Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-09 / 6. szám, kedd

4 I ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1996. január 9. BOTRÁNY OROSZORSZÁGBAN Gyilkolják a magzatokat? JAPÁN Van már kormányfő A japán kormánykoalíciót alkotó három párt vezetői tegnap megállapodtak abban, hogy a legerősebb párt, a konzerva­tív Liberális Demokrata Párt (LDP ) elnökét, az 58 éves Ha­s/moío RJutatót választják meg az ország következő kor­mányfőjének, a pénteken lemondott 71 éves Murajama 7o­miicsi utódjának. MTI-hír Azonnali vizsgálatot rendelt el tegnap Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő egy hét végi botrányos tévériport ügyében. Az N TV orosz tévétársaság a né­met Spiegel-tv alapján arról szá­molt be, hogy az egyik moszkvai kórházban terhes nőkön a késői szakaszban egy Németország­ban tiltott szerrel vetélést idéz­nek elő, és az embriókat drága orvosságok, így Down-kóros gye­rekek gyógyítására használt sze­rek előállítására használják fel. „Késői leszámolás a szomszé­dok között" címmel a Kurier című osztrák bulvárlap tegnapi száma egy teljes oldalon foglalkozik a magyar-szlovák viszonnyal. Az alcím szerint a két ország még mindig nem felejtette el egymás­nak a múltbeli sérelmeket, s ez akadályozza a magyar-szlovák alapszerződés ratifikálását. A cikk idézi egy szlovák nacio­nalista képviselő felszólalását a szlovák parlamentben, aki azt ki­fogásolta: a szerződés szövegé­ben még utalás sincs arra, hogy a magyarok megbánták volna a szlovákok ezeréves elnyomását. A. honatya szerint addig nem le­het ratifikálni a dokumentumot, amíg a magyarok nem kérnek bo­csánatot. A Kurier szerint erre Budapes­ten az a nem hivatalos válasz, hogy először a szlovákoknak kel­lene bocsánatot kérniük a magy­aroktól a II. világháború után elk­övetett bűnökért. Az újság utal NÉMETORSZÁG Gyújtogatások Öt német városban gyújtottak fel török képviseleteket és üzle­teket ismeretlen tettesek teg­nap hajnalban. A hatóságok fel­tételezése szerint a Kurd Mun­káspárt (PKK) nevű szélsőséges szervezet indított újabb össze­hangolt támadássorozatot a né­metországi török létesítmények ellen. 1995-ben összesen több mint háromszáz ilyen létesít­ményt borítottak lángba, és csu­pán néhány alkalommal sikerült elfogni a tetteseket. A múlt hét pénteke óta ismét minden éjszaka vagy fél tucat német városban próbálnak fel­gyújtani különböző létesítmé­nyeket. Tegnapra virradóra Hamburgban, Singenben, Darmstadtban, Mannheimben és Ulmban léptek akcióba a ter­roristák. MTI A kormányfő megbízta az ille­tékes minisztereket, hogy azon­nal vizsgálják ki az állításokat. Alekszandr Nyecsajev egészség­ügyi miniszter mindamellett úgy vélekedett, hogy a tévében mu­tatott képeket összemontíroz­ták, s a halott embriókat nem abban a moszkvai kórházban vették fel, amelyben az állítóla­gos visszaélések történtek. A miniszter szerint az elmúlt évek­ben rendre jelentek meg hason­ló jelentések, ám a vizsgálat egyik esetben sem igazolta az abban foglaltakat. arra, hogy az akkori Csehszlová­kia eljárása a magyarokkal szem­ben kimeríti az etnikai tisztoga­tás fogalmát. A beszámoló szerint Szlovákia déli részén 40 éven keresztül azért éltek békében a szlovákok és a magyarok, mert a kommu­nisták elleni gyűlölet feledtette velük az egymás iránti ellenszen­vet. 1989 után azonban „feltá­madt a szlovák és a magyar naci­onalizmus, s mindkét oldalon egyes politikusok ezen sütöget­ték pecsenyéjüket". A Kurier megszólaltatott egy magyar diplomatát, aki szerint a budapesti parlament ma már nem járulna hozzá ahhoz, hogy ratifikáljon egy olyan alap szerződést, amelyben a ma­gyar-szlovák határ sérthetetlen­sége is szerepel. A diplomata szerint „a pozsonyi kormány egy­re nyíltabb konfrontációs politi­kát folytat a magyar kisebbség­gel szemben". MTI A brit tévéstáb kamerái előtt Colin Powell akkori amerikai ve­zérkari főnök elmondta: arról már a válság első napjaiban sem volt vita, hogy Szaúd-Arábiát meg kell védeni Irak esetleges ag­ressziójától. „Magam tettem fel azonban a következő kérdést, amely úgy hangzott: és azután mit csinálunk? Nekimegyünk-e, neki kell-e egyáltalán mennünk Kuvaitnak?" - mondta a Vietnam poklát megjárt tábornok a műsorban, nem titkolva: attól tar­Bár az ellenzék Ozava Icsihi­rót, a Sinsinto ( Új Határ párt) nemrégiben megválasztott elnö­két jelöli e posztra, Hasimoto megválasztása a parlament csü­törtöki ülésén biztosra vehető, mert a koalíciós pártok többsé­get élveznek a parlamentben. Hasimoto személyében két és fél év alatt az ötödik kormányfő kerül hatalomra. Hasimoto új, 21 tagú kormá­nyátszintén csütörtökön, a mos­tani ügyvivő kormány lemondá­sa után iktatják majd be. A kor­mányfőjelölt egyrészt párthívei tott, hogy Amerika ismét belega­balyodik egy népszerűtlen hábo­rúba. A film éles fénnyel mutatja be azt a komoly ellentétet, amely a Föld olajkészletének egyötödét féltő - jóllehet a háború puszta „olajjellegét" hevesen tagadó ­George Bush elnök és vonakodó tábornokai között feszült. Nor­man Schwarzkopf személyesen fedte fel, hogy kezdetben maga is csak a szaúdi királyság megvé­désére készült, s rendkívüli indu­körében keres a kulcspozíciók betöltésére személyeket, más­részt a koalíciós pártok ve­zetőinek bevonásával igyekszik stabilabbá tenni a következő kormányt. Hasimoto ezért Kubo Vatarut, a szociáldemokrata párt főtitkárát kérte föl minisz­terelnök-helyettesnek, Hatója­ma Jukiót, a Szakigake párt főtit­kárát pedig külügyminiszternek. Hasimoto megválasztását az teszi lehetővé, hogy a koalíciót alkotó pártok vezetése megálla­podást kötött az éjjel a köve­tendő kormánypolitikáról. MTI latokat keltett benne a kuvaiti fel­szabadító háború washingtoni terve, mivel 1990 őszén vélemé­nye szerint még nem állt össze az ehhez szükséges szárazföldi erő. Bush azonban nem volt hajlan­dó éveket várni annak kiderítésé­re, hogy az időközben életbe lép­tetett ENSZ-szankciók rábírják-e Szaddam Husszeint Kuvait fel­adására. James Baker akkori kül­ügyminiszter visszaemlékezése szerint nyíltan nukleáris csapást helyezett kilátásba egy esetleges iraki vegyi támadás esetére. Ezen előzmények után indult csatába a hadtörténet valaha is összevont legnagyobb ütőerejű nemzetközi serege. A frontvonalakon és az azok mögött lezajlott fejlemények feltárása a BBC-sorozat további epizódjainak témája lesz. MTI A BÉCSI KURIER ÍRÁSA Késői leszámolás CSECSENFOLD Döbbenetes adatok Orosz szakértők szerint az egy éve tartó csecsenföldi hábo­rú halálos áldozatainak száma 20 és 30 ezer között van. Ezt az adatot a Jelcin elnök mellett működő orosz nemzetbizton­sági tanács helyettes vezetője, Vlagyimir Rubanov közölte. Az orosz vezetés tagjai közül első ízben tett említést a tízezres nagyságrendű veszteséglistáról. Rubanov elmondta, hogy hivata­los adatokról ugyan nem tud, de a szakértők az illetékes miniszté­riumok, így a védelmi és belügy­minisztérium, valamint az embe­ri jogi szervezetek adatainak összevetése alapján jutottak az említett adathoz. A halottak túl­nyomó többsége polgári személy volt. Rubanov szerint a Doku Zavgajev vezette csecsen kor­mány lépéseket tett az áldoza­tok pontos számának megállapí­tására. A halottak hozzátartozói­nak Jelcin rendelete alapján a minimálbér kétszázszorosának megfelelő összegű fájdalomdíjat (11 millió rubelt, ami 2400 dol­lárral egyenértékű) fizetnek. Az Orosz Nyilvánosság alapít­vány illetékesének közlése sze­rint a csecsen háborúban 14 új­ságíró vesztette eddig életét, de mindmáig egyik esetet sem vizs­gálták ki. Összesen 267 újság­írót értek különböző atrocitások a térségben. MTI BBC-SOROZAT AZ ÖBÖL-HÁBORÚRÓL Az amerikai vezérkar vonakodott Az Egyesült Államok hadseregének vezetése számítógépes elemzések alapján 10 ezer amerikai katona halálával szá­molt az Irak elleni háború első vázlatainak papírra vetése idején, s a tábornoki kar, élén Norman Schwarzkopffal kez­detben egyáltalán nem lelkesedett a háború gondolatáért ­egyebek mellett ez derült ki a BBC vasárnap éjjel kezdődött, nagyszabású dokumentumsorozatának első részéből. F VILÁGHÍRADÓ Elhunyt Grósz Károly Életének 66. évében elhunyt Grósz Károly, Magyarország volt mi­niszterelnöke. Hosszan tartó, súlyos betegség után vasárnap este, gödöllői otthonában érte a halál - tudatta tegnap családja. Grósz Ká­rolyt 1987. június 25-én választották a minisztertanács elnökévé. A kormányfői tisztséget 1988. november 24-ig töltötte be. 1989. no­vember 15-én ment nyugdíjba. Ezt követően csak a Munkáspárt gö­döllői szervezetében vállalt munkát, amelynek 1990 óta volt tagja. Guatemala: Arzú az élen Guatemalában a szavazatok 83 százalékának összeszámlálása után csaknem bizonyosra vehető, hogy a két konzervatív jelölt közül a Nemzeti Előrehaladás Pártját (PAN) képviselő Alvaro Arzú nyerte meg az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulóját. Arzú már a hi­vatalos részeredmény közlése előtt „megelőlegezte" magának a dia­dalt: a párt székháza előtt összegyűlt több száz ünneplő híve körében győztesnek nyilvánította magát. Kolumbiai gerillaakció Kolumbiai gerillák vasárnap támadást intéztek a kormányhadse­reg egyik posztja ellen az ország északi hegyvidékén, és megöltek ki­lenc katonát, akik az állami olajvállalat, az Ecopetrol egyik kommuni­kációs központját őrizték. A szélsőbaloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) fegyveresei a rajtaütés során nem szenvedtek veszteségeket: még azelőtt elmenekültek, hogy a hadsereg helikopte­rei a támadás helyszínére érkeztek. Éhség a KNDK-ban Amíg Észak-Korea nem változtat magatartásán, Dél-Korea nem szállít segélyt az országnak - erősítette meg a szöuli kormány állás­pontját Gong Ro Mjung külügyminiszter. A dél-koreai diplomácia ve­zetője szerint a phenjani vezetés nem veszi eléggé komolyan a KNDK­ban kialakult súlyos élelmiszerhelyzetet, ezért nem is mozgósítja a hadsereg óriási tartalékait. Dél-Korea emiatt kétségbe vonja az ENSZ által is megerősített jelentéseket, miszerint 1-3 millió tonna gabona hiányzik az országban, e számításnál ugyanis figyelmen kívül hagyták az Észak-Korea 1,2 millió fős hadserege számára felhalmozott je­lentős készleteket. Szöul már korábban jelezte: csak abban az eset­ben hajlandó élelmiszert szállítani Észak-Koreának, ha az garantálja, hogy a segélyt nem hadserege élelmezésére használja föl. Török börtönök: terjed a zavargás Törökország több börtönére kiterjedt immár a nyugtalansági hul­lám, amelyet az váltott ki, hogy a múlt héten Isztambul egyik különle­gesen őrzött fegyintézetében véres erőszakkal elfojtották szélsőbalol­dali politikai foglyok lázadását. Ankara, valamint a közép-anatóliai Yozgat és az ország északnyugati részén lévő Bursa börtöneiben a ra­bok tegnap óta megtagadják a létszámellenőrzésen való részvételt Az ország déli részén található Iskanderun és Ceyhan, az északon lévő Bartin, valamint a közép-törökországi Nevsahir börtöneiből arról érkeztek hírek, hogy a rabok éhségsztrájkot kezdtek, tiltakozásul a fegyintézetekben uralkodó viszonyok és az őrök brutalitása miatt. Korzikai merényletek Újabb pokolgépes merényleteket követtek el tegnapra virradóra a Franciaországhoz tartozó Korzika szigetén: két pokolgép a szigetet és a szárazföldi részeket összekötő komptársaság irodáinál robbant (az egyiket teljesen lerombolva), a harmadikat pedig a Corte városában lévő turisztikai irodánál helyezték el a tettesek. Személyi sérülés egyik helyen sem történt, de az anyagi károk jelentősek. Párizsi statisztikák szerint Korzikán az utóbbi egy évben szinte minden nap elkövettek egy-egy pokolgépes merényletet, a különböző gyilkosságok következ­tében pedig 37-en vesztették életüket. André Previn kitüntetése II. Erzsébet angol királynő lovagi címet adományozott André Previn amerikai zeneszerzőnek „az angol-amerikai kulturális kapcsolatok ápolása és Nagy-Britannia zenei életének gazdagítása terén szerzett érdemeiért". Prevint, aki négy Oscar-díjat kapott filmzenéjéért, Angliá­ban inkább arról ismerik, hogy 1968 és 1979 közt a Londoni Szimfo­nikusok Zenekarát vezényelte. A Németországban született 66 éves Previn New Yorkban él. Négyszer nősült, felesége volt a híres ameri­kai színésznő, Mia Farrow is. A lovagi címmel kitüntetett nem brit ál­lampolgárok közt van - rajta kívül - Bob Geldof, a neves ír rockzenész és Norman Schwarzkopf tábornok, a szövetséges haderők főparancs­noka az Öböl-háborúban. MTI i' Az elnöki pár a hóesésben. Vasárnap a templomból haza tartva Bili Clintonnak még hógo­lyózni támadt kedve. TA SR/AP EGYESÜLT ALLAMOK Az évszázad hóvihara Az évszázad hóviharának keresztelt, heves széllökésekkel kísért sűrű havazás helyi idő szerint hétfő reggelre a szó szoros értelmében maga alá temette az Egyesült Államok északkeleti részét, Tennessee és Georgia államtól Kentuckyn és Ohión át egészen New Yorkig és Con­necticutig bezárólag. Számos helyen a szombat dél óta felhalmozódott hótakaró vastagsága meghaladta a fél métert, de az átfúvások követ­keztében sok körzetben másfél-két méteres hótorlaszok keletkeztek. A zord időjárás okozta közlekedési balesetekben csaknem harmincan veszítették életüket, és jelentések érkeztek f agyhalálról is. Az északkeleti országrész gyakorla­tilag teljesen megbénult. A felszállópá­lyákat borító hó és a rossz látási viszo­nyok miatt vasárnap dél óta szünetel a forgalom a Bostont, New Yorkot, Phila­delphiát és Washingtont kiszolgáló összes repülőtéren. Fennakadások ke­letkeztek a vasúti forgalomban, a tér­ségben az autópályák és országutak zöme járhatatlan. A sors torz fintora: alighogy megol­dódott a költségvetési vita miatt há­rom hétig tartó részleges kormányleál­lás, most a szokatlanul heves téli időjárás akadályozza meg a kényszer­szabadságra küldött több százezer szövetségi alkalmazottat abban, hogy visszatérjen munkahelyére. De nem csak a szövetségi hivatalok, hanem a fővárosi közigazgatási intézmények is zárva maradnak. Az ENSZ New York-i központja ugyancsak közölte, hogy tö­rölte a hétfőre beütemezett munka­programokat. Több államban és nagyvárosban rendkívüli állapotot hirdettek ki. A tíz­milliós metropolisban, New Yorkban ráadásul a felkorbácsolt tenger ára­dással fenyegeti Manhattan alsó ré­szeit, a dagály szintje másfél-két mé­terrel haladja meg a normális mérté­ket. Áradásveszélyt jelentettek a dela­ware-i partok mentéről is. A főváros környékén a szombat óta szakadatlanul hulló hó vastagsága né­hány helyen elérte a hatvan centimé­tert. Az utak nagy része az elővárosok­ban járhatatlan, a lakosság zöme gya­korlatilag ki sem tud mozdulni otthoná­ból. Az elemek irtózatos tombolására jellemző, hogy vasárnap éjszaka a sűrű havazásban hatalmas mennydör­gések kísérte villámlások világították meg és festették kékesehérre a szürke égboltot Washington fölött.. A havazást tetézi a sarkvidéki hi­degfront előidézte rendkívüli fagy. New York állam egyes részein mínusz har­nincöt-negyven Celsius-fokra süllyedt a hőmérő higanyszála, Washingtonban hétfő reggel mínusz tizenhat fokot mértek. A tél tombolásának egyetlen jótéte­ménye van - otthonmaradásra kény­szerítette a bűnözőket is. A New York-i rendőrség közlése szerint szombat es­te óta a metropolisban nem követtek el emberölést és fegyveres rablást. So­sem tapasztalt mértékben leapadt a bűncselekmények száma Washington­ban is. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom