Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-10 / 34. szám, szombat

TANACSADAS 1996. február 10. ŕ JOGTÜKÖR 1 Rovatvezető: FEKETE MARIAN Kártérítés M. V.: Bevásárolni mentem, amikor az utcánkban, az egyik la­kóház bejárata melletti pincelejáratnál megcsúsztam a hó alatti jégen, majd tizenöt lépcsőfokon át lezuhantam a pinceaj­tóig. Eltört a karom, és agyrázkódást szenvedtem. Az unokám­nak, aki a kórházba értem jött, az orvos valami olyat mondott, hogy ő kiállíthat egy igazolást, ha kártérítést akarnék kérni. Valóban számításba jöhet ilyen esetben a kártérítés? Kitől kel­lene ezt követelnem? ROVATVEZETŐ: DR. PÁLHÁZY BÉLA [6] ÚJ SZÓ W „Reménytelen" jeligére: - 35 éves nő vagyok, és eléggé rossznak mondható az állapo­tom. 3 éves koromban műtöt­ték meg a forgóimra, és azóta is állandó bajaim vannak a já­rásommal. Cukrásznak tanul­tam ki, de a munkalehetősé­gek korlátozottak, csak a he­lyi élelmiszerboltban kaptam állást. Itt egyedül dolgozom, ami azt jelenti, hogy mindent meg kell csinálnom, beleért­ve az áru kihordását is. Ez a munka nagyon nehéz, meg­terhelő, a járásom pedig csak romlik. Ebből kifolyólag az elmúlt évben több hónapig voltam munkaképtelen. A ke­zelőorvosom tanácsára, aki ismeri az állapotomat, bead­tam a kérvényt, hogy ismerje­nek el rokkantnak. A bizott­ság azonban ezt visszautasí­totta azzal, hogy a pénztár­ban ülhetek, azt a munkát bír­hatom. így aztán most nem tudom, hogy mit tegyek. - Jól tette, hogy fellebbezett a döntés ellen, mert a beküldött or­topéd szakorvosi lelet szerint az állapotában javulás nem várha­tó, és nehéz fizikai munka végzé­sére alkalmatlan. Kérje meg a kezelőorvosát - aki ismeri az álla­potát és életkörülményeit -, hogy indokolja meg részletesen a bizottság részére a javaslatát, ír­ja le nekik a munkakörülményeit is. Nem a bizottság mentegetésé­re, csak magyarázatként jegy­zem meg, hogy pénzínségesebb időkben, és ez a mostani ilyen, a hivatalok mindig akadékosab­bak a pénzbeli juttatások megíté­lésénél is, hát még abban az esetben, amikor a helyi körülmé­nyek rossz ismerete a szubjekti­vitásnak nagyobb teret enged! Az igazság „kivívása" ilyenkor na­gyobb tortúrákkal jár, de a siker érdekében, sajnos, ezt a kálvári­át vállalni kell. Kívánom önnek, hogy már az első fellebbezése si­kert hozzon! „Lehetetlen" jeligére: - Egy tv-műsor kapcsán jöttem rá, hogy nincs rendben a látá­som. Valahogy káprázik a sze­mem, vagy minek nevezzem ezeket a pár percig tartó csil­logó-villogó vonalakat, alak­zatokat, melyek teljesen rendszertelenül jelennek meg a szemem előtt. Először a nyári szünidőben figyeltem rá fel. Azért írok, mert nyugtalan vagyok, és szeretném meg­kérdezni, hogy ml ez a jelen­ség, és ezzel a tünettel bát­ran felkereshetem-e az or­vost. - Keresse fel bátran! A körzeti orvosa beutalja majd önt egy sze­mészeti és egy neurológiai vizs­gálatra. A szemfenékvizsgálattal meg kell állapítani, milyen a rece­hártyát ellátó erek állapota, nin­csenek-e ott nyomai valamilyen gyulladásnak. Az idegorvosi vizs­gálat pedig arra fog választ ke­resni, nem küszködik-e az ideg­rendszere valamilyen alattomos kórokozóval vagy egy kezdődő degeneratív folyamattal, mely­nek kifejlődését egy idejében megkezdett gyógyítással esetleg meg lehet akadályozni. Kevésbé valószínű, bár nem kizárt a lelki okok jelenléte, de előbb a szervi károsodás lehetőségét kell kiik­tatni. Az eredmények ismereté­ben majd jelentkezzen, lehet, hogy egészen speciális vizsgálat­ra lesz szüksége, amit csak egyes klinikákon végeznek. „Remény" jeligére: - 32 éves vagyok, két éve szenvedek gyomorégésben. Kaptam szi­rupokat, tablettákat, geit, de 'nem sokat segítenek, csak tompítják ezt az égetően kel­lemetlen érzést! Az utóbbi időben pedig már éjjel is arra ébredek, hogy ez az érzés majd megfojt. Milyen beteg­ségről van szó, és ki lehet-e kezelni? - Az emberek rengeteg úgyne­vezett pszichoszomatikus beteg­ségben szenvednek, ezek egyike a fekélybetegség. A fekélybeteg­séget megelőzhetik akár hosszú éveken át tartó különféle emész­tési zavarok, közülük a gyomoré­gés a leggyakoribb. Természete­sen szenvedhet hébe-hóba az egészséges ember is gyomoré­gésben, főleg ha túlterheli vala­mivel a gyomrát! Ilyenkor viszont a levélben említett szirupok, ge­lek, tabletták maradéktalanul se­gíteni szoktak. Ritkábban kiváltó ok a nem teljes értékű enzimek termelése vagy a gyomor nyálka­hártyájának valamilyen gyulladá­sa, szervi betegsége. Ha tehát rendszeresen ismétlődnek, netán állandósulnak ezek a panaszok, nem tanácsos elkerülni a gyomor komplett kivizsgálását, beleértve a tükrözést, és az emésztőned­vek vizsgálatát. Persze lehet rej­tett hiba is, amire nehéz fényt de­ríteni. Volt egy betegem, aki éve­ken át kísérletezett, míg összeál­lította azt a teakeveréket, amely örökre megszüntette ezt a pana­szát. Amennyiben kedves levél­írónknál megvoltak a szervi vizs­gálatok meg a tükrözés, és ezek eredménye negatív, meg kell kez­denie azon ételek felmérését, amelyek soha nem okoznak gon­dot, amelyek csak néha okoznak, és azokét, amelyek mindig gyo­morégéstokoznak. Ilyenek egyes embereknél például némely tej­termékek. (gy aztán egyes étele­ket örökre száműzünk az étren­dünkből. A modern táplálékkie­gészítők korában ilyen esetben mindenképpen szólni kell a zab­korpakivonatról és a lucernakivo­natról. A helyes étrend megvá­lasztása mellett mindkettő kitűnően segít a gyomorégésen. D. K., Érsekújvári járás: - 29 éves fiatalember vagyok. Most akadt végre egy komoly barátnőm, akit nagyon szere­tek, és úgy érzem, hogy ő is engem. Van viszont egy nagy problémám, amely nagyon bánt. Nagyon izzad a kezem, szinte meg sem merem őt si­mogatni, pedig tudom, ő is kí­vánja. A különféle izzadság­gátló szerek nem segítenek, kipróbáltam őket. De gondo­lom, nem is ez a megoldás, mert az én gondom egy tudat alatti feszültség levezetése, s lehet, hogy ez ellen semmi sem tehető. A barátnőmtől kérdeztem, hogy nem zavar­ja-e ez őt, azt mondta, hogy nem, de engem már a gondo­lat is zavar. Kérem, ha lehet, segítsen! - A tenyérizzadás gyakori je­lenség. Ritkábban betegség, pél­dául cukorbaj, hormonális zavar kísérőjelensége, gyakrabban a kiegyensúlyozatlan vegetatív idegrendszer tünete, de leggyak­rabban az érzelmi túlfűtöttség je­le. Levélírónk jól ismeri önmagát, ezt szépen le is írta. Nincs abban semmi baj, hogy csak közel a harminchoz találta meg az igazit, valószínűleg megvannak a szi­lárd elvei, elképzelései, magasak az igényei. Az igényességet ön­magával szemben is érvényesíti, ezért szorong, hogy ugyan megfe­lel-e majd szíve választottja el­képzeléseinek. Az izzadást mint tünetet lehet befolyásolni helyi kezeléssel, valamint különféle rendszerességet igénylő, gyak­ran a népi megfigyelésen alapuló eljárásokkal. A vegetatív ideg­rendszer kiegyensúlyozatlansá­gán lehet lendíteni gyógyszeres kezeléssel. Mindez viszont csak ideig-óráig segít, ha nem figye­lünk oda a szorongás feloldásá­ra, levezetésére. Erre is léteznek kitűnő gyógyszerek, de az igazi megoldás a pszichoterápia, pár­terápia, a személyiségifejlesztő gyakorlatok elsajátítása. Sok egyéni és páros sikerélményt kell megtervezni és tudatosan elérni, ezáltal növekszik az önbizalom, csökken a szorongás. Kedves le­vélírónknak azt tanácsolom, tölt­sön sok időt barátnője társaságá­ban, kellemes környezetben, kel­lemes tevékenységek közepette. Ismerjék meg egymás hobbijait, keressenek és műveljenek közö­seket. Járjanak el például együtt rendszeresen az uszodába. Mind­amellett, hogy az úszásnak kitűnő szorongásoldó hatása van, tapasztalni fogják, hogy az uszoda környezetében a nyirkos tenyér jelentősége a háttérbe szorul, és a sok beszélgetés mel­lett a simogatással, a kommuni­káció e fontos formájával is pozi­tív benyomásokra tesznek szert. Gyakorlati tapasztalataim e té­mában azt sugallják, hogy kitűnő segítséget jelent, ha állandóan hordunk magunkkal egy valódi citromlével átitatott fris­sítőkendőt, amely ma már kis alu­tasakokban mindenütt kapható. Az utóbbi hónapok meglepő ta­pasztalata: napi 3 kapszula STRESS B-KOMPLEX rendszeres fogyasztása e tünetben szen­vedőknél nagyon pozitívan hat! „Hóvirág" jeligére: - 73 éves vagyok, rendszeresen szedek gyógyszert a vérnyomasomra és a cukor miatt. November­ben minden előzetes megfá­zás nélkül elkezdtem köhög­ni és sűrű, fehér váladékot köpködni. Az orvostól gargari­zálásra és köpetoldásra kap­tam gyógyszert, valamint vi­taminokat. Ezek nem sokat segítettek. Erre antibiotiku­mot írtak fel, 6 óránként szedtem 2 darabot, minden eredmény nélkül. Most ott tartok, hogy állandóan köhö­gésre ingerel a köpettel teli légcsövem, estére meg a gyomrom fáj a sok lenyelt nyáltól és a köhögéstől. Ez az állapot már harmadik hónap­ja tart, egy csomó drága gyógyszert beszedtem, de semmi javulást nem látok. Nagyon szépen kérem a segít­ségét, tanácsát! - Sajnálattal kell a levél alap­ján megállapítanom, hogy Szep­sibe még nem jutott el a VRP-1 el­nevezésű, a légutakat gyógyszer nélkül kitisztító és tisztán tartó se­gédeszköz híre, annak ellenére, hogy a tájékozott orvosok az or­szág különböző részein már har­madik éve sikeresen használják, pontosan olyen esetekben, mint a kedves levélíróinké is! Rova­tunkban is sokszor beszámoltam már róla. A használata rendkívül egyszerű, kisgyermekek is ha­mar megtanulják, s nincs szük­ség májat, anyagcserét terhelő és sokszor, mint azt a levél is mutatja, hatástalan gyógysze­rekre! Amelyek mindamellett még csak nem is olcsók. Nem­zetközi és hazai klinikai tanulmá­nyok bizonyították, hogy segítsé­gével a kezelés hatékonyabb, s közben rengeteg gyógyszer árát megtakaríthatjuk! Minden oldal­ról szól a panasz, nincs elég pén­ze a biztosítónak, a kórháznak, a rendelőintézeteknek, s lám, mégsem érdeke mindenkinek a takarékosság! Mint már több­ször közzétettem, a segédesz­köz kódszáma K 00643, s a biz­tosító pontosan takarékossági okok miatt teljes mértékben térí­ti! Kérem levélírónkat, informálja erről a kezelőorvosát, s amennyi­ben további tudnivalókra lesz szüksége, nagyon szívesen kül­dök neki ismertetőt. „Körömzűr" jeligére: - 45 éves óvónő vagyok, gondo­lom, a változókor küszöbén. Mindig szerettem ápolt külsővel megjelenni, s ezért bánt, de nagyon, hogy csú­nyák a körmeim. Vékonyak, töredeznek, akármilyen alka­lommal beszakadnak. Ta­vasszal, mikor kezdődik a munka a fóliában, egészen a húsig kopnak, és ez nagyon fájdalmas, főleg mikor tész­tát kell gyúrnom. Kértem már segítséget a körzeti orvostól, de azt mondta, hogy olyan gyógyszer nem létezik, amely a körmöket erősítené. Úgy szeretném, hogy ne fájjanak! Valóban bele kell nyugodnom abba, hogy számomra nincs segítség? - Elég szomorú képet fest a levél arról, hogyan becsüli meg a társadalom a szellemi munkát, hogyan biztosít szolid megélhe­tési lehetőséget az értelmiségi dolgozóknak (is)! Ha egy óvónő a szabadidejében nem a gyermek­nevelés és a pedagógia szakkér­déseit boncolgatja, ha nem hobbi­ból, hanem a megélhetés miatt fóliázik, akkor abban a társada­lomban nagyon sok a javítaniva­ló! A kétkezi, nehéz fizikai mun­kából élők körében általában nem jellemző az ápolt, lakkozott köröm. Még akkor sem, ha rend­szeresen használnak kesztyűt, védőeszközöket! Nem tudom, használ-e ilyet kedves levélírónk, szerintem csak kesztyűben vol­na szabad a „földet túrnia" ak­kor is, ha az csökkenti az ujjak mozgékonyságát, a tapintás ér­zékenységét. Gyógyszer arra va­lóban nem létezik, hogy a kör­mök keményebbek legyenek. Az­zal viszont nem lehet egyetérte­ni, hogy a kedves kolléga nem is­meri el a preventív (megelőző) gyógyítás fontosságát, melyben nagy szerepe van a helyes táplál­kozásnak és a táplálékkiegé­szítőknek. Ráadásul a változó­kor kezdetén, ahogy levélírónk ír­ja! Ajánlom, fogyasszon legalább egy hónapig 1200 mg meszet 600 mg magnéziummal, 3x50 mg cinket, 3 kapszula beta-karo­tent, 3000 mg C-vitamint, 3x4 tabletta Pangamint, és írasson föl a körzeti orvosával 3x200 mg E-vitamint. S az egészet egészít­se ki egy minden nyomelemet tartalmazó multiminerális készít­ménnyel. Csak teljesen természe­tes forrásból származó készít­ményeket fogyasszon! Egy hó­nap múlva, kérem, keressen fel a rendelőmben, az eredmény konzultálása végett. „Tanácstalanság" jeligére: ­Érdeklődéssel olvastam a ro­vatban a csípő- és derékfáj­dalmakkal küszködő beteg kálváriáját, akinek az orvosa elutasította a CONDROSULF nevű gyógyszer felírását, az­zal, hogy nem ismeri. Én ugyanígy jártam, pedig évek óta fájdalomcsillapítókat és reuma elleni szereket sze­dek. Az orvosom az ortopédi­án azt mondta, hogy nem ír­hatja fel, mert neki ezzel a gyógyszerrel nincs tapaszta­latal - Őszintén sajnálom a kedves kollégát, a betegei aranyba fog­lalnák a nevét, ha használná ezt a kitűnő gyógyszert, s még a biz­tosító is pozitívan értékelné a munkáját, hogy megtakarítja egy csomó fájdalomcsillapító árát. S nem tudom, hogy akar tapaszta­latot szerezni, ha ki sem próbálja a szert, amely - s ezt klinikai vizs­gálatok bizonyítják - regenerálja az ízületek porckopásait. A pon­tos információkat beszerezheti a pöstyéni reumatológiai kutatóin­tézet igazgatójától, vagy a hozzá­férhető szakirodalomból. Kedves levélírónk számára az lesz a leg­jobb, ha más, megértőbb orto­péd szakorvoshoz fordul! ^ ífc Várom és megválaszolom tisz­telt olvasóinknak az Új Szó szer­kesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ezúttal sem szükséges feltüntetni. Igen, megerősíthetjük azt, hogy az ilyen esetekben számí­tásba jön a kártérítés, és erről a jogi lehetőségről az orvos nyilván azért tudott, mert alighanem akadt már néhány sértett, káro­sult, aki az elmúlt napokban, he­tekben hasonló káresettel kap­csolatban fordult hozzá igazolá­sért, látleletért. A Polgári Törvénykönyv 420. íj­ának első bekezdése szerint „min­denki felelősséggel tartozik azért a kárért, amelyet jogi kötelessé­gének megszegésével okozott", és a kártérítés felelőssége alól csak az mentesül, aki bizonyítani tudja, hogy a kár nem az ő vétkes magatartása folytán keletkezett. A jogi kötelességek megszegése lehet aktív magatartás, cselek­vés, de passzív mulasztás is. Az adott esetben az utóbbiról lesz szó, vagyis arról, hogy valaki el­mulasztotta eltakarítani a havat és a jeget, nem gondoskodott ar­ról, hogy a járda járható legyen. Ilyen kötelességet az utakról szó­ló törvény állapít meg az útkar­bantartó vállalatok, önkormány­zatok, illetve ingatlantulajdono­sok számára. A hasonló esetek­ben tehát először az út, a járda „gazdáját" kell megtalálni (ha a „gazda" kiléte vitatható, akkor több jogi és magánszemély is pe­relhető, ha egyikük sem hajlandó bírósági ítélet nélkül kártérítést fi­zetni). Az ön esetében azonban alig­hanem nem merül fel gond azzal kapcsolatban, hogy kitől is köve­telje a kártérítést, mivel a levelé­ben azt említi, hogy egy lakóház bejárata melletti pincelejáratnál csúszott meg. A lakóházak előtti járdákat egyértelműen a lakóház tulajdonosa vagy kezelője köte­les karbantartani (eltakarítani a Öröklési jog Elsősorban azt kell elmondani, hogy a leveléből valójában nem derül ki, milyen jogviszonyban áll (vagy talán: jogviszonyban áll-e még) a vér szerinti apjával. Ugyanakkor az sem állapítható meg, hogy milyen jogi viszonyban van azzal, akit a nevelőapjának tekinthetünk (a mostohaapa kife­jezést ön is kerülte a levelében!). Csak az derül ki, hogy önt az édes­anyja és a nevelőapja nevelte fel, és „papírforma" szerint hozzájuk tartozik, illetve viseli a vezeték­vagy családnevüket is. Nem állapítható meg viszont, hogy ez a „papírforma" valójá­ban mit is jelent. A gyakorlatban ugyanis többféle jogi megoldást alkalmaztak az ilyen és hasonló esetekben. Számításba jöttek a következő jogintézmények: örök­befogadás, nevelőszülői gondos­kodás, a gyámság intézménye és végül „a gyermeknek más személy gondozásába adása". Ha a nevelőapja örökbe fogadta önt, ezzel szinte automatikusan felvette az örökbe fogadó család­nevét (vezetéknevét), és jogi szempontból olyan viszony kelet­kezett önök között, mint a gyer­mek és a vér szerinti apja között, de ugyanakkor megszűnt a való­di (vér szerinti) szülőjével szem­beni jogi kapcsolata is. Ilyen ese­tekben a valódi, vér szerinti szülő (apa) nem tartozik tartási kötelezettséggel (és viszont), koszt, a havat és a jeget), és az említett törvény értelmében kár­térítési felelősséggel tartozik, ha valaki azért károsult, mert ő ezt a kötelességét nem teljesítette (lásd az említett törvény 9. és 9a §-ait), és a törvény szempontjá­ból nem igazán érdekes, hogy szándékosan vagy gondatlanság folytán mulasztotta el kötelessé­gének a teljesítését. Ugyanígy megtalálható bármiféle más jár­da, út, feljáró, átjáró, aluljáró, lépcső stb. gazdája is. Az adott esetben azt ajánljuk, hogy ügyvédhez vagy jogtaná­csoshoz fordulva, illetve ilyen jo­gi szolgáltatással élve érvénye­sítse a kártérítéshez való jogát. A kártérítésről röviden annyit lehet elmondani, hogy minimálisan a fájdalomdíjat követelheti, eset­leg ha még munkaviszonyban van és dolgozik, akkor kártérítés­ként követelheti a táppénze és az átlagkeresete közötti külön­bözetet is (ez a különbözet ma már általában jelentős összeget tesz ki, mivel a betegség, illetve a munkaképtelenség idejére fi­zetett táppénzt a kormány mes­terségesen alacsony szinten tartja). Ugyanakkor egy esetle­ges bírósági kártérítési perben mindenképpen bizonyítania kell, hogy ténylegesen hol, mikor, mi­lyen körülmények között, esetleg pontosan hány órakor történt ez baleset. Az ítélkezési gyakorlat ugyanis az ilyen körülményekre is odafigyel, amikor hóeltakarí­tásról van szó. Az egyik leg­felsőbb bírósági ítélet ezzel kap­csolatban például azt mondta ki, hogy a havat addig kell eltakarí­tani, amikor a községben, város­ban megkezdődik az élet, nyit­nak az üzletek, az emberek mun­kába mennek stb. másrészt pedig a kettejük közöt­ti öröklési jogviszony is megszűnt. Az örökbe fogadott gyermek az örökbe fogadó szülő, esetleg nagyszülei után örököl­het csupán, a valódi apja, illetve az apai ági valódi rokonai (nagy­szülei, testvérei, nagybátyjai stb.) után már nem jogosult öröklésre. Más a helyzet akkor, ha az ön esetében a fent említett megol­dások közül nem az örökbefoga­dás érvényesült (megjegyezzük, a gyermek vezetékneve ilyen esetben is megváltoztatható egy külön bírósági eljárásban, és ta­lán erre utal a levelének az a ki­tétele, hogy az egykori neve meg lett semmisítve). Az utóbb emlí­tett esetekben a szülő és gyer­mek közötti jogviszony egyes vo­natkozásai (gondolunk itt főként az öröklési jogra) érintetlenek maradnak. Ilyen esetben hozzá­juthat a vér szerinti nagyapja utáni földekhez, de csak közve­tett módon. Arról van szó, hogy ezeket a földeket nyilván a vér szerinti apja örökölte, ön pedig majd az ő halála pillanatában örökölheti meg ezeket az ingat­lanokat. Mindaddig viszont sem­miféle jogot sem támaszthat ez­zel kapcsolatban. Ha viszont a nevelőapja örökbe fogadta önt, akkor a vér szerinti apja halála után csak akkor örökölhetne, ha ő az Ön javára végrendelkezne. M. J.: Az igazi apámat sokáig nem ismertem, nemrég is csak vé­letlenül ismerhettem meg. Az anyám ugyanis röviddel a szüle­tésem után elvált, és a férje a saját nevére vett engem. Papír­forma szerint hozzájuk tartozom. Az egykori nevem ki lett töröl­ve. A kérdésem az lenne, jogosult vagyok-e arra a földre, amit a vér szerinti apám a nagyapámtól örökölt, és amelyet most álla­mi gazdaság használ. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom