Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-16 / 29. szám
ilasárnap 1995. július 16. múltidéző Jós, zseni - vagy „csak” író? VERNE TÜNDÖKLÉSÉ ÉS BUKÁSA ...1862 őszének egyik reggelén látogató érkezett a rue Jacob 18 szám alatti könyvkereskedésbe, akit azonnal bevezettek egy porcelánokkal, régi bútorokkal és rézedényekkel telezsúfolt helyiségbe. A kiadó, Hetzel úr ágyban feküdt. A vendég egy iratköteget adott át neki. A kiadó szótlanul nézett, a látogató egyre türelmetlenebb lett.- Jól van, uram - szólalt meg nagy sokára Hetzel -, jöjjön két hét múlva. A látogató, bizonyos Jules Verne, kimondottan csalódottan távozott. Eddig már tizenöt kiadónál utasították vissza a kéziratát. Ha Hetzel sem adja ki, akkor összetépi mind. A mű azonban jó volt. Nadar fotográfus, a légutazás nagy csodálója rábeszélte Vemét, hogy tanulmányozza az Afrika feletti léggömbutazás feltételeit. Értékelni tudja Hetzel ezt az eredeti témát? A kiadó éppen munkatársakat keresett egy szórakoztató folyóirat szerkesztéséhez. P. J. Stahl álnéven maga is könyvet írt Jelenetek az állatok magán- és közéletéből címmel. Jól ismerte a közízlést, és véleménye meghatározó volt. KJÍT HÉTTEL KÉSŐBB Jules Verne újra betért a rue Jacob 18- ba. Újra a hálószobába kísérték, ahol türelmetlenül várta az ítéletet.- Igazi sajnálatomra - kezdte Hetzel -, és a mű kiválósága ellenére... Verne tovább már nem is hallotta, mit mond. Kikapta a kezéből a kéziratot, s ment is az ajtó felé. Csak ekkorra tudatosította Hetzel szavait:- A műve kiváló. Nagy íróra vall, de... a kéziratot át kell dolgoznia. Az elbeszéléseket egységbe kovácsolva nagyszerű kalandregény lesz belőle. Verne lelkesen beleegyezett. A legközelebbi találkozáskor aláírta a szerződést. Ebben kötelezte magát, hogy évente lead a kiadónak két regényt. Ezért évente 20 000 (ma kb. 200 000) frankot kap. Néhány hét múlva ki is nyomtatták a könyvet Öt hét léghajón címen. A regény Sámuel doktor merész légutazását írja le, aki a Victoria fedélzetén átrepült Kelet- Afrika ismeretlen területei felett. NAGY SIKER Egész Franciaország Verne művét olvasta, hamarosan több nyelvre is lefordították. Ki ez a szerző, aki néhány hét alatt ilyen elsöprő sikert aratott? 1828. február 8-án született Reydeau (Nantes) szigetén. Jogtanácsos apja arról álmodozott, hogy fia az ő nyomdokaiba lép. A kis Gyula azonban már pici korában csodálattal nézegette a Loire folyó mentén az Antillákra induló hajókat. Még gyermekkorában fellopakodott a Coralia hajóra, hogy „kedvesének” korallgyön- gyöt hozzon haza. Apja Paimboefben váltotta ki, kiadós verés kíséretében... Az érettségi után Párizsban tanult. A száraz paragrafusok egyáltalán nem érdekelték, annál inkább a természettudományok és az irodalom. Letette a vizsgákat, és megpróbálta írással megkeresni a kenyerét. Az első kísérletek kudarccal végződtek, írt néhány sikertelen színházi darabot. A pénz, amit szüleitől kapott, alig volt elég zsemlyére és tejre. Életkedvét és humorérzékét azonban nem veszítette el. Tudott nevetni saját nyomorúságán is. Barátai megpróbálták rávenni, hogy vegyen feleségül valami gazdag kisasszonyt. Mindhiába. Megrögzött agglegénynek tartotta magát. Tíz barátjával megalakította a Tizenegyek nőtlen klubját. A BOLDOG AGGLEGÉNY Édesanyjának ezt írta: „Azt írod, hogy a cölibátus szomorú mind a nő, mind a férfi számára. Ez általánosságban igaz, de férfi számára nem ismerek ennél boldogabb állapotot." Ez, természetesen egyáltalán nem gátolta abban, hogy a gyengébb nemmel flörtöljön. Egy peremvárosi kisszínház titkáraként 100 frankot kapott havonta, ez éppen elég volt a legszükségesebb kiadások fedezésére. Minden szabad percét a Nemzeti Könyvtárban töltötte, falta a tudományos műveket. Figyelmesen hallgatta megvakult barátjának, Jacques Aragonak, az ismert csillagász fiának elbeszéléseit arról az időszakról, amikor navigátorként dolgozott. Minden tudományos felfedezés lázba hozta. Alexander Dumas, A három testőr szerzőjének ösztönzésére tudományos regény megírásába fogott. A megrögzött agglegény végül is feleségül vett egy kétgyermekes özvegyasszonyt. Honorine Morei kitűnő feleségnek bizonyult. Fiuk megszületése után Verne tőzsdeügynökségi állást vállalt, hogy eltarthassa családját. De csak a Hetzel úrral kötött szerződés változtatta meg az életét.. Következő könyve Hatte- ras kapitány kalandjai címen jelent meg. Az örök hó világában, egy jégtáblán játszódik a cselekmény. Amikor az Északi-sark meghódításának a híre az író fülébe jutott, foglalkoztatni kezdte a föld alatti élet gondolata. Az első ilyen tematikájú műve Utazás a Föld közepébe címmel jelent meg. Az Utazás a Holdba és az Utazás a Hold körül című műveiben a kitalált állításokat bonyolult matematikai számításokkal igyekezett alátámasztani. Verne biztos volt abban, hogy felfedezései előbb-utóbb valóra válnak. Erről apjának így ír egyik levelében: „Azt írtam előző levelemben, hogy csupa megvalósíthatatlan, valószerűtlen ötlet jár a fejemben, ám hogy őszinte legyek, ezek nem is olyan valószerűtlen dolgok. Mindent, amit az ember kigondol, mások képesek lesznek megvalósítani. ” MEGSZÖKÖTT PÁRIZSBÓL és Amiensben telepedett le egy tornyos házban. A szűk folyosón rendezte be a dolgozószobáját. Ennek végében állt az asztal és a gázkályha, a hideg időre várva. Csupa színes térkép, útirajzok, virág- és állatatlaszok vették körül. Közelében volt minden fontos fizikai, csillagászati, geológiai és növénytani adat. Később Verne fia, Michel írta le, hogyan dolgozott az apja. Először ceruzával írt meg néhány oldalt. Az első olvasás után a megfelelő szavakat átírta tintával. így készültek az első javítások. Aztán elküldte a kéziratot a nyomdába, majd hétnyolc korrektúra következett, amivel a sírba kergette a szedőket. Az az esztelen iram, ahogy Verne a regényeit írta, szépen felsorakoztatta a irigykedőket, akik nem átallották azt hangoztatni, hogy az író embereket foglalkoztat, akikkel könyveit íratja. Az olasz lapok még azt is megírták, hogy a Giulio Verne és társai cég tudósok csoportjából áll. Edmondo de Amicis író személyesen felkereste Vemét, átnézte kéziratait, s amikor, a Verne dedikálta fényképével visszatért Medi- olanba, tudtára adta az olvasóknak, hogy semmiféle cég nem létezik, a regényeket maga Giulio Verne írja... Verne népszerűsége Franciaország határain túl is egyre nőtt. A Grant kapitány gyermekeivel elsöprő sikert aratott, s még ezt is felülmúlta a Húszezer mérföld a tenger alatt című művével. 1871-ben Verne figyelmét felkeltette a Cook ügynökség reklámtáblája: A kockás öltönyt viselő, kezükben hajóbőröndöket cipelő utasok világ körüli útra indulnak. A tökéletesen kidolgozott program mutatta, hogyan lehet megtenni ezt az utat minimális idő alatt. És megszületett Phileas Fogg, a flegmatikus angol úriember, aki elválaszthatatlan szolgájával együtt elindult útjára: Nyolcvan nap a Föld körül. A Le Temps fenntartotta magának a jogot, hogy folytatásokban elsőként közli a művet. Amint megjelentek az egyes részek, a külföldi tudósítók máris lefordították és elküldték hazájukba. A nagy hajózási társaságok tetemes összegeket ígértek a szerzőnek, ha a regényhős éppen az ő hajójukon tér vissza hazájába. Amikor a mű könyv alakban is megjelent, a Saint Martin Színház igazgatója elkészíttette a színpadi változatát. A színház több mint egy évig (1874-75) játszotta a darabot óriási sikerrel és mindig telt házzal. Sokszor emlegetik Verne tudományos előrelátását. Jogosan. Regényeiben megtalálta azt a formát, amely világhírűvé tette. Kalandregényei a világ ifjúságának legkedveltebb olvasmányai lettek. Az érdekfeszítő történetek a modem tudomány vívmányaira vonatkozó ismeretekkel ötvöződtek. Verne számos olyan találmányt konstruált meg előre, melyek azóta sorra megvalósultak (tengeralattjáró, repülőgép, távirányítású lövedékek). A CSÚCSON Minden országban államfőnek kijáró tisztelettel fogadták. Rómában XIII. Leó pápa is fogadta. A velencei szállodában álnéven iratkozott be, hogy elrejtőzzön lelkes rajongói elől. 1892-ben Becs és Budapest után Pozsonyba is ellátogatott. A Zöld Fa szállodában (a mai Carlton helyén állt) foglaltatott helyet. Egy magyar író, minden bizonnyal Jókai Mór lett volna kísérője, de családi okok miatt nem találkozhattak, így a kávézóban a véletlen összehozta egy papnövendékkel (aki éppen francia újságot olvasott). Ő kísérgette Vemét itt-tar- tózkodása során. Az író így emlékezik presburgi látogatásáról: „Nem emlékszem minden helyre, ahová ellátogattam, de a dévényi várat nem feledem. Már az első pillanatban elbűvölt a csendes, szelíd Morva folyó és a sziklák körül vadul hömpölygő Duna. És aztán a kőszirten a várrom... Rögtön tudtam, hogy következő regényem ilyen várban játszódik majd. ” Néhány hónap múlva megjelent új regénye: Titokzatos várkastély a Kárpátokban. Nemsokkal ezután bekövetkezett a tragédia. Saját unokatestvére pisztollyal támadott az íróra, és mély sebet ejtett a lábán. A többszöri műtétek és hosszadalmas gyógykezelések ellenére sem épül fel teljesen, az eset örökre nyomot hagy Vemében. Szinte ki sem mozdul Ami- ensből. Ennek ellenére még minden évben megjelenik egy-egy új regénye. „Ha nem dolgozom, olyan, mintha meghaltam volna ” - vallotta magáról. Szemére szürkehályog telepedik, fokozatosan elveszíti hallását is. Egyre csípősebb, mogorvább. A súlyos cukorbaja kiváltotta egyik roham után közli feleségével: „Legközelebb papot hívj, ne orvost”. 1905. március 24-én halt meg. Az egész világ siratta. Máig az egyik leggyakrabban fordított francia író. A világranglistán a 10. hely az övé, a Biblia, Shakespeare, Tolsztoj... után. Az NO nyomán feldolgozta -JAKassán az idei Kazinczy Napokon - talán Kazinczy is megbocsátaná - Gál Sándor József Attila-díjas költővel a vadászatról is szót ejtettünk.- Már húznak a szalonkák - mondta Sándor. miswi A idén a 750. évforduló__ ját ünneplő kisközség épp e sziklalakásoknak j köszönheti nemzetközi hír- nevét. A népi építészet eme remekeit 1983-ban rezervátummá nyilvánították, és a múlt évben rangos nemzetközi kitüntetéssel: EURÓPA NOSTRA díjjal jutalmazták. Ezt az elismerést Borfő 19 ország 150 létesítményének konkurenciájában szerezte! A bronzplakett a Barsi Múzeum helybeli expozíciójának falán díszeleg. A sziklalakások pontos eredete körül a múltban sokat vitáztak a történészek. Teljes biztonsággal ma sem tudják meghatározni keletkezésük történetét. Tény viszont, hogy Bél Mátyás 1742-ben keltezett Notitia Hungáriáé novae his- torico geographica divisie in parks quator című művében már említést tesz róluk. Egyesek úgy vélik, hogy a helyi lakosok a 16. században a töröktől való félelmükben vájták ki e tágas sziklaodúkat. - Ez csak legenda - állítják az itteniek. - Noha a tufa puha, jól formálható kő, de egy-egy búvóhely „kivésésére” az akkori vészhelyzetben aligha lett volna idő. És az őseink itt nem holmi lyukakat, hanem könnyen hozzáférhető, tágas helyiségeket hagytak ránk. Amit azután az utódok kedvük és igényeik szerint tovább bővítettek. Tessék csak a mai, ínséges világban elképzelni ezt az egyedülálló sanszot! Szaporodik a család? Semmi vész. Megfogjuk a csákányt és csinálunk egy, netán két gyerekszobát, egy új hálószobát, vagy amire épp szükségünk van. Pénztől, anyagtól, építkezési engedélytől, mesteremberektől függetlenül! Megteszi néhány szerszám és egy kis erőkifejtés. Ma már ugyan nemigen élnek ezzel a ritka lehetőséggel, de azért ha szükség van egy új garázsra, borospincére, esetleg a nagyobb disznóólra, kézbe veszik az öreg csákányokat és „építkeznek”. A kanyargós, virágokkal szí csendjét egy iskolásokból állt veri fel. A gyerekek élvezette um tágas udvarába. Kett lépcsőket, hogy mielőbb a szil nézzék a falut, illetve a tufáb kát. Az egyik sziklaiak arch láttán - a megterített asztal, a rányi muskátlis ablakok - önki az egyik kislány: Jé, mintha a törpe szobájában lennénk! Az solyogva bólint, és a szomszé nincs is rá szükség, hiszen m sokszáz tonnás kőfalak árnyék Mária néni például a kacs; nincs ellenére, hogy amíg apr szedett csalánt, mi bepillantsi S2 m Iá lé sz el is. nj ha A cs sz hi eg ke ge rai im vo na éd tét Ot tat ny let azl na!- Igen, de engem most a vadpulykák izgatnak, mert Tomócra azokra kaptam meghívást. Ha kedved tartja, velem tarthatsz, mert a meghívó két személyre szól! - folytattam, és örömmel tapasztaltam, hogy Sándor szeme felcsillant a váratlan vadászati lehetőség hallatán. Azután már csak a vadpulykákról beszéltünk, melyek hazája Mexikó, de elterjedtek Kanadában is. Meghonosításukra az első kísérletet a gímesi gróf Forgách Károly tette 1871-ben. Ám a vadpulyka nemigen szaporodott a gímesi vár tövében, a behozott 10 példánynak idővel teljesen nyoma veszett. A meghonosítására történő további kísérletek Zse- lízhez fűződnek, ahol 1886-ban már 27 vadpulykát számolhattak meg a gondozó vadászok. Sajnos az állomány nagyon hirtelen teljesen kipusztult, a rágcsálóknak, egereknek elszórt mérgezett gabonát csipegették fel, attól pusztultak el. Visszatérve a jelenbe: Vágtomócon akadt egy lelkes vadász, Suba Imre agrármérnök és egy megértő gazdasági igazgató, Mészáros Győző mérnök, akik úgy gondolták, hogy a vadpulykának gazdasági és vadászati jelentősége lehet, ha hozzálátnak a szakszerű tenyésztéshez, illetve a szabad természetben történő neveléshez. Elmondhatjuk, hogy a párhuzamos történő intenzív vadpulykatenyésztés a vadászterületen élő, a szabad termésí ölén nevelődő vadpulykák szaporula eredményes. A vadpulykavadászat ner csak a hazai vadászok érdeklődését kt tette fel, hanem külföldön is elterjedt híre. Rendszeresen fogadják az olasz osztrák vendégeket a Vág menti vadás területen és vadászházban... Azon a bizonyos napon Sándor v dászbarátom Kassáról elindulva dé
