Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-11-19 / 47. szám
KOMÁROM RÖVID TÖRTÉNETE A Duna és a Vág-Duna összefolyásánál 108-115 m tengerszint feletti magasságban fekvő Komárom a Kárpát-medence egyik legrégibb települése, gazdag történelmi múltú városa. Megtelepedtek itt a kelták, majd közelében, a Duna jobb partján a rómaiak létesítettek Brigetio néven jelentős légióstábort és várost. A magyar honfoglalást követően a 10. században a Vág-Duna torkolatánál megépített vár a magyar állam szervezésekor Komárom megye székhelye lett. E vár mellett azonos nevű település jött létre. A korabeli városokat megillető kiváltságait IV. Béla királytól kapta 1265-ben. Középkori vára helyén aló. század derekán törökellenes erődként megépült az ún. öregvár, melyet a 17. században I. Lipót uralkodása idején az ún. Újvárral bővítették ki. A 18. században a város a gabonakereskedelem és a céhes ipar országos jelentőségű központjává vált. 1745-ben Mária Terézia királynő szabad királyi várossá emelte. 1848. szeptember 17-én nagy tűzvész pusztította el a város kétharmadát. A következő évben a pusztítást az ostromló császári sereg ágyúi folytatták. A város védői Klapka György tábornok vezetésével ellenálltak a túlerőnek, a harcok után azonban a város romokban hevert. A 19. század hetvenes éveiben befejeződött a komáromi erődrendszer építése, az erődlánccal körülzárt város viszont hanyatlásnak indult. Csak a 19. század végén kezdett ismét fejlődni, főleg miután 1896- ban Komáromhoz csatolták a Duna jobb partján fekvő Űjszőnyt, amivel teret nyert a terjeszkedéshez. 1919-től Komáromnak a Duna bal partján fekvő része a Csehszlovák Köztársaság határvárosa lett, 1938 novemberében az első bécsi döntés értelmében Magyarországhoz csatolták, majd 1945-ben ismét Csehszlovákiához. Jelenleg a Komáromi járás székhelye 38 ezer lakossal, jelentékeny gépiparral (hajógyártás), élénk turistaforgalommal és kulturális élettel. Lakosainak kétharmada magyar nemzetiségű, így a délszlovákiai magyarok egyik kulturális központja. AZ ELSŐ LÉPCSŐFOK... Komárom jelenében, úgy érzem, becsülni kell azt a tényt, hogy a történelmi értékek megőrzése mellett sikerült a gazdasági-üzleti transzformációt végrehajtani. Komárom városában 1990-től - tehát az első demokratikusan végrehajtott választásoktól - nagyobb veszteségek nélkül át tudtunk állni a piacgazdaságra. Ez részben az üzlethálózatokra és a termelési szférára is vonatkozik, tehát újra „láthatóvá tettük magunkat” a környező országok kereskedelmi és piaci értékrendjében. Sikerként könyvelhető el, hogy az átlagosnál jobb közbiztonságot teremtettünk városunkban, ezzel szemben nem sikerült tisztábbá tennünk utcáinkat, tereinket. Ennek ellenére ven- dégeink-akár kulturális, akár sportrendezvényeinkre érkeznek- visszajelzései alapján városunkat tisztelettel és örömmel említik, szándékukban áll a jövőben is idelátogatni. Rövid távú célunkat úgy érzem, hogy sikerült elérnünk. Ez még mindennek csak a kezdete. Ahhoz, hogy egy társadalom működőképes legyen - és nem csak itt, Komáromban -, az kell, hogy az emberek a magukénak érezzék azt a közeget, ahol élnek és dolgoznak. A második lépésben tehát be kell építenünk az emberek tudatába azt, hogy a jelen történései értük vannak, az ő érdekükben munkálkodunk. Ezért persze elvárjuk, hogy mindenki a legtöbbet próbáljon magából kihozni, mindenki a lehetőségéhez mérten segítsen Komárom arculatának ápolásában, megőrzésében. A vállalkozói rétegre eddig is számítottunk. A jövőben is bízunk abban, hogy együttműködésünk a Vállalkozók Klubjával sikeres lesz. Minden város jövője azon (is) múlhat, hogy mennyire sikeresek az ott tevékenykedő vállalkozók, mennyire működnek jól az ott lévő üzemek. Önkormányzatunk szak- bizottságai tárgyalókészek a vállalkozók problémáinak orvoslásában, állandó kapcsolatban vagyunk legalább száz vállalkozóval. Biztosítani akarjuk a város részéről is a vállalkozók számára a lehető legkisebb kockázatot, mert tevékenységük sikere kisugározhat egész régiónkra is. Erkölcsi garanciát szeretnénk nyújtani, hitet adni a gyakran kilátástalannak tűnő helyzetben is. Azt kívánom, üzenem a többi városnak, hogy próbáljanak meg együtt gondolkodni, együtt cselekedni városaik polgáraival, vállalkozóival, mert a tények bizonyítják, hogy semmiféle külső segítségre nem számíthatnak. Ezért fogjon össsze minden polgármester a saját környezetében, városában élő vállalkozóval, mert ővelük együtt és az ő sikereiken keresztül lehetünk majd optimisták. Pásztor István, Komárom polgármestere / ____________ \ □ €PÍT€SZ€TI T€RV€Z€S □ B€ISŐ T€R€K KlfllRKÍTRSfl □ IRODRB€R€ND€Z€S DCCRRT Kft DUNR u. 3, KOMÁROM Tel./fox: 0819/624 24 BABITS Slovakia Kft. kedvezményesen kínálja a Révai Nagy Lexikon köteteit. Lehetőséget adunk havi 125, 150, 200 korona törlesztésre, de a kötetek megvásárolhatók egy összegben is. Egy kötet ára 500 korona. A kiadó egyéb kiadványait 25 -30%-os kedvezménnyel adjuk a Révai-lexikon előfizetőinek részére. Az érdeklődőknek pontos írásos tájékoztatót küldünk. Várjuk szíves megrendelését! Babits Slovakia s r.o. Zámoryho 9, 945 01 Komárno Telefon: 0819/30 51 VKV'1075 m m\m ot«* “ Egyszerű könyvelés már 990 koronától (működő DEM0 változat 99 korona + postaköltség) Kettős könyvelés már 14 590 Ez a csomag elsősorban kiskereskedők számára biztosít teljes kényelmet mindennemű ügyviteli probléma megoldásában. (működő DEM0 változat 199 korona + postaköltség) ATTI spol. s r. o., 945 01 Komárno, 2upná 9 tel.: 0819/2778 MELLÉKLET I „Mi újság városunkban, mi újság régiónkban...?” 1995. november 19.
