Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-22 / 4. szám
32 oldalas színes MAGAZIN Heti tévéés rádióműsor Olvasta már? Böngészett már Netán nyert is már? V# n'íX' Játsszon : nyerjen velünk! es LESZ-E KÖZŐS MAGYAR-SZLOVÁK NEMZETI PARK Riportunk a 9. oldalon HOROSZKÓP 1995 írásunk a 8-9. oldalon 1995. január 22. XXVIII. évfolyam Ára 9 korona Mainrar kultúra, eurúpai értékek Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta a Himnuszt, s ennek emlékére, tiszteletére lett január 22-e a magyar kultúra napja. Ezért talán érthető - és megbocsátható - szerénytelenség, ha a kultúráról egy írónak először az irodalom jut eszébe, holott az irodalom csupán kis szelete a nemzeti kultúra hatalmas organizmusának. A magyar kultúrában azonban az irodalomnak mindig kitüntetett helye volt. Olykor nemzetfenntartó szerepe. A nagy, dinamikusan terjeszkedő, gyarmatosító nemzetek kultúrájában az irodalom csupán egy a többi művészeti ág közül, a magyar kultúrában valamivel több. De hát ezek közhelyek. Az is, hogy a magyar kultúra immár ezer éve szerves, elválaszthatatlan, le- operálhatatlan része az európai (nyugati) kultúrának. Jogrendünk, vallásunk, viselkedéskultúránk, szokásaink mind-mind az európai kultúrába való beilleszkedésünk első évszázadaiban alakultak ki; miként a többi hajdani barbár hódítóké, a germánoké vagy szlávo- ké. A magyar nemzeti kultúra gyökerei éppen úgy a középkor megis- mételhetetlennek tűnő univerzaliz- musába ereszkednek, mint a franciáké, az olaszoké, a németeké és más nyugat-európai nemzeteké. A Himnusz megírása óta eltelt több, mint másfél évszázadban a nyugati kultúrát sorozatos válságok tépázták, alapjait azonban nem rendítették meg. Sem az ipari forradalmak, sem a totalitarizmusok, sem a világháborúk. Persze, a nyugati sem az egyetlen kultúra a világban. Ahogy a távolságok legyőzésével összezsugorodott a földkerekség, úgy kerültünk mind intenzívebb kölcsönhatásba más kultúrákkal, és a különféle kultúrák konfrontálódásában végül a nyugati bizonyult a legerősebbnek. Nem azért, mert magasabbrendű a többinél, hanem azért, mert az alapelvei az egyén szabadságjogainak tiszteletéből fakadnak. A szabadság a nyugati kultúra egyik kulcsfogalma. Legyen szó egyéni, felekezeti, nemzeti, vagy bármilyen egyéb jelzővel felruházott szabadságról. Ezt a szabadságot nem a kollektivizmussal szemben hirdették meg, hanem annak a felismerésnek jegyében, hogy bármilyen közösség csak úgy képes funkcionálni a társadalomban, ha az szabad emberek önkéntes társulása. Ennek a kultúrának, az antik-zsidó-keresz- tény hagyományokon kívül, ma az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatában és az Emberi Jogok Chartájában foglalt alapelvek a pillérei. Az európai (nyugati) kultúra értékeivel, összeegyeztethetetlen tehát mindenféle fundamentalizmus és intolerancia, bármilyen ideológiából táplálkozzék is! Szép szavak, mondhatnák a szkeptikusok, és én is tudom, hogy nem ennyire szép a menyasszony. De hát a Földön vagyunk, nem a Paradicsomban. A Himnusz megírása óta Magyarország sokat változott, de a magyar nemzet sorsa nem lett könnyebb. Kultúránk, hagyományaink, európaiságunk arra int, hogy óvakodjunk a szélsőségektől; hogy az egyéni szabadságot és nemzeti függetlenséget, a népi s polgári értékeket, szokásokat ne állítsuk szembe egymással, és ne is játsszuk ki egymás ellen. Nem tartozunk a földkerekség népes, hódító vagy gazdag nemzetei közé, de nem is vagyunk egyedül. Akkor veszítenénk el magunkat, ha felelőtlenül eltékozolnánk kulturális értékeinket; vagy könnyelműen lemondanánk szellemi igényeinkről. GRENDEL LAJOS JANUÁR 22. A MAGYAR KULTÜRA NAPJA Isten! aldd-meg a* Magyar Jó kedvvel , bőséggel ^ Nyújts feléje védő kart 9 11a kür.d ellenséggel ; Halsors a* kit régen tép , Jlor.7, rá víg esztendőt, Megliunhudte már e‘ nép A’ Hiúkat s jövendőt. Őseinket felhoxád K.»rp,it Mfnt béresére, Általat! nyert *m*p hazát Sba4f)pnnali *rrr j *H w»rr* aagaati To*a»ak . , >'«l* **•{*•*■> * »*M * .* mmu - J &-« Prikler László felvétele Krónika A XVI. századtól kezdve - a korábbi templomi himnuszok nyomán Európa-szerte néphimnuszok, nemzeti himnuszok keletkeztek. A XVIII. században - Magyarországon az „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga"’ és a „Boldogasszony anyánk" kezdetű vallásos énekeket éneklik néphimnusz gyanánt. A XIX. század elejétől - Magyarországon hivatalos ünnepeken az osztrák császárhimnuszt éneklik. 1790. augusztus 8. - Kölcsey Ferenc születése. 1810. november 7. - Erkel Ferenc születése. 1823. január 22. - Kölcsey Ferenc megírja a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. 1828 decemberében - Az Aurora című almanachban megjelenik a Hymnus. 1832 - Kölcsey Ferenc első kötetében megjelenik a Hymnus, a „Magyar nép" zivataros századaiból. 1838. augusztus 24. - Kölcsey Ferenc halála. 1844. február 29. - Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdet a Hymnus megzenésítésére. A határidő 1844. május 1. „20 arany pályadíjt tűz ki a legjobb népmelódiáért - Kölcsey Ferenc koszorús költőnk »Hymnusára« ének és zenekarra téve " (Honderű, 1844. március 9.) 1844 február után - Erkel Ferenc megírja a Himnusz zenéjét.
