Vasárnap - családi magazin, 1995. július-december (28. évfolyam, 27-53. szám)
1995-07-02 / 27. szám
HOGYAN TOVÁBB. DUNASZERDA Érdekes színfoltja volt az I. labdarúgóliga 94/95-ös bajnoki éve hatos, úgynevezett elit csoportjának a dunaszerdahelyi csapat. Diña, Radványi, Tomás, Weiss eladása után nehéz helyzetbe került a kevésbé tapasztalt Valovic-Vencel-Grajcár edzői hármas. De ha már így alakult a helyzet, nagy kedvvel kezdtek munkához, többnyire saját nevelésű játékosokból és ismeretlen labdarúgókból olyan együttest formáltak, amely bekerült a mezőny első felébe, a negyedik helyen végzett, s csak nagy adag balszerencsének köszönhette, hogy nem nyerte meg a Szlovák Kupát. Hogy mi a helyzet a klub háza táján, erről beszélgettünk Santa Imre elnökkel és Jozef Valovic vezetőedzővel. • Mit csinálna másképpen, ha újra kezdhetné az edzőséget Dunaszerdahe- lyen? - kérdeztük a 44 esztendős Jozef Valovictól.- Nem kísérleteznék húsz abszolút ismeretlen játékossal, csak öttel. Áttekinthetetlen volt a helyzet, sok időnkbe került, míg kiismertük őket. Aztán már sürgetett az idő. • Tudta, hogy nehéz munka vár a trénerre Dunaszerdahelyen, mégis vállalta. Nem félt a feladattól?- Szereztem némi gyakorlatot a Slovan- ban másodedzőként, ki akartam hát próbálni, mire vagyok képes önállóan. Volt fogalmam arról, hogy a városban szép hagyománya van a futballnak, a nézők szeretik a labdarúgást, megszokták a jó focistákat... 0 Hát éppen ez az. Az egyéniségek távoztak...- Erről már kár beszélni, azokkal kellett dolgoznom, akik éppen kéznél voltak. Hogy az őszi ligarajtig nem jött össze egy ütőképes, egységes gárda, érthető. Próbálkoztunk különböző játékfelfogásokkal, például a gyors szélsőjátékra építeni. Nem jött ki a lépés, három-négy meccs után le kellett erről mondanunk, ehhez a stílushoz nem voltak megfelelő típusok. Inkább a védelmet próbáltuk stabilizálni. Weiss lett a liberó, előtte Kuna és Trutz játszott. Ezáltal biztosabb lett a védekezésünk, Santa is jobban érezte magát a kapuban. Szóval hátulról kezdtünk építkezni. Nem is kaptunk itthon gólt, csak az őszi utolsó meccsen. 0 De nem is lőttek sokat...- Idő kellett, míg Bari felveszi az I. liga ritmusát, Ürgének hullámzott a teljesítménye, Zsákovics, a második hullám embere sokáig sérült volt. Azt állítottam a bajnokság előtt, hogy a tavasz jobb lesz az ősznél. 0 Ez így is volt. Eredményekben. De valahogy döcögött a játékosság, a látvány, amit nagyon szeret a dunaszerdahelyi szurkoló. Megszokta a múltból. Ezért marado- zott rendre otthon.- Elismerem, hogy voltak gyenge meccseink hazai pályán, de azért legalább annyiszor jól is játszottunk. 0 Igen, igen, de a kérdés az, mit tartunk jó futballnak. Néha úgy tűnt, a DAC-tréner a mérsékelten közepest is kiválónak nyilvánította a meccsek utáni sajtóértekezleteken. Mintha ezt tudatosan tette volna...- Is-is. A tréner egy kicsit mindig hazabeszél, igyekszik többnyire a jót észrevenni és felnagyítani. Nem dorongolhatja le teljesen a játékosokat, mert elvesztik önbizalmukat. Ami a nézők elmaradozását illeti: azt hiszem, ez általános jelenség. No és a DAC-ból hiányoznak az egyéniségek, akikért a nézők a múltban kijártak a lelátókra. 0 Egyesek azt mondják Valovicra, hogy túlságosan magabiztos és van benne némi exhibicionizmus is.- Magabiztosság? Az embernek hinnie kell önmagában. Az exhibicionizmussal úgy vagyunk, mint a színészek és az újságírók. Szükségük van a jó ízlést nem rontó úgymond magamutogatásra. Ezek már ilyen szakmák... 0 Voltak, vannak példaképei?- A megboldogult Michal Viéanra néztem mindig fel. De csak a pályán és a kabinban csodáltam. 0 Milyen játékosokat kedvel?- Olyanokat, akik nem siránkoznak, nem panaszkodnak, nem nyűgösek. Például Kianek vagy Bari. Kimennek a pályára és játszanak. Egyszerűen és természetesen. 0 A bajnokság folyamán minek örült a legjobban ?- Hogy a csapatnak van tartása, és hogy olyan közösséggé kovácsolódott össze, amely tudása mellett nagy szívvel és akarással játszik. No és a negyedik helynek. Hisz úgymond a vidékiek közül mindenkit megelőztünk. Ezt kevesen várták, a rajt előtt a kiesőjelöltek között emlegettek. 0 Van valamilyen titka, hogy ezek a többségükben szinte névtelen focisták ilyen magasra jutottak?- Először is tehetségesek, fejlődőképesek. Másodszor: a tréningfegyelem. Az edzéseken kezdődik minden meccs. Nincs pardon. Aki nem úgy gyakorol, ahogy elvárom tőle, mehet zuhanyozni és fizetheti a büntetést. 0 Például kinek „nyúlt a zsebébe”?- Csak úgy kapásból mondom, Pinté- nek. Ötszáz korona erejéig. 0 Es a mérkőzésen történt fegyelmezetlenségeket hogyan fegyelmezi? Kukoricaszemre térdepeltette a vétkeseket? * •- Azok is fizettek. Trutz lezserségéért háromezret, és mivel Kuna is benne volt a gólban, ráadásul morgott, ő is annyit; Fie- ber ötezret egy 11-es rúgásért, amit nem neki kellett volna lőnie, és ki is hagyta; aki átengedte neki, Weiss, az sem úszta meg szárazon... • Akadt konfliktusa a klubvezetéssel?- Apróbb dolgokban néha odamondogattunk egymásnak, de semmi élesebb szóváltás. A majdnem szponzorok idegesítettek, ez már más tészta volt, bonyolultabb. A játékosokkal együtt a sarkunkra kellett állni. Marat, Slepiéka... 0 Már túltette magát a kupacsalódáson ?- Nem teljesen. Egye a fene a tizenegyeseket, ha rosszul játszottunk volna. De az ellenfél szinte sehol sem volt, simán kellett nyernünk. Azt hiszem, kevés ilyen színvonalas meccset láthattunk a ligában, és kevés olyan jó teljesítményt, mint amilyent a fiúk nyújtottak. 0 Mit gondol, szeretika játékosok?- Úgy gondolom, ezzel úgy vagyunk, mint az újságírók: nem szeretni kell őket, hanem olvasni. 0 És a trénert „olvassák", hallgatnak rá, van tekintélye a játékosok előtt?- Egy edzőnek meg kell szereznie a tekintélyt. Persze nem a képzeletbeli ostorral. Ha néha kiabálok is velük, szidom őket, igyekszem barátságos és igazságos lenni. És tartom az öt méter távolságot. Nem szoktam bratyizni a gyerekekkel. Bár egyszer-kétszer ünnepeltünk. • Most szintén ünnepelnek. Záróbankett van. Jellemezze röviden a fiúkat. No nem, ami a piát illeti...- Arról is van pontos áttekintésem... Szóval: Santa nagyot fejlődött, főleg tavasszal a csapat legstabilabb emberei közé tartozott, agresszívabbnak kellene azonban lennie a kifutásoknál; Kuna a levegőben verhetetlen, pozíciósán kiváló; Végh szeret támadni, de legalább ennyire ragaszkodó- an illene védekeznie; Gogh és Súkenník önbizalomhiányban szenvednek; Kianek mozgékony, nagy munkabírású, a technikája és a beadásai nem az igaziak; Zsákovics a csapat motoija, szinte pótolhatatlan, de nem prezentálja magát eléggé távoli lövésekkel, pedig ez erős oldala, gyakran elveszti a labdát a mezőnyben; Fieber érzi a játékot, karmester, jobban jeleskedhetne a góllövésben; Rimanovsky bal oldalon képes elfutni és beadni, ám a mezőnyben sokszor eltűnik, szürkévé válik; Pinte született tehetség, gyors, de eléggé önző, pontatlanok a passzai; Bari könnyen helyzetbe tudja magát hozni, határozottabb és pontosabb lehetne az akciók befejezésénél. 0 Van remény arra, hogy az új bajnoki évben javulni fog a csapat játéka és eredményessége?- Biztos vagyok benne. De senkit sem szabad eladni. Súkenník menjen, Kunát és Pintét viszont itt kell tartani. • És kiket szeretnének leigazolni?- Adtam tippet a vezetőknek. Kellene egy csatár és egy középpályás. Zsolnáról Haspra, a Slovanból Juriga van kinézve. Az utóbbit a védekező középpályás posztjára állítanánk, s akkor Zsákovics többször mehetne előre veszélyeztetni a kaput. No és itt van még a komáromi Véber. • Mivel lenne elégedett az új bajnokságban?- Most negyedikek voltunk, tehát a bronzéremmel. No és szeretném, ha kedvezne nekünk a sorsolás. Mert egy jó rajt nem rossz. És boldog lennék, ha sok néző járna a hazai meccseinkre. 0 Ehhez játék is kell, hogy szórakozzon.- Ígérem, az is lesz... Jó helyezés és csalódás Győztünk. Jozef Valovic edző A DAC-Gemer, amely a bajnokság utolsó mérkőzésén 2:l-re verte az lntert A pénz, mint a napfogyatkozás Amikor korábban megkérdeztük Santa Imrét, a DAC elnökét, hogy mikor volt könnyebb „prezidentnek” lenni, az átkos időkben vagy a 89-es forradalom után, azt válaszolta: mindig nehéz. És most? „Még nehezebb. A pénz ugyanis lassan már ritkább vendég a házunk táján, mint a napfogyatkozás... ” De hát voltak sokat ígérő szponzorok. Marat, Gemer Sörgyár... „Igen, sokat ígértek, de keveset adtak. Most már tudjuk, rossz lovakra tettünk. A Gemer Sörgyár a 11,7 millió korona helyett 910 ezret adott valamikor tavaly decemberben, aztán a Costa Rica-i portyát. ” Ennyiért csináltak reklámot a gömöri sörnek? Nem lehetett volna valamilyen úton rákényszeríteni a szponzort, hogy teljesítse a szerződésbe foglaltakat? „Nem akartunk pereskedni. Bizakodtunk. Még most is van némi remény, hogy ha jobban beindul az üzlet, akkor állja a szavát a mecénás. Ha csődbe menne, akkor a szerződés értelmében kapnánk valami pénzecskét. ” És ha nem? Tarhálni mennek a DAC- vezetők? „Mit mondjak erre? Kilátásban van egy külföldi partner. ” És itteni? Nem akarja senki sem felkarolni a csallóközi futballt? „Ez pontosan így van. Ebbe a régióba senki sem akar befektetni, mintha mi már nem is Szlovákiához tartoznánk. Érdekes. A helyi üzemek, pénzintézmények és a vállalkozók sem érdeklődnek? „Ez bonyolult ügy. Az egyik azt mondta, adok ennyit és ennyit, de csak akkor, ha X. Y. távozik a vezetőségből. Hasonlóan beszél a másik, a harmadik is. így van ez manapság Dunaszerdahelyen. Nem is olyan régen a város is beszállt némi összeggel, most eléggé elhanyagol bennünket. A tanácstagoknak mintha nem lenne viszonyuk a labdarúgáshoz. ” Azon nem gondolkodtak, hogy ha a helyi vállalkozók feltételhez kötik a támogatást, akkor rekonstruálják a klubvezetést? Úgy tudjuk, évek óta nincs például titkára, titkársága a klubnak. „Belátható időn belül perszonális változtatásokat kell végrehajtanunk. Az is felmerült, hogy kft.-vé alakítjuk az egyesületet, csak legyenek, akik beszálljanak. Valahogyan el kellene kezdeni a pénzcsi- nálást... ” Azt is beszélik, a DAC-Gemer végrehajtó bizottságában csupán egy ember Santa Imre elnök mosolyog. Lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér? (Fotók: Vlado Gloss) vállán nyugszik az úgynevezett pénzhajszolás és más gondok. Az elnökén. „Biztos, hogy sok a dolgom, és kevés a segítség. Mindenki csak ígérget, de semmi látszatja. Azt is fontolgatom, bedobom a törülközőt. Csinálja más. Talán ki tud valami okosat ötleni. Lehet, hogy az én fantáziám már kimerült. ” A Marat-cég támogatásáról teljesen lemondtak? „Kivárásos helyzetben leledzünk. Úgy tudjuk, pillanatnyilag távolról sem prosperál úgy, mint tavaly ősszel. Ráadásul az azerbajdzsáni származású üzletember csapata, a Piest'any most bejutott a II. ligába. Abba is többet kell invesztálnia. ” Ha a főszponzor, akinek a nevét viseli a DAC, csakugyan csupán 910 ezer koronát adott, honnan voltak az anyagiak a klub működtetéséhez? „A forrásokat - bár nem titok - nem árulhatom el, csak annyit mondhatok, a pénzt a vállalkozóktól kunyeráltuk össze, volt közöttük komáromi és galántai is. Nagyrészt azonban abból éltünk, amit Weiss átigazolásáért kaptunk. Ha nincs ez a tranzakció, nem tudom, mi lett volna. ” Mi lesz akkor most? „Az I. ligás keretünkből nem akarunk eladni meghatározó játékosokat. Más klubokban több DAC-labdarúgó vendégeskedik, de kinek kellenek nagy pénzekért a középszerű futballisták?” Szóval, hogyan tovább? „Nem mondhatok konkrétumot, csak egy frázisként ható, remélem örökigazságot: a DAC volt, van és lesz. ” Megnyugtató. Az oldalt írta: Tomi Vince
