Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-10-15 / 42. szám
Almafajták IV. ISMERJE MEG ÉS VÁLASSZON! Sorozatunk 4. részében európai és amerikai nemesítésű őszi almafajtákat ajánlunk. Több olyan is akad közöttük, amely akár a következő év elejéig is tárolható; mások inkább friss fogyasztásra alkalmasak. Doris A volt Csehszlovákiában nemesítették ki. Fajtajegyzékünkben 1988-tól szerepel. Középerős növekedésű, levelei nagyok. Virágai fehéresrózsaszínűek vagy rózsaszínűek, nagyok. Gyümölcsei közepesek vagy nagyok. Héja sárga, nagyrészt világospirossal fedve. Húsa lédús, ízletes. Gyümölcsét szeptember közepétől október elejéig szedjük. A szüret idejét a termőhely szerint válasszuk meg. A nyomódásra érzékenyek, ezért elsősorban friss fogyasztásra alkalmasak. Perspektivikus, mind háztáji gyümölcsösbe, mind ültetvénybe akár sövénynek is alkalmas fajta. Matkino Az USA-ból származik; fajtajegyzékünkbe 1954- ben került. Közepes növekedésű; levelei nagyok, sötétzöldek. Virágai fehérek, nagyok. Termése közepes vagy nagy; héjának alapszíne zöld, később narancssárgás, sőtétpiros csíkozással. Húsa sárga, lédús, aromatikus, nagyon jó ízű. Szeptember végén szedjük, fogyasztási érettségét októberben éri el. Decemberig vagy még tovább is tárolható. Jól bírja a szállítást. Háztáji termesztésre ajánlott fajta. Cox Narancs Renet Angliából származik; középerős növekedésű őszi fajta. Levelei viszonylag kicsik. Virágai közepesek, fehéresrózsaszínűek vagy rózsaszínűek. Gyümölcsei kisebbek vagy középnagyok, lapított gömb alakúak. Zöld, később szalmasárga színűek, napos oldalukon bíborpiros sávozással. Húsa sárga, kezdetben kemény, bőlevű. Érés közben megpuhul, levéből vészit. Ize aromás. Szedni szeptemberben ajánlatos; fogyasztási érettségét novemberben éri el, s akár februárig is eltartható. Nagyon jól bírja a szállítást. Jó termőképességű, főleg háztájiba ajánlható fajta. Törpefának is alkalmas. Viszonylag a meleg és a védett területeket kedveli. Mclntosh Közepes növekedésű, az USA-ból származó fajta. Korán termőre fordul, rendszeresen és bőven terem. Gyümölcse közepes; alapszíne sötétzöld, fedőszíne liláspiros, csíkozott. Húsa fehér, bőlevű, kellemes ízű. Augusztus végén, szeptember elején érik; szeptembertől januárig fogyasztható. A szárazságot rosszul tűri, ezért a hűvösebb, párá- sabb termőhelyekre való. A háztájiba ajánljuk. Miklós Dénes, kertészmérnök 1. A Doris nevű fajta a James Grieve és a Golden Delicious keresztezéséből jött létre. Gyümölcsének átlagos súlya 191 gramm. 2. A Matkino-t Non- netit, Mother és más neveken is ismerik. Alkalmazkodó képessége nagyon jó, ezért mind a déli, mind az északi élőhelyeken telepíthető. ETETÉSI MÖDOK JK. SE«:T^:!SH[IiZ:iL«Ak.IL>A.S»A.Isr Intenzívebb fajták — több fehérje Az intenzívebb fajták igen meghálálják a tejmelléktermékek bekeverését. Leghatékonyabb a fölözött tej, de csak teljesen frissen vagy al- vadtan etethető. Ellenkező esetben kórokozó baktériumokat is tartalmazhat. Legcélszerűbb a gabonadarákhoz keverni; kedvező aránya 1 rész szárazkeverék, 1,5-2 rész fölözött tej. Hasonló arányú keverést végezhetünk savóval vagy a vaj melléktermékével, az íróval is. Például egy közepes súlyú, 50-60 kg-os hízósertésnek a napi 2-2,4 kg abrakhoz 3 liter fölözött tejet célszerű keverni. Fiatalabbaknál a tej aránya magasabb lehet, így 1:2-höz. Vagyis 1,5 kg vegyes darához 3 litert keverjünk. A húsminőség megóvása érdekében vágás előtt 3 héttel csökkenteni kell a tejmelléktermékek mennyiségét. Növelni lehet az abrakban az árpa arányát a kukorica rovására. Így a szalonnafélék, vagyis a fehéráruk keményebbek lesznek. A kukorica lágyít. Fontos, hogy a hízósertések hozzájussanak a szervezetük fejlődéséhez és növekedéséhez szükséges állati eredetű fehérjékhez. Így általában a 30-80 kg közötti hízóknál a fehérje 15-25 %-a, a 80-120 kg közöttieknél 10-15 %-a legyen állati eredetű. A sertéstenyésztők és -hizlalók örök vitatémái közé tartozik:- melyik a leggazdaságosabb etetési mód?- a darát szárazon vagy nedvesen etessük-e?- adagoltan vagy étvágy szerint porciózzunk?- milyen etetőt használjunk?- naponta hányszor és mennyit adjunk? Előrebocsátható, hogy egyedüli üdvözítő módszer nincs. A helyi adottságok az elsődleges meghatározók, a módok a hizlalás alatt változhatnak. Gyakran előnyösen érvényesülnek a kombinált eljárások. A kisüzemben legelterjedtebb mód a vályús rendszer. Száraz, nedvesített (morzsalékos), pépes és moslékos takarmányt egyszerre etethetünk belőle. Takarmány ózhatunk étvágy szerint, de adagolva is. Előnye még, hogy könnyen ellenőrizhetjük az állatok étvágyát, biztosabban felismerhetők a beteg állatok. Itatásra is szolgálhat. Nehezebb viszont tisztán tartani. Alapvető, hogy rögzíthető és könnyen tisztítható legyen. A nagyságát úgy kell meghatározni, hogy a hizlalás befejezésekor egy sertésre legalább 30-40 cm-nyi vályúhossz jusson. Egyre terjednek az önetetők. Általában száraz dara vagy granulátum etetésére szolgálnak, de vannak nedves dara etetésére alkalmasak is. Kevesebb fizikai munkát kívánnak; a sertés ön- kiszolgáló módon étvágya szerint ehet. Nincs tülekedés, viszont a rosszul szerkesztett konstrukcióknál nagy lehet a dara belső tapadásos boltozódása és a kiszórási veszteség is. Hátránya lehet, tetszés szerinti adagolásnál (ad libi- tum), a luxusfogyasztás, következésképpen az állat korai zsírosodása. Alkalmas adagolt önetetésre is. Az önetetők 1 méterére általában 15 hízó tervezhető. A melléktermékek hasznosítását elősegíti az ún. kombinált etetési mód, mely az önetetők és a vályúk együttes alkalmazását jelenti. Általában a fejadag egy részét (1/3-2/3) reggel és délben, vályúkban nedvesen kapják. A többi részét szárazon, önetetőből. Ez a módszer étvágy- gerjesztő, de nagyobb beruházást igényel. Ott célszerű alkalmazni, ahol rendszeresen számíthatunk a melléktermékek etetésére (konyhai moslék, tej- és húsipari melléktermékek). Kistermelők Lapja A magyar szappangyökér (Gypsohila paniculata) elsősorban a virágkötők számára, fátyolvirág néven ismert. Nagyobb csokrok fellazítására alkalmazzák, melyre 4-5 mm-es fehér virágai igen alkalmasak. Kevesen tudják róla, hogy hasznos gyógynövény is, amelyet még a legsilányabb homoktalajokon is sikerrel termeszthetünk, s alkalmas a Duna mentén helyenként sok bosszúságot okozó futóhomok megkötésére. A szappangyökér, közeli rokonaival, a mezei és a homoki fátyolvirággal együtt, a Szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozik. Levelei lándzsásak vagy szálas-lándzsásak, többnyire 3 erük van. Virágzata bugás ernyő. Tok termése van, benne 1,5-1,7 mm-es, lapos barna magvacskák találhatók, melyek felületén sorokban álló gödröcskék vannak. Június-augusztusban virágzik. A 60-90 cm-es magasra megnövő növénynek a rendetlen, „zilált” virágzat fátyolszerű külsőt kölcsönöz. A száraz, homokos, meszes talajokat kedvelő növénynek tekintélyes nagyságú gyökértörzse van. Ennek átmérője 4-8 cm, hossza pedig 1,5-2 m. A föld felszíne közelében pedig akár 1-2 ökölnyi göcsörtös gyökérfeje van. Ezt a gyökeret használja fel a gyógyszeripar, s ezt hasznosította a múltban a népi gyógyászat is. A gyökeret kiássák, megmossák, kefével alaposan megtisztogatják, majd hámozzák. A megtisztított, meghámozott gyökeret fél centi- méteres karikákra vágják és megszárítják. A szárítást a napon vagy kemencében is végezhetjük. Tárolni ömlesztve vagy zsákokban is lehet. Ügy 3,5 kg-nyi friss gyökérből nyerhetünk 1 kg-nyi szárazát. A gyökereket késő ősszel vagy kora tavasszal ássuk ki a talajból. A gyökér 6—16 százaléknyi szaponint tartalmaz, ezért különféle köptető teakeverékek alkotórésze. Házilag is alkalmazható: 1 evőkanálnyi szárított drogot 2 dl vízzel öntünk le, s ízlés szeririt - cukorral vagy mézzel - édesítjük. Hurutos légúti megbetegedéseknél a felnőttek kétóránként fogyasszanak egy-egy adagot. A gyerekek számára egy kávéskanálnyi drogot forrázzunk le, s ezt 3 óránként fogyasszák. Más növények termesztésére alkalmatlan talajokon érdemes megtelepíteni. Előzőleg mélyen ássuk fel vagy szántsuk meg a talajt. Palántanevelés céljából magvait június-júliusban vessük el 15-20 cm-es sortávolságba, ritkán. A palántákat szeptember-október folyamán ültessük - 50-60 cm-es sortávolságban - állandó helyükre. Ha ezt elmulasztjuk, akkor még márciusban is palántáz- hatunk. Magvai 3-4 éves korukig őrzik meg a csíraképességüket. Egy hektárnyi terület bevetésére kb. 350 gramm mag szükséges, s arról 3-4 év elteltével - az ennél fiatalabb növényeket nem érdemes hasznosítani - 35^40 q szárított gyökér takarítható be. Régebben a magyar szappangyökér drogját akácfa és földitök (Bryonia alba) gyökerével hamisították is. Erre azonban könnyű rájönni, ugyanis a szappangyökér vízzel összerázva habzik.-rS/.vrkes/.ti: l*oini<.-li;il K it li;í i-<l GYÓGYNÖVÉNY SILÁNY HOMOKON Estis Qmá 0 ¿> TTTvnot'r IVágyázás A kijuttatandó trágya mennyiségét talajvizsgálat alapján határozzuk meg. A szerves trágyát jobb, ha nem közvetlenül a répa, hanem az elővetemény kapja. Ha a szerves trágyát Jij közvetlenül a sárgarépa vetése előtt adjuk ki, feltétlenül j fertőtlenítsük a talajt a kártevők ellen. Érett marhatrágyából négyzetméterenként 4-6 kg-ot dolgozzunk be a talajba. Hatóanyagban számolva nitrogénből 5-20 g/m2, foszforból 2-18 g/m2, káliumból pedig 8-16 g/m2 mennyiséget juttassunk ki. A nitrogént megosztva, fejtrágyaként adjuk ki, de ne vigyük túlzásba. Gyakori hiba ugyanis a nitrogén-túladagolás, amelynek következtében indokolatlanul nagy lesz a lomb, a gyökérképződés pedig lelassul. Üvegházban nem hajtatunk sárgarépát, mert a meglevő magas üzemeltetési költségek miatt benne elsősorban a nagyobb jövedelmet hozó növényeket (paradicsomot, uborkát) termesztjük. A gyakorlatban a fűtés nélküli, kettős takarású, nagy légterű (7,5 m széles) fólia a legelterjedtebb. A kis légterű fóliákban kevésbé biztonságos a termesztés, mert a kis légtér a lehűléskor gyorsabban elveszíti hőtartó képességét. Ha pedig a kis légterű sátoron belül további fó- liaalagutakat, ideiglenes fóliatakarásokat helyezünk el, nehézkesebb lesz a növénykék kezelése. A kis légterű fóliáknak a tavaszi hajtatásban van szerepük. Ősszel kettős takarású, nagy légterű sátrakban hajtassunk, és a fóliát rendszeresen szellőztessük. A sárgarépa-hajtatás- ban az oldalbordák között nem szükséges kivágni a fóliát, mint ahogyan a paradicsomhajtatásban egy bizonyos fejlettségi állapot elérésekor szokásos. A sárgarépának kisebb a lombfelülete, így kevesebbet párologtat. A lombozat fejlődésével azonban, különösen ha hónapos retekkel együtt vetjük, fontos a rendszeres szellőztetés. Magas hőmérséklet és páratartalom esetén a gyökér-lomb arány a lomb javára tolódik el, ami a nitrogén-túltrágyázáshoz hasonló, kedvezőtlen hatásokkal jár. Elsősorban hidegtttrőket Az időjárástól függően, ősszel általában október végétől vetjük a sárgarépát. A talajhőmérséklet figyelembe vételével szakaszosan is vethetünk. Ha indokolatlanul korán (szeptember, október eleje) kerül a mag a talajba, télre a növény túlságosan kifejlődik és bár hidegtűrő, erős lehűléskor kifagyhat. A kora őszi vetés másik veszélye, hogy a kikelt növényt erős hideghatás éri, ezzel jarovizálódik, s így magszárat képez anélkül, hogy répatestet fejlesztene. A hajtatásban ezért különösen fontos, hogy a hidegtűrő fajtákat használjuk. A magszárba szökést sajnos csak később észleljük, mint a kifagyást. Kifagyáskor célszerű az ágyás károsodott részét újravetni, illetve a kártételtől függően felülvetni. (folytatjuk) ; Kertészet és Szőlészet A hőingadozásokat, lehűléseket jól tűrő, berlikum típusú hibrid a Troika Fi. őszi vetésben a keléstől számított te- nyészideje 180-190 nap, tavaszi vetésben már 130 nap után szedhető. Erős lombú, kiválóan csomózható.
