Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-13 / 10. szám, szombat

1996. január 13. ERDEKESSEG ÚJ SZ Ó I 5 | Hogyan mulattak a gazdagok Évkönyv különleges adatokkal Az Egyesült Államokban élő nők számára nagyobb a kockáza­ta annak, hogy nemi erőszakot követnek el rajtuk, mint az északi félteke bármely más országában élő nőtársaik számára, viszont a „gyengébb nem" szempontjából legbiztonságosabb országok Mál­ta, Olaszország, Portugália és Iz­rael. Monacóban átlagosan csak­nem két televíziós készülék jut egy emberre, míg Albániában 1000 lakos közül csak 88 rendel­kezik saját televízióval. Fehéroroszország és Bulgária otthonainak 90 százaléka ma­gántulajdonban van, ezzel szem­ben Svájc, a világ egyik leggazda­gabb országa állampolgárainak csupán 30 százaléka él saját tu­lajdonú lakásban. íme, egy kis ízelítő abból az új évkönyvből, amelyet a közelmúlt­ban jelentetett meg az ENSZ Eu­rópai Gazdasági Bizottsága (ECE). A genfi központú szervezet kiad­ványa Észak-Amerikától Európán át egészen Oroszország csendes­óceáni partvidékéig és Izraelig igyekszik részletes képet festeni a világ sok országának társadal­mi és gazdasági állapotáról. Az „Irányzatok Európában és Észak-Amerikában" című év­könyvből, amelynek adatai ugyan csak az 1993-as évig terjednek, de szerkesztői szerint híven köz­vetítik a fejlődési tendenciákat, egyebek között kiderül, hogy a túl­nyomórészt muzulmán lakosságú egykori közép-ázsiai szovjet tag­köztársaságokban - Üzbegisztán­ban, Türkmenisztánban és Kirgi­zisztánban - ezer lakosra 28-32 élveszülés jut, háromszor annyi, mint a túlnyomóan katolikus Olaszországban és Spanyolor­szágban vagy Németországban és Görögországban. Kevésbé meglepő, hogy a szándékos emberölések száma az Egyesült Államokban (100 ezer emberre 12,4 gyilkosság) mintegy ötször akkora, mint a szomszédos Kanadában vagy Eu­rópában. A 90-es évek elején az Egyesült Államokban évente 100 ezer 15-59 éves nő közül 118­an estek nemi erőszak áldozatá­ul. Svédország áll a második he­lyen (43), a bronzérmes Dánia (35), s őt követi az előkelő negye­dik helyen Magyarország (31). Meredeken nő a házasságon kívül született gyermekek száma az Európai Unió 15 tagállamá­ban, de különösen Skandináviá­ban; Svédországban már minden 100 csecsemő közül 49,5, míg Dániában 46 született házassá­gon kívül. Az abszolút csúcstartó a nem EU-tag Izland (57,3). Nagy-Britanniában az ipari al­kalmazottak dolgoznak a legtöb­bet hetente (43,6 óra), szemben más európai országokkal és Észak-Amerikával. Az Egyesült Ál­lamokban az átlagos heti munka­idő 34,4, míg Kanadában 30,5 óra. Az Egyesült Államok és Norvé­gia háztartásaiban a legalacso­nyabbak a megtakarítások (a jöve­delem 4, illetve 3,4 százaléka), az ellenkező póluson vannak a bel­gák (21,7) és a portugálok (23,2). Az egykori kommunista orszá­gok közül Csehországban a há­zak több mint 40 százaléka 50 évesnél öregebb. Romániában, ahol a néhai diktátor, Nicolae Ceausescu a falusi lakosokat vá­rosi tömbházakba költöztette, az ilyen házak aránya mindössze 18 százalék. Az egykori szovjet tagköztár­saság, Lettország lakásainak és családi házainak 70 százaléka kevesebb mint három szobás. Kanadában ezzel szemben a há­zakfelében hat vagy annál is több szoba van - olvasható az ECE ki­adványában. (Panoráma) Furcsa történetek 1995-ben A Reuter brit hírügynökség szemelvényeket közölt olyan fur­csa történetekből, amelyek nagybetűs címekkel szerepeltek a lapok hasábjain 1995-ben. A főszereplők között szép számmal voltak állatok is. Egy kutya arra kényszerítette a brit rendőröket, hogy betörjék a ház kapuját, miután leverte a telefont, és a 999-et, a rendőrség hívószámát „tárcsázta". Egy francia macska megunta marseille-i új otthonát, és 200 ki­lométert gyalogolt a Riviérán át, hogy visszatérjen Nizzába. De nem mindennapiak az alábbi történetek sem: Egy brit férfi azzal bosszantot­ta fel nejét, hogy „feleségül vet­te" gitárját. A ceremóniát egyik barátja vezette le. Egy floridai kórházban az orvo­sok tévedésből egy férfi ép lábát amputálták. További tévedések elkerülése végett az igazgató el­rendelte, hogy az ép lábakra ez­után műtét előtt rá kell festeni a „nem" szót. Amerikai kutatók közölték, hogy a sperma a petesejt illata segítségével találja meg útját. Ha az illatot megszüntethetnék - mondták -, ezzel új antibébi­szer állna elő. Egy kenyai politikus azt java­solta, hogy a kórházban meghalt személyek tetemét nem kell hűtőhelyiségben elhelyezni. A „munkát" rá kell bízni a hiénák­ra. Egy amerikai hölgyet letartóz­tattak, mert be akart törni egy börtönbe. Látni akarta a barát­ját. Az argentin rendőrség beha­tolt egy házba, és letartóztatott egy 98 éves hölgyet, akiről azt hitte, hogy kábítószerárus. Kide­rült, hogy egy hasonló nevű nőt kerestek. Az igazságszolgáltatás utolér­te a legszerencsétlenebb brit utast, aki csaknem minden re­pülőútja után bőröndje elveszté­sét jelentette be. Miután 135 ezer dollárra rúgott két év alatt az általa követelt kártérítés összege, 18 havi börtönre ítél­ték. Hongkongban egy férfi úgy akart kirabolni egy bankot, hogy előbb fel akarta azt gyújtani. Pó­rul járt, mert az öngyújtója nem működött. Akadtak szerencsések is. Emeljünk kalapot egy brit lelki­pásztor előtt, aki végül is meg­kapta jogosítványát. Előzőleg 632 órát vett, 7800 dollár vizs­gadíjat fizetett ki, nyolc instruk­tort „fogyasztott el", és öt kocsit tört össze. A baj az volt - mond­ta -, hogy mindig összetévesz­tette a féket a gázpedállal. FRANCIAORSZAG Az év emberei A franciák nem szeretik politi­kusaikat - legalábbis erről tanús­kodik az a hagyományos, év végi közvélemény-kutatás, amelyet a Le Journal du Dimanche című pá­rizsi hetilap tett közzé. Az 1995-ös év legkedveltebb francia személyiségeinek listáját Pierre abbé, a szegények, hajlék­talanok „apostola" vezeti (aki im­már harmadik éve áll az élen), s mögötte ismét csak Cousteau ka­pitány, a híres természetvédő, il­letve Jean-Paul Belmondo, a ne­ves színész található a második és a harmadik helyen. Az első po­litikus csak a 28. (Jacques De­lors-röl, az Európai Unió brüsszeli bizottságának tavaly januárban leköszönt elnökéről van szó), majd Francois Mitterrand, a volt államfő következik, a maga 31. helyével. Érdekes, hogy Mitter­rand megelőzi utódját Jacques Chiracot (akit a franciák csak a 32. helyre soroltak), s hogy Alain Juppé kormányfő be sem került az ötven legnépszerűbb személyi­ség közé. A lista élcsoportját egyébként színészek, énekesek, sportolók és tévés személyiségek alkotják. Az oldalt szerkesztette: Görföl Zsuzsa Pletykalapok sztárjai A New York-i pletykalapok olda­lain 1995-ben a legtöbbször, 359 jjlkalommal szerepelt OJ. Simp­son, a felesége és annak barátja meggyilkolásával vádolt, s az es­küdtszék által felmentett sztárfut­ballista neve. A New York Obser­ver összeállítása szerint a máso­dik helyre - igaz, jókora lemara­dással - a híres-hírhedt popsztár, Madonna került Őt 182 alkalom­mal nevezték meg a pletykalapok. A további sorrend a következő: Ru­dolph Guiliani New York-i polgár­mester, Bili Clinton elnök, Barbra Streisand, Michael Jackson és Do­nald Trump. A 8. helyre - az első külföldi­ként - Lady Di került, különváltan élő férje. Károly walesi herceg, brit trónörökös ellenben már csak a 46. a listán. Európa üdvöskéje, Claudia Schiffer, az ismert manö­ken az 59. helyre került Szökőév 2996 szökőév, a február hónap 29 napos lesz. Erre azért van szükség, mert a napév (az az Idő, amely alatt a Föld egyszer megkerüli a Napot) nem pontosan 365 napos. Szökőév négyévenkénti beiktatása nélkül ezért minden évben egynegyed nappal térne el a tény­leges időszámítás a naptáritól, ami azt Jelentené, hogy kereken 350 évenként a tavasz decemberben kezdődnék. Ez a probléma már az egyiptomiaknak is feltűnt. Ezért a fáraó rendeletére már Krisztus előtt 238-tól minden négy esztendőben beiktattak egy szökőnapot. Ezt Julius Caesar is átvette az általa szerkesztett naptár­ba, amely egészen a közép­korig érvényben volt. Ő azon­ban - a jelenlegi gyakorlattól eltérően - a szökőnapot nem február 28., hanem már 23. után beiktatta. A naptár világa azonban még így sem volt teljesen rendben. A Julius Caesar ál­tal készített naptár, amely 365,25 napot tartalmazott, pontosan 11 perccel és 46 másodperccel hosszabbá tette az évet, mint amilyen hosszú egy napév volt. 128 év elteltével ez már egy teljes napot jelentett. Ezért aztán az évszázadok folyamán a naptári tavaszkezdet mind­jobban eltért a csillagászati­tól. XIII. Gergely pápa ebben a helyzetben 1582-ben „meg­húzta a vészféket". Naptárre­formot rendelt el és ennek következtében még abban az évben október 15-e követ­kezett október 4-re. Ráadá­sul a jövőt illetően töröltetett néhány szökőévet. (Az 1700­as, az 1800-as és az 1900-as év nem volt szökőév, a 2000­ik viszont megint az lesz.) A Gergely-féle naptárre­form ellenére is fennmaradt egy egészen kis eltérés a nap­év és a naptári év között ­mindössze 26 másodperc. Német csillagászok számítá­sai szerint ez az eltérés csak 3320 év múlva tesz majd ki egy egész napot. Akkor majd megint el kell hagyni egy szökőnapot. A szökőévhez viszonyítva sokkal fiatalabb jelenség a szökőmásodperc - az „atom­korszak" gyermeke, amelyet 1972-ben vezettek be, ami­kor megváltozott a másod­perc meghatározása. Azóta ugyanis a másodpercet nem a csillagok járása szerint mé­rik, hanem egy atomóra ingá­jának lengéséhez igazítják. Ez az eljárás időről időre szüksé­gessé teszi egy szökőmásod­perc beiktatását. Panoráma Pontatlanul telik az idő? Sajnálhatjuk a New York-i gazdagokat sok pén­zükbe került, ha stílusosan akarták ünnepelni az új év beköszöntét Egy Rolls-Royce, sofőrrel együtt, 1200 dollárba került szilveszter éjszakájára, 200 dollárral többe, mint az előző évben. A New York City Balett's Dió­törőelőadására egy jegyért 140 dollárt kellett fizet­ni. A Plaza Hotel elnöki lakosztályának ára egy éjsza­kára 15 ezer dollár volt, 1000 dollárral több, mint egy éve. A gazdag férfiak viszont azzal vigasztalódhatnak, hogy az Armani cégnél ugyanannyiért csináltathat­tak maguknak szmoking, mint 1994-ben: 2100 dollárért Ezeket az árakat a Dom Perignon ünnepi listája közölte. A perzsgőgyártó cég minden évben nyilvá­nosságra hozza az árakat A lista szerint egy stílusos szilveszter éjszakát 12 összetevő alkot Összessé­gében a szilveszter ezen az alapon 7,25 százalékkal került többe, mint 1994-ben. A Dom Perignon pezsgő is drágább lett 90 dollárba került palackja a korábbi évi 87461 szemben. Változatlan volt ellenben egy beszélgetés ára Mi­chael Lutin híres asztrológussal: 200 dollár. Egy „kitűnő" óra a Van Cleef and Arpels cégtől sem lett drágább: 24 ezer dollárba került. Egy hölgy az Elizabeth Arden szalonban 35 dollá­rért készíttethette ki arcát, a Plaza Hotelban 35 dol­lárért szolgálták fel a reggelit az ágyban, és egy jó ét­teremben a szilveszteri vacsora ára 175 dollár volt. Ez utóbbi szolgáltatások ára 19 százalékkal emelke­dett egy év alatt. S ha netán ezek után valaki azt mondaná, nincs ebben semmi különös, a gazdag amerikaiakat min­dig is az enyhe flúgosság jellemezte, hát tudunk szol­gálni ennél cifrább dolgokkal is - keletről. Na, nem „annyira" keletről, nem a gazdag Japánból, hanem csak innen, a második szomszédból, Oroszország­ból. A moszkvai újgazdagok ugyanis számolatlanul szórják a pénzt: aki valamit is ad magára, nem vesz ésszerű áron semmi olyat, ami kapható méregdrá­gán is - és fütyülnek a kommunisták választási előretörésére. A luxusüzletek árai már nem is csilla­gászatiak, hanem egyenesen nevetségesek, de a törzsvevők pillantásra sem méltatják az árcédulá­kat. „Volt három darab 1590 dolláros műanyag fenyőnk; kettőt eladtunk belőlük. Tíz darab 1380 dolláros és több mint húsz darab 1190 dolláros mű­fenyő kelt el" - közölte rezzenéstelen arccal a Szad­ko üzletház egyik eladója. Az említett karácsonyfák egyébként semmi különleges tulajdonsággal nem bírnak: harsány zöldek, jó két méter magasak, és szemre ugyanilyenek kaphatók 65-161 dollárnak megfelelő áron az orosz játékboltban. „De nekünk különleges vevőkörünk van" - tette hozzá az eladó. Karácsony előtt a Szadko áruházban lévő Mase­rati márkakereskedéstől készpénzért vett meg vala­ki egy 200 ezer dolláros autót - ez ellenőrizhetetlen híresztelés, „üzleti titok"; az azonban tény, hogy évről évre több luxusüzlet nyílik Moszkvában. Kenzo-, Tiffany's-, Claude Litz-embléma függ a legdrágább ruhákon, szőrméken, ékszereken. Az orosz fővárosban megjelenő angol nyelvű Mos­cow Times szerint a Szocsi környéki nyaralónegyed, az egykori szovjet vezetők „dolce vítá"-jának színtere ma már nem sikk. Monte Carlóban vesz nyaralót, aki igényes, és a gyerek Oxfordba jár, szó sem lehet a Moszkvai Egyetemről... A pár hónapja nyílt moszkvai Maxim's, az orosz főváros jelenleg legfelkapottabb szórakozóhelye, fe­jenként 450 dolláros, kilencfogásos szilveszteri va­csorát kínált. A törzsközönség 85 százalékban orosz. Hétköznap átlag 230 dollár egy szerény va­csora ára, de az igazi ínyencek rendelhetnek olyan bort is, amelynek palackja ötezer dollárba kerül. Az orosz újgazdagok egy másik rétegében a leg­népszerűbb karácsonyi ajándék „egy kis pihenés" volt - öt nap, távol a telefontól és az ügyintézéstől, valahol Törökországban vagy Cipruson...

Next

/
Oldalképek
Tartalom