Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)

1995-09-10 / 37. szám

1995. szeptember 10. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1995. szeptember 10. A NAP kel 06.22 - nyugszik 19.14 órakor A HOLD kel 19.40 - nyugszik 07.46 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük NIKOLETT, HUNOR - OLEG valamint Ciprián, Edgár, Erik, Mikolt, Tardos, Zalán nevű kedves olvasóinkat Nikolett - a Nikola olasz kicsinyítő továbbképzése, amely a Nikolaus (Miklós) női párja. szeptember 11.Teodóra szeptember 12. Mária szeptember 13. Kornél szeptember 14. Szeréna szeptember 15. Enikő szeptember 16. Edit ANA OGURKA Zsákutca-variációk A legzsákabb utca, ahol utca nincs is, csak zsák. (Murphy) Hasúrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratisla- va, Pribinova 25., 8. emelet. Te­lefonközpont: 210/9. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgo­zás: SGT Plus és Vox Nova Rt. Bratlslava. Nyomtatás: Komáro­mi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 81915 Bra- tislava, Pribinova 25., 8. eme­let. Ügyfélfogadás: munkana­pokon 8-tól 16.30 óráig. Tele­fon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések:ES PNS vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újság­küldemények feladását enge­délyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a köz­lendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk.Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460; fax: 210/4467) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig «•STm«­o.S'd° I VASÁRNAP: 485 éve, 1510. szeptember 10-én Szapo- lyai Jánost erdélyi vajdává választották. Ezt a tisztséget 16 évig, királlyá választásáig töltötte be. • 135 éve, 1860-ban született Márkus Emília, a századforduló ün­nepelt drámai színésznője, akit „szőke csodának” ne­veztek. • 105 éve, 1890-ben született Franz Werfel prágai születésű osztrák költő, dráma- és prózaíró. Mu- sa Dagh negyven napja című, történelmi témájú regé­nye nagy erejű humanista tiltakozás a fajüldözés ellen. HÉTFŐ: 130 éve, 1865. szeptember 11-én született Abonyi Árpád író, újságíró. • 25 éve, 1970-ben halt meg Pusztai Pál grafikus, karikaturista. • 10 éve, 1985-ben hunyt el Pálos Rozita költő. KEDD: 290 éve, 1705. szeptember 12-e és október 3-a között Szécsény- ben tartották meg a Rákóczi-szabadságharc első or­szággyűlését. • 25 éve, 1970-ben bocsátották fel a Szovjetunióban a Luna-16 űrállomást, amely szeptem­ber 20-án sikeresen leszállt a Holdon és 24-én tért visz- sza a Földre. • 5 éve, 1990-ben írták alá Moszkvában a német újraegyesítési szerződést. SZERDA: 290 éve, 1705. szeptember 13-án halt meg Thököly Imre, Felső- Magyarország és Erdély fejedelme, késmárki születésű gróf, Zrínyi Ilona második félje. A vereséggel végződő, Habsburgok elleni harca következtében Nikodémiába száműzték - ott is halt meg. Hamvait 1906-ban hozták haza, és a késmárki evangélikus templomban helyezték el. • 125 éve, 1870-ben született Vedres Márk Kos- suth-díjas szobrász. • 45 éve, 1950-ben hunyt el Jáky József Kossuth-díjas mérnök, talajmechanikus, a világ első talajmechanikai laboratóriumának megszervezője. • 35 éve, 1960-ban halt meg Weiner Leó Kossuth-díjas zeneszerző, az új magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője. CSÜTÖRTÖK: 435 éve, 1560. szeptember 14-én hunyt el Fugger Antal né­met bankár, az úgynevezett Fugger-bankház nevezetes alakja. A Fuggerek közvetlenül is részt vehettek a ma­gyarországi kereskedelemben, a bankélet és a felvidéki bányák pénzügyi irányításában, mivel benősültek a hí­res felvidéki Thurzó családba. A Fugger-bankház a vi­lágtörténelem egyik első nemzetközi pénzügyi hatal­massága volt. Csak érdekességként jegyezzük meg. hogy a Fugger családnévből lett a fukar szavunk. • 235 éve, 1760-ban született Maria Luigi Cherubini olasz származású francia zeneszerző, a 18. századvégi francia polgári forradalom korszakának egyik legjelentősebb operaszerzője. PÉNTEK: 490 éve, 1505. szeptember 15- én született Habsburg Mária, Szép Fülöp spanyol király és Őrült Johanna ötödik gyermeke, magyar ki­rályné, II. Lajos magyar király felesége, később Hol­landia kormányzója. • 295 éve, 1700-ban halt meg Andre Le Nőtre francia kertművész, a később általános divattá vált franciakert-stílus kialakítója. • 165 éve, 1830-ban ezen a napon nyílt meg a Liverpool-Man­chester közötti vasút, a világ első teljesen gőzüzemre berendezett városközi vasútja. • 60 éve, 1935-ben ad­ták ki Németországban a zsidók elleni úgynevezett nürnbergi törvényeket. • 50 éve, 1945-ben hunyt el Anton Webern osztrák zeneszerző, a modern zene egyik vezéralakja, az úgynevezett punktualista stílus kialakítója. SZOMBAT: 250 éve, 1745. szeptember 16- án született Mihail Illarionovics Kutuzov orosz tá­borszernagy, a Napóleon elleni honvédő háború hadve­zére. • 235 éve, 1760-ban Komáromban született Kult- sár István író, hírlapszerkesztő, a pesti magyar színtár­sulat igazgatója, aki 4000 kötetes könyvtárát Komá­romnak ajándékozta. • 185 éve, 1810-ben kiáltották ki Mexikó függetlenségét - ez a nap a Mexikói Egyesült Államok nemzeti ünnepe. • 105 éve, 1890-ben szüle­tett Sáska László orvos, Afrika-kutató. Cikkekben, könyvekben, fényképen és mozgófilmen örökítette meg Kelet-Afrika növény- és állatvilágát, népeinek életét. • 70 éve, 1925-ben halt meg Leo Fall osztrák zene­szerző, karmester, a Sztambul rózsája és a Madame Pompadour című operettek szerzője. • 15 éve, 1980- ban hunyt el Jean Piaget svájci pszichológus, bioló­gus, a gyermeklélektan egyik legkiválóbb képviselője. KORKÉRDÉSÜNK: Megkínáltak már kábítószerrel? FEKETE BARBARA Komárom- Nem. még nem. Egyébként sem hiszem, hogy elfogadnék bármi­lyen drogot. Erre igazán nincs szükségem. Egy távoli is­merősöm kipróbálta a marihuá­nát. Hogy hol és miként jutott hozzá, nem beszélt róla, csak annyit mondott, nem volt jó. Az én baráti körömben - az idén érettségiztem - nincs senki, aki valaha is szipózott vagy kábító­szerezett volna. tudom, hogy amilyen könnyű rá­szokni, olyan nehéz abbahagyni. JANI aliasz TÜCSÖK Csallóköz­csütörtök- Régebben egyszer a haverok megkínáltak „fűvel”. Természete­sen nem mutyiban, megmondták, hogy a cigarettásdobozban mari­huána van. Visszautasítottam. Becsszavamra. Feleslegesnek és veszélyesnek tartom az ilyenfajta kóstolgatást. A narkó nem vonz. Elég nekem a cigaretta. CSEHI HENRIETTA Dunamocs- Nem, még nem kerültem kap­csolatba sem a dílerekkel, sem az olyan narkós fiatalokkal, akik - állítólag - ingyen osztogatják az első adagokat. Ha valaki megkí­nálna, több mint valószínű, hogy visszautasítanám. A TV-ben túl sok ilyen témájú filmet láttam ah­hoz, hogy kedvem szottyanjon ki­próbálni a “fehér haláf'-nak is ne­vezett szert. Az újságokból azt is LENGYEL TIBOR Komárom- Nem kínáltak meg, és hiába is kínálnának. Irtózom mindennemű drogtól. A cigarettát ugyan kipró­báltam, de szerencsére leszoktam róla. Osztálytársaim, barátaim közt sincs senki, aki ily módon akarna „színes álmokhoz” jutni. Én Ko­máromban nem ismerek olyan he­lyet, ahol hozzá lehet jutni a ke­mény droghoz, sem olyan diszkót, ahová a narkósok járnak. VARGA KATALIN Izsa- Nem, a kábítószer valamennyi válfaját szerencsére csak hallo­másból ismerem. Az iskolában elegendő információt kaptunk ah­hoz, hogy mindennemű kísértés­nek ellenálljak. Több filmet is lát­tam a narkósokról, így tisztában vagyok vele, hogy a kemény dro­gok, mint általában minden káros szenvedély, mekkora rombolást végeznek a szervezetben. PETI aliasz MESZÓ Csákány- Egyszer a diszkóban megkínál­tak valami gyanús porral. Akkor volt ott néhány olyan srác is, aki­ket nem ismertem. Ők voltak a „vendéglátók”. Bevallom, egy pi­cit kíváncsi voltam, milyen is lehet lebegni, ám látva a kínálók zava­ros tekintetét, meggondoltam ma­gam. Attól is féltem, hogy esetleg rászokom, és már nem lesz vissza­út. Szerintem sokkal jobb néhány sörrel és egy jó csajjal feldobódni. Lejegyezte és fotózta: (ordódy) BÖNGÉSZŐ Leonardo da Vinci kora egyik legerősebb embere volt. Állítólag alkotásaira és szép számmal ránk maradt találmányaira sem volt olyan büszke, mint arra, hogy puszta kézzel ketté tudott törni egy pat­kót. E heti kérésünk csupán ennyi: írják meg, ked­ves olvasóink, hogy bal- vagy jobbkezes volt-e a Mona Lisa világhírű alkotója. Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szer­kesztőségünk címére. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 koronás jutalomban részesül. A nyertes nevét az Új Szó szeptember 13-i száma közli. Jó szórakozást, jó böngészést! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: BBC. az anyanyelv- szeretetről Közép-Európában, a Balkánon a nemzetisé­gek anyanyelvhasználata egyre több problé­mát vet fel. Legnagyobb gondokkal a szom­szédos államok területére szakadt magyar kisebbség küzd, amely a magyar nép egyhar- madát teszi ki. Az európai nagyhatalmak meg sem tudják érteni, mit jelent az, hogy Szlovákiának például minden tizedik állam­polgára magyar. Az országaikban lévő ki­sebbségek, amelyeket hivatalos körök ná­lunk gyakran példaként emlegetnek, sehol sem érik el ezt a számbeli arányt. így kezelé­sük is a háttérbe szorul. A nemzetiségek fennmaradásának fő éltető eszköze az anyanyelv. Amíg az anyanyelvi ok­tatás biztosított, addig semmi esélye nincs a beolvasztásnak. Az elmúlt évtizedek tanulsá­gát figyelembe véve, ezt nagyon jól tudják a nacionalisták és ezért intéznek összehangolt támadást az anyanyelv ellen. Ennek konkrét bizonyítéka a román iskolatörvény és nálunk a most benyújtott szlovák államnyelv-törvény­tervezet. Kidolgozói és támogatói ugyan szép szavakkal bizonygatják, hogy senki ellen nem irányul, csupán a szlovák nyelv védelmét szolgálja, azonban elolvasva megdöbbenti az embert, hogy a szövegnek jelentős része a szlovákiai magyar kisebbség anyanyelvhasz­nálatát akarja megnyirbálni, kiszorítani az élet minden területéről, családi társalgási nyelvvé próbálja degradálni. Áttanulmányozva a törvénytervezetet, arra a meggyőződésre jutottam, hogy valójában nem a szlovákoknak kell védelmezniük nyel­vüket, hiszen az egész államgépezet, a költ­ségvetés azt támogatja, hanem nekünk, ma­gyaroknak kell kidolgoznunk az anyanyelv- védő kódexet, amelyben rögzítjük a magyar nyelv szlovákiai megőrzésének alapelveit. A Csemadoknak, magyar szervezeteknek, pár­toknak, intézményeknek fokozott mértékben törődniük kell anyanyelvűnk megőrzésének időszerű feladataival. Meghunyászkodás he­lyett fel kell lendíteni a falvak kulturális éle­tét, hogy előadásokon, színpadokon, hang­versenyeken mindenütt zengjen a magyar dal, a magyar szó. Ebben minden bizonnyal számíthatunk az anyaország támogatására is. Nem kétséges, hogy a jelenlegi politikai ve­zetés áthajszolja az államnyelvről szóló tör­vény elfogadását, még a magyar alap- szerződés rafitikálása előtt. Azt azonban két­ségbe vonom, hogy elérik vele burkolt célju­kat, a magyarság beolvasztásának meggyorsí­tását. Egyszerűen azért, mert nem akarunk szlovákok lenni. Semmi szükségünk rá. Az annyira forszírozott szlovák nyelvet megta­nulja ifjúságunk, hiszen ez nem olyan ördögi feladat. Egyről azonban a tervezet készítői megfeledkeznek. A pszichológusok szerint va­laminek az alapos megtanulásához a tárgy szeretete is szükséges. Mit gondolnak az új törvény kiagyalói, hogy rendeletekkel, alter­natív oktatással megszerettetik a szlovák nyel­vet a magyarsággal? Én bátran ki merem je­lenteni, hogy szeretem a szlovák és a cseh nyelvet, rengeteget olvasok ezeken a nyelve­ken, fordítgatok belőlük, azonban a kényszer minden formájától viszolygok. Egyik magyar közmondás szerint: Dobbal nem lehet verebet fogni. Erőszakkal nem le­het a szlovák nyelvet megszerettetni az itt élő magyarokkal. Ugyanis a kötelező hivatalos ügyintézéseken kívül semmi sem kényszerít­heti a magyarokat arra, hogy ne anyanyel­vükön nézzék a tévét (három csatorna a vá­laszték!), hallgassák a rádiót, olvassák a könyveket és újságokat. Nekünk megvan a saját kultúránk, történelmünk. Itt a szom­szédságunkban van anyaországunk, ha úgy tetszik, a „Matica Madarská”. Nem vagyok dodonai jós, de előre meg­mondom, hogy az államnyelv-törvénynek nem fog sikerülni megrendíteni a magyarság anyanyelvszeretetét. A kiagyalt elsziovákosító intézkedéseknek az új Európában nem lehet tartós támogatottsága. Hiszek benne, hogy ér­telmiségünk fokozott mértékben fog törődni a szlovákiai magyar kultúra éltetésével, fejlesz­tésével. Ez lesz válaszunk a nyelvtörvényre. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom