Új Szó, 1996. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-14 / 37. szám, szerda

6 j ÚJ SZÓ RÉGIÓ 1996. február 13. Békesség uralkodjon... Vasárnap Szepsiben Mlkó Jenő püspök a széles környék egyházközségeinek népes küldöttsége előtt beiktatta tisztségébe a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Nyugat-Kassa Egyházmegyéjének új esperesét, Gábor Lajos szepsi lelkészt. A főgondnok Bocskorás Bertalan lett. Egyúttal megválasztották a nagyságát tekintve országos viszonylatban második helyen álló egyházmegye zsinati képviselőit Is. A HONT-IPOLY MENTI REGIO ELNI AKAR Változások - politikai kupeckedéssel? Napjaink fő beszédtémája Szlovákia várható területi és közigazgatás! átrendezése. Az emberek az Ipoly mentén többnyire sötéten látják a Jövőt, hiszen eddig alig volt beleszólásuk sorsuk alakításába. Nézzük a régió múltbeli alakulását, hány változáson is ment keresztül az elmúlt századokban. A vármegyék kialakulása már a X. század végén megindult, és mivel Hont a legrégibb megyék egyike, ez a folyamat itt is megkezdődött. A magyar múlt részeként értékelt megyerendszert az, 1920/126 Tt. sz. törvény 1923. január 10-től megszüntette. Létrejöttek az ún . nagymegyék (veľžupy). Ezzel megszűnt létezni a történelmi Hont megye székhelye is Ipolyságon, az új megyeszékhely Zólyom lett. A mesterségesen kialakított határok nem igazodtak a több száz éven keresztül épült régi vármegye határaihoz, hiszen a fő cél a nemzetiségi arány 20 % alá történő csökkentése volt. A közigazgatási manipuláció legfeltűnőbb példája volt az Ipoly menti régió beolvasztása a Korponai járásba. Azonban nemsokára bebizonyosodott, hogy a Korpona székhelyű járási hiVatal képtelen feladatát ellátni, ezért a 275. számú kormányrendelet alapján 1923. január 1-től Ipolyságon ún. expozitúra - kihelyezett járási hivatal kezdett működni. Ez a szlovákiai viszonylatban is egyedülálló intézmény az Ipoly menti községek ügyes-bajos problémáit volt hivatva megoldani. A nagymegyék sem voltak hosszú életűek. Az 1927. évi 125. számú törvény értelmében kialakult a tartományi rendszer, Csehszlovákia területe négy tartományra lett felosztva: Csehországra, Morvaországra, Szlovákiára és Kárpát-Ukrajnára. Ezzel a közigazgatás kétszintű lett: járási és községi. Az 1938. november 2-ai bécsi döntés alapján az Ipoly mente visszakerült Magyarországhoz, ahol számos történelmi megyecsonk alakult ki, így a Bars és Hont k. e. e. vm. (kerületileg egyesített vármegyék) székhelye Léva lett, azonban magába foglalta a Verebélyi, Ipolysági és Szobi járást is, ezért csak kényszermegoldásnak volt jó. Az 1948. május 9-ei alkotmány értelmében Szlovákia közigazgatása ismét háromszintűvé vált, eredetileg 6 kerülettel és 77 járással, a járások számát azonban 90-re növelték „területi racionalizálás" ürügyén. Ekkor emelkedett a magyar és ruszin nyelvterületen fekvő központokból járási székhellyé Szene, Nagymegyer és Ipolyság is. A negyvenes évek második felében a kitelepítések és a reszlovakizáció következtében az 1941-es és 1951-es népszámlálási adatok szerint a magyar többségű járások száma húszról tizennégyre csökkent. Az újabb, 1960. július 1-jei közigazgatási reform során a kerületek kiterjedését a duplájára, a járásokét legtöbb esetben a háromszorosára növelték. Ezzel a kialakult nemzetiségi arány teljesen felborult. A járások száma 91ről 31-re csökkent, így a Lévai járáshoz csatolták a teljes Zselizi és részben az Ipolysági járást. Ez a rendezés legérzékenyebben az utóbbit érintette, mivel területét szétdarabolták: Léván kívül a „koncból" Losonc (1967-től Nagykürtös) és Zólyom is kapott. Az itteni lakosságot ez a feldarabolás még érzékenyebben érintette, mint az előbbiek, hiszen maga a szűkebb Ipoly menti régió területe is leszűkült. Az itt élő emberek jogosan kérdezték: kinek jó ez? Joggal mondhatjuk, hogy az elmúlt 35 év alatt Ipolyság fejlődése a minimálisra csökkent. Nem csoda, hiszen a „hármas határ szélén" (ország, kerület és járás) majdnem a senki földjének számítottunk. Régiónk lakossága ezért a múlt évben fellélegzett, látva a sajtóban közölt területrendezési térképeket. Végre rájöttek az illetékesek, hogy a jelenleg is létező nagy járások emberellenesen nagyméretűek és tájidegenek! Erre történelmi példát csak a Bach-korszak hasonlóan erőszakos központosító törekvéseiben találhattunk. A lakosság jobban megközelíthető székhelyeket és „emberibb" közigazgatási területeket igényel. Újév után új hír kapott szárnyra: Ipolyság nem lesz járási székhely, sőt az egész Ipoly menti régió Korpona járási székhelyhez fog tartozni! Ez a kormányjavaslata, és sokkal „ésszerűbb", mint az eddig ismertetett tervek bármelyike. Tehát nem kell referendum sem - mint ezt a Press Club február 6-ai adásában miniszterelnökünk megmagyarázta -, fölösleges kiadás lenne, hiszen minden régió és város a saját elképzelését akarná átültetni. Hagyjuk a döntést a kormány bölcs tagjaira. Még bizonytalan, hogy Ipolyság Korponához vagy Lévához fog-e tartozni (ez a további lobbizástól függ?). Szerény véleményem, hogy ha már választani kellene, inkább Lévát választanám, nemcsak a fekvése miatt, hanem azért is, mert jobban ki van épülve, és így nem kell a járás falvainak hozzájárulni a megfelelő „infrastruktúra" kiépítéséhez. Sok szó esik arról, hogy a Magyar Koalíció máig nem volt képes kidolgozni egységes területrendezési koncepcióját. Pedig lett volna rá idő, hiszen már 1993-ban is jelentek meg erről írások, pl. az Új Szóban február 12-én Hogyan osztják fel Szlovákiát?, október 8-án Megkésett tájékoztatás a közigazgatás átszervezéséről stb. Öndicséret nélkül megjegyzem, hogy én is írtam róla Szlovákia a tervezők asztalán címmel. Képviselőinknek jobban oda kellett volna figyelni arra, hogy valamitfőznek a politika ördögfazekában... Velem együtt sokan látják sötét színben a Hont-lpoly menti régió jövőjét. Bárcsak tévednénk! DANIS FERENC SZÖVETKEZETI ES MAGÁNKERESKEDELEM: EGYMÁST KIEGESZITVE Minőséggel a konkurenciaharcban Dunaszerdahelyen a Jednota fogyasztási szövetkezetben lassan véget érnek a 10 578 fős tagság múlt évi munkáját értékelő tagsági gyűlések. Az eredményekről és a gondokról, továbbá arról beszélgettünk Kulcsár Lajos mérnökkel, a Jednota Járási elnökével, hogy a megváltozott feltételek között miként sikerült talpon maradniuk. BEIKTATÁS SZEPSIBEN - Ahogy a szövetkezeti mozgalom 150 éve során, úgy a rendszerváltást követő időkben is fokozatosan át kellett értékelni a tennivalókat, igazodni a fejlődés hozta új követelményekhez. A Jednota a kereskedelemben elvesztette monopolhelyzetét, belépett a konkurencia. Erre a kihívásra a transzformációs törvényből eredő részvényes-szövetkezeti formák kialakítása volt a válasz. Vagyis megváltunk a ráfizetéses, nem rentábilis üzletektől, vendéglátó egységektől, amelyeket vagy bérbe-, vagy végérvényesen eladtunk. Bevezettükk az ésszerű, anyagtakarékos gazdálkodást, aminek kézzelfogható eredményei már megmutatkoznak. Talán nem árt megemlíteni, hogy míg 1990ben az eladósodási szint 110 százalékos volt, és a több mint 240 millió korona hitel mellé 140 milliós kamat is társult, addig a múlt évben a hitelállomány 80 millió korona alá csökkent, és az eladósodási szint is 34 százalék körül volt. - A járásban a kereskedelem mekkora szeletét tartják a kezükben? A monopolhelyzet megszűnése ellenére is 35-40 százalékos a részesedésünk a járásban, szlovákiai méretben ez az rány 14-17 százalék körüli. Ami pedig a teljesítményeket illeti, a fogyasztási szövetkezet 554 dolgozója 112,9 %-os növekedési rátával, mintegy 425 millió korona kiskereskedelmi és csaknem 187 millió korona nagykereskedelmi forgalmat produkált. Az élelmiszer-ipari termelés értéke - a hidegkonyhai készítmények révén - 14,2 millió koronát tett ki. A vendéglátóipar pedig több mint 11 milliót hozott a konyhára. Marketingosztályunkon keresztül a 225 szállítótól 322,5 millió korona értékben értékesítettünk különböző termékeket, ami szintén jelentős eredmény. így a 3 milliós nyereséggel a szerdahelyi Jednota azon hatok egyike, amelyek pozitív eredménnyel zárták az évet. Egyébként az összvagyonunk elérte a 290 milliós értéket, a dolgozók átlagfizetése pedig 5700-5800 korona körüli. Ugyanakkor évente 10-12 százalékos bérfejlesztésre is lehetőség van. - Terveik? - Elsősorban a meglévő üzlethálózatunkat akarjuk korszerűsíteni, anyagi lehetőségeinkhez mérten. Tavaly a beruházásokra 10,5 millió koronát fordítottunk, ebből 8,5 milliót a pénztárgépek megvásárlása vitt el. Idén a nagymagyari élelmiszer-üzletház és a bősi üzlethálózat átszervezésére, korszerűsítésére készülünk. A szerkezetváltás területén is több lehetőséget mérlegelnek. Érdekeltségi alapon átszervezik nagykereskedelmi tevékenységüket, ebben jelentős szerepet kap az ekecsi nagyraktáruk is. A transzformáció valamely formájában működik majd a csölösztői Kormorán szálloda és vendéglátó-ipari egység, s fúzióra készülnek a komáromi Jednotával. Ettől főként a felvevőpiac, a vásárlóerő gyarapodását remélik. Nem mondanak le a pozsonyi Jednotával közösen, Ligetfalun létesítendő 5 ezer négyzetméteres szupermarket felépítésének tervéről sem - persze ez már egy távolabbi célkitűzésük. A dunaszerdahelyi Jednota az élesedő konkurenciaharcban a minőséggel akar helytállni, arra alapoznak, hogy a szövetkezeti és a magánkereskedelem egymást kiegészítve működhet jól. MÉRI ISTVÁN Ebből az alkalomból megkérdeztük Gábor Lajos esperestől, hogy egyházi vonalon mit tart a legidőszerűbb feladatnak ebben a régióban. - Szolgálatai révén az egyház küldetésének teljesítését, erősítését. Mi tagadás, sokan féltik az egyházat, egyházunkat. Nos, én a székfoglaló beszédemben egy német igehirdetőre is utalva azt az igazságot igyekeztem hangsúlyozni, hogy az egyházat nem mi, földi halandók tartjuk meg, hanem másvalaki. Az, akinek minden alá van vetve, tehát mi is. És ez a valaki Isten. Ő irányítja a dolgok menetét, ő bízza meg és küldi el az embert, ha annak elérkezik az ideje, ha annak szükségét látja. Vagyis rajtunk keresztül biztosítja az egyház küldetésének kiteljesedését. Ennek a gondviselésnek a gyakorlati vetülete például az is, hogy vannak olyan gyülekezetek régiónkban, ahol évtizedekig alig volt egyházi élet, most viszont egyre élénkebbé válik, azaz egyfajta megújulás tapasztalható ezen a téren. Ami a feladatunkat illeti, igyekezni fogunk ezután is úgy szolgálni Istent, hogy köreinkben békesség uralkodjon, hogy nagyobb legyen az egymás iránti tisztelet, tolerancia, (gazdag) NAGYKÜRTÖS Mindenki jól szórakozott Talán kevesen tudják, hogy a legutóbbi népszámláláskor Szlovákia vegyes lakosságú települései között volt olyan helység, ahol az előző népszámlálás adataihoz viszonyítva a magyar nemzetiségű lakosság létszáma bár 100 százalékkal emelkedett, ám még így is csak alig 10 százalékát teszi ki az összlakosságnak. A 14 ezer lélekszámú Nagykürtösről van szó, ahol másfél évtizeddel ezelőtt alakult meg a Csemadok alapszervezete. A kezdeti években rendszeres tevékenységet fejtett ki, egy idő óta azonban ritkán hallat magáról. Az idén mintha megtört volna a jég. Biztató jelnek tekinthető, hogy néhány évi szünet után ismét megrendezte az egykor nagy érdeklődéssel kísért műsoros farsangi bált, amelyre a Dolina Szálló éttermében került sor. A szervezet vezetősége úgy döntött, hogy a bál tiszta bevételét a Csemadok területi választmánya tevékenységének támogatására ajánlja fel. Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy a jól sikerült bálon nemcsak a helybeli és környékbeli magyarok vettek részt, hanem vegyes, illetve teljesen szlovák házaspárok is, magyar barátaik meghívására. És nyelvtörvény ide, nyelvtörvény oda, mindenki jól szórakozott. Amiben természetesen Slezák Pál cigányzenekarának is érdeme volt. -dzsár Új Mercedes: az ötödik helyen DUNASZERDAHELYI HOZZÁJÁRULÁS Amikor a Mercedes-Benz AG két évvel ezelőtt a genfi autószalonon bemutatta az Etípust, talán még nem Is sejtette, mekkora sikert arat vele. Azóta ebből közel hárommilliót adtak el, ami újra megszilárdította a cég korábban eléggé megtépázott piaci pozícióját. A sorozat legújabb tagjának világpremierje az őszi frankfurti autószalonon volt. Ezt korábban a W 210-es kódszám alatt rejtegették, és ovális reflektorai mellett több más újdonsággal Is rendelkezik. Bár a hazai közönség számára ez a gépkocsi várhatóan a kevésbé elérhetők közé fog tartozni, egy szempontból mindenképpen érdekes. Teljes elektromos kábelhálózatát kizárólag a Csallóközben, a dunaszerdahelyi Schütt kft.ben szerelik össze. Mivel ebben a kategóriában már szinte,mindent az elektronika irányít, nézzünk néhány példát, hogy mit tud az új Mercedes. A blokkolásgátló ABS rendszeren kívül rendelkezik egy ún. ETS-rendszerrel is, amely főleg vizes és jeges úton gátolja meg a kerekek kipörgését, illetve megcsúszását. Az erősebb modelleket ezenkívül további hasonló rendszerekkel is felszerelik, amelyek nagyobb sebesség esetén garantálják a biztonságos hálaadást. Míg nálunk ütközéskor legfeljebb a biztonsági övben bízhatunk, itt a rendszer szükség esetén már nemcsak első, hanem oldalsó légzsákokat is kiold. Az új Mercedesszel a nők és a „mazsolák" is nyugodtan parkolhatnak, mivel ezt a műveletet mind a négy oldalon érzékelők figyelik, amelyek jeleznek, ha a szomszédos kocsi túl közel kerül. Esős időben sem kell sokat bajlódni a műszerfallal: az optoelektronikus szenzor önműködően kapcsol, és az eső intenzitásának megfelelő sebességgel mozgatja az ablaktörlőket. Nem hiányzik természetesen a fedélzeti számítógép sem, amely a motor mellett törődik az ülések helyzetével, magasságával és a fejtámla beállításával is. Az ajtókon pedig nincsenek zárak: kódok alapján, infravörös sugarakkal nyitódnak. Bár ez nem függ össze az eletronikával, érdemes megemlíteni, hogy a motort, illetve az első futóművet egy külön tartóvázra erősítik fel, amely ütközés esetén automatikusan lekapcsolódik a karosszériáról. így nem áll fenn a veszélye annak, hogy végül az utastérben kötnek ki. Az új Mercedes az ötödik helyen végzett az 1996-os év gépkocsija elnevezésű ankéton. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert ebben komoly súllyal szerepel a kocsi ára és használati tulajdonságai. így azután minden esély megvan arra, hogy a terveknek megfelelően valóban 2002-ig folyik majd a szériagyártása. Ez egyben biztos megrendelést jelent Dunaszerdahely immár legnagyobb vállalata számára is. (tuba) ALÁÍRÁSGYŰJTÉS Ragaszkodnak a Párkányi járás létrehozásához Hétfőn Párkányban tanácskoztak a város körzetéhez tartozó települések polgármesterei. Az ülés tárnájáról Oravec Jánost, Párkány polgármesterét kérdeztük. - Olyan dokumentumok jutottak birtokunkba, amelyek szerint az ország új területiközigazgatási beosztásánál Párkány nem szerepel járási székhelyként. Ennek megvitatása után arra az álláspontra jutottunk, hogy előző nyilatkozatunkat, amelyet már eljuttattunk a belügyminisztérium államtitkárához, egy petícióval erősítjük meg. Az aláírásokat Párkányban és a város körzetéhez tartozó 21 községben még e hét folyamán, vasárnap délig szeretnénk összegyűjteni. Bízom abban, hogy a városban és a környező településeken élő polgárok támogatják majd elképzelésünket, hiszen pillanatnyilag számos olyan község van, amely Párkányhoz közel esik, és lakosainak 70-80 kilométert kell utazniuk ahhoz, hogy eljussanak az érsekújvári járási intézményekbe. Tehát mindenképpen égető szükség lenne arra, hogy Párkány járási székhely legyen. A petíciós íveket a jövő hét elején szeretnénk eljuttatni a parlament elnökéhez, a kormányfőhöz, a belügyminiszterhez, illetve a parlament illetékes bizottságának elnökéhez. (kamoncza)