Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1996-01-24 / 19. szám, szerda
[Š] ÚJ szó REGIO - HIRDETES 1996. január 186. TAMASFALA Gyűjtés Palikának A közigazgatásilag Rimaszombathoz tartozó Tamásfalában nemrég nyitott üzletet a Csob'o család. A takaros ház garázsában berendezett MINI ABC forgalmából élnek mind a négyen. Kölcsönt vettek fel, abból vásárolták meg az árut és a legszükségesebb berendezést. Hogy a megélhetéshez szi^séges forgalmat elérjék, szombaton és vasárnap is nyitvg tartanak. Az Új Szóban olvastak Csémy Patikáról, s a családfő, Csobo Aladár azonnal fel akarta adni a megadott számlára a pénzt. Aztán jobb ötlete támadt. A pénzt egy dobozba tette, a dobozt elhelyezte az élelmiszerboltban, gondolván, hátha akad, aki hozzá hasonlóan segíteni akar Csémy Palikán. Nem tévedett. Azóta is folyamatosan helyeznek el kisebb-nagyobb címletű papírpénzt a házilag készített „perselyben", amelyet, mint azt a ház asszonya elárulta, hamarosan felbontanak, és az összeget elküldik a lapban megadott bankszámlára. (-kas) .SZOGYEN Évforduló jegyében Szőgyén község első írásos említése 840. évfordulójának a jegyében zajlott az az ünnepi műsor, melyet vasárnap tartottak a helyi művelődési házban. A fúvószenekarok nemzetközi találkozójának résztvevőit Nágel Dezső polgármester és Méri József alpolgármester köszöntötte. A műsorban fellépett a magyarországi Tarján községből érkező Szupermini fúvószenekar, amelynek tagjai a sváb néphagyományokat ápolják, valamint a tarjáni mazsorettcsoport. Ezt követően a nagysurányi művelődési központ Tamburica zene- és énekkara, valamint ifjúsági fúvószenekara mutatkozott be. Az ünnepi műsor egyben megnyitója volt azon ünnepségsorozatnak, melyet a szőgyéni önkormányzat a 840. évforduló tiszteletére szervezett. A vasárnapi rendezvényről felvételt készített a Szlovák Televízió magyar adása, amely az SZTV 2-es csatorna Hírmagazin című nemzetiségi műsorában tekinthető meg szombaton 8.30 órakor. BERÉNYI KORNÉLIA NAGYKAPOS Jelbeszéddel a beilleszkedésért Minden hét péntekén a ma- guk által kialakított klubban találkoznak a süketnémák nagykaposi szervezetébe tömörülő személyek. A klub jelenleg 30 taggal működik, de nemcsak az egészségileg károsodottak, hanem a széles nyilvánosság előtt is nyitva áll. A kis csoport munkájáról, jövőbeli tevékenységéről Darina Juhászová klubvezetőt kérdeztük. Ő jelbeszéddel és kislánya tolmácsolásával - aki tökéletesen beszéli a magyar és a szlovák nyelvet egyaránt - elmagyarázta, hogy tevékenységük két fő területre összpontosul: elsősorban egymáson segíteni és beilleszkedésre nevelni sorstársaikat. A második fő terület az általuk szervezett ismeretterjesztő tevékenység. Ebből a célból nemcsak klubrendezvényeket, filmvetítéssel tarkított előadásokat tartanak, hanem sportnapokat és különböző találkozókat, valamint ismeretterjesztő kirándulásokat is szerveznek. A klubvezetőtől megtudtuk, hogy a régióban élő 30 süketnémának csak a fele dolgozik, főleg azok, akik intézeti nevelésben részesültek, és akkor szakmát is tanultak. Ők jelenleg asztalosként, szabóként, varrónőként vagy mezőgazdasági gépjavítóként keresik a kenyerüket. (Egyébként a klubvezető mint varrónő magánvállalkozóként dolgozik.) A többiek nyugdíjból, szociális segélyből és hozzátartozóik támogatásából élnek. Arra a kérdésre, kapnak-e valamilyen támogatást, a klubvezető közölte, semmilyen támogatást nem kapnak, bár tudomása van arról, hogy más szervezetek a klubtevékenységre évente 3000 koronát kapnak. De ők bizony semmit, csak a tagsági díjból és a munkaviszonyban levő helyzetűek. - Nagyon nehezen élünk. Azoknak megy jól, akiknek korábban is megvolt a biztos megélhetésük. Hiába kilincselek, semmilyen támogatásban nem részesülünk. Meghallgatnak, de a legtöbb esetben figyelmen kívül hagynak. Próbálok sorstársaimon segíteni, munkát találni számukra, járom a hivatalokat, a munkáltatókat, de csak ígéretet kapok, amiről később Néhány klubtag gyermekével. Balról az első Darina Juhászová (Ifj. Kissi István felvétele) tagok szerény adakozásából tartják fenn a klubot. Ebből fedezik a különféle rendezvények, például születésnapi, gyermeknapi és más alkalmi ünnepségek megszervezésével kapcsolatos költségeket. A Mikulást sem hagyhatják ki, mert a gyermekeknek még nehéz megmagyarázni, hogy szüleik hátrányos aztán megfeledkeznek. Az emberek mostanában nagyon közömbösek embertársaikkal szemben. Függetlenül attól, hogy süketnémák vagyunk, mi is tudunk jól és becsületesen dolgozni vetette papírra (a jobb érthetőség kedvéért) elkeseredését a klubvezető. (kat) FÜLEK Bemutatóra készül a Zsákszínház A fiileki Zsákszínház Január 27-én, szombaton 18 órai kezdettel mutatja be a Bohumil Hrabal Szigorúan ellenőrzött vonatok című kisregényéből készült groteszk játékot. A Zsákszínház az Ivo Krobot által írt forgatókönyvet használta fel a kisregény színrevitelére. Mázik István rendezőt kérdeztük, miért most mutatják be a Hrabal-darabot. - A bemutatásra kerülő groteszk játék olyan mondandót hordoz magában, amely a jelenlegi szlovákiai helyzetre kiváltképpen érvényes. Fő gondolata, hogy a kisember problémái is lehetnek világraszólóak, s ami tanulságos lehet, a szereplők mindig megmaradnak embernek. A darabban elhangzanak olyan kijelentések, hogy bezárják a múzeumokat, nem rendeznek több kiállítást stb. Tehát olyanok, amelyek a mai korra érvényesek. Ezeket hallani manapság is: megszűnnek a Csemadokszervezetek, kulturális intézményeket zárnak be, iskoláink megszűnése fenyeget. A darabban a német nyelv meggyalázása forog kockán, és, ugye, nálunk a szlovák nyelv „meggyalázásával" akarnak megvádolni bennünket. Szerintem a Hrabaldarab aktualitása éppen beérett az előadás idejére. • Pedig ha jól tudom, ön korábban szerette volna színpadra vinni a művet. - Öt éve magamban hordozott vágy teljesül az előadással. Hiába éreztem azonban évekig erős késztetést a darab bemutatására; mivel nem állt rendelkezésemre korban is megfelelő szereplőgárda, nem tűzhettem műsorra. A hitelességre törekedtem, és most nőtt fel az a fiatal nemzedék, amelyre alapozhattam. A helyi Apropó színjátszó csoportból jött át a főszereplő, és még többen is. A darabban tizenöt fiatal kapott szerepet, s ez egyben azt jelenti, hogy a Zsákszínház társulata az eddigi tizenöt főről a duplájára bővült. • Hol mutatják be még a Hrabai-darabot? - Februárban Füleken még biztosan műsorra tűzzük. Hogy hányszor, az az érdeklődésen múlik. Most, a főpróba felé közeledve elmondhatom, hogy a nézőknek nagy élményben lesz részük. Gondolom, ezt sokan sejtik is. Mindezt abból következtetem, hogy még nem adtuk ki a jegyeket, de már most hatalmas az érdeklődés a belépők iránt. Március 29-én és 30-án Budapesten is bemutatjuk a darabot. (farkas) Kassa | Rozsnyó^ ° Täketerebes/ Losonc R.szombat f ^^ŕ* 0 0^ Nagykürtös V 023 0"* Galánta o Léva Tamásfala W „ ° •/ ^Z 3 É. újvár D.szerdahely Komérom Sz 6® é n Fülek RIMASZOMBATI JARAS Egyben vagy „szeletelve"? Mint ismeretes, a kormányzat által javasolt új területi beosztás szerint Szlovákiában - Kassa, Eperjes, Zsolna, Besztercebánya, Nagyszombat, Trencsén, Nyitra, illetve Pozsony székhellyel - nyolc kerület jönne létre. A járások kialakítására több javaslat is született. Az egyik változat élteimében a Besztercebányai kerülethez 12 járás tartozna: érdekessége, hogy a Rimaszombati járás jelenlegi északi része Nyustya székhellyel - önálló járást alkotna. Továbbá hogy az említett járás keleti részén található falvakat Tornaija központtal önálló járásként a Kassai kerülethez csatolnák. Tehát a jelenlegi Rimaszombati járást három részre osztanák fel, így a megmaradt résznek körülbelül 65 ezer lakosa lenne. A másik variáns szerint a régió „érintetlenül" a Besztercebányai kerülethez tartozna. Az említett két javaslattal kapcsolatosan Jozef Šimko, a járási hivatal elöljárója nemrég találkozót hívott össze a régió polgármesterei, az állami hivatalok vezetői és a járásban működő pártszervezetek képviselői számára. A tanácskozáson azonban a járás 132 településéről mindössze 64 képviseltette magát. Rimaszombat polgármestere, az állami hivatalok vezetői, valamint 27 polgármester a jelenlegi járás megmaradása mellett szavazott, 16 polgármester támogatta a Tornaijai, 13 pedig a Nyustyai járás kialakítását is. Az érintett önkormányzatoknak írásban kellett véleményt nyilvánítaniuk a kérdést illetően. A járási hivatal a beérkezett állásfoglalások alapján dolgozta ki végleges javaslatát a kisebb területi egységek létrehozására, és a dokumentumot a kormány elé terjesztette. F. 0. NAGYKÜRTÖS! JARAS Apróságokf?) A rendszerváltást követően sor került az úgynevezett egységes földműves-szövetkezetek tanszformációjára. Legtöbbjük mezőgazdasági szövetkezetté alakult át, s ez óhatatlanul egy csomó adminisztrációs munkával járt. Mindebből a kívülálló legfeljebb csak azt vette észre, hogy átfestették a gazdaságok cégtábláit - a JRD-ből PD (poľnohospodárske družstvo) lett. És ahogy az dukál, a gépjárműveken is megjelent az új cégjelzés. A Nagykürtösi járásban egyik Ipoly menti gazdaság gépparkjában figyeltem fel arra, hogy egyik-másik teherautó vezetőfülkéjé nek ajtaján még a régi, megszokott megnevezés, a „JRD ČSSP" díszeleg, vagyis ez azt jelenti, hogy korábban a szövetkezet a Csehszlovák-Szovjet Barátság nevet viselte. Csakhogy egy idő óta már se Csehszlovákia, se Szovjetunió, se Barátság... A járás északi részén gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezet emeletes irodaházának homlokzatán neonbetűk hirdetik: „JRD SNP" (azaz Sziovák Nemzeti Felkelés Efsz). Az épület bejárata előtt a régi szép időkből megmaradt ún. szemléltető táblák fogadják a látogatót. Az egyik tábla üres, a másikon napszítta térkép látható, a harmadikon pedig még sokunknak ismerős szövegek olvashatók: „A tisztességes munka - az új gazdasági változások sikerének biztosítéka"; „A társadalom átalakítása a forradalmi változások közvetlen folytatása, amelyek 1948 Februárjával kezdődtek". *** No comment. -bégyéAz átmeneti felmelegedés után néhány nappal ezelőtt ismét hidegebbre fordult az idő, de a várva várt havazás csak nem akar jönni. Az még hagyján, hogy a síkságokon hiányzik a hó, de a Magas-Tátrában...? A turisták számára nem maradt más hátra: fohászkodniuk kell egy kis havazásért. Ki tudja, meghallgatásra talál-e imájuk? (Fotó: TA SR) ROZSNYO Fejlődhetne a turizmus Gömörben is Az elmúlt év őszén kezdte meg tevékenységét Rozsnyón a Turisztikai Információs Központ. Az öt alkalmazott szorgalmasan gyűjti az adatokat, készül a főtérről nyíló irodába térők fogadására, tájékoztatására, a központvezetője pedig az erre a vidékre visszatérni akaró és többéves programokon dolgozni szándékozó angol és német szakemberek fogadására készül. Épülő kapcsolatai révén január közepén Gödöllőre hívták. A Gödöllő és Környéke Regionális Turisztikai Egyesület tartotta ott alakuló közgyűlését. A kiadott előzetes taglistán is már közel száz egyén és intézmény neve szerepelt - és ez jelzett valamit. Az előre bejelentkezettek között volt a vidék leginkább vonzó látványosságát, a gödöllői királyi kastélyt gondozó közhasznú társaság is. A turisztikai egyesület fő célja, hogy összehangolja a régió idegenforgalmi kínálatát, feltérképezze a látnivalókat, és különféle rendezvényeket szervezzen a vidéken. Nyilván elsősorban az imént említett, Magyarország legnagyobb, 17 ezer négyzetméter alapterületű barokk kastélyára építenek majd, hiszen a gyönyörű, fokozatosan felújított épület és a hozzátartozó hatalmas park a mai számítások szerint évente több százezer embert csalogathat Gödöllőre. Amint azt az alakuló ülésen szétosztott színvonalas propagációs anyag is mutatta, az idegenforgalom fellendítéséhez megvannak a szükséges feltételek Gödöllőn. S az elmúlt egy-két évben a nagyon sok forrásból táplálkozó közadakozásból szép pénzmennyiséget is összegyűjtöttek az elképzelések finanszírozására. Mert csak így lehet: legyen meg a pontos terv, és a hozzá szükséges pénz is. A gödöllői példát látva jutott eszünkbe: az adottságok terén nincs sokkal rosszabb helyzetben Felső-Gömör sem. Csak hát itt mások a „külső" és „belső" körülmények, nem olyanok, mint odaát. Vagy mégsem? Kiderül ez nemsokára, mert néhány hét múlva hosszabb időre német és angol, turizmussal foglalkozó szakemberek „költöznek ide", s megkezdik a felmérő és tanácsadó munkát. Hogy ötleteikből mit fogadnak majd meg a helybeliek, az leginkább rajtuk múlik. Azt, hogy egy központot kell létesíteni, ahol sok mindent összegyűjtenek a turizmussal kapcsolatban, Rozsnyón már megvalósították. Az idegenforgalom terén tapasztalatokkal rendelkezők többször elmondták, hogy turisztikai társaságot is létre kell hozni. Akár olyat - s ezért is jó, hogy ott volt a rozsnyói irodavezető -, mint amilyen Gödöllőn alkuit. Mert ha a jó, baráti szót megfogadják, úgy talán a gömöriek is lépést tudnak tartani a korral. Ellenkező esetben igaza lesz a rozsnyói turisztikai központ vezetőjének, aki azt mondja, hogy most, amikor majd kézzel-lábbal magyarázzák nekünk ezt a tudományt, nem érti meg a vidék és az itt élő, s nem kapcsolódik be a lehetőségek kiaknázásába, akkor itt hosszú ideig alig mozdul meg valami. S ez természetesen nem fog menni helyi összefogás, közös koncepció megfogalmazása nélkül. AMBRUS FERENC
