Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-02 / 27. szám, péntek

1 4 I ÚJ szÓ KÜLFÖLD 1996. február 268. OROSZORSZÁG Atomesetek Egytonnányi radioaktív gőz ju­tott ki a környézetbe szerdán a közép-oroszországi Uljanovszk mellett lévő Dimitrovgrád nukle­áris kutatóközpontjából, de a szi­várgás nem okozott személyi sé­rülést - közölte tegnap az orosz nukleáris felügyelőbizottság. A három, curie (Ci) radioaktív szennyeződést tartalmazó vízpá­ra az intézmény körül mintegy 50 méteres körzetben fertőzte meg a területet. A szennyezett hó eltakarítása megkezdődött, a tisztítással várhatóan ma estig végeznek. A gőz a nukleáris reaktor hirte­len leállása miatti túlnyomás kö­vetkeztében szabadult ki. Az ille­tékes „helyi jelentőségűnek" minősítette az üzemzavart, s em­lékeztetett rá, hogy az 1986-os csernobili katasztrófa nyomán több millió curie radioaktív anyag került a környezetbe. Üzemzavar miatt szerdán több órára kikapcsolták a kelet-ukraj­nai Zaporozsje (Zaporizzsja) ato­merőművének harmadik blokk­ját. A turbógenerátor biztonsági rendszerében merültek fel prob­lémák - jelentette az Interfax az ukrán atomenergia-ügyi bizott­ság tegnapi közlésére hivatkoz­va. Három órával az üzemzavar észlelése után a blokkot ismét visszakapcsolták a hálózatra. A mérések szerint nem növekedett a radioaktivitás. Menesztett tengernagy BoriszJelcin orosz elnök levál­totta Eduard Baltin tengerna­gyot, a felosztás alatt álló fekete­tengeri hadiflotta parancsnokát. A flotta parancsnoki tisztét - Pa­vel Gracsov védelmi miniszter utasítása alapján - Gennagyij Szucskov altengernagy veszi át. Baltin - emlékeztet az AP hír­ügynökség - régóta ellenezi a flotta Oroszország és Ukrajna közti felosztását, s engesztelhe­tetlen álláspontjával akadályává vált a kétoldalú kapcsolatok nor­malizálásának. MTI Solana Moszkvába Moszkvába készül a NATO­főtitkár, hogy - ismét - meg­nyugtassa az orosz vezetőket: nem fenyegeti őket az észak-at­lanti szövetség keleti bővítése. Ezt maga Javier Solana jelentet­te ki szerdán Koppenhágában. Solana ugyanakkor leszögezte: a bővítéssel kapcsolatos döntés immár végleges Solana moszkvai útjának időpontja egyelőre nem ismere­tes, a főtitkár szerint erre vala­mikor máárciusban kerülhet sor. MTI LENGYELORSZÁG Cimoszewicz alakít kormányt MTI-hírek Aleksander Kwasniewski len­gyel államfő tegnap Wlodzimierz Cimoszewiczet bízta meg a kor­mányalakítással. A politikust egy nappal korábban a kormánykoalí­ció pártjai közösen jelölték a Józef Oleksy lemondása miatt megüre­sedett miniszterelnöki poszt betöl­tésére. Cimoszewicz a törvényhozás alelnökének tisztségét cseréli a kormányfői székre. Valószínűleg megtartja viszont a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) elnök­helyettesi funkcióját. * * * Cimoszewicz személyében a politikai ellenségeskedés csúcs­pontján a kiegyezés és békülé s embere lépett az előtérbe Len­gyelországján. A ma 45 éves jo­gász 21 éves korában, diákévei­ben lépett a kommunista Lengyel Egyesült Munkáspárt soraiba, ma azonban az egykori LEMP-tagok ČTK-Archívum és az akkorí ellenzék közötti kibé­külés előharcosai között tartják számon. Cimoszewicz semmiképpen sem szófogadó pártkatona, ha­nem sokkal inkább önállóan gon­dolkodó ember. A Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) parla­menti