Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-09-24 / 39. szám

SZEGÉNY GAZDAGOK é$ GAZDAG SZEGÉNYEK Pontosan egy éve, 1994 szeptemberétől érvényesül a minden­napok gyakorlatában a családi pótlékok megítélését szabályo­zó új törvény, melynek értelmében erre az állami juttatásra csupán azon családok jogosultak, amelyek jövedelme nem haladja meg a létminimum kétszeresét. Szlovákia ezzel a tör­vénnyel megelőzte Csehországot és Magyarországot is - és nemcsak időben. Mert még a klausi Csehországban is körülte­kintőbben, nagyobb fokú szociális érzékenységgel láttak hoz­zá e probléma megoldásához,rmint kies hazánkban. Az immár több mint két éve készülő cseh változat szerint mindössze a családok 5 %-a nem lenne jogosult a családi pótlékra, Szlová­kiában viszont e törvény - óvatos becslések szerint is - a csa­ládok 10-12%-át fosztotta meg e juttatástól, nem számolva azokat, akik különböző okoknál fogva már nem is folyamod­tak érte... Ez év júliusától a létminimum valorizációjának függvényeként ugyan emelkedett az a határössszeg, mely alatt még igényelhető a családi pótlék, de ezzel egyidejűleg tovább szigorodtak a juttatás megítélésnek feltételei. S törté­nik mindez az „igazságos elosztás” igényével. Valóban? „TAKARÉKOSAN ÉS IGAZSÁGOSAN” Állítólag e két cél motiválta a törvény kiötlőit, mi­közben elsősorban az állami költségvetés szociális kiadásainak csökkentését szerették volna általa elér­ni. Tudjuk, az államháztartás olyan helyzetben van, hogy ahol lehet, spórolni kell. De hogy pont a gye­rekeken?! „Nehéz jóvátenni azt, ami rosszul sikerült. Mert ennek a szerencsétlen 193/1994-es, a családi pótlé­kok elosztását szabályozó törvénynek nemcsak a szerkezete, hanem az egész filozófiája rossz” - nyi­latkozta annak idején a szakszervezetek konföderá­ciójának alelnöke, Václav Stefko. De lássuk, hogyan valósultak meg a takarékossági elképzelések. A családi pótlék megítélésnek egyik feltétele, hogy a család jövedelme ne haladja meg a létmini­mum másfél, illetve kétszeresét. A szigorított felté­telek ellenére az 1994-ben a családi pótlékra kifize­tett tétel (5 milliárd 950 millió korona) 11,6 %-kal nőtt 1993-hoz képest. A júliusi módosítás, a létmini­mum valorizációjával, újabb 1,7 milliárddal emeli a szociális tárca kiadásait. S akkor még nem számol­tunk utána a formanyomtatványok kinyomtatására, az ügyintézők, hivatalnokok továbbképzésére, az egyéb ezzel összefüggő adminisztratív célokra for­dított kiadásoknak. Ez lenne hát a beígért megtaka­rítás? Már családi pótlék sem jár minden gyerek után | A LÉTMINIMUM ALAKULÁSA A SZKNT 1995. JÜNIUS 22-ÉN ELFOGADOTT 133-AS SZÁMÚ TÖRVÉNYE ALAPJÁN: 6 évnél fiatalabb gyerek ...............1130 korona 6­10 éves gyerek.......................1260 korona 10-15 éves gyerek.....................1470 korona 15-28 éves ellátatlan gyerek.......1590 korona a t öbbi személy esetében..............1470 korona A háztartási költségek Egy személyre..........................710 korona Ké t személyre........................................910 korona Három-négy személyre............1120 korona Öt nél több személyre...........................1240 korona A családi pótlékra való jogosultság kiszámításá­hoz összeadjuk a családtagokra egyenként eső létminimumnak megfelelő összeget, és a család létszámának megfelelő háztartási költséget, a ka­pott összeget beszorozzuk 1,5-tel vagy kettővel. falucska lakója. - Mit tudják azt a városiak, mit jelent falun lakni. Az, hogy családi há­zam, kertem van, hogy állato­kat tartok, még nem jelenti azt, hogy gazdag vagyok. A munkát nem látják, ami mind­ezzel jár. Ki hiszi el, hogy a szövetkezetben kapott kerese­temből éppen hogy megélünk. A végén még a családi pótlé­kot is irigyelnék, amit a há­rom gyerek után kapok... Az emberek egyre kevésbé hajlandók anyagi helyzetükről beszélni. Egyrészt azért, mert - teljes joggal - magánügynek tartják, másrészt azért, mert a pénzesség, illetve a pénztelen­ség egyre inkább a sikeresség, avagy éppenséggel a sikerte­lenség fokmérőjének számít. A családi pótlékról szóló törvény is az anyagi helyzetük alapján osztja fel a családokat: gazdagokra, szegényekre és a még szegényebbekre. A megítélés alapja pedig min­den esetben a jövedelem. Ám felmerül a kérdés: való­ban híven tükrözi egy adott család szo­ciális helyzetét az, hogy mennyi a ki­mutatható, avagy a kimutatott éves jö­,A családi pótlék igazságosan, a rászorultság sze­rint lesz elosztva, hogy azok kapják, akiknek a leg­nagyobb szükségük van rá”- ígérte Vojtech Tkác, a szociálisügyi minisztérium államtitkára a törvény parlamenti vitájában. De valóban igazságos az, hogy az egyik család jogosult, a másik nem? S miért a családi jövedelem lett a meghatározó kritérium? S milyen jogon dönti el az állam, mely család elég „gazdag”, illetve mely az elég „szegény”? Kinek jár és kinek nem a gyerekek után családi pótlék? A szociális biztosítónak a múlt év decemberében végzett felmérései alapján a családi pótlékról szóló törvény életbe lépése óta 85 000-rel csökkent azon gyerekek száma, akikre a szüleik családi pótlékot kaptak. 1993-ban e juttatásban még 728 374-en ré­szesültek, tavaly már 26 872-vel kevesebben; mi­közben a családi pótlékra jogosult családok nagy ré­sze - 41,6%-a - kétgyerekes család volt. A legszem­betűnőbb változás Pozsonyban következett be, ahol a jogosultak száma 18 000-rel csökkent. Ezzel szemben a Nyitrai járásban 4519-cel nőtt. A statisz­tikai mutatók szerint a lakosság 9%-a él a létmini­mum alatt, köztük a gyerekes családok 20 %-a. A családi pótlékra jogosultak 77,4%-ának a jövedelme nem éri el a létminimum másfélszeresét... SZEGÉNY, SZEGÉNYEBB, LEGSZEGÉNYEBB­- Semmi köze hozzá, mennyit keresek - válaszol­ja indiszkrét kérdésemre az egyik Nyitra környéki vedelme? Azt pédául ki ellenőrzi, hogy mekkora bankbetétjük, mennyi részvényük van, vagy egyéb in­gó és ingatlan vagyonuk? Vagy az már nem mérvadó? De lássunk néhány konkrét példát arra, hogyan működik a valóságban ez az ominózus „igazságos ” törvény! EGY „SZEGÉNY” CSALÁD V.-ék Érsekújvárban élnek. A férj pedagógus, a feleség már hosszabb ideje gyermekgondozási sza­badságon van. Két gyerekük van, egy hétéves kisfiú és egy kétéves kislány. Havi jövedelmük 8000 koro­na, ebből éppenhogy megélnek. Megtakarított pén­zük nincs. A feleség a beteges gyerekek miatt nem tudott munkába állni, így fordításokat vállal, ezzel próbál némi mellékesre szert tenni. Háromszobás la­kásuk berendezését meg az öreg Skodájukat a szüle­ik segítségével és kölcsönből vették. A fiatalasszony állítja: a szülők nélkül ma sem boldogulnának. El­látják őket hússal, zöldséggel, gyümölccsel. Luxusra azonban így sem telik. Noha az új törvény szerint nekik továbbra is jár a családi pótlék, mégsem mondhatók optimistáknak.- Nem panaszkodom, én akartam, hogy így le­gyen. Tudom, ha visszamentem volna dolgozni, job­ban élnénk. De mihez képest? Az árak olyan gyor­san emelkednek, hogy képtelenség vele lépést tarta­ni. A két gyerekre pedig rengeteg kell - az étkezte­tésükre, a ruházásukra, az „ingyenes” oktatásra. Ha egyszer ennyit adnának, akkor sem volna elég... „Szegény” és „szegény” család között is van azonban különbség. Legalábbis e törvény júniusi módosítása óta. Mert annak egyik új kitétele szerint például nem jogosult a családi pótlékra az a munka- nélküli családfenntartó sem, aki egy kalendáriumi évben hat hónapnál hosszabb ideig van munka nél­kül, és nincs nyilvántartva a munkaügyi hivatal jegyzékében. Hiába van akár két, három vagy több gyermeke, hiába munkanélküli a felesége. „A csa­ládi pótlékra csak az a szülő lehet jogosult, aki a tár­sadalmi elvárásoknak megfelelően viselkedik” - in­dokolta e módosítás szükségszerűségét Vojtech Tkáé államtitkár. Arra viszont ő sem tudott választ adni, mi a garancia arra, hogy ez a szigorítás való­ban csak azokat fogja sújtani, akik megérdemlik... EGY „GAZDAG” CSALÁD A pozsonyi K. család nemcsak a törvény kritéri­umai szerint számít gazdagnak. Maguk is beisme­rik: az a pár száz korona, amit a gyerekek után kapnának, igazán nem oszt, nem szoroz a családi költségvetésben. Két lányuk van, egy tizenhat és---------------- egy tizenkét éves. Havi jövedel­S. FORGON SZILVIA műk a családfő bevallása szerint --------------------------------- 39 000 korona. Ebből jut a négy­szobás belvárosi öröklakás fenntartására, a gyere­ho gy a gyerek gondozásának és nevelésének költsé­geit is közösen viseljék: a család és az állam. EGY CSALÁD A JOGOSULTSÁG HATÁRÁN Az alapvető emberi jogok levelének (mely a Szlovák Köztársaság jogrendjének is a részét képe­zi) 32. pontja szerint minden ellátatlan gyerekről gondoskodó szülőnek joga van az állami segítségre. Minden külön feltétel nélkül. V.-ék ennek ellenére már egy éve nem kapnak családi pótlékot. Az egyik pozsonyi lakótelep háromszobás lakásában élő há­romtagú család jövedelme ugyanis már meghaladja azt a bizonyos bűvös határt, a létminimum kétszere­sét. A félj egy magáncégnél dolgozik, a feleség hi­vatalnoknő. Egy gyerekük van, egy hatéves kisfiú. Havi jövedelmük 11 000 korona, ami 620 koronával több, mint amennyinél még jogosultak lennének a családi pótlékra.- Szerintem minden gyerekre egyformán kellene vonatkoznia a családi pótléknak. Nem értem, miért pont a gyerekeken akar az állam spórolni? - teszi föl a kérdést a családfő. - Ha azt vesszük, mennyit ló- tunk-futunk, mennyit igyekszünk, hogy megálljunk a saját lábunkon, és ne lógjunk az állam nyakán, mint az a sok munkanélküli meg munkát kerülő, nem is tudom, van-e értelme. Ha 620 koronával ke­vesebb lenne a jövedelmünk, 420 korona családi pótlékot kapnánk. Vagyis 200 koronával vagyunk mi „gazdagabbak” azoknál, akik még jogosultaknak számítanak. Igazságos ez? ILLÚZIÓK NÉLKÜL Egy évvel a családi pótlék új elosztásáról szóló törvény életbe lépése után is illúzió maradt hát az igazságos elosztás, a rászorultság szerinti juttatás eszménye, melyet e törvény legfőbb érdemének ha­rangoztak be. Igazságosság helyett, igazságtalansá­gok sorát eredményezte a családok jövedelem sze­rinti besorolása, ráadásul, mint a legtöbb törvény­nek, ennek is megvannak a kibúvói. A jártasabbak­nak nem probléma megoldást találni, ahogy azt egy fifikus magánvállalkozó el is magyarázta: - Egy­szerű ez, kérem. A cégemet átíratom az apámra, én az ő alkalmazottja leszek a minimálbérnek megfe­lelő fizetésért, s mindjárt jogosult leszek a családi pótlékra is. Ki tilthatja meg az apámnak, hogy en­gem és a családomat eltartsa,- s nekem, mondjuk, egy új autót vegyen...?! kék átlagon felüli iskoláztatására, a két autó fenn­tartására, szórakozásra, kultúrára és még félre is tudnak tenni. Persze, ennek a viszonylagos anyagi jólétnek is megvan az ára. Mindketten naponta legkevesebb 10-12 órát dolgoznak. Gyakran a hét­végeken is.- Nem halunk éhen akkor sem, ha nem kapunk családi pótlékot; viszont így az az érzésem, hogy azért, mert másokhoz viszonyítva tehetősebbek va­gyunk, az állam nem törődik azzal, hogy mi is neve­lünk gyerekeket, akik egyszer az állam hasznos polgárai lesznek... A törvény alkotói éppen erről a momentumról fe­ledkeztek meg: hogy a gyerek, minden gyerek - at­tól függetlenül, milyen családban született - egyszer a társadalom hasznot hajtó része lesz.- Így valósul meg a polgárok és munkaerő repro­dukciója - magyarázza Iván Gabal szociológus. - A gyerek nevelése és ellátása anyagilag, erkölcsileg egyaránt igényes feladat, miközben e folyamat vég­eredményéből nemcsak a családnak, hanem az egész társadalomnak is haszna lesz. Ezért jogos, A CSALÁDI PÓTLÉK ALAKULÁSA A gyerek életkora A jövedelem a létminimum maximum 1 ^-szerese kétszerese 6 évig 6-10 évig 10- 15 évig 15 - 28 évig 570 korona 630 korona 740 korona 800 korona 380 korona 420 korona 490 korona 530 korona Szlovákiában az utóbbi években rohamosan csök­ken a születések száma. A szociológusok szerint e folyamatnak katasztrofális következményei lehetnek a társadalomra nézve. - Tudatosítani kellene, hogy nem csak a politikai, gazdasági helyzetet kell stabi­lizálni, hanem a családok szociális helyzetét is - ál­lítja Iván Gabal. - Azon egyszerű oknál fogva, hogy újrainduljon a természetes reprodukció, hogy ne kelljen a nyugdíjkorhatárt addig kitolni, amíg a nyugdíjba menetel egyúttal a végső búcsút is fogja jelenteni. A családi pótlék jövedelem szerinti megítélése valószínűleg tehát szintén kihat majd a népszaporu­lat alakulására. S aligha kedvezően. A CSALÁDI PÓTLÉK ELOSZTÁSÁNAK RENDSZERE NÉHÁNY NYUGAT-EURÓPAI ORSZÁGBAN Belgium: A családi pótlék minden 16 évesnél fiata­labb gyerek után jár, a tanoncoknál 18, a diákok és a munkanélküli abszolvensek esetében 25 éves korig. A juttatást évente tizennégyszer fizetik ki. Nagy-Britannia: A családi pótlék minden 16 évesnél fiatalabb gyerek után jár, a diákok esetében 19 éves korig. A szülők hetente 7,5 fontot kapnak egy gyerekre (1993-as adat) Dánia: Családi pótlék minden 18 évét be nem töl­tött gyerek után jár, a jutttatást negyedévenként fize­tik ki. Franciaország: Családi pótlékra jogosult minden olyan család, ahol két vagy ennél több maximum ti­zenhét éves gyerek van, a diákok után 20 éves korig jár. A nagyobb létszámú családok előnyben részesül­nek: a családi pótlék a második gyerek után az alap­bér 32%, a negyedik után 114%-ának megfelelő összeg. Olaszország: A családi pótlék kifizetésénél a csa­lád nagysága mellett figyelembe veszik az évi jöve­delmet is. Lényeges eltérés figyelhető meg a szegé­nyebb és a gazdagabb családoknak juttatott családi póüék nagysága között, de e juttatásban a gyerekes családok 95%-a részesül. Németország: Családi pótlékot minden gyerekes család kap, de annak nagysága a jövedelemtől függ. Ahol a család jövedelme meghaladja a megszabott határt, minden 480 márkányi többlet után csökken a családi pótlék összege havonta 20 márkával. Az egy gyerek után járó minimális pótlékra - 70 márka - azonban kivétel nélkül minden család jogosult. Svédország: Minden 16. évét be nem töltött gye­rek, a diákok 20 éves, a fogyatékosok 23 éves korig jogosultak a családi pótlékra. Lényegesen magasabb a családi pótlék összege a négy vagy ennél több gye­rekes családok esetében. Svájc: Családi pótlékra minden maximum 16 éves gyerek jogosult, a diákok 25, a fogyatékosok 20 éves korig. Az összeg nagysága a gyerekek számától függ, miközben a hegyvidéken élő családok maga­sabb családi pótlékot kapnak, mint az ország egyéb területem élők. (A FAO 1993-as, 1994-es statisztikai adatai alapján) NÉP-JÓLÉT? 1995. szeptember 24. 1/BSímBp

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom