért csodálko­zik ezen? A sok negatív él­mény után ez érthető, nem? Amikor otthagytam a Ferenc­várost, még „tele volt a fejem", azóta szerencsére sok minden leülepedett bennem... Nyilasi Tibor ekkor még a Fradi kispadján ült.. • ... és most boldogan, kie­gyensúlyozottan él. - Tökéletes a helyzetjellem­zés, ugyanis tényleg boldog va­gyok. Jut időm mindenre, a családra, a kikapcsolódásra. • És miből él? - Nagyon sok mindent csi­nálok. Például nem olyan ré­gen kötöttem egyéves szerződést a LOTTO sportszer­gyártó céggel, olyasféle mar­ketingmenedzser vagyok. De jut számomra munka a VICO­(Eugen Vojtíšek felvétele) nál, a Vasárnapi Híreknél és a Népszavánál is. • A felsorolásból csak a lé­nyeg hiányzik... - A kispadra gondol? Nos, most ott tartok, ha kedvező ajánlatot kapok, elvállalom. • Akár a szövetségi kapi­tányságot is? - Őszintén szólva, sajnálom Mészöly Kálmánt, mert nem lehet könnyű úgy dolgozni, hogy a „szabadlistás" edzőket állandóan a riválisaként emle­getik. Egyébként is az a véle­ményem, hogy hagyják Mé­szölyt dolgozni! Én még játé­kosként, nyolcvankettőben vé­gigcsináltam vele egy világbaj­noki felkészülést, tudom, mire képes. Ráadásul... Miért kelle­ne éppen most leváltani őt? Azért, hogy újra a nulláról in­duljon az utódja? Értse meg mindenki, annyi időt elpocsé­koltak már, hogy nem lehet to­vább kísérletezni. Tavasszal jönnek a barátságos meccsek, méghozzá nagyon nehéz ellen­felekkel, aztán az ősszel már világbajnoki selejtezőt játszik a magyar válogatott. Ezért mondom, elég a kísérlete­zésből. S ez még akkor is igaz, ha Mészöly elveszítette egyik segítségét, Mezey Györgyöt. • Ha már említi... Mi a véle­ménye arról, hogy Mezey le­mondott az MLSZ-es elnökségi tagságról? - Nem az én feladatom ezt elbírálni. Meg aztán mostaná­ban túl „messze" vagyok a fut­balltól. Bár... Kívülállóként az a véleményem, nemcsak Me­zey, hanem több más szakem­ber előtt sincs bezárva a kapu. • Figyelemmel követte az el­nökválasztást? - Amennyire kellett odafi­gyeltem rá... Időnként csak kapkodtam a fejem, mert nem tetszett az a rengeteg sze­mélyeskedés, az a sok csatá­rozás. Az amerikai elnökvá­lasztás jutott az eszembe, mert úgy tűnt, mintha bizonyos csoportok „tolták volna előre" a jelöltjüket. Egyébként nem most dőlt el ez a harc, hanem sokkal inkább akkor, amikor a korábbi elnök kijelölte a szak­mai stábját. Mert az itt a kulcs­kérdés: kik dolgoznak a szö­vetségben a szakmából... Az elnök inkább protokolláris fe­ladatot lát el. • Meglepődött Laczkó Mi­hály újbóli megválasztásán? - Tulajdonképpen nem. Úgy éreztem, háromesélyes ez a „meccs". Ám ebben az ügyben megint csak ki kell hangsú­lyoznom, hogy pillanatnyilag nem az elnök személye a fon­tos. • Ám ha Laczkó úr azt mon­daná önnek, hogy... - Ne is folytassa! Dédelge­tett álmom, hogy egyszer szö­vetségi kapitány leszek. A je­lenlegi helyzetről azonban már elmondtam a véleményemet... • És a Fradi?... - Szombaton a fiammal kinn voltam a jégkorong­döntőn. Szurkoltunk, de ennél több kapcsolatom nincs a klubbal. • Labdarúgó-mérkőzésre is kijár majd? - Azt már tudom, hogy az olimpiai válogatott meccsére kimegyek. Drukkolok a fiúknak azért, hogy kijussanak Atlantá­ba. Jó lenne már valami sikerél­mény. A bajnokságban érdekes lesz a BVSC és a Fradi verseny­futása, és nagyon kíváncsi va­gyok a debreceni fiatalokra is. • Az utolsó is a Nyilasival kapcsolatos örök kérdések egyike: jár még lóversenyre? - Persze. Azt mindig is sze­retni fogom. Nagyon jó ott a le­vegő, no meg a társaság is, és még az sem baj, hogy nem mindig nyerek... SINKOVICS GÁBOR SEM ELEKTROSVIT, SEM NFC - HANEM (FUZIO NÉLKÜL) FKM Megszűnés fenyegette a labdarúgást Kilenc hónappal ezelőtt futball-lázban égett Érsekújvár. A Nyltra-partl város labdarúgócsapata, az Elektrosvlt ugyanis a III. liga nyugati csoportjának zárófordulója előtt az első helyen állt, s Szikora György edző legénysége, valamint a kék-fehér hívek népes tábora a feljutás reményében uta­zott a nagy rivális pöstyénl gárda otthonába. A világhírű fürdővárosban, a mindent eldöntő mérkőzésen azonban a vágsellyel Barczl Szilárd Játékvezető volt a főszereplő, az ő ajándéktizenegyesével (hét perccel a befejezés előtt!) ke­rült a II. ligába az azerl Marat Manafov által támogatott (két hónappal később távozott) Piešťany. Érsekújvárott, az égbekiáltó igazságtalanságot követően hó­napokig teljes tanácstalanság uralkodott, az új edző, Štefan Slezák is csak pár hétig maradt a szigeti stadionban, és már az őszi idény elején vette a kalap­ját. Egyre kilátástalanabb lett a Csanda Endre főpolgármester helyzet, s amikor a Bánovce el­leni hazai fiaskó után a szurko­lók megverték a bírót, lemon­dott a teljes vezetőség, s a klub­ban az anarchia lett úrrá. Sokan már temetni kezdték a szebb napokat látott csapatot, amely két hazai mérkőzését 30 kilo­méterre Érsekújvártól volt kény­telen lejátszani. Ha nehezen is, de sikerült befejeznie az idei bajnokság első „félidejét". Végül a középmezőnyben zárta az őszi idényt. Ezzel még nem ért véget az új­vári futballisták kálváriája. Az el­múlt év végén elkezdődtek a tár­gyalások az szponzorokkal, ám az Elektrosvit nem tudott velük zöld ágra vergődni. Január végé­ig nem edzett(!) a III. ligás csa­pat. A hosszas huzavona után a privatizáció előtt álló vállalat ve­zetősége felkérte Štefan Haulík edzőt, hogy vegye át az együttes irányítását, és kezdje el a téli alapozást. Az Elektrosvit egykori kitűnő középpályása ezúttal is igent mondott (harmadszor ült a kék-fehérek kispadjára!). A gárda ugyan készült a visszavágó sorozatra, azonban az anyagi háttér korántsem volt biztosítva. Egyre kilátástalanab­bá vált a helyzet, s nem túlzás: megszűnés fenyegette az érsek­újvári labdarúgást (a IV. ligás NFC a többmilliós adósság mi­att feloszlott a télen, s ha hinni lehet a jól értesülteknek, a zse­liziek megvették a klubot!). A vá­ros, pontosabban Csanda End­re főpolgármester tárgyalóasz­talhoz hívta a két szakosztály vezetőit. A fúziót valamennyien elvetették, ugyanis a múltban már volt egy sikertelen „futball­házasság" a Nyitra partján... - Mi kezdettől fogva egy váro­si csapat létrehozását szorgal­maztuk, az csak természetes, hogy a magasabb osztályban szereplőt támogattuk, s az is nyilvánvaló volt, a másik nem olvad bele, ám legjobbjait ne­künk adja. Az Elektrosvittel na­gyon korrekt tárgyalásokat foly­tattunk, minden különösebb el­lenállás nélkül belement a név­változtatásba, és azt is meg­ígérte, hajlandó belépni a szponzorok közé. Az NFC-vel nem lehetett megállapodni, saj­nos, egy-két erősségét egyik napról a másikra eladta. (Vajon hogyan, kiknek a közreműködé­sével került Pristič Bősre? - a szerk. megj.) Mivel az új egyesü­letet, az FKM-et nem tanhatja el a város, ezért a szponzorok­ból egy igazgatótanács létreho­zását szorgalmaztuk. Azt is tisz­táztuk, hogy egy-egy szavazat 200 000 koronába „kerül". Ed­dig 5-6 személlyel már megálla­podtunk, közülük hárman na­gyobb összeggel szállnak be. Konkrétummal csak akkor szol­gálhatok, ha megérkezik a számlára pénz. Egyelőre Borsá­nyi Mihály a régi-új megbízott titkár — mondta Érsekújvár főpolgármestere. Mivel mindkét stadion a váro­sé (az összes kiadást is fedezi!), azt javasolták, a központban ta­lálható „Loki"-pályán játssza ha­zai bajnoki meccseit az újvári (városi) focicsapat. Ezt - állító­lag - az érintettek elfogadták. Az még egyelőre nem tisztázó­dott: marad-e a klub színe a kék-fehér? Arról is szó van, hogy az FKM futballistái zöld-fehér­ben játszanának, mezükön a város címerével, valamint az összes szponzor nevével. Štefan Haulík edző igencsak gondterhelten nyilatkozott a kö­zelmúlt történéseiről: - Rendkí­vül gyenge keret áll(t) rendelke­zésemre, Németh, Suchánek és Csoknay nélkül január 23-án kezdtük a téli alapozást. Je­lentős tehát a lemaradás! Csu­pán 14 mezőnyjátékossal, vala­mint 2 kapussal rendelkezünk. Csoknay ugyan a mi futballis­tánk, de a DAC nem engedi őt vissza, sőt, fizetni sem hajlandó érte. Nagy szükségünk lenne Csoknayra, ha meg igényt tarta­nak rá a dunaszerdahelyiek, ak­kor fizessenek! Egy-két tapasz­talt futballistát feltétlenül le kel­lene igazolnunk. Még sosem voltunk ilyen nehéz helyzetben, ezért nem lehetnek vérmes re­ményeink. Ha megvalósíthat­nánk terveinket, abban az eset­ben megnehezítenénk a favori­tok dolgát. Nem tartom szeren­csés dolognak, hogy hazai meccseinket a belvárosban, is­meretlen pályán kell játsza­nunk... Hrabovszki Ottó csapatkapi­tány sem volt derűlátó: - Most az a legfontosabb, hogy edzés­ben vagyunk, és ezt három em­bernek, Borsányi Mihálynak, Štefan Haulíknak és Procházka Józsefnek köszönhetjük. Na­gyon aggaszt, hogy kiűznek minket a szigeti stadionból, pe­dig csak itt érezzük magunkat igazán otthon. Közülünk senki sem ismeri a „Loki"-pályát, és még valami: a szurkolóknak sem kényelmes, ugyanis nincs fedett lelátó... A III. liga nyugati csoportjá­ban március 16- 17-én lesz a tavaszi rajt. Az érsekújváriak va­jon melyik stadionban fogadják a nagysúriakat? ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Sportszerűtlen egyetemisták Meghatározatlan időre meg­vonták négy játékos és a pálya­edző játék- illetve működési jogát Kanadában. A Moncton Egyetem izgalmas kollégiumi bajnoki jég­korongmérkőzést vívott a Prince Edward Island nevű főiskolás gárdával. A rendes játékidő 2:2-vel ért véget. A hosszabbítás vége előtt fél perccel a „szigetiek" beütöt­ték a harmadik gólt. Brian Car­ragher vezetőbíró úgy látta, a lö­vés a felső kapufa fölött süvített el, ám a gólbíró a lámpagyújtás­sal jelezte a találatot. A Prince Edwards hokisai csak a gólbírót figyelték, következésképpen az egész cserepad a jégre özönlött, és hatalmas ünneplés kezdődött. A vezetőbíró - lévén nem látott gólt - nem is fújt, nem rendelt el középkezdést. A játék másodpercekig úgy pergett to­vább, hogya Prince összes hoki­sa a pályán volt... Amikor Carragher rendezni igyekezett a helyzetet, és megad­ta a gólt, a monstoniak négy hoki­sa szerfölött dühbe gurult. Azon vitáztak, hogy a másodpercek múlásával nincs esélyük az egyenlítésre. Követelték, hogy a bíró számítsa be azt az időt, ami az „edwardosok" ünneplésével telt el. Mindhiába polemizáltak. A vita végéi: az egyik sarokba te­relték a bírót, és kíméletlenül összeverték. Többek között kor­csolyaéllel kétszer is a lágyékába rúgtak. A játékvezetőt komoly sé­rülésekkel szállították kórházba. A Monston Egyetem vezetése a négy hokis mellett a pályaedzőt is eltiltotta. Elképzelhető, a fiata­lok pályafutása ezzel be is fe­jeződik... SPORTFOGADÁS A ŠPORTKA 9. Játékhete I. húzásának nyereményei - I. és II. díj: nincs nyertes, III. díj: 31 nyertes á 14 781 korona, IV. díj: 1575 nyertes á 459 korona, V. díj: 31 544 nyertes á 31 korona. Az e hétre átvitt Jackpot-nyeremény: 1 933 813,50 korona. II. HÚZÁS - I. és II. díj: nincs nyertes, III. díj: 22 nyertes á 20 796 korona, IV. díj: 1299 nyertes á 549 korona, V. díj: 27 454 nyer­tes á 36 korona. Az e hétre átvitt Jackpot-nyeremény: 772 267,50 korona. A LEHETŐSÉG nyereményei - I. díj: nincs nyertes, II. díj: 1 nyertes á 100 000 korona, III. díj: 9 nyertes á 10 000 korona, IV. díj: 93 nyertes á 1000 korona, V. díj: 1029 nyertes á 100 koro­na. Az e hétre átvitt Jackpot-nyeremény: 154 845 korona. A magyar ÖTÖSLOTTÓ nyereményei - öttalálatos szelvény nem volt. A négyesekre 272 509, a hármasokra 4034, a kette­sekre 276 forintot fizetnek. A magyar HATOSLOTTÓ nyereményelosztása - 1 darab hatta­lálatos szelvényt találtak, nyereménye: 153 532 171 forint. Az 5+1 találatos nem volt, az ötösökre 60 008, a négyesekre 1388, a hármasokra 326 forintot fizetnek. Az AUSTRIALOTTO nyereményei - a hattalálatosokra 6 392 832, az 5+1-esekre 710 314, az ötösökre 14 971, a négyesekre 422, a hármasokra 32 schillinget fizetnek. Két darab telitalála­tos Jokert is találtak, nyereményük egyenként: 1 885 953 schil­ling. (TA SR+TXT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom