Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1996-01-31 / 25. szám, szerda
Í 6 | ÚJ SZÓ KULTÚRA 1996. január 26. KOMAROM Bővül a nyugdíjaspanzió A komáromi nyugdíjaspanzió nyugodt életkörülményeket teremt a város és környéke idős polgárai számára. Nagy iránta az érdeklődés, még akkor is, ha az egyik legmagasabb színvonalú szociális Intézményről van is szó. A Király püspök utcai panzióban 70 férőhely van. Az idős emberek nyugalomban, kényelemben töltik itt napjaikat. Ipóth Éva, a panzió vezetője elmondta, úgy igyekeznek gondoskodni róluk, hogy semmiben se érezzenek hiányt. Viszonylag egészséges embereket vesznek fel, 70 éves korig. - Jelenleg 59 lakónk van, de ezzel is betelt a kapacitásunk, ugyanis több lakónk egyedül lakik egy szobában, de a lakbén kettő helyett téríti. Egyegy lakásegység ugyanis 2 szobából áll, és egy szobában két személyt helyezhetünk el. A lakók többsége férfi, ők kettesével laknak. Gyakran rendeznek különböző összejöveteleket is. Nagy fájdalom e nagy családként élő közösség számára, ha egy-egy lakót, aki jól érzi magát náluk, megromlott egészségi állapota miatt át kell költöztetniük egy másik otthonba, amely Komáromon kívül található. Ezek mindig szomorú búcsúzások. A panzió körül élénk építkezés folyik, a Komáromi Hídépítő Vállalat dolgozói a panzió kapacitásának bővítésén serénykednek. Ez azt jelenti, hogy ezután a lakók, ha egészségi állapotuk megromlik is, velük maradhatnak. A többfunkciós épület építését 1001 bon kezdtek el. A 120 ágyas új épületrész nemcsak Komáromban, hanem a járásban is biztosítaná az idősekről való integrált gondoskodást. A panzió két új épületszárnyat kap, illetve felújítják a régi zsinagóga épületét, amelyben egy nagy étterem, társalgó, a tetőtérben pedig a gondozónővérek számára kialakított lakások kapnak helyet. - Elképzeléseink szerint az új részekben megfelelő körülményeket alakíthatunk ki a mozgásképtelen nyugdíjasok számára, nappali tartózkodást biztosítunk a magányos, idős embereknek, és a hajléktalanokról sem szeretnénk megfeledkezni - kapcsolódik be a beszélgetésbe Peter Pažitný, a járási hivatal szociális osztályának vezetője. Ha ez év őszén sikerül befejezni az építkezést, 1997 januárjától meg is kezdheti a működését. Ipóth Évától megtudtam, hogy a bentlakók mellett további 50 nyugdíjasnak biztosítanak ebédlehetőséget. A többnyire beteg embereknek a gondozók 11.30 és 12.00 óra között viszik ki az ebédet, melynek az ára is kedvező: a racionális diétás ebédé 26.60, a diabetikusé 31.10 korona. Egyelőre van még szabad kapacitásunk ezen a téren is. Látogatásom alkalmával is meggyőződhettem arról, hogy ahol utánajárnak a dolgoknak, ott a szép tervek valóra válnak. És ezért mindenkinek az lesz a legnagyobb jutalom, ha mind több rászoruló számára biztosítani tudják a békés, nyugodt életet. BENDE ISTVÁN Látnivalók Tanyon Tany a Csallóköz délkeleti részén, a Komáromból Pozsonyba vezető út mentén fekszik. Az alig 850 lelket számláló kisközségben a többi csallóközi faluval ellentétben az ipari termelés honosodott meg. Az 1850-55-ös években felépült a tanyi cukorgyár, 1894-ben pedig megkezdte működését a helyi lengyár. Mindezt abból a kiadványból tudjuk meg, amelyet Tóth Imre polgármester és a helyi önkormányzat megbízásából a komáromi nyomda jelentetett meg a Honismereti Kiskönyvtár sorozatban Tany - látnivalók címmel. A kisszótárszerű, mindössze 16 oldalas, képekkel illusztrált kiadvány részletesen beszámol a falu múltjáról, ecseteli a jelenét, az ott élő emberek szokásait, munkáját és kedvteléseiket. Érdekes olvasmány mindazok számára, akik szeretnének többet megtudni a Csallóközben levő településekről és az ott élőkről. (kamoncza) A sviti Chemosvitben tavaly mintegy 130 milliós nyereséget produkáltak. Ennél az alkalmazotti részvénytársaságnál 3600-an dolgoznak, az átlagkereset 8200 korona. A cég főleg csomagolófóliákat gyárt, s termékeinek 70 százalékát exportálja. Felvételünkön: René Leško gépmester a Slovak Gold díjjal jutalmazott KXM fóliával. Foto: TA SR IPOLYNYEK Nem mindenki rajongott az énekkarért A nyolcvankilences politikai fordulatot követő Időszakban számos Csemadok-aiapszervezet tevékenységében törés állt be. így volt-e ez Ipolynyéken is? - kérdeztem Hamerlík Richárdot, a szervezet egy évvel ezelőtt megválasztott elnökét. - Nehéz erre válaszolnom, mert én csak 1991-től élek a községben, ide nősültem. Nincs megbízható összehasonlítási alapom a szervezet korábbi tevékenységét illetően. Törésről azért nem beszélnék, mert nem akadt meg a tevékenység, ám bizonyos szemléletbeli változások kieszközlését elkerülhetetlennek vélem. Azzal a nem titkolt szándékkal vállaltam el az elnökséget, hogy fontosnak tartom egy olyan énekkar megalakítását, melynek repertoárjában elsősorban kórusművek szerepelnek. A már régebbtől meglévő énekkarra próbáltam alapozni, de a tagok közül nem mindenki rajongott a két- és háromszólamú kórusműveket műsorára tűző vegyes kar megalakításáért. Többen emiatt ki is váltak a csoportból; szerencsére jöttek újak a helyükre. Jelenleg 25 tagú az énekkarunk. - Végül is milyen volt a fogadtatás? - Első fellépésünkre a tavalyi farsangi műsorban került sor. Nem sokkal utána Balassagyarmatra kaptunk meghívást a március 15-i ünnepség műsorába, majd ugyancsak Magyarországon, Terényben, a nemzetiségi napokon szerepelt a kórus. Ipolynyéken második alkalommal a község megalakulásának 860. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen léptünk fel. Idén szeretnénk eljutni Galántára, a Kodály-napokra. - Csak közbevetőleg kérdezem, honnét a vonzaloma az énekléshez, az énekkarvezetéséhez? - Szülőfalumban, Egyházfán (Galántai járás), 14 éves korom óta szerepeltem a Csemadok énekkarában, és a későbbiek folyamán próbákat is vezettem. - A vegyes kar létrehozásán és sikeres szereplésén kívül mit tart még szükségesnek elmondani szervezetük tavalyi tevékenységéről? - Például a tánccsoport megalakítását. Jobbára 14-18 éves fiúkból, lányokból állt össze az egyelőre tíztagú csoport, melynek koreográfusa Horkay Katalin, a komáromi Hajós Táncegyüttesből. Ezzel párhuzamosan megalakult az ipolynyéki vonósnégyes, a táncosok kísérő zenekara is. A színjátszók szintén bontogatják szárnyukat. Az idei farsangi műsorban vidám jelenetekkel fognak bemutatkozni. Munkájukhoz kapnak-e anyagi támogatást, és ha igen, akkor honnét? - Erre az évre a községi hivatal 20 ezer koronát ígért a Csemadok helyi szervezetének támogatására. Lesz helye a pénznek, hiszen csak a tánccsoport eredményes működéséhez szükséges technikai eszközök beszerzéséhez is sok-sok pénzre lenne szükségünk. (bodzsár) Rozsnyó Kassa ÍJ o Tőketerebes^ o w Losonc R.szombat J o / Nagykürtös O i Léva 9 J \ Pozsony Y o cr Galánta Nagykürtös O i Léva 9 J y o D.szerdanely E.újvár • . Ipolynyék Tany Komárom DUNASZERDAHELY. GALANTA. KOMAROM Naponta 15 000 levél Mint azt már a korábbi években megszokhattuk, január-február során az értékpapírjainkat vezető nyilvántartástól, a pozsonyi Értékpapírközponttól egy számlakivonat formájában jelentést kapunk a számlánk állásáról. Ezen részletesen feltüntetik, hogy az év végén milyen és mennyi értékpapír volt a birtokunkban. A számlakivonatot akkor is megkapjuk, ha korábban egyáltalán nem nyúltunk a részvényekhez, vagyis például nem adtunk el közülük egyet sem. Az idei újdonság, hogy azok, akik bekapcsolódtak a vagyonjegyes privatizáció második hullámába, a listájukon megtalálják a Nemzeti Vagyonalap tízezer korona névértékű kötvényét is. Mint ismeretes, a kormánykoalíció ezzel helyettesítette a vagyonjegyes privatizáció második hullámát. A kötvényt mindenki megkapja, aki 1994 őszén vagyonjegykönyvet vásárolt, tehát az is, aki a könyvét leadta valamelyik befektetési alapnál. Az akciót lebonyolító Számítástechnikai Vállalat (PVT) dunaszerdahelyi divíziója három járás, a dunaszerdahelyi, a komáromi és a galántai számára 306 904 darab számlakivonatot nyomtat ki ezekben a napokban. Amint azt Stern Györgytől, a dunaszerdahelyi divízió igazgatójától megtudtuk, naponta általában tizenötezer küldeményt készítenek elő és adnak postára. Tegnapig 209 192 darab készült el. Az se izguljon, aki még nem kapta kézhez a számlakivonatot. A dunaszerdahelyi számítóközpontot az utolsó csomag február kilencedikén hagyja el, és a becslések szerint február közepéig is eltart, amíg a posta mindegyiket kézbesíti. (tuba) B0DR0GK0Z Megbomlana a régió etnikai egysége Az elmúlt hétvégén Bodrogköz valamennyi községében önkormányzati tanácskozásokat tartottak, amelyeken csupán egy napirendi pont szerepelt: az ország közigazgatási reformja. A tanácskozásokon megtárgyalták a területrendezéssel kapcsolatos járási javaslat két alternatíváját, amelyek egyértelműen a Bodrogközt, sőt az Ung-vidéket is sújtanák. A javaslat szerint a régió néhány községe a Tőketerebesi járáshoz kerülne, a többi a leendő Nagykaposihoz. A Bodrogköztől elcsatolt községek fejében Nagykapos északról kapna 12 községet (a Nagymihályi járásból). Ezzel teljes mértékben megbomlana mindkét régió etnikai egysége, mert ezáltal a magyar lakosság mind a Bodrogközben, mind pedig az Ung-vidéken kisebbségbe kerülne. Ez pedig elfogadhatatlan, mert szöges ellentétben áll az önkormányzatok európai chartájával is. A tanácskozásokon jóváhagyott határozatok egyértelműen kimondják: az első csehszlovák köztársaság idején alkalmazott praktikákhoz való visszatérést tükrözi, ami nem a legdemokratikusabb megoldást jelenti, ezért állítsák vissza az 1960-ban megszüntetett Királyhelmeci járást, ahol minden feltétel adva van egy negyvenezer lakosú régió közigazgatásához, illetve az Ung-vidék és Bodrogköz képezzen egy közös területi egységet. Az önkormányzati képviselők állásfoglalásukat nyilatkozatban is megfogalmazták. (-kat.) NAGYKÜRTÖS Volt egyszer egy állatkórház Nagykürtösön a hetvenes években épült fel Szlovákia egyik legkorszerűbb állategészségügyi intézete, amely állatkórházként került a köztudatba. A kilencvenes évek elején azonban felszámolták a létesítményt. - Egészen pontosan 1992-ben, az állami állatorvosi helyek megszüntetésével. Ez vonta magával az intézet leépítését - mondja Petyi Mária állatorvos, aki már idestova tíz éve gyógyítja a beteg vagy sérült állatokat. - Jelenleg az Állami Állategészségügyi Felügyelőség tulajdonát képező épület egyes részeit ilyen-olyan célra vállalkozók bérlik. Köztük én is, magánrendelőt nyitottam. Ma már csak ez a szerény rendelő emlékeztet arra, hogy itt még nem is olyan régen egy minden tekintetben jól felszerelt állategészségügyi létesítmény működött. ' - Elkerülhetetlen volt az állatkórház bezárása? - Állítom, hogy Szlovákia három állatkórháza közül ez volt a legszebb, a párja valahol Dél-Csehországban épült fel. Ami a kérdést illeti, nem kellett volna megszűnnie. Rugalmasabb hozzáállással és megfelelő összefogással továbbra is üzemelhetett volna. Kinek jó az, hogy a drága, modern műszerek és felszerelések kihasználatlanul állnak a garázsban? Petyi Mária jó szakember hírében áll, pedig eredetileg más pályára készült. - Annak ellenére, hogy édesapám is állatorvos, és gyermekkoromban sok állatot tartottunk otthon, ráadásul szívesen lovagoltam, nem vonzott az állatorvosi pálya. Jó nyelvérzékem lévén, tolmács szerettem volna lenni. A gimnáziumban csak az utolsó pillanatban álltam el eredeti szándékomtól, és az egyik tanárom ösztönzésére jelentkeztem a kassai állatorvosi egyetemre. Tanulmányaim befejezése után szülővárosomban, Losoncon végeztem a kötelező szakmai gyakorlatot, s onnét kerültem a nagykürtösi állatórházba, ahol kitűnő szakembergárda dolgozott. - A magánrendelőben több vagy kevesebb a munkája, mint korábban? - Gyakorlatilag reggeltől estig dolgozom. Délután és a kora esti órákban is rendelek, mert akik dolgoznak, csak délután, munka után tudják elhozni beteg állataikat. Ha szükséges, és előre bejelentik, házhoz megyek. Jobbára idős emberek hívnak, akiknek már nehezükre esik a járás. A rendelőben leginkább kutyáikkal keresnek fel a gazdik, a veszettség elleni védőoltás mellett leggyakoribb teendőim közé tartoznak a sebészeti beavatkozások, például hasműtétek, daganatok eltávolítása, és nem utolsósorban a különféle kozmetikai beavatkozások, ezen belül is a farok- és fülcsonkítások. Persze más állatokkal - főleg cicákkal - is felkeresnek, és gyógyítottam már aranyhörcsögöt, egzotikus madarakat is. - Úgy hallottam, éjszakai ügyeletet is tart. - Ez így nem fedi a valóságot. Az viszont igaz, hogy vannak sürgős esetek, hívtak már tehén- és sertéselléshez, ahol császármetszést kellett végrehajtani. Ebben a hónapban már három éjszakai kiszállásom volt. - Manapság nagy divat kutyát tartani. Az ebtartásnak megvannak az írott szabályai is. Hogyan viszonyulnak ehhez a kutyatulajdonosok? - A kutyatartás olyan kedvtelés vagy szórakozás, amely kötelességekkel is jár. A ebtartás kultúráltsága területén még sok a kívánnivaló. Állategészségügyi szempontból a legfontosabb követelmény a veszettség elleni oltás. Ezt nem szabad elmulasztani, mert az emberre végzetes lehet a veszett állat marása. Településeinken évente kétszer, tavasszal és ősszel végzik, én itt a rendelőmben bármikor megcsinálom. - Nem ritkaság, hogy a megunt kutyust a gazdi csak úgy szélnek ereszti. Mit lehet ilyen esetben tenni a magára maradt állattal? - Túl azon, hogy nem esztétikus látvány az utcán kóborló, lesoványodott (A szerző felvétele) kutya, esetleg a falkába verődő kutyahad, az ilyen állatok számos veszély forrásai lehetnek. Ez esetben elkerülhetetlen az ártalmatlanításuk. Korábban komolyan foglalkoztam egy állatmenhely létesítésének gondolatával, akár itt, a volt állatkórház területén is lehetett volna... Elő is adtam az illetékes helyen, de nem kaptam rá igenlő választ. BODZSÁR GYULA