Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-02-05 / 6. szám
Fél éve, hogy Déry-Pós-Presser-Adamis: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicaljének huszadik előadásával befejeződött a komáromi Selye János Gimnázium és a Városi Művelődési Központ GIMISZ-SZÍNPAD nagysikerű előadás-sorozata. Ezt az előadást Budapesten, a Diáksziget-Eurowoodstock Fesztivál nyitóelőadásaként tartották 1994 augusztusában. Végzős gimnazistákkal játszották a musicalt Pozsonytól Tatabányán és Párkányon át Budapestig. • Nem okozott gondot az iskolai kötelezettségek s az előadások egyeztetése?- Az egyeztetés, ráadásul egy ilyen nagy létszámú gárdánál, sohasem egyszerű. Voltak gondok, igaz, de nem tudok arról, hogy bármelyik szereplő a játék miatt rontott volna korábbi előmenetelén. És Ipóth Barnabás igazgató úr is mindvégig tartotta a hátát a színházért, méghozzá egy olyan gimnáziumban, ahol a reál tárgyak egyre inkább előtérbe kerülnek, olykor a humán műveltség rovására is. De ez más téma. Fontos a Komáromi Művelődési Központ támogatása is. Varga Anna igazgatónő nem ismer akadályt, ha a közművelődést szolgáló ügyről van szó. • A Popfesztivál búcsúelőadása és a GIMISZ-SZÍNPAD új produkciója: a POMÁDÉ között csupán fél év telt el. Hogyan lehet ekkora tempót diktálni egy középiskolás együttesnek?- Eszünkbe sem jutott, hogy ez tempó! Már régebben eldöntöttük, hogy 1994 szeptemberének elején elkezdjük próbálni a POMÁDÉ-t. Már „csak” a szövegkönyv, a zenei anyag, a díszlet, a kosztüm, a világítás, a színpadtechKét pillanatkép a POMÁDÉból Kiss Péntek Józseffel a GIMISZ-SZÍNPAD új bemutatója után • Miért a POMÁDÉ-ra esett a választás?- Mindenképpen zenés darabot akartak eljátszani a diákok. Olyant, ami róluk szól vagy róluk is szól. 0 Ez még a Popfesztiválnál is nagyobb létszámú és igényesebb kiállítású előadás, amely - gondolom - pénzbe került...- ... és nem kevésbe! Szerencsére a VMK, a gimnázium, a MISZ segítsége mellett számos más támogatót is sikerült szereznünk. A városi önkormányzat támogatásán kívül a CSIRKEFOGÓ grillbár lett az előadás fő támogatója. Ezen kívül a Jókai Színház díszletelemekkel, a NEC Arte propagációval, a Cleopátra presszó pedig frissítőkkel járul hozzá az előadáshoz. Mindez amatőrszínházi körülmények között nem kis ered• Ilyen rövid idő alatt hogyan sikeredett ennyire pergővé ez az igényes dalbetétekkel, koreográfiával, technikával működő előadás?- Munkával. Kemény, fegyelmezett próbákkal. 0 És a szereplők kiválasztása? Köztudott, hogy nem könnyű énekre fogni a fiatalokat. Ráadásul színpadon, nézők előtt...- Nálunk ez úgy működik, hogy a gimiben van egy több éve működő színjátszó kör. Így ismerem azokat a diákokat, akikre eleve számíthatok, akikre az igényesebb szerepeket bízhatom. Hozzá kell még tennem, hogy a táncosok között is legalább tíz olyan tehetséges diákkal dolgoztam, akik közül bárkire szerepet mernék bízni. Prózai vagy énekes szerepet. Elpletykálom, hogy a Jókai Színház ke Sándor is megnézte legújabb előadásunkat. Számomra kitüntetés volt, amikor azt mondta: e gyerekek közül néggyel pár év múlva akár Cse- hovot rendezne! Ha sikerül bejutniuk a szakmába. Ahogy annak idején Rancsó Dezsőnek, Varga Szilvinek, Tóbiás Szidinek, Tóth Tibornak sikerült. Hadd legyek őszinte: bámulatos és felháborító, hogy színházunk a stúdió címén hogyan bánik el jó néhány, talentummal megáldott fiatallal. Egyszerűen nem értem azt a riasztó intoleranciát, amellyel a csikókorú tehetségeket hivatalnoki stílusban kinyírják tájainkon. Hacsak nincs az illetőnek valamilyen „keresztapukája”. 0 A keserűség hangján beszél...- Igen. A tények, a látottak okozta keserűség ez. A színház ugyanis nem látszatmunka, pótcselekvés, hanem (Varga Róbert és Vallach László felvételei) 0 A Popfesztivállal sokat tájoltak. A POMÁDÉ iránt is nagy az érdeklődés?- Bonyolultabb a helyzet. Ennek részben műszaki, részben anyagi okai vannak. Két autóbusznyi a szereplőgárda, és a díszletet csak külön teherjárművel tudjuk szállítani. Ráadásul csupán megfelelő technikai felsze- reltségű és méretű színpadon tudjuk eljátszani az előadást. Én mindig ahhoz ragaszkodtam, ha egy kész előadáshoz az újrajátszások során nem tudok hozzátenni még valamit, akkor legalább ne csonkítsak rajta. És ezt a „gyerekeim” is megtanulták: az ötödik, hetedik, huszadik előadást is ugyanazon a hőfokon kell játszani, mint a premiert! • A tervei?- Márciusban Illyés Gyula Tűvé- tevőkjét mutatjuk be, és Padfirkák címen, a gimista kis csoporttal, egy összeállítást is. A következőkben pedig? Egyelőre valóban csak elképzeléseim, ötleteim vannak. Például a Csárdáskirálynő, a Hair, esetleg egy elfelejtett Presser-Adamis musical dalainak színpadi clip-változata. 0 Hogyan lehet ezt bírni?- Erővel, hittel, akarattal, türelemmel. De ezek a szavak manapság már közhelyek. Inkább azt mondanám: bírni kell! A mikor Szinyérbe érkeztem, szinte már az első lépésnél beleütköztem e Ticce parti falu egyik nagy problémájába: Geri Erzsébet titkárnő felvilágosít, hogy egy akkora kisközségben, mint az övék, csak félállásban tölthető be a polgármesteri tisztség. Telefonon viszont üzenhet Bagos Bertalannak, hogy vendége van. Csakhamar meg is érkezik a negyvenhét éves polgármester, aki ilyenkor, reggelente a Szomotori Magtermelő Állami Gazdaság szinyéri részlegén villanyszerelőkarbantartóként dolgozik.- Nehéz „ideszökni” - mondja -, csak engedéllyel, vagy a szabadság rovására hagyhatom el a munkahelyemet... Elújságolom neki, hogy Királyhelme- cen járva Isten háta mögötti zugnak mondták Szinyért. Elmosolyodik, de utána komolyan megjegyzi:- Igaz, hogy csak mellékutak vezetnek a faluba, de Lelesz, Körtvélyes, Zétény azért összeköt bennünket a világgal... Ritkaság, de a helyi lakosság számát tekintve mindmáig az 1869-es esztendő (!) tartja a rekordot, amikor 433 lélek élt Szinyérben. Másfél évtizede még 356- an voltak, ez a szám mára 256 főre apadt. Csaknem mindenki magyar, hiszen mindössze négy személy él itt vegyes házasságban. Ritka dolog manapság az is, hogy a községben csak egyetlen párt létezik, az Együttélés. Múlt év őszén is ez a politikai mozgalom jelölte a polgármestert és a kilenc képviselőt. BEZÁRTÁK AZ ÓVÓDAT Bántó gondjuk, hogy egyre jobban öregszik a falu. A lakosok fele már nyugdíjas. gondok- 1989 előtt alaposan elhanyagolták Szinyért. Építkezési engedélyeket sem akartak adni, így megindult az elvándorlás. Kevés itt a fiatal, nincs kitől a szaporulatot várni. A körzetesítéssel, 1974-ben, a kisiskolánkat is Bolyba vitték; tavaly októberben pedig az óvodát is kénytelenek voltunk megszüntetni. Csupán négy gyermek miatt nem tarthattuk fenn. Halasztgattuk az óvoda bezárását, amíg csak lehetett, reméltük, hogy visszajönnek a fiatalok, de hiába... Ifjúság és tanító nélkül megfeneklett a kulturális élet, visszamaradt a sport is.- Az ötvenes-hatvanas években már színdarabokat is előadtunk. Én is játszottam, a szomszédos falvakban is szerepeltünk. De most kit szervezzünk? A nyugdíjasokat?! Iskolánk ugyan nincs, de a község, a Csemadokkal együtt, megrendezi a gyermeknapot és a faluban lakó tanulók álarcosbálját. Kultúr- házunk a hetvenes években épült, de ritka már ott a táncmulatság is. A fiatalok számára így is berendeztük az ifjúsági klubot. A futballpályán öltözőt építettünk, de két év óta nem rúgja ott a bőrt senki, mert egy csapatot sem tudunk összehozni...- Kis falunak kicsi a költségvetése is - mondja Bagos Bertalan. - Tavaly hatszázezerrel rendelkeztünk. Ebbe nem vettük bele a jelenleg fizetésképtelen állami gazdaság 235 ezres tartozását. Egyelőre belátással vagyunk, nem adjuk bíróságra a dolgot, hiszen legalább munkalehetőséget ad a szi- nyérieknek. A község felújította a helyi haranglábat és a szőlőhöz vezető utat. Nem maradt el a villanyhálózat, a közvilágítás felújítása sem. És a Ticce partján ott magaslik a régi magtár nagy épülete is, amely most a falu tulajdona.- Nagyapám emlegette, hogy a gyerekkorában ott rendezték a bálokat. A magtár alatt van egy jókora pince is. A község kezdeményezésére páran összefogtunk és átalakítottuk borospincévé. A negyvenöt szőlősgazda közül jelenleg tíznek van ott bora. És fodrászt is keresünk, hogy a lányok, asszonyok idehaza csináltathassák a frizurájukat. A polgármester elpanaszolja, hogy Szinyér is megszenvedte a Ticce és a bodrogközi vizek lecsapolását. Kútjaik- ban megcsappant a víz, és a minőségét tekintve is sokat romlott. A tavalyi költségvetésük felét ezért a vízvezeték-hálózat építésére fordították. Boly meg Zétény után, 1996-ban, hozzájuk is eljut a gáz! A korábbiakhoz viszonyítva ez már hatalmas lépés. „Kisebb” kiadásaikhoz tartozik az is, hogy betonjárdát építettek a község mindkét templomához. KÖZSÉGEK ÖSSZEFOGÁSA- Sokáig semmi reményünk sem volt arra, hogy a magtár mögött kanyargó, állóvízzé pocsolyásodott, vagy éppenséggel kiszáradt Ticcébe újra visszatérjen az élet - jelenti ki Bagos Bertalan. - Összefogtunk az érdekelt tizenegy községgel, összeadtuk a tervek elkészítéséhez szükséges összeget. A polgárok jogos követelése, hogy újjáélesszük a Ticce növény- és állatvilágát. Ha ez megtörténik, a kútjainkban is megemelkedik a víz, erre pedig a jószágnak is, a zöldségnek is szüksége van. A vízhiány miatt ugyanis nálunk is lezüllött a zöldség- termelés; de a Ticce vize majd helyrehozhatja a gondokat. És lesz újra hal is, télen pedig a gyerekek korcsolyázhatnak majd. Úgy, mint régen...- Ügy beszél erről, mintha már valóság lenne...- A Ticce feltöltésére már az idén sor kerülhet, ha megkapjuk a szükséges állami támogatást. Reméljük, sikerül. És akkor újra madárdaltól lesz hangos a Ticce. Rengeteg volt itt a gém, a szárcsa, a vízicsirke. Amikor jött az este, elkezdtek énekelni. Esténként öröm lesz újra madárdalt hallgatni... VISSZATÉR A RÉGI FALUSI ÉLET? Jelenleg csak egyetlen regisztrált magángazdájuk van: az ötvennégy éves, 18-19 hektáron gazdálkodó Geri Pál. Mások is vettek ki földet - tizenöten két-három hektárt hogy a foglalkozásuk mellett kisegítő jövedelemhez juthassanak. De nem is ez, hanem valami más jelzi itt a kisközség életében végbemenő nagy változást:- Az emberek a családi házaktól elkülönített istállókat építenek! Volt itt azelőtt istálló bőven, de fürdőszoba lett belőlük, amikor a tehenet is a közösbe kényszerítették. Ma viszont már tizenhat portán van ismét tehén, összesen huszonhárom darab. S a jövőben csak szaporodni fog a jószág. Büszke vagyok hát a községünkre, hiszen ugyanolyan itt az élet, mint másutt. Sőt! A régi falusi élet újjáélesztésében talán mások előtt járunk. Sokan kérdezgették, vajon a tavalyi helyhatósági választásokon újra indul-e Bagos Bertalan; félállásban ismét vállalja-e a fárasztó polgármesteri megbízást? Vállalta, de már azzal a kilátással, hogy egy év múlva talán főállású polgármesterként tehet majd még többet a hajdani falusi élethez visszatérő Szinyér érdekében. Petrőci Bálint RIPORT 1995. február 5.
