Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-25 / 20. szám, csütörtök

1996. január 26. BELFÖLD - GAZDASÁG ÚJ SZ Ó 1 195 j Az amerikai bázison nincsenek titkok VÁLASZ OLVASÓINKNAK Öröklés M. L: Az egyik testvérem 1993-ban meghalt. Családja nem volt, de mint a legidősebb, valamikor az 1960-as években ő örököl­te a szüleink földjeit, amelyeket akkoriban a szövetkezet hasz­nált. Ketten vagyunk örökösök. A másik testvérem, aki emig­rált, most is külföldön él, és azt írta, hogy ő csak akkor Jön az örökséget intézni, ha a szlovák állam kifizeti neki a föld árát. A bátyámat nekem kellett eltemettetnem, kiadásaim voltak ez­zel kapcsolatban, és most talán mégsem örökölhetek, csak azért, mert a testvérem nem hajlandó eljönni a tárgyalásra? A Szlovákiában jelenleg is ér- ketten, mint örökösök, állapodja­vényes öröklési jog szerint az örökhagyó vagyona az örökha­gyó halálának pillanatában száll át az örökösök tulajdonába (lásd a Polgári Törvénykönyv 460. §­ának első bekezdését). A hagyatéki eljárásban hozott végzés csupán igazolja ezt a tényt, ám a tulajdonjog nem ez­zel a végzéssel száll át az örökö­sökre (vannak országok, ahol ez fordítva van). Külföldön élő test­vére magatartása, válasza jogi­lag teljes mértékben érdektelen, mivel ő a szlovák államtól nem követelheti a földtulajdon reá eső részének (vagyis örökrészé­nek) kifizetését. Felvethet viszont egy olyan javaslatot, hogy önök nak meg abban, hogy az ingatlan felének értékét ön kifizeti neki. Ez viszont már egy olyan megálla­podás, amelyet a hagyatéki eljá­rásban kell jóváhagyni. Ugyanak­kor még két dolgot tartunk szük­ségesnek elmondani: a testvérét nem lehet arra kényszeríteni, hogy a hagyatéki tárgyaláson megjelenjen, másrészt viszont a hagyatéki eljárás befejezésének sem lehet akadálya az, hogy a testvére nem hajlandó a hagyaté­ki tárgyaláson megjelenni. Per­sze az lenne a legjobb, ha a nővé­re valakinek meghatalmazást ad­na, hogy képviselje őt a szlováki­ai szervek előtti hagyatéki eljá­rásban. dr. G. D. PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI (Folytatás az 1. oldalról) százaléka még meg sem érke­zett Taszárra, a Clinton-Mesz­tegnyei parolázást utólag fújták fel. A valóság csupán annyi, hogy én voltam az első magyar, aki aznap kezet fogott Clinton el­nökkel. • Mit jelentett az amerikai ka­tonák számára, hogy Clinton személyesen is megtekintette bázisukat? - Ahhoz, hogy ezt megértse valaki, katonának kell lennie, és behatóan kell ismernie az ame­rikai haderők belső életét is. A fogadtatás lenyűgöző volt." Nem szégyellem bevallani, a Clintont fogadó üdvrivalgásból jómagam is kivettem a részem, annyira magával ragadó volt a hangulat. Gondoljuk el, milyen hatást vált ki, ha az. amerikai elnök azt mondja katonáinak, ti vagytok a világon a legjobbak. Hát ennél nagyobb dicséret nem létezik. • Mi az alapvető különbség egy amerikai katona és egy ma­gyar vagy orosz katona között? Annyi már első pillantásra nyil­vánvaló, hogy az amerikaiakat a nyitottság és nagyfokú lezser­ség jellemzi. - Való igaz, hogy a látszat nagyfokú lezserséget mutat, de ez csak a felszín. Két évvel ezelőtt hat hetet tölthettem egy Németországban táborozó tüzér­KOMÁROMBAN JÚLIUSTÓL Nemzetiségi múzeum létesül Ú) Szó-hír Ivan Móro, a Szlovák Kulturá­lis Minisztérium főosztályve­zetője Komáromban tárgyalt Elena Lehotskával, a Duna Menti Múzeum új, valamint Csütörtöky Józseffel, a múzeum volt igazgatójával. A tanácsko­zás központi témáját a tervezett magyar kultúra múzeuma ké­pezte, amely Komáromban ön­álló intézményként működne. Ivan Móro arról tájékoztatta partnereit, hogy a minisztérium a múzeumalapítást július else­jére tervezi. Az új intézmény élé­re a Duna Menti Múzeum ko­rábbi igazgatóját, Csütörtöky Jó­zsefet nevezné ki. Egyelőre az a legfontosabb teendő, hogy a Duna Menti Múzeum gyűjtemé­nyéből a magyar kisebbségi kul­túra emlékeinek tárgylistáját el­készítsék, illetve megfelelő anyagi keretet és egyéb feltéte­leket biztosítsanak a nemzeti­ségi múzeum működéséhez. Megegyeztek abban, hogy ezekről a kérdésekről még tár­gyalni fognak. (kamoncza) alakulatnál, ahol megtapasztal­hattam, hogy e lezserség mö­gött igen szigorú, kemény fegye­lem és a maximális biztonságra való törekvés húzódik meg. Tény, hogy nem annyira katoná­sak, viszont a munkájukat rend­kívüli precizitással végzik, s eb­ben nem ismernek pardont. Rá­adásul ez hivatásos hadsereg, melynek katonái pénzért látják el feladataikat. Ha hibáznak, azt a pénztárcájuk bánja, és a saját zsebének senki sem ellensége. • A szlovák hadseregbe bevo­nuló újoncokra rendszerint ke­mény sikanéria, „sz/Vaíás" vár az idősebb katonák részéről. Gondolom, nincs ez másként a magyar honvédségnél sem. Az amik hogy állnak a buzerálás­sal? - Ezzel a jelenséggel nem ta­lálkoztam, legfeljebb olyan for­mában, hogy ha valaki rosszul végezte a dolgát, lenyomatnak vele néhány tucat fekvőtá­maszt. Hogy ez mekkora szíva­tásjelleggel bír, nem tudom megítélni. Történetesen velem is megesett, hogy egy amerikai katonalány azzal állított be hoz­zám, hogy ezt és ezt nem úgy csinálta, ahogy kértem, hány fekvőtámaszt csináljon? Termé­szetesen félig-meddig viccből kérdezte, de ha azt mondom, ötvenet, megcsinálta volna. Ú) Szó-exkluzív - Hónapok óta ismert a Szlo­vák Takarékpénztár és a Szlovák Biztosító privatizálását célzó szándék. Köztudott az is, hogy a biztosítóban működő szakszer­vezet - amíg erejéből futotta ­ellenezte, sőt élesen elítélte a magánosítási szándékot. Az a ­sajnos; megalapozott - gyanúm, hogy a szakszervezet elveszítet­te erejét e harc folytatásához, aminek következtében a pénzin­tézet könnyen bekebelezhető zsákmánnyá válik a jelenlegi kormányzó hatalom számára ­nyilatkozta lapunknak Brigita Schmögnerová, aki osztja Cér­náknak azt a nézetét is, hogy a két említett pénzintézet, vala­mint az Általános Hitelbank, illet­ve a Befektetési és Fejlesztési Bank privatizálása „veszélyezteti a szlovákiai pénzügyi és biztosí­tási piacot". Magyarázatként Ehelyett természetesen azt mondtam, a magyar honvédség­nél ez már egyáltalán nem divat. • Milyen mértékben alakítot­ták át az amerikaiak a taszári légvédelmi laktanyát? - Csak felújítási munkákat végeztek az épületeken, például a fűtés- és vízvezetékrendszert cserélték ki. A mi segítségünket nem kérték, a felújítást saját költségükre végezték. És termé­szetesen felépítették a maguk kis sátorvárosát is. A megrende­lések nagy részét az amerikai háttéripar kapta. • Azt is tesztelik az amerikai­ak, hogyan viszonyul hozzájuk a lakosság? Hiszen az orosz kato­nák megszállókként voltak jelen Közép-Európában, s alighogy el­mentek, tessék, itt vannak ők. - Természetesen erre is ügyelnek. A sajtóközpont egyik feladata éppen az, hogy a lakos­ságot megismertesse a tevé­kenységükkel, és ezáltal ked­vező kép alakuljon ki róluk. Emellett a megyei önkormány­zattal közösen egy public affairs irodát létesítettek, ahol folyama­tosan értékelik és reagálnak a lakosságtól bejövő összes infor­mációra. Eddig néhány kisebb és sajnos, egy komolyabb közúti baleset történt, melynek halálos áldozata is volt. Továbbá a foko­zott közúti forgalom miatt Taszá­hozzátette: olyan időben kerül sor ezeknek az intézményeknek a magánosítására, amikor szak­mai szempontból nem privatizál­hatok. Majd utalt arra, hogy e szakmai okoknál fogva nem pri­vatizálta a felsorolt intézeteket a Moravóík-kormány, amelyben ő a miniszterelnök-helyettesi, illet­ve gazdasági miniszteri posztot töltötte be. A „szakmai okok" felől ér­deklődve Schmögnerová azt mondta: - Ha beindul a restruk­turalizációs folyamat, a felsorolt pénzintézeteket az állam há­rom-négy éven keresztül anyagi­lag támogatja. Más okot nem lá­tok ezen intézmények privatizá­ciójának felgyorsítására, mint azt, hogy a jelenleg hatalmon lévők a gazdasági és a pénzügyi hatalom megkaparintásával meg akarják szilárdítani politi­kai pozíciójukat. Az új tulajdono­sok nem hoznak e pénzintéze­ron megrepedtek az utak, és né­hány ház fala is megrongáló­dott. Természetesen a helyreál­lítási költségeket ők állják. • Hány amerikai katona állo­másozik Magyarországon? - Naponta változik a szám, ma pontosan 4966 amerikai tartózkodik itt. A taszári kontin­gens állandó létszáma 3284 fő. Ok fogadják a németországi bá­zisról repülőgéppel, busszal, vo­nattal érkező csapatokat, me­lyek két-három napos pihenő után folytatják útjukat Boszniá­ba. Az állandó taszári kontin­gensről nem vezényelnek át ka­tonákat, egy-egy taszári ameri­kai addig lesz itt, míg maga az alakulat. • Tehát? - Az amerikai elnök egyéves időtartamot jelölt meg. • Milyen óvintézkedéseket tettek, nehogy esetleg valaki il­letéktelen is bekukkanthasson Taszárra? - Az egész tevékenység óriási nyitottság mellett folyik. Ismer­jük, milyen technikai felszere­léssel érkeznek,^ illetve távoznak az amerikaiak. Úgymond nincse­nek titkaik. Más kérdés az őrzés, a védelem, amely minden katonai alakulatnál fontos. A ka­tonai létesítményeket, fegyvere­ket, robbanóanyagokat megfe­lelően őrzik. HOLOP ZSOLT teknek semmi újat, sem tőkét, sem új know how-t. Nem törté­nik semmi más, csak összefonó­dik az ipari és a pénzügyi tulaj­don, és megalakul Szlovákiá­ban az, amit az egykori tanköny­vek pénzügyi-gazdasági oligar­chiának neveztek. Ezt a szűk ré­teget szoros szálak fűzik majd a jelenlegi államhatalomhoz, az államhatalom pedig kiszolgálja e szűk réteg érdekeit. Megjegyzésünkre, hogy Čer­nák ugyanezt latin-amerikai mo­dellnek nevezte, Schmögnerová asszony kijelentette: -Ez még en­nél is rosszabb. -A DBP gazdasági szakértője nem gondolja, hogy a pénzintézetek privatizációjáról a parlamentben születik majd dön­tés. Erről, nézete szerint, a Nem­zeti Vagyonalap dönt majd Vladi­mír Mečiar és néhány pénzügy­minisztériumi illetékes jóváha­gyása után. Az értesülést, misze­rint immár ezekben a napokban születik meg a végső döntés, Schmögnerová a következőkép­pen kommentálta: -Ha Vladimír Mečiar meg akarja tartani ígére­tét, hogy a pénzintézetek magá­nosításával januárig végez, ak­kor lépnie kell. (gágyor) Ú] Szó-tudósítás A MAGYAR KERESZTÉNYDE­MOKRATA MOZGALOM helytele­níti Vladimír Mečiar kormányfő azon kijelentését, miszerint nem zárható ki, hogy a szlovák-ma­gyar alapszerződés ratifikálását a kormány iránti bizalom kinyilvá­nításához köti. Bár a Magyar Ko­alícióban e kérdésben egyelőre nem történt egyeztetés, Bugár Béla, az MKDM elnöke biztosra veszi, hogy a magyar pártok kép­viselői nem szavaznak bizalmat annak a kormánynak, amely fo­lyamatosan nehezíti a szlovákiai magyar kisebbség életét. Ebben a helyzetben teljes mértékben a kormányt terhelné felelősség az alapszerződés sorsáért. Bárdos Gyula szóvivő sajnálko­zásának adott hangot a Demok­ratikus Unió kezdeményezése mi­att, amely alkotmánytörvény út­ján szeretné biztosítani az önkor­mányzati igazgatás alá tartozó te­rületek állampolgárainak egyen­jogúságát. A DU javaslatáról ­hogy a parlamenti pártok folytas­sanak konzultációkat - az MKDM azt követően foglal állást, miután kézhez kapta az erre vonatkozó hivatalos felhívást. Az MKDM poli­tikusai sajnálatosnak tartják, hogy némely ellenzéki párt komo­lyan veszi azokat a híresztelése­ket, amelyek szerint a szlovákiai magyarok Dél-Szlovákia elszakí­tására törekednek. (horváth) A DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJA sem ismeri a Demokrati­kus Unió alkotmánytörvény-ter­vezetét, amelyben a DU szerint rögzíteni kell, milyen elvek alap­ján alakuljanak a jövőben az ön­kormányzati szervek - erősítette meg az ötödik születésnapját ün­neplő párt tegnapi sajtótájékoz­tatóján Peter Weiss elnök. El­mondta, hogy Jozef Moravčík DU­elnökkel csak néhány szót váltot­tak a tervezetről, de ígéretet ka­pott annak mihamarabbi postá­zására. Weiss nem részletezte pártjának álláspontját a kér­désről, csak annyit jegyzett meg: megértéssel fogadta a DU szán­dékát. A DBP vezetése elítélően véle­kedett a kommunista rendszer erkölcstelenségeiről és jogsérté­seiről szóló kormánypárti tör­vénytervezetről, amely hamaro­san a parlament plénuma elé ke­rül. Weiss rámutatott, hogy a ter­vezet voltaképpen a kollektív bűnösség fogalmát vezeti be, s lehetőséget ad a fasiszta Szlovák Állam és Tiso elnök esetleges későbbi rehabilitálására. Weiss nemlegesen válaszolt az újságírók azon kérdésére, va­jon pártja indítványozni fogja-e ja­nuárban, illetve februárban a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásának napirendre tűzé­sét. Weiss hibásnak tartja a sza­vazás halogatását. Nem részle­tezte, hogy megszavazzák-e az alapszerződést, ha Mečiar ezt a kabinettel szembeni bizalmi sza­vazással köti össze, ezt ugyanis zsarolásnak tartja. (gágyor) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A MAGYAR KISEBBSEG JÓGÁIRÓL A szlovákok másképp látják Lényegesen eltér a szlovákok és magyarok decemberének első harmadában végzett. Az véleménye a magyar kisebbség helyzetéről - 1004 megkérdezettnek a „Hogyan értékeli Ön a derül ki többek között abból a közvélemény-ku- szlovákiai magyar kisebbség helyzetét?" kér­tatásból, amelyet a FOCUS ügynökség a múlt év désre négy választ lehetett adnia: 1. A magyar kisebbségnek csak korlátozott jogai és fejlődési lehetőségei vannak. 2. A magyar kisebbségnek egészében véve kedvező fejlődési lehetőségei vannak. 3. A magyar kisebbség a szlovákokhoz képest előnyöket élvez. 4. Nem tudom. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1994 I szlovákok magyarok JL 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1995 I szlovákok magyarok JL A diagramból tehát kitűnik, hogy míg a szlovákok körében az a vélemény van iqq túlsúlyban, hogy a magyar kisebbség­nek egészében véve go kedvezőek a fejlődé­si feltételei, a ma­gyar nemzetiségű gO megkérdezettek vé­leménye viszont ab­ban egyezik, hogy 40 korlátozottak a joga­ik és fejlődési le­hetőségeik. 20 Az előző, tehát az 1994-es esztendő végéhez viszonyítva 0 a magyarok sokkal kritikusabban ítélik meg saját helyzetü­ket. A válaszok megoszlása az egyes politikai pártok szimpatizánsainak körében 3 4 DSZM SZNP Munkás- KDM DBP DU DP MK szövetség • L • 2. H 3. Q 4. BRIGITA SCHMÖGNEROVÁ: Új hatalmasságok születnek Brigita Schmögnerová, a DBP parlamenti képviselője és gazdasági szakértője megerősítette Ľudovít Černák minapi értesüléseit, amelyeket az ÚJ Szóval közölt, miszerint a kor­mánykoalíció pártjai ezekben a napokban „mindent bevet­nek annak elérésére, hogy privatizálják, megkaparintsák a pénzintézeteket".

Next

/
Oldalképek
Tartalom