Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-01 / 26. szám, csütörtök

KASSA Se pénz, se pálinka Tavaly Kassán 612 gaz­dasági bűncselekményt könyvelt el a rendőrség, vagyis 93-mal többet, mint tavalyelőtt, s ebből eddig 482 esetet sikerült felgön­gyölítenie. A különböző csa­lások tiltott ügyeskedések pénzben kifejezve össze­sen 130 millió koronára rúgtak. Ebben a kategóriában annak a két embernek a „vállalkozása" bizonyult a legveszélyesebbnek - főleg egészségi szempontból-, aki illegális módon kezdett pálinkát készíteni. Tevé­kenységükhöz, nevezete­sen a palackok lezárásához Magyarországról szereztek be műszaki kellékeket, a szeszt pedig Romániából hozták be. Az így előállított szeszes ital a megenge­dettnél több jóval káros anyagot tartalmazott. Lebu­kásukig a vállalkozók még lebonyolítottak néhány, „gazdaságilag mindkét fél számára előnyös" üzletet Kelet-Szlovákiában, (g-f) Csúcsom Párkány PÁRKÁNY Kisvállalkozók érekképviselete Dejcző Aladár, az ipartestület dél-szlovákiai vezéregyénisége a magyar-szlovák gazdasági együttműködés fellendítése ér­dekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a múlt héten szerdán átvehette a ma­gyarországi Ipartestületek Or­szágos Szövetségének a legma­gasabb kitüntetését, az Iposz díját. Az Ipartestület Dél-Szlovákiai Régiója - párkányi székhellyel ­1993 áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy felvállalja az ötvennél kevesebb személyt foglalkoztató kisvállalkozások és -iparosok érdekképviseletét, s rendszeresen szervezzen szá­mukra üzletember-találkozókat, szakmai fórumokat. Megalaku­lása után azonnal felvette a kap­csolatot a négy államot - Olasz­országot, Magyarországot, Szlo­véniát és Szlovákiát - tömörítő Alpok-Adria Vállalkozó Szövet­séggel, s most azon munkálko­dik, hogy megalapozza az együttműködést horvátországi, lengyelországi és romániai kis­vállalkozókkal és -iparosokkal. Az Ipartestület Dél-szlovákiai Régiójának elnöke sajnálattal állapította, meg, hogy viszony­lag kevesen tartanak igényt munkájukra Tavaly mindössze ötven kisvállalkozó és -iparos fizette be az évi háromszáz ko­ronás tagdíjat. Ezért a jövőben nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az ipartestület tevé­kenységének a propagálására, s több szakmai fórum, üzlet­ember-találkozó szervezését tervezik. (kamoncza) BEMUTATÓ A THALIABAN Halhatatlan háború Szombaton, február 3-án tartja újabb bemutató előadását a kassai Thália Színház. Kárpáti Péter Halhatatlan háború című kétrészes tragikomédáját a Márai Stúdióban viszi színre a társulat. A mű egy katonai szolgálatát nek „köszönhetően" álmot lát. töltő honvédről szól, aki az utol- Az álom szereplői azok a szemé­só két hónapot nem akarja le- lyek, akik a honvédkórházban szolgálni. Szimulálni kezd. Se körülveszik őt. Az álom az 1848­ételt, se italt nem vesz magá- as szabadságharcban játszódik, hoz, így próbálja elérni, hogy le- Egy vörössipkás baka egy félre­szereljék. Leromlott fizikai álla- értés következtében megöli a potának és túlfeszített idegei- császári seregben szolgáló szlo­vák tisztet. Az álom végén új fel­adat előtt áll a honvéd... A honvédet Petrik Szilárd ala­kítja. A darab rendezője Sala­mon Suba László. (gazdag) Holnap Rimaszombatban vendégszerepel a komáromi Jó­kai Színház. A társulat a művelődési házban 19 órakor mutatja be Molnár Ferenc Lili­om című darabját. (kas) 1996. február 1. RIMASZOMBAT Baleseti sebészet nyílik - Huzamosabb ideje tapasz­taljuk, hogy a pácienseknek kö­rülbelül a 70 százaléka külön­böző baleset miatt kerül kórhá­zunk sebészeti osztályára. Ezért döntöttünk úgy, hogy vál­toztatunk a sebészeti osztály eddigi felépítésén, és a klasszi­kus sebészet mellett nyitunk egy baleseti sebészeti osztályt is - közölte lapunkkal Štefan Cifruš, a rimaszombati kórház igazgatója. Az elképzelésekről levélben tájékoztatták az egészségügyi minisztériumot, egyebek között megírták, hogy az osztály 65 férőhelyéből 25-30 ágyat sze­retnének elkülöníteni a baleseti sebészet részére. Mindez rend­ben is lett volna, hiszen az egészségügyi minisztériumtól megkapták a beleegyezést, és a támogatást a legnagyobb prob­lémát azonban a szakemberek hiánya okozta. - Azért vártunk mostanáig az átadással, mert csak az elmúlt hetekben sikerült megtalálni a megfelelő baleseti sebészt. Dr. Kuchta eddig a zlíni kórház bal­eseti sebészeti osztályán főor­voshelyettesként dolgozott, ha­sonlóképpen korábbi munkahe­lyén, a nagymihályi kórházban is. Tapasztalt sebész, aki külföl­di kórházakban is műtött már ­folytatta a tájékoztatást a várha­tó változásokról Štefan Cifruš, majd elmondta, hogy a baleseti sebészeti osztály hivatalos át­adására február elsején, azaz ma kerül sor. De mint megje­gyezte, a valóságban már jóval korábban „felavatták" az „új" kórtermet, hiszen kereken húsz napja, hogy ápolnak benne sé­rülteket. Eddig 53 beteget operáltak meg, s az eddigi eredmények azt mutatják, hogy sikerült meg­valósítani elképzeléseiket. De mint az igazgató hozzáfűzte, ez csak az első lépés a kórház kor­szerűsítése terén. A jövőben to­vábbi változásokat terveznek, amelyek valószínűleg tovább emelik a különböző osztályok színvonalát. (farkas) Amióta Kassán új helyre költözött a kórház gyermekonkológiai osztálya, a jobb felszereltségnek és szakorvosokkal - többek között prágai és po­zsonyi specialistákkal - folytatott hatékonyabb együttműködésnek kö­szönhetően ugrásszerűen javult a kezelés hatékonysága. Az elmúlt időszak statisztikai átlaga azt mutatja, hogy a beteg gyermekek halálozá­si aránya gyakorlatilag a felére csökkent. A sikeres gyógyítást segíti, hogy a gyermekekkel a szülők is együtt lehetnek. Előtérben a 9 hónapos David, a háttérben az 5 éves Miriam látható édesanyjával. (Fotó: TA SR) [61 ÚJ SZ Ó Régió CSATA Rossz emlékű utcanevek Az elmúlt rendszerben az ut­canevek megválasztásában fon­tos szerepet játszottak az ideo­lógiai megfontolások. Több mint illő volt utcát, teret elnevezni például a hazai és a nemzetközi munkásmozgalom élharcosairól és természetesen a nagy Szov­jetunió történelmének neveze­tes eseményeiről. Nyolcvankilenc novembere után a legtöbb településen gyorsan „kivonták a forgalom­ból" az ideológiai töltetű utca­neveket, és helyükbe vagy a ko­rábbi utcanév, vagy'a helyi sajá­tosságokat figyelembe vevő új megnevezés került. Akkoriban az utcanevek megváltoztatásá­val foglalkozó bizottságok min­den bizonnyal körültekintően jártak el városuk, községük út­jainak, utcáinak és tereinek az „átkeresztelésében", de azért itt-ott megmaradt az eredeti, vagy született egy-két erőltetett utcanév is. Pl.: Űrhajós utca, Egészségügyi utca stb. A képen látható utcanevet Csatán kaptuk lencsevégre. Akaratlanul is arra emlékeztet, hogy a szovjet hadsereg több mint húsz évig tartózkodott ide­iglenesen nálunk. A települése­ketjárva találkoztunk még Lenin utcával és Március 8. utcával is. Vajon miért marad(hat)tak meg ezek az utcanévtáblák? Fe­ledékenységből? Közömbös­ségből? Bárhogy is van, a sem­mitmondó vagy az erőltetett, de (A szerző felvétele) kiváltképp a rossz emlékű utca­nevektől ajánlatos volna már végleg megszabadulni. B. GY. Magyarul Szapporóban A közeli Csúcsomból Járt be a rozsnyói gimnáziumba. Nagyon tehetséges diáknak tartották a tanárok és tár­sai is. Aztán a gimnázium befejezése után a csucsomi lányt első próbálkozásra felvették a prágai Károly Egye­tem japán-orientalisztika szakára, itt 1985-ben sikere­sen befejezte tanulmányait, s elkerült az egyetemen ta­nult tudomány földjére, a Távol-Keletre, pontosabban a felkelő nap országába, Japánba. A nemrég hazalátogató Dana Domlková-Hasimotóval életéről, munkájáról be­szélgettünk. GÖMÖRBŐL - JAPÁNBA • Középiskolás éveink óta nem találkoztunk, hogyan ke­rültél a mifelénk oly sokszor jó példaként emlegetett, de úgy érzem, mégis ismeretlen országba, és mivel foglalkozol ott? - A prágai egyetemen ismer­kedtem meg egy cseh-német szakon ott tanuló tokiói fiata­lemberrel, akivel az egyetem befe­jezése után összeházasodtunk. S így férjemmel együtt kerültem 1985-ben Tokióba. Egy évig él­tünk a fővárosban, tanítottunk, majd a férjem Szapporóban ka­pott az egyetemen állandó ál­lást - így ott telepedtünk le. Én magántanárként tanítok, fordí­tok, írok - tehát szabadfoglalko­zásúként igyekszem helytállni. • Hogyan sikerül ez a szorgal­mukról híres japánok között? - Úgy érzem, megszoktam és megszerettem az ottani - az eu­rópai emberszámára nagyon tá­voli - világot. Jól érzem magam Japánban. A férjem állami egye­temen dolgozik, ami egy stabil megélhetési forrást jelent szá­munkra. Bére nem magas, de különböző szociális juttatások­kal egészül ki, így nem élünk bi­zonytalanságban. A japánok kö­zött az egyszerűség, a mérték­tartás az elsődleges, és persze a munka. Csak ezután következik a család meg a szórakozás. Ez nyilván szokatlan az európai ember számára, de a japánok ilyenek, és a negyvenen felüliek ma is szinte bűnnek tartják a szórakozást. • Tehát abban a világban illik hajtani? - A fiatalabbak azért már egy kicsit másképpen néznek a vi­lágra - szeretnek szórakozni, de szinte szabadság nélkül dol­gozzák végig az évet. A felkínált munkát nem lehet visszaadni, s nem illik megkérdezni, mit fizet­nek érte. Ha jól elvégzi az em­ber, fizetnek, és újabb megbízá­sokra is számíthat. Amellett, hogy az egyetemen óraadóként tanítok, fordítok orosz, magyar, cseh és szlovák nyelvből, s írok is. Az utóbbira a Közép-Európá­ban bekövetkezett változások után adtam a fejem. Ezekről kértek tőlem több rövidebb­hosszabb írást az elmúlt évek­ben japán lapok. S jelentkez­tem már a cseh Nový orient és Rešpekt című újságban is a tá­vol-keletiekről szóló írásaim­mal. • Miként fogadtak be a szi­getországban? - A japánok nagyon szeretik a külföldieket. Persze ez elsősor­ban az európaiakra és amerikai­akra vonatkozik. Az ázsiaiakat, úgy látom, nem nagyon szívelik. Egyébként az odakerülő külföldi­ek egy része úgy érzi, hogy saját képére formálhatja a japánokat. Ez azonban nem nagyon sikerül nekik, bár a japánok toleránsak. De elvárják, hogy mások is azok legyenek velük szemben. • Említetted, hogy a közép-eu­rópai változásoknak Japánban is megvolt a visszhangja... - Fokozott érdeklődést tanú­sítanak térségünk iránt, s egyebek között ennek köszön­hető, hogy ma a távoli Japán egyik nagyvárosában, ahol ez korábban nem történt meg, magyar és szlovák nyelvet ta­nulnak. • Kik mennek magyart tanul­ni Szapporóban? - Igyekeznek állandóan új­donságokat behozni, ami von­zóvá teszi az egyetemit. így az említett változások után 1993­ban Szapporóban kétszemesz­teres magyarkurzust, majd egy évvel később szlovákot is indí­tottak. A képzések általában 15-15 diák számára nyílnak, de csak körülbelül öten fejezik be az egy évet, s tanulnak meg alapszinten magyarul vagy szlo­vákul. Magántanárként nyolc évvel ezelőtt éppen a magyar nyelvvel kezdtem. Egyébként Oszakában 1990-től működik hungarisztika tanszék. • Mi lesz a magyarul tanuló japán fiatalemberrel? - Az egyetemen magyarul ta­nulók közül sokan magánúton ­helyben - tanulnak tovább. Van­nak, akik ellátogatnak a Debre­ceni Nyári Egyetemre, illetve a budapesti Liszt Ferenc Zene­művészeti Főiskolán folytatják tanulmányaikat. • Milyen a japán iskola? - Van, ami nem tetszik ben­ne. Például az élet más terüle­tein is látható uniformizáltság, a középszerűségre való törek­vés. De a japán iskola, úgy, mint a társadalom is, nagyon demokratikus módon működik. És nyitott. A szülők nagyon sok mindenbe beleszólhatnak, s él­nek is ezzel a jogukkal. Vala­mennyi iskola autonóm módon működik. De így van ez más in­tézmények esetében is. A ve­zetőket a tanárok, beosztottak választják meg. Jó érezni az ott lépten-nyomon tapasztalható demokráciát. AMBRUS FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom