Új Szó, 1996. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1996-01-17 / 13. szám, szerda

1996. január 17. KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA ÚJ SZ

Ó 9 j m m Szörnyű Látod, látod, hogyan rohan az idő, már itt is van január közepe, ráadásul 1996-ot írunk (én legalábbis, általában). Nemsokára itt a félévi konferencia, meg biziosztás, félévi - tavaszi szünetek - egyszóval halmozott a suli-buli program, az egyszer szent. Különben adok egy jó tanácsot Neked, mert marhára bírlak. Ha szünetre mégy, előtte jól nézd meg, hogy ki a sulitokban az igazgató, mert lehet, hogy mire visszamész, már hűlt helye sem lesz, esetleg egy kevésbé szimpatikus krapek fogja terhelni a székét. Tényleg (tapasztalat)! Ez már csak így van. Mire megnézzük, hogy hányast kaptunk a biziben és miért éppen olyan rosszat, addigra már az év végi is ott díszeleg mellette. Rohan az idő... - szörnyű! Most szeretném lekapcsolni „idő" nevezetű készülék tápfeszültségét és kicsit nézelődni, hogy mi van, hogy van és mikor, kinek, miért? Aztán (mielőtt bekapcsolnám) beikatatnák egy potenciométert (olyan tekergethető cucc) és beállítanám a számomra éppen megfelelő sebességet. Attól tartok, néha túlhajtanám előre is meg hátra is. Te is tele vagy dogákkal? Mi írunk ökonómiából, matekból, angolból (szerintem magyar tételekből is - remélem NEM!). Kívánok Neked jó doga írást (ha ilyen kedvesen már Te is kívántál nekem ilyen szép meg jó dolgot, nemes lélekre vall)! Lassan már egy hónapja foglalkoztat az új rovat gondolata (amelyről már írtam), a „Dögös csajok és csávók" című. Félek elkezdeni (mármint az interjúsdit), pedig van már két fix jelöltem, két lány - ennek ellenére te is küldhetsz dögös jelöltet, vagy elküldheted a vele készített interjúdat is. Szeretném minél jobban megcsinálni, és azzal húzom saját magam előtt az időt, hogy nem veszek a diktafonomba elemeket, mert az öregek bedöglöttek. Most már hozzá kéne fognom (ehhez is). Szörnyű! KAPRINAY ZOLTÁN Valami ismét véget ért Abban a pillanatban szerettem volna tudni, hogy valójában mi ez az egész az életemben. Mintha egy pamutgombolyaggá változott volna a világ, amiben élek. Egy pamutgombolyaggá, amit szinte lehetetlen kibogozni, a valódi formába öriteni. Ő ott állt előttem és valami olyasmit dadogott, hogy gondolkozott a dolgon, és jobb lenne, ha szabad utat engednénk egymásnak, már úgyis túl hosszú ideig voltunk együtt. Meg, hogy szeret, de próbáljam megérteni, próbáljam magam az ő helyzetébe képzelni, az ő szempontjából átérezni a dolgokat. Csak álltam előtte megsemmisülve, néztem a szemébe és lehetetlennek látszott, hogy ezt az apró kívánságát teljesíteni tudjam. Nemhogy érezni, gondolkodni nem voltam képes, de még egy nyamvadt szó sem jött ki a számon. Pedig belül ott valahol a lelkemben, a szívem táján tombolt a vihar s lassanként magával sodort gondolataim. Az a belső hang kiabált bennem, kérte az okokat, felsorolta az ellenvetéseket. Ott belül minden olyan egyszerűnek tűnt: csak megmondani a magamét és elrohanni innét, eltűnni a világ szeme elől, sőt soha többé viszont nem látni. De külső világom számára, a szemnek, mely látta őt, látta arcán a zavart, a fülnek, ami hallotta szavait s az ajaknak, mely képtelen volt választ adni, mindez nagy feladat volt. Kezem akaratlanul is ökölbe szorult, szememet lehunytam s lábam mintha földbe gyökerezett volna. Nem hallottam már semmit, forgott velem ez a pár napja még oly csodálatosnak hitt világ. Aztán lassan elcsendesült bennem a vihar. Valami titokzatos erő megnyugtatott. Ránéztem, már teljesen nyugodt tekintettel és csak ennyit mondtam: „Jó, legyen ahogy akarod. Elvégre is, igazad van. Már én is untam a dolgot, csak nem volt erőm szakítani." Váratlanul hatott rá ez a pár mondat. Látszott rajta, valami mást várt. Hogy elbőgöm magam, könyörgök, jelenetet rendezek, esetleg pofon csapom. Ehelyett józan válaszra találtak szavai. Ez meglepte. Ott volt a meglepetés a szemében, egész lényében mozdulataiban. Sarkonfordultam és otthagytam egyedül a gondolataival, a meglepetéssel a lelkében. Lassan sétáltam hazafelé, gondolatok nélkül, érzelmek nélkül. Csak egy tény fészkelte be magát tudatomba: Valami ismét véget ért! MARTÁK MELINDA itL DIÁK MURPHY A FELKESZÜLES PARADOXONA 1. Amit utoljára néztél át az anyagban, nyomát se találod a dolgozatban. 2. Amibe véletlenül - vagy mert már nem volt Időd egyáltalán nem néztél bele, 70 léka lesz a kérdéseknek. Folyománya: 30 százaléka ötös. GÁLIK SZÖVEGELŐ Nagyon sokat keresgéltem és válogattam, hogy melyik Bródy János dalt (pontosabban annak szövegét) mutassam meg Neked. Aztán Kis Pityu barátom jóvoltából átböngésztem azt az 1994-ben kiadott képes-dalos-kottás könyvet, amely a dalszövegeken és a fotókon kívül egy csomó Jó húzást is bemutat a pengetőknek. Bródy a kortárs magyar kultúra meghatározó alakja és a magyar nyelvű popzene meghonosítója. Dalainak még ma is van mondanivalója. Az egyik - számomra legkedvesebb - Bródy-dai szövegét olvashatod, ezt választottam. FÖLDVÁR FELÉ FÉLÚTON Ott állt a lány az út jobb oldalán Egy sárga rózsa hervadt homlokán A szürke úton csak állt várakozón Földvár felé félúton. Az őszi napfény bágyadtan virult Az őszi bánat szép szemére hullt Oly ismerős volt, hogy honnan, nem tudom Földvár felé félúton. Megszólítottam, bár nehéz volt szívem Földvár felé, ha eljön, elviszem Nem válaszolt, csak nézett álmodón Földvár felé félúton. Vártam egy percet, vagy annyit sem talán És mérgelődtem, tán süket ez a lány Még egyszer szóltam, ha nem jön, itthagyom Földvár felé félúton. Csak állt ott némán, nem fordult felém Az őszi napfény felragyogott szemén Egy könycsepp gördült az arcán csillogón Földvár felé félúton. Nem kértem többször, már vártak reám A földvári kultúrház ócska színpadán Otthagytam őt, és mást is jól tudom Földvár felé félúton. Azóta nézem az út jobb oldalát Talán még egyszer meglátom azt a lányt Ha megtalálom, megvigasztalom Földvár felé félúton. Levél Istenhez Egy őslény egy gimiből, aki a Mammut művésznevet választotta, remélem, nemcsak számomra érdekes művet küldött pár hete. Már a cím is izgató, de legjobban az tetszik az egészben (Mammut, most ne sértőd] meg!), hogy olyan tiszta az egész. Érdekes, és ez nekem elég. Te mit szólsz hozzá? Hol vagy? Merre keresselek? Csak beszélni szeretnék veled! Páran már láttak. Milliók pedig áhitoznak utánad. Egy álom után, mert az vagy. Egy álom. Egyesek kezdenek elfordulni Tőled. Miért? Nem törődsz velük, nem érdekel igazán a sorsuk, pedig felelős vagy értük, hiszen Te teremtetted őket. A gyermekeid, Te vagy az „apjuk". Most cserben hagynád őket, amikor a legnagyobb szükség lenne Rád, hogy újra tudjanak bízni? Bíznának a szebb jövőben, s Benned, hinnének a lélek tisztaságában. Nem vétkeznének, boldogabbak lennének, ha megbizonyosodnának arról, hogy létezel. Mert így csak sejtik, és ez kevés nekik. Ok látni akarnak, lehet, hogy minden más lenne, tudják ezt ők is, de félnek tőle. Talán igazad van, még nem készültek fel Rá(d). A találkozásra. Valamit addig tehetnél értük, hogy egy kicsit legyenek boldogabbak. Törődj velük, már nagyon elzüllöttek, mind egyet akar csak: hatalmat! Miért nem teszel már valamit, miért engedsz meg ennyi kegyetlenséget, miért van ennyi háború, miért ilyen gonoszak az emberek? Miért van közöttünk ilyen sok „szemét", hisz' azok is a Te fiaid?! Vagy nem? Miért nem neveled meg őket, már nem tudod, vagy így van ez jól? Miért nem parancsolsz rájuk: állj, ezt már nem, nem szabad! Kérlek Téged! Hallod Isten? Igazán van paradicsom és mennyország? Ott boldogok lesznek a gyermekeid, a jó gyerekeid? A rosszak a pokolba jutnak, elnyerik büntetésüket? Még nem tévedtél? Nem volt nagy baklövés, amikor megteremtetted az embert? Szerintem igen!. Igazságos vagy? Mert ha Te nem, akkor ki? Ők biztosan nem. Isten! Kérlek, cselekedj! MAMMUT A ZOLTÁN AZT ÜZENI Kedves Marták Melinda! Örülök, hogy újra jelentkezel! Nemcsak Nálad volt pangás, hanem úgy általában, remélem a jövőben elkerülnek bennünket az efféle frontok. Nagyon örülök próbálkozásaidnak, ezt meg vegyük úgy, hogy a Te ajándékod nekem. Tetszenek! A legjobbakat kívánom én is Neked. Várom további leveleidet! Kedves Bagota Andrea! Köszönöm a jókívánságokat, a Top dumát és a Szövegelőt is. Arra a kérdésedre, hogy hogyan nézek ki, nem tudok válaszolni, mert nem írod, hogy honnan. Kedvenc együttesem? Nagyon nehéz, egy rakás van belőlük. A kedvenc színészem Rudolf Péter és Eddie Murphy, de hosszasan sorolhatnám (Kern, Eperjes...) Egyáltalán nem érdekel, hogy ki hányadikos, ez különösebben nem szokott érdekelni. Most is mondhatod, hogy Nagyszünet széles körébe tartozol, úgyhogy írj! Helló Kátya! Örülök, hogy marhára tetszik a Nagyszünet, meg, hogy dögös egy rovatnak tartod. Kösz a verset, küldj még! Kedves Molnár Katalin (Szene)! Köszönöm szépen a képeslapot, nagyon kedves Tőled. írj! Szia, Patai (Attila)! Én sem vagyok frankó angolból, bár most írtunk egy fogalmazást belőle. A Jackson-számot külön kérésre „szállítottam" le és nem volt (és most sincs) szándékomban további idegen nyelvű szövegeket lehozni. Ennyit erről. Kösz a szövegelőt és a verset is. írj még bátran! Szia, Krisztinka (Kalap Zsófi)! Jól teszed, hogy sportolsz, csak így tovább! Különben van vagy három nyárasdi osztálytársam... Kösz a történetet, amelyet küldtél. Örülök, hogy tetszik a Nagyszünet, várom leveled! Szia Hubay Krlsztl(na)! Nagyon kedves Tőled, hogy ilyen szép dolgokat írtál nekem, jólesett, igazán kösz! Kösz az Edda szöveget, igyekszem lehozni, bár elég hosszúra sikerült, továbbá kösz a jókívánságokat, igyekezni fogok leérettségizni. írj! Szervusz Zolikám! Nem várom, hogy rögtön szerelmes legyél belém (sőt egyáltalán nem vágyom ilyesmire, csak a lányokat szeretem). Gondolom nagy energiáidba került, hogy ilyeneket tudj írni, hogy remek, meg ilyesmi. Kösz a verset! Az Erő velem van! Ha gondolod, még írhatsz. Helló Kati! Hát igen, Te már előnyben részesültél a többi olvasóval szemben, hogy láttad a pofalemezemet, annak idején (2 éve) még ebben éltem ki magam, hogy lehoztam a képemet is a saját újságomban, de azt ötszázan olvasták, nem pedig százezren. A Gumidió már csak név, vagy még csak...? En a 4. E2-be járok. Bátran küldd el írásaidat, ne legyél nyúl, a kutyafáját! Nyugodtan írj még! Szevasz Bózsing Csaba! Sajnos, a leveledet később kaptam meg, mint ahogyan azt Te vártad, így nem tudtam a meghívásodnak eleget tenni. Sajnálom. Valami új csodát kell kitalálnunk. Azt ajánlom, ideiglenesen halasszuk el ezt a pia bulit. Ha leérettségizem, majd csapunk egy jó bulit, ott majd dumcsizunk. Addig is írj! TOP DUMA B. Andi által beküldött Top dumát olvashatod most Itt, amelyet a párkányi alapsullból halászott ki és feltett célja, hogy Téged is megnevettesen ezzel a szöveggel. • Amikor a király meghalt, életét veszítette. • Csak a teljesen hibás egyes. Ulászló után fia, Ulajos uralkodott. - Akkorát ásítasz, hogy a krokodil hozzád képest babapiskóta. A mese nem tanít semmire, csak hülyíti az embereket. • Az asszonyok korsóval mentek a kútért... Hogyan nyerhetsz pozitív töltést? - Kaparós sorsjeggyel! Leesett és elszedték a micsodámat. Fölrobbant hét halott, mert cigiztek! A TE VERSED K/ss Kriszta versei közül válogattam ki kettőt és azokat osztom meg most Veled, remélem tetszeni fognak, Kriszta még tavalyelőtt írta ezeket a verseket, különben 4 éve írogat XX. SZAZAD Óvszerek hullottak az égből. AIDS-veszély van. Egyfolytában. PLATO Homály takarja az arcod, vak szerelemben látom a bensőd, az álmod. tí-íl- , iď' EBSsfl A Nagyszünetet szerkesztem. Leveledet szívesen veszem (ha nem túl drága), de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓ-éval (pont ők veszekednének), de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet! KAPRINAY ZOLTÁN