Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-10-22 / 43. szám
1995. október 22. RIPORT A k irályok hobbija, a hobbik királya - sokak szerint ez a színes, egyik oldalukon ragacsos apró papírdarabkák gyűjtése, a bélyeggyűjtés. Rendkívül • elegáns és drága kedvtelés. De kevés olyan ember van a világon, aki az olcsóbb, hétköznapi bélyegekkel ne találkozna nap mint nap. Éppen százötvenöt éve, 1840 óta biztosítja a levelek szállítását, és talán éppen ilyen régen kezdték el gyűjteni. Ezek az apró papírdarabkák történelem- és földrajzkönyvnek is beillenek, hiszen nincs egyetlen olyan területe sem az életnek, amelyet ne örökítettek volna meg bélyegen. A bélyeg 1840-ben született Angliában. Az első évtizedben bérmentesítésre mnindössze tíz állam vezette be, azután szinte egy csapásra elterjedt az gadott bélyegeit, lehetővé téve ezáltal a hamisítványok és érvénytelen kiadások kiszűrését. Magyar- országon 1871 -ben adták ki az első bélyeget, a Ferenc József-fejes, kőnyomatú első kiadás hat darabját. Bár ez a szervezett állami bélyeggyűjtés lehetővé teszi egy világgyűjtemény összeállítását, hosszú ideig (1989-ig) a budapesti Bélyegmúzeum volt a világ egyetlen ilyen intézménye, amely a nyilvánosságot is bebocsátotta a bélyegek világába. Mindazonáltal, így Papp Józsefné, a Bélyeg- múzeum igazgatója, külföldön jobban ismert, mint Magyarországon. A gyűjtemény tárgyi alapját a szerb származású, később magyar kormányfőtanácsosnak kinevezett Popovits Mirkó bőkezűsége teremtette meg, aki az gyár Országos Bélyegkiállítást, melyen Popovits úr gyűjteménye nagy aranyérmet nyert. 1911 szeptemberében Bécsben is aranyéremmel díjazták Popovits Mirkó ritkaságokban gazdag gyűjteményét, akinek minden álma egy postabélyegmúzeum megvalósítása volt. Szervezésében, előkészítésében, rendezői munkálataiban még tevékenyen részt vállalt, de annak megnyitását sajnos már nem érhette meg. 1926-ban Budán, a Krisztina körúton elkészült az ifj. Sándy Gyula műegyetemi tanár által tervezett új postapalota. Az épület nyolcadik emeletén levő, 20x8 méteres termet jelölték ki a múzeum helyéül, amelynek berendezéseit, tárlóit a nürnbergi múzeumi berendezés alapján 1926. október 5-én Szántó Antal budapesti asztalosmesternél rendelték olyan különlegességeknek, mint a moldvai ökö jes sorozat, a Brit-Guayana 8 centes, a hawaii centes bélyegek. 1940 áprilisában, a múzeumnyitás tizedik év dulóját már új helyen ünnepelték. A Bélyegmi um átköltözött a Dob utca 75-81. szám alá (je lég is itt működik), a postaigazgatóság épületi A kiállítás rendezői, bemutatói elvét változatú megőrizték, akárcsak a Popovits-féle gyüjtem egységességét. Az új épületben a tárlók bőví után 5342 darab kiállítólapon kb. 89 ezer darab lyeg bemutatására nyílt lehetőség. Azonban az 1940. november 23-án tartott ünni lyes megnyitó után a múzeum ismét bezárta kai A világháború miatt a bélyegeket a többi múze műkincshez hasonlóan védelem alá helyeztél több különböző helyen őrzött gyűjtemény 1946 s: temberében került vissza, de a múzeum helyreáll munkálatai csak 1948-ra fejeződtek be. Kiállítc mében ekkor 100 ezer darab bélyeg került a tárló A kiállítási helyiség egy látszatra üres tér melyben jóformán semmi sem látható, csak 3 rézfogantyú a pácolt bútorzaton. A bélyegeket első magyar bélyeg kiadásától kezdte gyűjteni. 1909. március 7-14. között rendezték meg Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban az Első Maegész világon. Az európai államok 1863-ban Párizsban tartott postakonferenciáján megalakították az Európai Postaegyesületet és kidolgozták az együttműködés elveit. 1874-ben a berni konferencián megalakították az Általános Postaegyesületet (UPU), amely ajánlotta a tagállamoknak, hogy kiadványaikat, bélyegeiket egy-egy példányban küldjék meg egymásnak. Az 1891-ben megkötött Egyetemes Postaszerződés pedig már kötelezően előírja a kölcsönös bélyegküldést, hogy minden tagállam megismerhesse a világ valamennyi postájának bérmentesítésre elfoHatvanöt éves budapesti Bélyegmúzeui meg. A bélyegmúzeum végül is 1930. április 28-án nyílt meg. Bélyegkészlete ekkor kb. 49 ezer darab külföldi és 7000 magyar bélyeg. Birtokában volt ba süllyesztett, kihúzható fémkeretes üvegla között, hőtől, fénytől, párától és egyéb károso tói védetten tartják. Jelenleg több mint 300 ezei lyeg tekinthető meg az úgynevezett állandó vi kiállítás részeként, mely földrészenkénti és or gonkénti csoportosításban található. Míg a Bél múzeum megnyitásakor a magyar bélyegek est a teljes állomány egyhetedét tetté ki, addig mái állandó kiállítás legnagyobb és egyben te gyűjteményét képezik. Az üvegkereteket sorra kihúzva nyomon ke hetjük a világ bélyegkiadásának történetét, de m nak a világnak a fejlődését is. Láthatók itt a tört lem legjelesebb személyiségeinek portréi; jele eseményeket megörökítő bélyegek; közlekedési közök a szekértől az űrrepülőgépig; a világ légi sebb festményeinek miniatürizált reprodukcú különféle tudományágak, valamint a sportvilág jelentősebb eredményeit illusztráló képecskék. Megtalálható itt minden magyar bélyeg elst adása és összes változata mellett a világ csak valamennyi bélyege, a tömegbélyegektől a fila ai ritkaságokig, például az 1858. évi moldvai ö fejes teljes sorozata, az 1860. évi toscanai hé lírás használtan és használatlanul csakúgy, mii 5 és 13 centes 1851-ben kiadott hawaii misszi rius bélyegek, és a piros, illetve rózsaszín, 185 1858 közül származó Merkur-fejes osztrák híi bélyegek. A múzeum tulajdonában jelenleg ti ötmillió lajtsromba vett bélyeg van, az álion becsült értéke több milliárd forint. A bélyegek mellett nyomon követhető a n) datechnika elmúlt 120 évének rohamos fejlőt őriznek még 20 ezer bélyej vet, 27 ezer okiratot, 30 ezei lyeghamisítványt, több mi ezer alkalmi bélyegzőt, t mint 17 ezer nyomóeszközt millió fázisnyomatot, min 400 oklevelet és olyan kiáll díjakat, érmeket, amelyek! Bélyegmúzeum filatelista t kenységét honorálták a kü böző hazai és nemzetközi k tásokon. Például ilyen a Fii dia ’88 kiállításon elért ezi zött bronzérem, a Bulgária elnevezésű szófiai Bélyeg-világkiállítás ezüsti bronzérme. Gőg Lá\ E lég volt leülni a nyitrai színház előtti tér lépcsőire, élvezni az őszi verőfényt, bele-belehallgatni a színes forgatag beszélgetéseibe, s az ember talán megsejthetett valamit egy ókori görög agora vagy egy középkori piactér hangulatából. Komédiások, vásárosok és a polgárok hada rótta a vízszintesen is tagolt, kőkockával burkolt hatalmas teret. A nemzetközi színházi fesztivál egyik vonzó rendezvénye volt, immár hagyo- j mányosan a színházi vásár. Elnevezése idén nemcsak a rendez- ! vény jellegére, hanem az árukínálat milyenségére is utalt. A j városi piac kapzsi tulajdonosai miatt kiszorult megszokott he- | lyéről, ahol azért ősz felé már pezseg a murci, almát, körtét, | szőlőt is szemelgethet a bámészok hada, sült kolbász és ham- j burger is akadt a sátrak alatt. Itt a téren ennek nincs meg a háttere. Terefere! Mégis sokkal szebb, kellemesebb volt az egész. Az árusok között voltak mesterek és segédleveles legények, tanoncok és a saját szakállukra művészkedők. Ettől volt annyira bensőséges és varázslatos az egész. Az iskolai képzőművészeti szakkör tagjainak földre terített posztóin ugyanannyi ötlet sűrűsödött a függőkbe, dísztárgyakba, terményekből készített vásárfiákba, mint a díszes bőrövet, mázas kancsót, tűzzománc képet kínáló nagymesterek portékáiba. Minden komédiás, csepűrágó és vándorló igric a magáét fújta. Csak győzze hallgatni az ember, ami persze egyáltalán nem volt kötelező. A gyerekek tudták a legjobban, mikor jön Holle anyó,
