Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-22 / 4. szám
ABLAKAINK DÍSZE Brazíliából és Peruból származik. Újabb fajtákat Hollandiában nemesítettek ki. A növény latin neve - Hyppeastrum - egyesek szerint a görög „hippeus” - lovag, és az „astron” - csillag, szavakból származik, azaz „lovagcsillagot” jelent. Mások nevének eredetéről kevésbé poe- tikusan vélekednek, s a név eredetét a görög „hippos”, azaz a ló szóból származtatják, amely tulajdonképpen a bezárt virág alakjára utal. A virág nagysága és színe a fajtától függ. Leggyakoribbak a fehér, a világospiros és a sötétvörös színűek, valamint a csíkosak. A nagy, édeskés illatú virágok egész télen át, júniusig nyílnak. Az akár 50 cm-t is elérő száron 2,4, ritkábban pedig 5 virág is van. A növény a virágzás idején sok fényt igényel, ezért helyezzük az ablakba, balkonra vagy vigyük ki a kertbe. Ilyenkor rendszeresen öntözzük, s július végéig hetente egyszer adjunk neki hígtrágyát is. Télen ügyeljünk rá, hogy virágzáskor a helyiség hőmérséklete ne csökkenjen 16 C-fok alá; az optimum 18 C-fok körül van. A szirmok elhalása után a virágzatot vágjuk le, de az üreges szárat hagyjuk meg mindaddig, míg el nem szárad, ui. csak így kerülnek belőle a tápanyagok a hagymába. Szeptember elejétől fokozatosan egyre kevesebb vizet adjunk neki. A virágszár elpusztulása után ültessük át az amarilisz hagymáját, amely mintegy 2/3-ig kerüljön a földbe. A lovagcsillag az enyhén savanyú talajt kedveli, ezért a talajának alapját képező komposzthoz adjunk kevés hegyvidéki tőzeget és némi agyagot is. A hagyma a levelek teljes elszáradása után is maradjon a cserépben. Ilyenkor már ne öntözzük. A nedvességet úgy biztosítsuk, hogy a cserepet kisebb kavicsokkal megtöltött tálba állítjuk, s ezekre időnként vizet öntünk. Január elején, mikor a hagyma oldalán bimbó, közepén pedig levelek jelennek meg, újra el kell kezdenünk a rendszeres öntözést. Az amariliszt magvetéssel szaporíthatjuk; így 3-4 év után kapunk virágzó növényeket. Ez azonban sok figyelmet és tapasztalatot igényel. Ezért jobb, ha vegetatív módszerrel, utódhagymák leválasztásával próbálkozunk. Így már 2-3 év elteltével virágzó példányokat nyerhetünk. Hajtatással már decemberben is virágzásra kényszeríthetjük. ősszel helyezzük egy napra langyos vízbe a hagymát, majd ültessük (1/3-a maradjon a föld felett) tápanyagban gazdag földdel töltött cserépbe; és egy sötét színű kartonlapból készített „süveggel” takarjuk le, majd helyezzük el meleg, 20-25 C-fokos Az amarilisz egyike a legszebb cserepes dísznövényeinknek (A szerző felvétele) A lovagcsillag Megfelelő hajtatással már decemberben rágozhat helyiségben; Mérsékelt öntözés mellett a lovagcsillag 4-6 hét elteltével hajtani kezd. Adjunk neki több vizet, s ha a hajtások már elérik a 10 cm-t, vegyük le róluk a kartonsüveget és állítsuk világos helyre. Az amarilisz érzékeny a gombás eredetű megbetegedésekre, amelyek a pusztulását is okozhatják. Ezt Fundazol 50 W 0,1 %-os oldatában (10 liter víz/10 gramm szer) történő csávázással előzhetjük meg. A gomba megjelenését egyébként a leveleken és a hagymákon megjelenő vöröses foltok, repedések, valamint a virágszár görbülése és rothadása jelzi. A leveleken és a virágszáron megjelenő világosabb vagy sötétebb zöld foltok vírusos megbetegedésre utalnak. Sajnos, ezt gyakorlatilag nem lehet gyógyítani, csupán a megelőzéssel próbálkozhatunk. Csak egészséges hagymákról, növényekről származó szaporítóanyaggal telepítsünk, s rendszeresen pusztítsuk az amariliszt támadó levéltetveket, trip- szeket, fonálférgeket stb. Ha az egészséges példányok a kellő időben nem virágoznak, akkor ennek nem fertőző betegség, hanem túlöntözés, nem megfelelő hőmérséklet vagy tápanyaghiány lehet az oka. I. Raitlova Hány literes a hordó? A másodkézből vett boroshordóknál megeshet, hogy azok nincsenek hitelesítve. így nem ismerjük űrtartalmukat. A hitelesítés megállapítására szolgál a mellékelt, gyors hordómérő-táblázat. Segítségével a következő módon állapítjuk meg a hordó űrtartalmát: A hordó akonanyílásán át, rézsűt, ferdén egy mérőpálcát vezetünk be úgy, hogy először az első, azután a hátsó fenéklap aljához érjen, majd a hordófenék alsó széle és az akonanyílás közepe közötti távolságot mindkettőnél mérjük le. A két méret általában megegyezik, de ha eltérés van, akkor a két méretet összeadjuk és megfelezzük. Az így kapott számot kikeressük a táblázatból, ahol a mellette levő adat megadja a hordó literszámát. Például ha a hordó rézsútmérete 114, akkor űrtartalma 900 liter. A táblázatban csak az azonos rézsútmérték és a páros centiméterértékek találhatók meg. A mérésnél páratlan számra kijövő értéket könnyen átlagolhatjuk. Ha például a rézsútmérték 53 cm, a hordó űrtartalma 85-95 liter között van. cm 1 cm 1 cm 1 cm 1 cm 1 cm 1 40 39 66 175 92 473 118 999 144 1815 170 2986 42 45 68 191 94 505 120 1050 146 1892 172 3093 44 52 70 208 96 538 122 1104 148 1971 174 3202 46 59 72 226 98 572 124 1159 150 2051 176 3313 48 67 74 246 100 608 126 1216 152 2134 178 3428 50 76 76 267 102 645 128 1257 154 2220 180 3545 52 85 78 289 104 684 130 1335 156 2308 182 3664 54 95 80 311 106 724 132 1398 158 2397 184 3786 56 107 82 335 108 765 134 1463 160 2490 186 3911 58 118 84 360 110 809 136 1529 162 2584 188 4038 60 131 86 386 112 854 138 1597 164 2681 190 4169 62 145 88 414 114 900 140 1668 166 2780 192 4302 64 159 90 443 116 948 142 1740 168 2882 194 4438 Jakab András A Karolát a Kloboucká és a VeTkopa vlo vická fajtákból nemesítették. Termesztésével kapcsolatban Szlovákiában eddig viszonylag kevés a tapasztalat. A Bredait nálunk korábban Holubova fajtanéven ismerték és gyakran ültették. Ma már csak elvétve telepítik. Sorozatunk befejező részében csehszlovák, francia és magyar nemesítésű fajtákkal ismertetjük meg olvasóinkat. Köztük olyanok is akadnak, amelyek eléggé jól tűrik a szállítást, így a környező városok piacára is eljuttathatók anélkül, hogy tetszetősségükből vesztenének. Csehszlovák nemesítésű, a fajtajegyzékben 1981-től szerepel. Közepesen erőteljes növekedésű, levelei közepesen nagyok, virágai szintén közepesek, világosró- zsaszínűek, fehérek. Rendszeresen és eléggé korán terem. Termései középnagyok, tojásdadok. Héjuk sárga, pirosas. Húsuk narancssárga, aromatikus, magvaváló. A Magyar kajszi előtt 14-16 nappal érik. Főleg közvetlen fogyasztásra alkalmas. Eléggé ellenálló a tavaszi fagyokkal szemben. A termőhelyéhez jól alkalmazkodik. Telepítése mind a háztájiban, mind a nagyobb kajszibarackosokban ajánlott. S BERGERON Késői, francia fajta. Lyon közelében kelt véletlen ma- goncként. Közepes vagy gyenge növekedésű, levelei középnagyok, virágai szintén közepesek, fehérek. Korán termőre fordul, s rendszeresen terem. Gyümölcse közép- nagy. Héja narancssárga, a napos oldalán élénkpiros. Narancssárga húsa kemény, jóízű, magvaváló. A Velko- pavlovická után 8-10 nappal érik. Termése nagyon jól bírja a szállítást. Közvetlen fogyasztásra, konzervgyári feldolgozásra is alkalmas. Kiváló minőségű befőtt készíthető belőle. Háztájiba, nagyobb kajszisokba is ajánlható. T. K. izsai olvasónk szelídgesztenyét szeretne telepíteni - ehhez kért tőlünk tanácsot, melyet most a rendelkezésünkre álló szakirodalom alapján adunk. Reméljük azonban, hogy akadnak olyan olvasóink, akiknek a gesztenyetermesztés terén gyakorlati tapasztalataik is vannak, s azokat megosztják velünk! Szelídgesztenye telepítése A gesztenye (Castanea) nem a Bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozik. Az északi félgömb mérsékelt éghajlatú tájain mintegy 12 fajuk (többnyire fatermetűek) él. Közülük többet díszfaként (díszcserjeként) nálunk is telepítenek. A szelídgesztenye (Castanea sativa) őshazája valószínűleg Kelet- és Dél-Európa. Innen terjedt el északi és nyugati irányba is. A brit szigetekre, de a Kárpát-medencébe is a rómaiak hozták be. Nálunk Pozsony környékén (a Kis-Kárpátok déli lejtőin), Kékkő és Nyitra-vidékén stb. telepítették. Egy, a hetvenes évekből származó adat szerint állományát Szlovákiában mintegy 10 ezer fára becsülik. Ezek termése csak részben képes a piaci igényeket kielégíteni. A fa akár 30 méter magasra is megnőhet, s elérheti a 300 éves kort is. Levelei 10-25 cm hosszúak, fényesek; oldalerezetük feltűnően szabályos; a szálkásan kihúzott csúcsú fogaktól fűrészes szélűek. Külön termős és porzós virágai vannak. A felálló, hosszú, porzós virágokról rovarok viszik át a pollenszemcséket a barka tövén ülő termős virágokra. Tövises burokban beérő fényesbarna makktermését valószínűleg mindenki ismeri. Kevésbé köztudott, hogy ez a BREDAI Eredete bizonytalan; több szakember Hollandiából származtatja. A fajtajegyzékben 1954-től szerepel. Erőteljes vagy közepesen erőteljes növekedésű, levelei középnagyok, világoszöldek. Virágai kicsik vagy középnagyok, fehérek. Gyümölcse nagy vagy igen nagy, ovális, gyengén féloldalas. Héja világos narancssárga, a napos oldalán pirosas fedőszínnel, amely néha pontozott. Húsa magvaváló, szép sárga, bőlevű, aromatikus, ananászra emlékeztető ízű. Június végén, augusztus elején érik. Közvetlen fogyasztásra alkalmas. A tavaszi fagyokra érzékeny, ezért zárt, melegebb területekre való. Főleg háztájiba ajánljuk. PAVIOT Francia eredetű, a fajtajegyzékben 1954 óta szerepel. Erőteljes növekedésű. Levelei nagyok, virágai szintén, színük fehér. Virágzáskor érzékeny a késői tavaszi fagyokra. Gyümölcse nagy, megnyúlt, héja narancssárga. Húsa sárgás, magvaváló. Július végén, augusztus elején érik. Nagyon jól viseli a szállítást. A melegebb területeken érzi jól magát. Háztájiba ajánlható. CEGLÉDI BÍBORKAJSZI Július közepén a Magyar kajszival együtt érik. Gyümölcse nagy, igen nagy. Héja naranccsárga alapszínű, csaknem teljesen élénk kárminpirossal bemosva. (Sokkal színesebb, mint a Magyar kajszi.) Húsa naranccsárga, lédús, magvaváló. Kellemes édes-savanyú ízű. Nagyon tetszetős. Korán termőre forduló, jó termőképességű fajta. Gyümölcséből kiváló befőtt készíthető. Miklós Dénes kertészmérnök csemege 100 grammra átszámítva 6-8 g fehérjét, 4 g zsírt, 30-40 g glicidet, 40 mg/% C- és 16 mg/% Bj-vitamint tartalmaz, tehát jelentős tápértékkel bír. A faj igényeivel kapcsolatban rögtön le kell szögezni, hogy meleg- és fénykedvelő (a félárnyékot még eltűri). Mély, termékeny, közepes víztartalmú talajokban fejlődik szépen. Nem bírja a meszet, ezért a semleges vagy a gyengén savanyú élőhelyekre telepítsük. A hosszabb ideig tartó szárazságot - annak ellenére, hogy mélyre nyúló gyökérzetével még elegendő vízhez juthat - nem jól bírja, mivel szüksége van a levegő páratartalmára is. Ott, ahol az évi csapadékmennyiség nem éri el az 500 mm-t, s ráadásul a talaj is meszes, telepítésével nem érdemes megpróbálkozni. Jól tűri viszont a városok, iparvidékek szennyezett levegőjét. Meg kell még említenünk, hogy az északabbra eső területeken (északi lejtőkön) a félárnyékot sem bírja. Fiatal korában érzékeny a vadkártételre (rágásra). A rendelkezésünkre álló információk szerint faiskoláink csemetetermesztéssel, forgalmazással évtizedeken át nem foglalkoztak. Nem tudjuk, most mennyiben változott a helyzet. Szelídgesztenye-csemetéinek beszerzésével talán inkább a nagyobb erdőgazdaságok csemetekertjeiben próbálkozhatunk. Ha ez nem sikerülne, marad a magvetéssel történő csemetenevelés. (Erről következő számunkban írunk!) A csemeték beszerzését (magoncok) remélhetőleg az alábbi információk megkönnyítik. A szelídgesztenye legnagyobb állományai nálunk RadoSina környékén, továbbá Nyitra mellett a ghímesi vár dombján, Kékkőnél (Dőlné a Horné Plachtince) vannak. Ismert előfordulása a Lévai járásban Bátnál (Bátovce), a Losonci járásban Ipolyrónán (Rovfíany), a nagykürtösi járásban pedig Pribékén. (Megjegyezzük, hogy adatainkat a hetvenes évek végén kiadott publikációból merítettük!) (Folytatjuk)-rSzerkeszti Pomichal Richárd HÁZUNK TÁJA 1995. január 22. ÜBSámap
