Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-30 / 31. szám
A szépen művelt szőlő a jó bor záloga (Jakab András illusztrációs felvétele) A nagy, közepesen nagy gyümölcsű „Karola” kajszibarackfajta ellenálló a szilvahimlő vírussal szemben. Magvaváló gyümölcse július-augusztusban érik. A klimatikus viszonyok iránt nem különösebben igényes. MADARAT TOLLÁRÓL Fügeszüret, szilvahimlő, dióbetegség Madarat tolláról, a lúdtartót, illetve szakértelmét pedig a letépett libatoll minőségéről ismerjük meg. A tojástermelési időszakon kívül a lúd legfontosabb terméke a toll, ezért érdemes figyelni rá. MITŐL FÜGG A MINŐSÉGE? Elsősorban az életkorától. A ludak életük során többször váltják tollazatukat, a tépésnek ehhez az endokrinszabályozás alatt álló élettani folyamathoz kell igazodnia. Az első tollváltás, az ún. szűzvedlés 4—5 hetes korig tart, amikorra az első tollazat kifejlődik. A második tollváltás ideje a 8-9 hetes kor, ekkor lehet először tépni, majd 7 hetenként újra téphetők az állatok. Tollasodási zavarokat okozhat a növendékek esetében a zsúfolt elhelyezés, a nagy pára- és ammóniatartalmú levegő, illetve 2-A hetes korban jelentkező Derzsy-féle betegség (libainfluenza). Ilyenkor a pihetollak összecsomósodhatnak, késik a toll fejlődése. A te- nyészludakat először a tojástermelési ciklusok végén, majd 7 hetenként tépjük. A lúd tojástermelése június elejéig tart, így egy évben háromszor megtéphetjük az állatokat. A toll tépésérettségét naprakészen úgy állapíthatjuk meg, hogy a hasa aljáról és a melléről egy kis csomó tollat tépünk. Ha a toll könnyen kijön, a csévéje nem véres, akkor minél előbb kezdjük meg a tépést. A véres cséve azt jelenti, hogy még vámunk kell 1-2 napot. A véres toll nedvességtartalma romlást, penészedést okozhat a tárolás folyamán. Ha késünk a tépéssel, a túlérett és elhullott tollak helyébe új toll- kezdemények, tokok nőnek, ami szintén minőségrontó tényező. Nagyon fontos, hogy a libafalka tépése 1-2 napnál tovább ne tartson, így elkerülhetjük az időközbeni túlérést. A TOLL ÉRÉSE Ez a fajta növekedési erélyétől, takarmányértékesítő képességétől stb. függ. Például a szürke landeszi fajta esetében a növendékek toliérése a 8. hétre bekövetkezik, míg az emdeni lúd esetében erre 8 hét és 3 nap szükséges. Megemlítendő, hogy az újonnan importált Lippitsch fehér lúdhib- rid toliérése már 7 hét és 5 nap után megtörtént. Ennek a fajtának a korai toliérése nagy növekedési eréllyel társult, ami azt jelzi, hogy a lúdtenyész- tés jelentős fejlődésben van. TOLLKÉPZŐ TAKARMÁNYOK A legjobb takarmány a táp. Kifejlett ludakkal azonban tenyészidőszakon kívül, két tépés között érdemes gazdasági abrakot etetni, így csökkenthető a takarmányozási költség. A gabonafélék kiváló takarmányok. Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a 6-7 kg-os lúd tenyészidőszakon kívüli tápanyagigényét energia és fehérje szempontjából ezek a takarmányok kielégítik, azonban az ásványianyag- és vitaminigényét nem. Ezért érdemes legeltetni a szárnyasokat. A legelőn a fű minőségétől függően a táplálóanyag-szükségletek 25-30 %-át is fel tudják venni. Tépés után megnő a tápanyagigény. Sok állati fehérjére (húsliszt, halliszt) van szükség, melynek a toliképződés szempontjából kedvezőbb az amino- savösszetétele (2. táblázat). Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy a kizárólag gazdasági abrakon tartott ludak esetében a két tépés közötti idő jelentősen megnő, míg kizárólagos tápetetésnél lerövidül. Táp etetésével a pehelytollak tömege és nagysága is megnő. A tépés megviseli a ludakat, csökkenti ellenálló képességüket, így a majdnem mindenhol jelenlevő kórokozók klinikai tüneteket idéznek elő. Ezt megelőzhetjük, ha gyógyszeres tápot (Fermin-10, Trierra) etetünk. Fontos, hogy a toliképzés időszakában elegendő ásványi anyagot adjunk, olyat, amelyben mikroelem tartalmú ion cserélő, szorbciós hatású anyagok, természetes agyagásványok vannak (ilyen pl. a Duksillit). Ne keverjük a takarmányba, az etetők mellé külön vályúba tegyük. A tépés előtti napokban mindenképpen biztosítsunk fürdési lehetőséget ludainknak. A toll összetétele szempontjából a pehelyszázalék a döntő. A termelési ciklus végén az ún. kotlótoll 35-40 %, az elsőtépésű növendék libatoll 18-20 % pehelytartalom esetén megfelelő. A tépett toll ne tartalmazzon szemetet, almot és ne legyen benne nyaktoll. Legyen minél szárazabb, ezért kiterítve szellős helyen szárítsuk és jutazsákban felfüggesztve tároljuk.- A fügéről tudni kell, hogy nem utóérő gyümölcs, ezért jól meg kell választani az időpontot, mikor szedjük. Az érett termést elvékonyuló száráról ismerjük fel, valamint arról, hogy megráncosodik és megsötétedik. Érését a darazsak és a hangyák érdeklődése is jelzi. Ha száraz az időjárás, akkor a fügefa ágai, egyéves hajtásai - ezeken képződnek a gyümölcsök - köny- nyen törnek. Ha nem vigyázunk, akkor bizony a sérülések következményeként az általában szeptemberben várható másodtermés elmarad. (Hosszú, meleg őszön akár még egy harmadik gyümölcsérlelésre is számíthatunk.)- Néhány héttel korábban részletesen foglalkoztunk haszonnövényeink vírusok okozta megbetegedéseivel. Az egyik legveszélyesebb, a szilvahimlő vírus, azonban felsorolásunkból kimaradt. A szilvahimlő vírus nemcsak a nevét adó gyümölcsöt, hanem a kajszit és az őszibarackot is megtámadja. A megtámadott fák gyümölcse gyakran tömegesen hullik, húsuk részben megkeményedik, ízetlenek, élvezhetetlenek. Az ilyen gyümölcsök felülete rücskös. Az élősködők jelenlétére a szilva levelén tapasztalható világossárga gyűrűk, elmosódott szélű foltok utalnak. Az őszibarack leveleinek erezete sárgás, kivilágosodott. A kajszi levelén szintén sárgás gyűrűket figyelhetünk meg. A foltok, gyűrűk a termésen és a magvakon is megfigyelhetők. A szilvahimlő vírust a levéltetvek terjesztik, ezért megelőzésképpen ellenük kell védekezni. Fontos az is, hogy csak olyan helyről származó csemetéket ültessünk, ahol korábban ez a kór nem fordult elő. Ha pedig már megtörtént a baj, akkor csak a fejsze és a fűrész segít. Akadnak persze olyan fajták, amelyek többé-kevésbé jól tűrik a kórt. A szilvák közül ilyen a Bluefre, a Caéanska najbol- ja, President, az Althann ringló, a kajszifajták közül a Budapest és a Ceglédi bíborkajszi.- A diófák védelmével csak ritkán kell foglalkoznunk. Az idén azonban - legalábbis a Csallóközben - többen tapasztalhatják, hogy a diófák levelein apró, szögletes, sötétbarna foltok jelennek meg. Később ezek összefolynak és a megtámadott helyen a levéllemez kitöredezik. Ha ezek a foltok penészgyep nélküliek, akkor a baktériumos levél- és termésfoltosság támadta meg a fát. Amennyiben a leveleken sötétbarna szegélyű kerek foltok, a fonákon pedig koncentrikus körökben apró, fekete, szemölcsszerű gombatelepek jelennek meg, akkor a diőgnomóniával van dolgunk. Gnomóniára utalnak a zöld terméshéjon előforduló sötétbarna szegélyű, besüppedő, kerek foltok is. A baktériumos levélfoltosság általában a száraz, kavicsos helyre ültetett fáknál fordul elő. A szakirodalom szerint 1 %-os Bordói porral vagy Bordói lével védekezhetünk ellene. A dió gnomóniás megbetegedése ellen például Topsin-Metil 70 WP-vel (0,1 %), Orthociddal (0,2 %), Dithane M 45-tel (0,2 %) permetezhetünk.- A cseresznye és a meggy szüretelése néhány hete véget ért. Ott, ahol fáinkon rovarkártétellel (cseresznyelégy, kéregmoly, recés levélpoloska, lombosfa-fehér- moly, füstösszárnyú levéldarázs stb.) vagy cilindrospóriumos levélfoltossággal találkoztunk, kezdjük meg ellenük a védekezést. A levélbetegségek ellen Dithane M 45+ (0,2 %), a rovarkártevőkkel szemben szüret után a Bí 58 EC használható. A kórokozókkal, kártevőkkel szemben egyszerre járhatunk el, ha Novozir MN 80 (0,2 %) és a Bi 58 EC (0,1 %) keverékét alkalmazzuk. Ne feledjük, hogy augusztusban jelennek meg az amerikai szövőlepke hemyófészkei; ezeket gyűjtsük össze és égessük el. -rKistermelők Lapja 1. táblázat: A LÜD TAKARMÁNYIGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSE A lúd A gazdasági abrakok tápanyagigénye tápanyagtartalma 6-7 kg élőtömegre 1 kg takarmányra vonatkoztatva Tenyészidőszakon Tépés után kívül Búza Rozs Árpa Keményítőérték g/kg Emészthető 128 186 730 729 728 nyers fehérje g/kg 13 34 102 96 95 Ca g/kg 26 32 0,6 0,3 0,5 Pg/kg 7 8 3,4 3,9 3,6 2. táblázat: NÉHÁNY FONTOSABB TAKARMÁNY METIONIN- ÉS CISZTINTARTALMA Nyersfehérje % Metionin % Cisztin % Húsliszt 56 1.03 0,70 Halliszt 65 1,89 0,85 Extrahált szójadara 45 0,56 0,60 Búza 14 0,22 0,19 Rozs 12 0.16 0,19 Árpa 11 0,20 0,19 K. Zs. tornaijai olvasónk levelében a szobafikusz szaporítása felől érdeklődött. Helmut Janira: Növényszaporítás otthon című könyve alapján válaszolunk kérdésére. Légbújtás vagy moházás Az elöregedett, felkopaszodott szárú, megnyúlt szobai fák, pl. a filodendron (Monstera), a sárkányfa (Dracaena), a szobafikusz (Ficus elastica) úgynevezett moházással felújíthatók, egyúttal szaporíthatók. A díszcserjék egész sora, mint pl. a liliomfa (Magnólia), a mahonia (Mahonia), néhány kényesebb juhar (Acer), a dé- zsás növények közül a leander (Nerium oleander), a kamélia (Camellia) szintén remekül ifjítható e módszerrel. Erre a műveletre legalkalmasabb időpont a nyár! A gyökérképződés serkentésére a többéves törzset a kívánt magasságban éles késsel az átmérő feléig bevágjuk, alulról felfelé óvatosan behasítjuk. A hasítékot egy apró kaviccsal vagy faszilánkkal kitámasztjuk, s így elkerüljük, hogy összeforrjon. Megfelelő nagyságú, lehetőleg fekete fóliadarabot tölcsérszerűen a törzs köré kötünk, s azt a vágás alatt rögzítjük; nedves tőzeggel vagy tőzegmohával megtöltjük, majd felül is összekötjük. Az új gyökerek fejlődésére a növény fajától, korától és gyökeresedő képességétől függően már egy hét múltán sor kerülhet, de akár hónapok is kellhetnek hozzá. A tőzegmoha nem mindig kapható (a síkvidéki mohák erre a célra nem alkalmasak - a szerk. megjegyzése), de más anyaggal helyettesíthető. A fóliatölcsért ugyanis jól megnedvesített papírzsebkendővel vagy más víztartó anyaggal is megtölthetjük. A papírzsebkendőt stb. vastagon tekerjük a seb köré. Ügyeljünk, hogy ne száradjon ki, ezért időnként ellenőrizzük, s ha szükséges, nedvesítsük meg! Ez nem okoz gondot, ha a fóliát felül gumigyűrűvel (gumiszalaggal) vagy hajlékony virágkötöző huzallal erősítettük fel. Miután a gyökérkék már megjelentek, alattuk elvágjuk a szárat (törzset), s az így nyert új növényt elültetjük. Az átlátszó fóliának a fekete mellett az az előnye, hogy a gyökérképződés folyamatosan megfigyelhető. (A fekete alatt viszont gyorsabb, s nem kell tartani az algásodástól - a szerk.) Miklós Dénes agrármérnök Légbújtás: A szárat a kívánt magasságban, alulról fölfelé bemetsszük, majd a nyílásba kis kavicsot vagy pálcikát teszünk, hogy össze ne forrjon (1). A vágás helye alatt fóliával körbevesszük, amelyet, mint egy tölcsért, nedves tőzegmohával megtöltünk és fölül is gumigyűrűvel rögzítünk (2). Miután kifejlődtek a gyökerek, eltávolítjuk a mandzsettát, és a gyökérzet alatt levágjuk a szárat, majd elültetjük a növényt (3). (ábra: J. Janira, Növényszaporítás) Szerkeszti: Pomichal Richárd 1995. július 30. flBSÉmap