frakciójában megkülönböz­tetett helyet foglal el párton kívüli­ként. Ezért az SLD egyes képvi­selőinek szemében nem számít túlságosan megbízhatónak. Ugyanakkor a liberális ellenzék Ci­moszewiczet a kémkedés vádja miatt lemondott Jozef Oleksy kor­mányfőnél jobban elfogadja part­nerként. A kisebbik koalíciós part­ner, a Parasztpárt köreiben Cimo­szewicz viszont a mezőgazdaság­ba tett kirándulásával számíthat rokonszenvre: a politikus 1985­ben lemondott a varsói egyetem nemzetközi jogi intézetében betöl­tött tudományos munkatársi állá­sáról, s feleségével egy kelet-len­gyelországi tanyán gazdálkodás­ba fogott. 1989-ben fordult a politikai fe­lé: képviselő lett, majd később át­meneti időre igazságügy-minisz­ter, és betöltötte egy ideig a mi­niszterelnök helyettesének tiszt­ségét is. GREIFSWALD Újabb Greenpeace-akció A Greenpeace nemzetközi kör­nyezetvédelmi szervezet szerda este újabb tiltakozó akciót kezdett a németországi greifswaldi atom­létesítménynél, hogy megakadá­lyozza a nukleáris fűtőelemek ké­szülő szállítását Magyarországra. A Greenpeace szerint „a 235 fűtőelemet tartalmazó atomszál­lítmány célpontja, a paksi erőmű nem elég biztonságos, ezért elfo­gadhatatlan, hogy a német nukle­áris hulladékot odaszállítsák". A környezetvédők a rendőrség által kedden feloszlatott megmoz­duláshoz hasonlóan ezúttal is a vasúti bejárathoz, illetve a sínek­hez láncolták magukat. Emellett egy teherautóval elállták az öt éve leállított greifswaldi erőmű közúti bejáratát is és egy férfi a gép­jármű kormányához láncolta ma­gát. A greifswaldi atomlétesít­mény teljes felszámolását köve­telő helyi polgári mozgalom tagjai rokonszenv-tüntetést tartanak a helyszínen. A hajnali órákban a rendőrség lezárta a környéket, s ezt azzal in­dokolta, hogy a tiltakozók egyike, aki a vasúti sínhez láncolta ma­gát, egy „folyékony gáz" feliratú palackot helyezett maga mellé, és azzal fenyegetőzik, hogy fel­robbantja magát, ha a rendőrség a két nappal ezelőttihez hasonló­an megpróbálja szétoszlatni a til­takozókat. MTI QLEKSY-UGY Az államvédelem nem vétkes A szejm különbizottsága nem talált arra utaló bizonyítékokat, hogy a lengyel Államvédelmi Hi­vatal (UOP) a Józef Oleksy kor­mányfővel szembeni akció során megsértette volna a hatályos tör­vényeket. A jelentés ugyanakkor elismeri: alapos gyanú van vi­szont arra, hogy Andrzej Milcza­nowski volt belügyminiszter az Oleksy elleni vádak nyilvnosság­ra hozatalakor megsértette az ál­lamtitkokra vonatkozó rendelke­zéseket. A meghallgatások után a bizottság azt is feltételezi, hogy a feljelentés időzítésében politi­kai körülmények is szerepet ját­szottak. MTI SZÍRIAI -IZRAELI TARGYALASOK Nincs áttörés Kézzelfogható áttörés nélkül fejeződtek be az újabb izrae­li-szíriai tárgyalások szerdán az amerikai fővárostól egyórás autó­útra fekvő Wye Plantation konfe­renciaközpontban. Az eszmecse­rékről az elnöklő amerikai külön­megbízott, Dennis Ross által kia­dott közlemény szerint a felek „jelentős mértékben előrehalad­tak a kulcsfontosságú elemek megvitatásában", ennek ellené­re fennmaradtak a lényegi kü­lönbségek az álláspontokban. A különmegbízott jelezte, hogy a konzultációkon felmerült elkép­zeléseket az izraeli és a szíriai ve­zetés elé terjesztik. A feladatot bizonyára Warren Christopher amerikai külügyminiszter fogja magára vállalni, aki a jövő héten visszatér a térségbe. A közle­mény szerint a megbeszélések „szilárd alapot" szolgáltatnak a miniszter küldetéséhez. Az eszmecsere a múlt szerdán újult fel, magas rangú katonai szakértők bevonásával. Tárgyu­kat a Golán-fennsík izraeli kiüríté­sének időpontjával és mértéké­vel, a békeszerződés tartalmával és a határvonalon létesítendő biztonsági-riasztó rendszerrel kapcsolatos kérdések képezték. Az amerikai fél közleményéből ítélhetően a legélesebb ellenté­tek továbbra is a biztonsági rend­szer ügyében feszülnek. MTI Kína figyelmeztet Kína felszólította az Egyesült Államokat, hogy tartsa szigorú­an nem hivatalos korlátok kö­zött kapcsolatait Tajvannal. A fi­gyelmeztetés előzménye az, hogy az amerikai hatóságok helyt adtak Li Jüan-cu tajvani al­elnök kérelmének, és szerdán megadták neki az átutazó vízu­mot. Li februári haiti és salvado­ri útját szeretné megszakítani az Egyesült Államokban. Csen Csien, a pekingi külügy­minisztérium szóvivője tegnap közölte: kormánya azt követeli, hogy az Egyesült Államok tartsa magát a közös közleményekben vállalt kötelezettségeihez. A szó­vivő a tajvani hatóságokat is óva intette attól, hogy „tovább ha­ladjanak az anyaország megosz­tásának útján". MTI í VILÁGHÍRADO Bizalom a görög kormánynak Meglehetősen biztosan nyerte meg a tegnapra virrradóra tar­tott bizalmi szavazást az új szocialista görög kormány. A 300 tagú törvényhozás 166 képviselője támogatta a kormányt, 123 ellene szavazott, hárman tartózkodtak, nyolc honatya pedig nem voltje­len a szavazáson. A kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom­nak (PÁSOK) 170 képviselője van a parlamentben. A Reuter sze­rint a Törökországgal fellángolt területi vita legalább két saját kép­viselő szavazatának elvesztését jelentette. Merénylet Vlagyivosztokban Tegnap reggel Vlagyivosztokban rövid csövű, hangtompítós re­volverrel súlyosan megsebesítették Andrej Gyemint, a pervore­csenszkiji körzet helyi önkormányzatának vezetőjét. A gyilkos lesből adott le lövéseket Gyeminre, házának bejáratánál. A helyi vezető testőre - aki egyébként fegyvertelen volt - a helyszínen életét vesztette. Gyeminen műtétet hajtottak végre a vlagyivoszto­ki kórházban, de még nem tért magához, és az orvosok nem sok reménnyel kecsegtetnek életben maradását illetően. Az USA hazahívta diplomatáit Szudánból Az Egyesült Államok szerdán hazahívta diplomatáit Szudánból. A washingtoni indokolás szerint a lépésre azért került sor, mert at­tól tartanak, hogy a kelet-afrikai ország hatóságai nem lesznek ké­pesek megvédeni a diplomatákat az ottani terrorista csoportok­tól. Új ügyvédek Rabin gyilkosának Két új ügyvédet rendeltek ki hivatalból Jichak Rabin izraeli kor­mányfő gyilkosának, Jigal Amirnak. Az ügyvédek a vádlott saját védője oldalán tegnap máris megjelentek a tárgyalóteremben. Ed­dig már két ügyvéd mondott le a gyilkos védelméről, a második kedden, arra hivatkozva, hogy nem ért egyet azzal az ideológiával, amelyet a vádlott próbált rákényszeríteni. A bíróság elnöke azzal magyarázta az újabb ügyvédek kirendelését, hogy a vádlott méltó védelemben kell részesülnie. Áprilisban összeül a palesztin parlament Április közepén ül össze a Palesztin Nemzeti Tanács, hogy meg­változtassa a palesztin alaptörvényt, amely Izrael Állam megsem­misítését írja elő. Az értesülést Eli Dajan izraeli külügyminiszter­helyettes közölte tegnap az izraeli rádióban. Forrásként Jasszer Arafat palesztin elnökre hivatkozott, akivel szerdán Stockholm­ban találkozott. Arafat szerint a Palesztin Nemzeti Tanács április 12-én ül össze Gázában. Viktor Csernomirgyin hazautazott Hazautazott az Egyesült Államokból Viktor Csernomirgyin. Az orosz kormányfő amerikai látogatásának utolsó napján New York­ban üzletemberekkel tárgyalt, majd felkereste a tőzsdét. Hivata­los programját megváltoztatva, felhasználta az alkalmat arra is, hogy a ravatalnál kegyelettel adózzék a napokban elhúnyt orosz költő, Joseph Brodsky (eredeti nevén Joszif Brodszkij) emlékének. BT-felhívás Szudánhoz A Biztonsági Tanács szerdai ülésén azzal vádolta meg Szudánt, hogy a terrorizmust támogatja. A testület felszólította a khartúmi vezetést, hogy adja ki azokat az iszlám fegyvereseket, akik me­rényletet kíséreltek meg Hoszni Mubarak egyiptomi elnök ellen ta­valy Addisz Abebában. Mubarakot akkor támadták meg, amikor június 26-án az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezletére Ad­disz Abebába érkezett. Bizonyítást nyert, hogy a merényletet a szudáni fővárosból irányították. Kémkedő palesztint toloncolt ki Izrael Irán javára kémkedő palesztint toloncoltak ki tegnap az izraeli hatóságok Jordániába. A kémkedéssel gyanúsított Mohamed Ra­gab Szalameh filozófiaprofesszort - aki tagja az emigrációban működő Palesztin Nemzeti Tanácsnak - izraeli források szerint Jordániában vette rá Irán ammani nagykövetségének egyik alkal­mazottja, hogy katonai objektumokról készült térképeket és fotó­kat szolgáltasson ki. A Maariv című izraeli lapban „alacsony szintű" kémnek nevezett férfi legutóbb a ciszjordániai Bejt Dzsa­lában lakott, de előzőleg Libanonban, Szíriában és Jordániában is élt. Tavaly novemberben Ciszjordániában tartóztatták le. MTI A NATO KELETI BŐVÍTÉSÉVEL SZEMBEN Orosz-ukrán egyetértés Olekszandr Moroz ukrán parlamenti elnök Jevgenyij Prima­kov orosz külügyminiszterrel tegnap folytatott megbeszélé­sein felvetette, hogy célszerű lenne egy nemzetközi bizton­ságpolitikai konferencia megtartása Kijevben a kontinens és a világ változó biztonsági modelljéről. Primakov támo­gadta a javaslatot és kifejezte reményét, hogy a kezdemé­nyezés Nyugaton is kedvező fogadtatásra talál. MTI-hírek Moroz azzal indokolta a konfe­rencia szükségességét, hogy a NATO esetleges keleti kibővíté­sével megváltozik Európa eddigi biztonsági szerkezete. Hangsú­lyozta, hogy nemcsak Oroszor­szágot, hanem Ukrajnát is ag­gasztják az észak-atlanti szövet­ség kibővítésének ma még nem látható következményei. A házel­nök egyben emlékeztetett rá: Ki­jev tiszteletben tartja a kelet-eu­rópai államok NATO-tagságot célzó törekvéseit, de a folyama­tot nem tudja támogatni az uk­rán érdekek mellőzésével. Pri­makov szerint az Európa Tanács­nak, az EBESZ-nek, és más euró­pai intézményeknek, illetve az egyes államok parlamentjeinek és kormányainak közösen kell egy mindenki számára megfe­lelő biztonsági modellt találniuk. Borisz Jelcin orosz elnök a ter­vek szerint április 4-én és 5-én tesz hivatalos látogatást az uk­rán fővárosban - közölte tegnap Leonyid Kucsma ukrán államfő, aki előzőleg telefonon beszélt Jelcinnel. Kucsma Jevgenyij Pri­makovval folytatott megbeszélé­sén jelentette be az utazás vár­ható időpontját. Az elképzelések szerint e látogatás alatt kerül sor a már parafált ukrán-orosz alapszerződés aláírására. MŰVELT NYUGAT Csökkenő kulturális kiadások Az EU számos országában a kultúrán próbálnak spórolni a kormányok. Egyre szűkösebb körülmények közé kerülnek a közvetlen hasznot felmutatni nem tudó múzeumok, a nem­zetek szellemi arculatát fenntartó színházak, az alkotó­készségre nevelő intézmények - derül ki a spanyol El Pais tudósítóinak összeállításából. Angliában a novemberben előterjesztett 1996-os költségve­tés 3 százalékkal csökkenti a kul­turális kiadásokat. Igaz ugyan, hogy a tárca jelentős összegek­hez jut a közelmúltban beveze­tett, és hallatlanul népszerűvé vált lottó állami bevételéből - de ez egyrészt azt jelenti, hogy egy költségvetési feladatot a lakos­ság zsebéből oldanak meg, más­részt ellentétben van a kormány többször elhangzott ígéretével, hogy tudnillik nem fogják költség­vetési lyukak betömésére hasz­nálni a lottó jövedelmét. A kultu­rális minisztériumon belül működő művészeti tanács azt is nehezményezi, hogy a lottó-pénz kultúrára szánt része sem köz­vetlenül oda irányul, hanem a kulturális infrastruktúra előállítói­nak - építészeti vállalkozóknak, hangszergyárosoknak stb. - a zsebébe. Franciaországban a Juppé-kor­mányzat 10 százalékkal akarja csökkenteni a kilencvenes évek elejének szocialista párti vezeté­se alatt kialakult kulturális kiadá­sokat. Csökken az alkotói megbí­zásokra, műalkotások vásárlásá­ra jutó pénz, kevesebbet kap a Nemzeti Filmintézet épp úgy, mint a többi színház és zenei köz­pont. Németországban a 16 szövet­ségi állam feladata a kultúra fenntartása. Az utóbbi évek során a kulturális kiadások növekedtek - de kisebb mértékben, mint a költségvetés többi része. Hollandia 1996-ban 60 millió holland forinttal - közel 3 száza­lékkal - kevesebbet szán kultúrá­ra, mint tette 1994-ben, s a távla­ti tervek ezt az irányt őrzik, leg­alább 1998-ig. A portugál költségvetés vitája épp folyik. Az előterjesztés 12 százalékkal kevesebbet szán a kultúrára, azzal a céllal, hogy adó­emelés nélkül is kezelhető ma­radjon a költségvetési hiány. Csu­pán néhány kiemelt program ­például az ország területén lévő kőkori barlangrajzok konzerválá­sa - kapott kivételes támogatást. Olaszország az egyetlen kivé­tel: számszerűleg 10, az inflációt is figyelembe véve 5 százalékkal nő 1996-ban a kultúrára költ­hető állami pénz mennyisége. Panoráma TÁDZSIKISZTÁN A zendülők követelései A tádzsik elnök újabb polgár­háború kirobbantásának szándé­kával vádolta meg tegnap kormá­nya hadseregének fellázadt egy­ségeit, illetve az azokat vezető helyi hadurakat. Emomali Rah­monov, akinek rendszerét Orosz­ország 25 ezer katonával támo­gatja, külföldi politikai erőket gya­nít a zendülők háta mögött. A zendülők parancsnokai nem vitatják el Rahmonovtól az elnöki posztot, de kc.etelik tőle „korrupt" minisztereinek me­nesztését. Az összes miniszter távozását kívánják, kivéve a belügyminiszterét. Azt is elvár­ják az elnöktől, hogy „tisztítsa meg környezetét a maffiaszerű érdekszövetségektől". Rahmo­nov visszautasította követelése­iket, és emlékeztetett arra, hogy hasonlóak előzték meg 1991-92-ben a polgárháború kirobbanását. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom