Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-05-07 / 19. szám

iiBsárnap 1995. május 7. hétről hétre Va sárnap 1995. május 7. A NAP kel 05.26 - nyugszik 20.11 órakor A HOLD kel 11.42 - nyugszik 01.23 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GIZELLA - MONIKA valamint Dalma, Domicián, Domitilla, Germán, Napóleon, Szaniszló nevű kedves olvasóinkat Gizella - az ófelnémet Gisela női névből ered. A név utolsó mássalhangzójának meg­nyúlása a magyatban az -ella végű női ne­vek hatására történt, de az is lehetséges, hogy az osztrák Gisella forma átvétele. Ere­dete szerint két név egybeesése: 1. A ger­mán Geisel szó származéka. Jelentése eb­ben az esetben: női túsz, női kezes, ponto­sabban: olyan nemesi származású leány, aki idegen udvarban nevelkedik. 2. A Gisel-, Ge- isel-kezdetű germán női nevek önállósult rö­vidülése. Ez az előtag azonos az előbb tár­gyalt Geisel szóval. május 8. Mihály május 9. Gergely május 10. Ármin május 11. Ferenc május 12. Pongrác május 13.Szervác A megörökítés alaphelyzete Amíg a szó elszáll, saj­nos, nem lesz elég időd elővenni a papirost. (Murphy) üBSÉrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (« 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Tele­fax: 210/4431. Terjeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küld­jük visz-sza. Előfizetési díj ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 930 éve, 1065. május 7-én halt meg Gizella királyné, II. vagy civakodó Henrik bajor herceg lánya, IV. vagy Szent Henrik német császár húga, I. vagyis Szent István magyar király felesége. • 195 éve, 1800-ban hunyt el Niccoló Piccini, Pá­rizsban működő olasz zeneszerző, az ún. újnapóleo­ni iskola egyik képviselője. • 155 éve, 1840-ben született Pjatr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző, szimfóniák, operák, balettzene szerzője. HÉTFŐ: 160 éve, 1835. május 8-án született Székely Bertalan festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő ma­gyar történelmi festészet legnagyobb képviselője, a kor legműveltebb mestere. • 115 éve, 1880-ban halt meg Gustav Flaubert francia író, a Bovaryné című regény szerzője. • 50 éve, 1945-ben szabadult fel a terezíni gettó és koncentrációs tábor. • 50 éve, 1945-ben ezen a napon írták alá Berlinben a Német­ország feltétel nélküli kapitulálásáról szóló egyez­ményt. KEDD: 190 éve, 1805. május 9-én hunyt el Friedrich Schiller német költő, drámaíró, esztéta, a német művelődés és gondolkodás klasszikus korsza­kának kiemelkedő alakja. • 145 éve, 1850-ben halt meg Joseph Louis Gay-Lussac francia fizikus és ké­mikus. • 50 éve, 1945-ben ezen a napon lett hivata­losan vége a II. világháborúnak - Európában a győzelem napja. SZERDA: 235 éve, 1760. május 10-én született Claude Joseph Rouget de l'Isle fran­cia katonatiszt, a Marseillaise szövegének és dalla­mának szerzője. A dalt 1792. április 25-re virradó éjszakán írta, melynek neve onnan ered, hogy egy Marseille-ből érkező önkéntes csapat, bevonulása­kor Párizsba, 1792. július 30-án ezt az indulót éne­kelte, s a francia forradalom legnépszerűbb harci da­la volt. Ma a Francia Köztársaság hivatalos nemzeti himnusza. • 15 éve, 1980-ban hunyt el Bálint Sán­dor néprajztudós, művészettörténész. Nyugdíjasként írta meg élete fő műveit, a Karácsony, húsvét, pün­kösd, valamint a háromkötetes A szögedi nemzet című monográfiáit. Autóbaleset áldozata lett. CSÜTÖRTÖK: 275 éve, 1720. május 11-én szü­letett Karl-Friedrich Hieronymus Freiherr von Münchhausen, „a hazudós báró”, német katona­tiszt és kalandor, irodalmi művek hőse. • 235 éve, 1760-ban született Pálóczi Horváth Ádám költő és hagyománynyűjtő. A nyelvéhez és hagyományai­hoz hű, a felvilágosodás eszméi iránt fogékony köznemesség képviselője, országszerte ismert, népszerű költő. #165 éve, 1830-ban halt meg Do- nát János festő. Prágában és Bécsben tanult, Pesten élt. Klasszicista stílusú arcképei jelentősek. • 30 éve, 1965-ben hunyt el Roger Vailand francia író, a haladó francia irodalom ismert, sokat fordított alak­ja, aki az 1956-os magyar forradalom leverése után szakított a kommunista párttal. Több műve magya­rul is megjelent. PÉNTEK: 360 éve, 1635. május 12-én kelt alapítólevelével Pázmány Péter bíbomok hercegprímás egyetemet alapított Nagyszombatban, és vezetését a jezsuitákra bízta. • 175 éve, 1820-ban született Florence Nightingale angol ápolónő, a harctéri sebesültápolás megszervezője. Több írása jelent meg a betegápolásról. Születésnapja az ápo­lónők nemzetközi napja. • 150 éve, 1845-ben halt meg Batsányi János, a magyar felvilágosodás korá­nak jelentős költője. • 60 éve, 1935-ben hunyt el Faragó Ödön iparművész, aki részt vett a budapesti Országház belső kiképzésében. • 15 éve, 1980-ban halt meg a kassai születésű Hosszú Ferenc újság­író, író, műfordító, a cseh és a szlovák irodalom lektora az Európa Kiadónál. SZOMBAT: 110 éve, 1885. május 13-án született az első magyar bábjá­tékos család utolsó tagja, Hincz Károly. • 75 éve, 1920-ban hunyt el Lóczy Lajos geológus, földrajz­tudós. • 65 éve, 1930-ban halt meg Fridtjof Nan­sen Nobel-díjas norvég sarkkutató. Az alabamai Sam Porter aggódik a szilikonmellű nők miatt. Becslé­sek szerint körülbelül egymillióra tehető a számuk szerte a világon, és olyan hírességek is tartoznak közéjük, mint a dán _________ äSS ** —' ” Brigitte Nielsen, Sylvester Stallone exne- je. Sam Pointer összegyűjtött egy­millió dollárt, és az összeggel azo­kat a nőket kívánja támogatni, akik meg akarnak szabadulni mestersé­gesen megnagyított kebleiktől. A szilikont ugyanis eredetileg tö- mítő- és kenőanyagként fejlesztet­ték ki a tengerészet számára. Sophie kisbabát vár Sophie Marceau, a franci­ák nem is oly régen még körülrajongott üdvöskéje gondolt egy merészet: ki­ruccant Hollywoodba. A huszonnyolc éves filmsztár, aki egyesek szerint Jeanne Moreau, Brigitte Bardot és Catherine Deneuve keveré­ke, egyáltalán nem úgy vi­selkedik, ahogy azt egy francia színésznőtől a köz­vélemény elvárná. Nyugodt szívvel itthagyta az európai mozit, s a tengerentúlon akar szerencsét próbálni. „Az amerikai film arról a társadalomról szól, amely­ben élünk. A francia mozi elcsépelt igazságokat ismé­telget állandóan. A séma ugyanaz: A férj Jeanne-nal alszik, mivel felesége, Ber­nadette, megcsalja Christop- he-fal. Végül négyesben be­ülnek egy vendéglőbe ebé­delni” - jelentette ki Sop­hie. A hollywoodi nagy át­törésre azért egy kicsit még várni kell - hiszen Sophie is kicsit vár. (aye) Játékunkat a Babits Kiadó komáromi kereskedelmi képviselete támogatja BÖNGÉSZŐ Két hét szünet után folytatódik közkedvelt játékunk, a BÖNGÉSZŐ - némileg módosult játékszabályokkal. Minden héten „csak” egy díjat sorsolunk ki a tippelők között, ám a fődíj így nem ezer, hanem ezerötszáz korona lesz! Szeretnénk megkér­ni játékosainkat, hogy a helyesnek vélt tippet levelezőlapon küld­jék el szerkesztőségünk címére, és legkésőbb hétfőn adják postá­ra, mert továbbra is kedden sorsolunk, a nyertes nevét pedig az ÚJ SZÓ szerdai száma közli. E heti kérdésünk: Ki az a híres táncos, akivel interjú jelent meg a VASÁRNAP 18. számában? 1. Keveházi Gábor 2. Szakály György 3. Fülöp Viktor Jó szórakozást, kellemes böngészést! Várjuk tippjeiket. a 30 százalékról A szlovákiai magyar gyerekeknek körülbelül harminc százaléka szlovák iskolákban tanul. Vagyis közel egyharmaduk anyanyelvűk he­lyett az első osztálytól, sőt gyakran az óvodá­tól szívja magába a szlovák kultúrát. Én pe­dig a saját bőrömön tapasztaltam, hogy itt kezdődik az elszlovákosítás, az asszimilálás. Ebből a harminc százalékból már igen keve­sen maradnak a magyar identitás hordozói, a magyar kultúra őrzői, továbbadói. A ma­gyar szülők többsége azért adja gyerekét szlovák iskolába, hogy jobban érvényesülje­nek az életben, hogy eljussanak magasabb beosztásokba, talán még az ország vezérka­rába is. Ahogy a közmondás tartja: a pokol­ba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Az elmúlt évtizedek során sok ezer tehetsé­ges magyar gyerek végzett szlovák főiskolát, de vajon hányán jutottak el vezető posztok­ba? Központi intézményekben, minisztériu­mokban az itt élő tíz százaléknyi magyarból hányán dolgoznak? És nem azért, mert nem tudnak szlovákul! Negyvenéves újságírói te­vékenységem alatt sok mindenkit megismer­tem különféle vezető állásokban, de egy tu­catnyi magyarnál többel ezeken a helyeken nem találkoztam. Az igaz, hogy sok magyar nevű közéleti személyiség van nálunk, de azoknak legfeljebb csak a szüleik voltak ma­gyarok, akik szlovák iskolába adták őket. Az asszimiláció természetes folyamat a mi régi­ónkban. Akik feladják őseik kultúráját, a lel­kűk rajta. Azonban szót emelünk az elszlová- kosítást gyorsító agyafúrt módszer ellen. A nemzeti megszállottságtól lelkes szlovák hazafiaknak, politikusoknak azonban ez a harminc százalék sem elég. A megmaradó hetven százalékot szeretnék megnyirbálni, azért agyalták ki az alternatív iskolákat. Sze­retnék még ezzel a fogással is megtizedelni a magyarul tanuló gyerekek számát, és foko­zatosan elsorvasztani a magyar iskolarend­szert. Ezúttal bizony nem emlegetik a ma­gyarországi szlovákok szomorú példáját, ahol alternatív iskolákkal a szlovák kisebb­séget már olyan helyzetbe juttatták az előző rendszerek, hogy nem léteznek szlovák taní­tási nyelvű iskolák. Hasonló példákat más­hol is találunk: például a szlovákiai ukrán és horvát iskolákban. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a szlovákiai magyarság fennmaradásának alapköve a magyar iskola. Milyen tanköny­vekből tanulják a történelmet a szlovák isko­lákban a magyar gyerekek? Mit tudnak meg a fennállásának 1100. évét ünnepelni ké­szülő Magyarországról? íme egyetlen példa, az elmúlt évben a negyedikes gyerekeknek kiadott honismereti tankönyvből: „A szlová­koknak nagyon nehéz élete volt a történelmi Magyarországon (v Uhorsku). A szlovák vá­rosokban az üzleteket és gyárakat zsidók és németek birtokolták. Vidéken a föld a ma­gyar földesuraké volt. A szlovákoknak saját hazájukban semmijük sem volt. Hivatalos helyeken tilos volt a szlovák beszéd, el akar­ták magyarosítani a szlovákokat. ” Nem az uralkodó rendszer, hanem a „ma­gyarok”. Ilyesmiket tanulnak a szlovák isko­lákban a magyar gyerekek, ahelyett, hogy megismernék a magyar történelem dicső lapjait. Pedig a szerzőknek elég lett volna el­olvasni Ján Steinhübel szlovák töténész megállapításait, miszerint: „A magyar állam nemzetiségre való tekintet nélkül »kizsák­mányolt«. Minden ország az adókból, lakói­nak munkájából él. Arról nem tudunk sem­mit, hogy a magyar állam csak a nemzetisé­gekre vetette volna ki az adót, a magyar jobbágyoknak pedig elengedte volna. Az utolsó ötven év magyarosító törekvéseit az egész ezeréves múltra vonatkoztatják. ” A tankönyvek magyarellenességet szíta­nak már az iskolákban, amit a magyar diá­koknak le kell nyelniük. Addig verik a fejük­be, míg el nem hiszik, hiszen a magyar törté­nelmet nem ismerik. A harminc százalék nem az államnyelv ta­nulását, az érvényesülést szolgálja, hanem a beolvadást. Alternatív iskolák nélkül is. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom