Új Szó, 1996. március (49. évfolyam, 51-76. szám)

1996-03-18 / 65. szám, hétfő

15 L ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1996. március 18. í RÖVIDEN Augustín Marián Húska, a parlameht alelnöke szerint in­tenzívebbé váltak a szlovák par­lament és az Európa Parlament képviselői közötti kapcsolatok, s ezáltal az EU és Szlovákia közöt­ti viszony új dimenziót nyert. A fentieket a parlament alelnöke annak a képviselői küldöttség­nek a hazatérését követően je­lentette ki, amely Strasbourgban részt vett az EU és az SZK közös bizottságának tanácskozásán, il­letve Bécsben az európai integ­rációról és az EU, bővítésének a folyamatáról, s a parlamentek­nek e folyamatban betöltött fel­adataiéi tartott nemzetközi kon­ferencián. Péntekről szombatra virradó­ra befejezték a bohunicei atom­erőmű első blokkjának terve­zett, 42 napot igénybe vevő nagyjavítását. A 440 MW telje­sítményű reaktorblokkot négy nappal az eredetileg tervezett határidő előtt kapcsolták rá a hálózatra. A Björnson Alapítvány kezde­ményezésére tegnap egy Dániá­ból behozott tölgyet és két nyír­fát ültettek el a bősi hajózsilip melletti irodaépületeié, mintegy jelképeként a Föld Gyermekei nemzetközi park megalapításá­nak. TASR Nagygyűlés a Szlovák Államról Kevésnek bizonyulta mintegy 1500 hely a pozsonyi Istropolis­ban az első szlovák állam létre­jöttének 57. évfordulója alkal­mából rendezett ülésre érkezett érdeklődők számára. Az utóbbi években már hagyományossá vált akciót a Politikai Foglyok Konföderációja, a Szlovák Kato­nák Egyesülete, az Andrej Hlin­ka Társaság, az Emberi és Nem­zeti Jogok Védelmének Szlovák Szervezete, valamint az állami­lag támogatott Matica slovens­ká szervezte. Az ünnepi ülés fő szónokai között szerepelt há­rom történész: František Vnuk, Anna Magdoienová és Pavol Šimunič. Tegnapi nyilatkozatában a Kommunizmus Üldözöttéinek Konföderációja tiltakozott ami­att, hogy a kormánykoalíció egy­re nyíltabban támogatja a volt szlovák állam ünnepségeit és propagálását. Egyúttal csodál­kozását fejezte ki afölött, hogy a legfőbb ügyészéség ezt tétlenül szemléli. Elítélte a kormánykoa­líciót, hogy fokozatosan és rafi­náltan munkálkodik a totalitári­us hatalom megszilárdítását célzó törvények elfogadásán. A konföderáció szerint a köztár­saságvédelmi, alapítvány- és sajtótörvényről van szó. ČTK; TA SR A KDM A BTK. MODOSITASAROL Megfélemlítést szolgál - A köztársaság védelméről szóló törvény nem az országot fogja védeni, hanem azt, aki uralkodik - hangsúlyozta Ján Čarnogurský szombati rendkívü­li sajtóértekezletén. A KDM ve­zetői szerint a jelenlegi kormány a Büntető Törvénykönyv módosí­tásával akarja megfélemlíteni az ellenzéket, az újságírókat és mindenkit, aki leleplezi a privati­zálás révén végrehajtott lopást, a hatalommal való visszaélést. - A politikai perek mindig így kezdődnek. Ezek következtében csak a kommunista rendszer­ben több mint százezer ártatlan ember szenvedett - tartalmazza a KDM-választmánynak a szó­ban forgó törvénytervezettel kapcsolatban a lakossághoz in­tézett felhívása. ČTK; TA SR Emlékek és éltető jelen (Folytatás az 1. oldalról) másik közösséggel egyenrangú magyarként élhetik életüket Szlo­vákiában. - Akkori hitünkből és reményünkből eredt politikai programunk vezérfonala is, és az a meggyőződésünk, hogy az itt élő nemzetek egymás ellenében nem, csak társi viszonyban egy­mással haladnak előre az állami, polgári és nemzeti fejlődés útján - mondta, hozzáfűzve: hat évvel a kommunista hatalom bukása után azonban az egy nemzet akaratára és jogtulajdonlására épülő diktatúra ellen kell küzde­ni. - A folyamatos és zavartalan csoportmunka helyett ismét az egyéni feladatvállalás, az egyéni kiállás, az egyéni hősiesség kor­szaka kezdődik - állapította meg. A továbbiakban rámuta­tott: - Nemsokára az lesz a mér­vadó, képes lesz-e a magyarság szervezetileg egyetlen, ám belsőleg a különbözőségeket tisztelő egységet alkotni Szlová­kiában. Nemsokára a cizellált pártprogramok helyett egy prog­ramra lesz szükségünk. Nem fel­adni semmit, mert amiről az em­ber önmaga mond le, azt örökre elveszíti - jelentette ki. A. Nagy László, a Magyar Pol­gári Párt elnöke a szlovák kor­mánykoalíció magyarellenes lé­pései ellen emelt szót, s rámuta­tott: a szlovákiai magyaroknak ma ismét jogaikért és szabadsá­gukért kell küzdeni. - Tavaly olyan törvényt fogadtak el a szlovák parlamentben, amely be akarja tömni a szánkat, hogy a közéletben ne használhassuk édes anyanyelvünket. Nyakunk­ra nyelvrendőröket akarnak kül­deni. El akarják tőlünk venni is­koláinkat, és gyermekeinket ide­gen nyelven kívánják oktatni. Kultúránkra pénzt nem adnak, pedig mi is adófizető polgárai vagyunk az országnak. Idegen megyékbe akarnak keríteni ben­nünket, ahol még annyi szavunk sem lehet, mint a mostanikban. Itt idegenek akarnak dönteni ró­lunk, de nélkülünk - szögezte le, hangsúlyozva: a szlovákiai magyarok a szlovák néppel egyetértésben akarnak élni, ám úgy, hogy saját dolgaikról ma­guk dönthessenek. Bugár Béla, a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom elnö­ke felszólalásában kiemelte: az egyenlő lehetőségekért, a sza­bad véleménynyilvánításért, azonosságtudatuk megőrzésé­ért, egyszóval jövőjükért, meg­maradásukért küzdenek ma, 148 évvel a szabadságharc után a szlovákiai magyarok. Hangsúlyozta: magyarnak lenni küldetés, elhivatottság és vál­lalás. A szlovákiai magyar nem­zeti közösség jogos elvárása Bugár Béla szerint ma az, hogy ne mondjanak le jogaikról, élje­nek lehetőségeikkel. - Marad­junk bátor és becsületes ma­gyarok akkor, amikor óvodába és iskolába adjuk gyermekein­ket, mivel csak mi dönthetjük el, hogy gyermekeinknek, uno­káinknak szebb jövőjük lesz-e ­szögezte le. A szabdságharc emlékművé­nél tartott ünnepség koszorú­zással fejeződött be. (horváth) Magyarbőd A Kassához közeli Ma­gyarbődön vasárnap délután emlékeztek meg az 1848-as magyar szabadságharc kitöré­séről. Az etnikai határvonalon fekvő község temetőjében több mint ezer ember gyűlt össze az egykor ott eltemetett honvédál­dozatok emlékére öt évvel ezelőtt állított közös kopjafa mellett, és hallgatta Pazderák Bertalan házigazda, Ondrej Len­gyel helyi polgármester-helyet­tes magyar és szlovák nyelvű múltismertetőjét. Ünnepi beszé­det Tolnay Imre nagyváradi ta­nár és Tőkés László mondott. A Királyhágómelléki Református Egyházmegye püspöke a ma­gyar-magyar, szlovák-szlovák és román-román testvérek or­szághatárokon felüli szellemi összetartásának fontosságára hívta fel a figyelmet. (gazdag) Szencen is tegnap délután em­lékeztek meg a magyar forrada­lom és szabadságharc évforduló­járól. A résztvevők előtt Duray Rezső, az MKDM-szervezet ve­zetője olvasta fel a Magyar Koalí­ció nyilatkozatát. -ú­Mečiar Prágába A Cseh Televízió tájékoztatá­sa szerint várhatóan Michel Camdessus, a Nemzetközi Valu­taalap ügyvezető igazgatója is részt vesz az Európai banki és pénzügyi fórum elnevezésű, ma kezdődő prágai nemzetközi ta­nácskozáson. A Václav Klaus kormányfő, Ivan Kočárník pénz­ügyminiszter és Josef Tošovský jegybanki elnök védnöksége alatt, a Szabad Európa Rádió székházában tartandó fórumon megjelenik Vladimír Mečiar szlo­vák miniszterelnök is. TA SR Dudajev nem tárgyal Dzsohar Dudajev csecsen el­nök ismét kizárta a tárgyaláso­kat Borisz Jelcin elnökkel. Cse­csenföld déli részén újságírók­nak nyilatkozva közölte, hogy a két héttel ezelőtti, Groznij elleni támadás csak „bemelegítés volt", és azzal fenyegetőzött, hogy újabb orosz katonai létesít­mények elleni támadásra ké­szülnek emberei. A hét végén az orosz tüzérség és légierő szakadatlanul lőtte a Groznijtól 45 kilométerre dél­nyugatra fekvő Bamutot, s bom­bázta a közeli Szamaskit, miu­tán orosz állítások szerint ott is csecsen fegyveresek vannak. Az Otkritoje rádión elhangzott hely­színi tudósítás szerint Szamas­kiból menekül a lakosság. A falu házainak egy része ég, a tüzér­ségi támadások halottakat és sebesülteket követeltek a lakos­ság körében, de pontos számuk nem ismert. MTI Földművesfrigy? ÚJ Szó-tudósítás Ünnepi ülést tartott pénteken Tőketerebesen a Mezőgazdászok Mozgalmának Országos Tanácsa abból az alkalomból, hogy hat év­vel ez-előtt jelent meg az ország politikai színterén a mezőgazda­sági szövetkezetek érdekeit válla­ló mozgalom. Jozef Klein elnök köszönetet mondott mindazok­nak, akik segítették életben tarta­ni a szövetkezeti mozgalmat. Pe­ter Baco földművelési miniszter elismeréssel a Mezőgazdászok Mozgalmának és a Szlovákiai Földművesek Pártjának a tevé­kenységé-ről. A két szubjektum egyesülésével kapcsolatosan ki : jelentette, hogy személyesen ugyan nem zavarja a jelenlegi helyzet, ugyanakkor elképzel­hetőnek tartja a mozgalom és a párt frigyre lépését. Az EU-ba való belépéssel kapcsolatosan a mi­niszter megjegyezte: - Nem elle­nezzük, és fel vagyunk rá készül­ve..., de semmi esetre sem hagy­juk magunkat kifosztani. (kat) Alkotmányellenes... (Folytatás az 1. oldalról) szabaddá teszik a kormány ke­zét, hogy komolyan, és ne csak nyilatkozatok szintjén foglalkoz­zék az integrációval" - hangsú­lyozta. Feszültség a FÁK országaiban A FÁK-országok fővárosaiban egyöntetű elutasításra talált a du­ma döntése, amely feszültséget okozott az Államközösségben. Le­onyid Kucsma ukrán elnök hang­súlyozta: a történelem kerekét nem lehet visszaforgatni. Ukrajna már 1991-ben népszavazáson el­döntötte, hogy független ország kíván lenni. Az ukrán külügymi­nisztérium szerint a moszkvai ha­tározat semmiféle jogi következ­ménnyel sem jár Kijev számára, mivel az Oroszország belső dönté­se. Alekszandr Lukasenko fehér­orosz elnök kijelentette, az általa vezetett köztársaság szuverén ál­lam, amely viszont szövetséges Oroszországgal. Kazahsztánban hangsúlyozták, nem tartják lehet­ségesnek a Szovjetunió helyreállí­tását. Levon Ter-Petroszjan ör­mény elnök a FÁK tagjainak szu­verenitása ellen intézett provoká­ciónak és kommunista revansnak minősítette a duma döntését. Eduard Sevardnadze grúz elnök szerint a határozat alááshatja a bizalmat és az integrációs folya­matot a FÁK-on belül. A Szovjet­unió feltámasztását célzó törek­véseket anakronizmusnak és képtelenségnek nevezte. Washingtoni állásfoglalás Az Egyesült Államok sohasem fogadná el a Szovjetunió újjáé­lesztését, amennyiben az nem önálló társuláson alapul. Az pe­dig nem tűnik valószínűnek, hogy a szovjet utódállamok nagy részének érdeke fűződne az egy­kori kötelékek felújításához ­szögezte le Nick Burns amerikai külügyi szóvivő. Az amerikai dip­lomata kifejtette: amerikai meg­ítélés szerint a duma vonatkozó határozata nem bír jogilag köte­lező érvénnyel, emellett Jelcin el­nök és az orosz kormány elhatá­rolta magát a döntéstől. Was­hingtonban mindenesetre úgy vélik, hogy a Szovjetunió össze­omlása, és a FÁK létrejötte pozi­tív fejlemény volt - tette hozzá. A NATO-bővítés kapcsán Burns rámutatott: az amerikai diplomácia a szélesítéshez ve­zető folyamata jelenlegi ütemét pont megfelelőnek tartja, amely­ben nem kíván semmilyen terü­leten „gyorsítani", de az eddigi tempó visszafogását sem tarta­ná indokoltnak. Balkáni vezetők genfi vizsgája Ma délben az USA genfi missziójában a nemzetközi béke­közvetítők előtt vizsgázik ismét a három balkáni vezető. Tudjman horvát elnöknek meg kell majd magyaráznia, miért nem műkö­dik a muzulmán-horvát föderá­ció, Milosevics szerb elnöknek végleges választ kell adnia arra, hogy hajlandó-e együttműködni a hágai ENSZ-törvényszékkel. A gyengélkedő Izetbegovic helyett pedig a bosnyák alelnököt fag­gatják majd a bosnyák-iráni kap­csolatokról. Már hetekkel ezelőtt figyelmeztettek a Boszniában levő nemzetközi béketeremtők, hogy a daytoni megállapodás ci­vil részének a megvalósítása le­marad a katonai téren elért ered­mények mögött. Bosznia népei inkább az etnikai elkülönülésre, mintsem a reintegrációra törek­szenek, mondta szombaton Carl Bildt, az EU főmegbízottja. A gen­fi értekezlet komoly nézeteltérést váltott ki a nemzetközi összekötő csoporton belül. Moszkva szinte feleslegesnek tartja az összejö­vetelt, hiszen ugyanerről a témá­ról, a béketeremtés égető kérdé­seiről kellene tárgyalni az össze­kötő csoport hetekkel ezelőtt március 23-ára összehívott moszkvai értekezletén is. Az orosz diplomácia afféle amerikai mesterkedésnek tekinti az összejövetelt, amelynek az a cél­ja, hogy megelőzzék Moszkvát, s emiatt az orosz képviselő nem lesz jelen a genfi csúcson. GYARMATI JÓZSEF ««« Belgrád visszavonta csapatai­nak nagy részét a jugoszláv-hor­vát határ térségéből. A belgrádi vezetés tavaly májusban vezé­lyelt csapatokat az említett tér­ségbe azzal a céllal, hogy eli­jesszék a horvátokat Kelet-Szla­vónia visszafoglalásától. MTI Ujabb hadgyakorlat (Folytatás az 1. oldalról) kilométerre folyó erőfitogtatással szemben az újabb hadgyakorla­tot a sziget partjaitól mindössze 18 kilométerre rendezné, arról azonban nincsenek információk, hogy ez utóbbi is „éles" hadijáték lenne. A szigeten pénteken némi­leg enyhült a pánikhangulat an­nak hatására, hogy az amerikai védelmi minisztérium közölte: Washington biztosítékot kapott Pekingtől, hogy Kínának nem áll szándékában Tajvan megtáma­dása. A kínai külügyminisztérium szóvivője ezt cáfolta, mondván: „Kína sohasem mondott le az erőszak bevetéséről". Beindult a gépezet (Folytatás az 1. oldalról) kijelentéséért Bajnok István ellen a a legfőbb ügyészsé­gen eljárást kezdeményez. A komáromi vizsgálati hi­vatal múlt héten, péntek dél­utánra beidézte a Csema­dok alelnökét. A meghívón csak az időpont szerepelt, il­letve az, amennyiben nem jelenik meg, 50 ezer korona pénzbírsággal sújtható. Baj­nok István megjelent az adott időpontban, és meg­kezdődött a kihallgatás. Egé­szen pontosan magyaráza­tot kértek tőle az ominózus kijelentése kapcsán. A dok­tor itt is elmondta, amit már egyszer lapunknak is nyilat­kozott, mely szerint a Slo­venská Republikában meg­jelentfordítás pontatlan volt. Az említett beszélgetésben gyermekpszichiáterként, te­hát szakemberként adott , hangot félelmének, aggályai­nak, amely arra vonatkozott, a gyermeki lélekre milyen rossz hatással van az erőszakos kétnyelvű okta­tás. Hangsúlyozta, az emlí­tett interjúban általánossá­gokban beszélt, és távol állt tőle, hogy valakit, valakiket megsértsen, esetleg megfé­lemlítsen. Amint azt Bajnok Istvántól megtudtuk, a kihallgatás csaknem két óráig tartott, teljesen hivatalos mederben folyt. Most már a vizsgáló­tisztnek kell eldöntenie, hogy vádat emelnek-e a Cse­madok országos alelnöke el­len. Egyébként a komáromi vizsgálati hivatalba két felje­lentés érkezett, az egyik fel­adója a Szlovák Nemzeti Párt, a másiké pedig a Mati­ca slovenská besztercebá­nyai alapszervezete volt. Egyelőre tehát még nem tud­ható, megtörténik-e a váde­melés Bajnok István ellen. (kamoncza) Számítanak a magyarokra Szlovákia számára nincs más alter­natíva, mint hogy a kommunista dikta­túrát demokratikus társadalommá ala­kítsuk át, amelyben az állam nem csu­pán tiszteli, hanem védi is az egyéni és szabadságjogokat, és respektálja a magántulajdont - jelentette ki Ján Lángoš, a Demokrata Párt elnöke egy szombati kassai nagygyűlésen. A szó­nok egyúttal vádolta a jelenlegi kor­mánykoalíciót, hogy nem respektálja az alapvető emberi és szabadságjogo­kat, megszegi az alkotmányt, és az át­látható magánosítás helyett a saját pártjához hű tagok között osztja szét az állami vagyont. Peter Osuský, a párt alelnöke vázolta a jövőbeni politikai együttműködés al­ternatíváit. A politikai együttműködést a demokraták főleg a Keresztényde­mokrata Mozgalommal és a magyar pártokkal képzelik el. Osuský szerint az ellentétek összebékítésének az jelenti az esélyét, ha a magyar polgártársakat és politikai képviselőiketa kormányzati felelősségbe is bevonják. TA SR Bizonyára nem volt könnyű dolga annak a zsűrinek, amely a hét végén vállalta, hogy az ország minden részéből érkezett 43 ti­zenhét-huszonöt éves fiatal lány közül kiválassza a legszebbe­ket. Hogy nehéz döntési helyzetbe kerültek, azt az is bizonyítja, hogy az eredetileg tervezett tizenkettő helyett tizenötöt válasz­tottak ki a fináléba, amelyet a Kassai Napok keretében tarta­nak majd május 4-én. Felvételünk a zárt körű válogató tegnapi sajtóértekezletén készült. (Fotó: Somogyi Tibor) Zjuganov programja Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunis­ták vezetője - hatalomra jutása esetén ­nem akarja ugyan elkobozni a magántulaj­dont, de nem zárja ki bizonyos ágazatokban az állami szabályozást és az állami külkeres­kedelmi monopólium helyreállítását. Külpoli­tikai téren felmondaná a Moszkva számára egyenlőtlen szerződéseket. Zjuganov egy va­sárnapi moszkvai választási gyűlésen először tárta a nyilvánosság elé programját. A hagyományos kommunista jelszavak, a munkához, a lakáshoz, az ingyenes orvosi el­látáshoz és oktatáshoz való jog mellett meg­ígérte a bérek és nyugdíjak felemelését. Gaz­dasági téren a hazai termelők előnyben ré­szesítéséről, egyes területeken állami szabá­lyozásról beszélt. Megígérte a csecsen hábo­rú befejezését. Támogatta, hogy a duma ha­tályon kívül helyezte a Szovjetunió végét, de közölte, nincs szó a Szovjetunió erőszakos úton történő helyreállításáról. Meg akar azonban tenni mindent a Fehéroroszország­gal, Ukrajnával, és Kazahsztánnal való „ön­kéntes" egyesülés érdekében. Közben Moszkvában mintegy tízezres kommunista tüntetés volt, a szónokok, köztük Jegor Liga­csov, a néhai SZKP ideológiai titkára támo­gatták a Szovjetunió helyreállítását és Zjuga­nov elnökjelöltségét. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom