Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-18 / 25. szám
r ermészetes dolognak tartjuk, hogy az embernek születésnapja van, amit minden évben megünnepel; hogy a jelentős történelmi eseményekről minden évben megemlékezünk. Azt azonban már kevesebben tudatosítják, hogy nemcsak a Péternek, hanem a méternek is van születésnapja. Méghozzá ezidén a kétszázadik! Ugyanis éppen két évszázada, 1795. április 7- én a párizsi Konvent úgy döntött, hogy a párizsi csillagvizsgálón keresztülhaladó meridián - a Föld északi és déli pólusát összekötő hosszúsági kör - negyedének tízmilliomod részét - a métert tekinti a hosszmérték alapegységének. Mások szerint a méternek „csupán” 120 éves jubileumát ünnepeljük, mivel 1875. május 20-án írták alá Párizsban a Nemzetközi Méteregyezményt, amelyben 18 ország kötelezte magát arra, hogy a métert elismeri hivatalos hosszmértéknek. LÁB, YARD, HÜVELYK ÉS A „TÖBBIEK” Ma már minden országban külön állami intézmény, a metrológiai intézet ügyel a mértékek használatára. Valaha azonban nem így volt ez, kis túlzással akár azt is mondhatnánk: ahány város, annyiféle mértéket használt. A mérték- egységek kialakulásáról, valamint az ezzel foglalkozó tudomány mai állásáról Alexander Thurzo mérnökkel, a pozsonyi Szlovák Metrológiai Intézet általános metrológiai osztályának igazgatójával beszélgettünk: A portékájukat rőffel mérő pozsonyi posztóárusok „etalonja”- Sokszor bizony nagyon furcsa módon állapították meg a mértékegységeket. Például a „láb” egységét 1584-ben Frankfurtban. Itt 16 embert úgy állítottak egymás mögé, hogy a lábfejeik hozzáértek egymáshoz, majd lemérték a 200 ÉVES két szélső közötti távolságot, és azt 16-tal elosztva kapták meg a „láb” egységét. Egy még régebbi mértékegység az 1101-ből származó angol yard pedig nem volt más, mint I.Henrik királynak az orra hegye és kinyújtott karja közötti távolság. Ezt az egységet Földnélküli János 1215-ben a Magna Chartában törvénybe foglalta, és ezen a yardon alapszik az a mértékrendszer, amelyet Nagy-Britanniában és az USA-ban mindmáig is használnak. Ebből persze rengeteg kellemetlenség adódik, hiszen minden teljesen más méretű, mint Európában: például a csövek vastagságát így hüvelykben mérik, nem is beszélve az ebből levezett űrmértékekről és tömegegységekről. AHÁNY KIRÁLY, ANNYI MÉRTÉK- Szlovákiai területén a mértékegységek használatáról szóló első írásos emlékek még Cirill és Metód idejéből származnak, a Nagymorva Birodalom szétesése után azonban már csak a XI. századból vannak feljegyzéseink. Az Árpádházi királyok ekkor a földek kiméréséhez kezdtek mértékegységeket használni, ezek nagyságát azonban nem ismerjük. A következő fontos időpont 1405, amikor Luxemburgi Zsigmond az egész akkori Magyarország területén a budai mértékek használatát vezette be; 1517-től egészen 1848-ig pedig, más törvényekkel együtt, a mértékegységek használatát is Werbőczi Hármaskönyve szabályozta. Ez utóbbi dokumentum metrológiai szempontból is történelmi különlegességnek számít: e hosszmérték alapegységét, a szakaszt - hossza 19,5 cm - közvetlenül a Hármaskönyv pergamenjére rajzolták. E szakasz tizenhatszorosa volt egy királyi öl, amely azután minden más hosszmérték alapjául szolgált. Ezt a rendeletet azonban nem mindig tartották be, és majdnem minden újabb király új mértékeket vezetett be. 1655-ben a pozsonyi Magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy az egész országban a pozsonyi mértékeket teszi kötelezővé, Mária Terézia pedig 1779-ben mértékhitelesítő hivatalokat létesített. I.Ferenc József császár 1850- ben megszüntette a pozsonyi mértékeket, és helyettük a bécsieket vezette be. Ez az egész mértékváltoztatás 1862- ben ért véget, amikor a helytartótanács úgy döntött, hogy bevezeti az egységes francia méterrendszert. 1875-ben így gróf Apponyi, a külügyminiszter Párizsban aláírásával igazolta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia is csatlakozik a Nemzetközi Méteregyezményhez. Szükség is volt az egységes rendszer bevezetésére, hiszen olyan mértékekkel, mint a négy „ujj”-ból álló „tenyér”, nem lehetett precíz méréseket végezni. De voltak ennél cifrább mértékek is. Például a kettőslépés, a könyök, vagy a kőhajítás (kb. 45 méter), a szekerceha- jítás (35m), a nyíllövés (65m), a puskalövés (100-300m) és hasonlók... A PÁRIZSI MÉTER - MÚZEUMI DARAB Az 1875-ös egyezményben elfogadott méterről prototípust készítettek: egy platinairídium ötvözetből készült rúdon két rovátkával jelölték meg az egyméteres távolságot. E prototípust a franciaországi Sévres-ben helyezték el, a méterrendszert használó államokban pedig a prototípusról készített másolatot, az úgynevezett etalont helyezték el, ami a mérőműszerek készítéséhez, a mértékhitelesítéshez szolgál alapul. A hetvenes évek elején még jómagam is úgy tanultam, hogy ez az etalon egy Prágában elhelyezett plati- nairídium-rúd, sőt a fizikatankönyvemben az ábrája is benne volt. Thurzo mérnök úr azonban felvilágosított, hogy ezek a tankönyvek már akkor elavultak voltak:- Igaz, hogy 1923-ban Csehszlovákia is megvásárolta a kilogramm és a méter prototípusát, és az 1968 óta Pozsonyban van elhelyezve, ám azt már a hatvanas években sem használták, az már régen csak múzeumi darab. Később ugyanis sokkal pontosabb mérési eljárásokat fejlesztettek ki: először a kripton sugárzásának hullámhossza szolgált alapul a méter pontos meghatározásához, utána a lézersugarat használták, ma pedig a vákuumban terjedő fény sebessége alapján állapítják meg a hosszmérték alapegységét. (A pontos műszaki meghatározás szerint: méter = annak az útnak a hossza amelyet a fény a vákuumban 1/299 792 468 másodperc időtartam alatt megtesz.) MIRE JÓ A METROLÓGIA? A metrológiai intézetet, első hallásra, sokan összetévesztik a meteorológiai intézettel. Ez utóbbiról mindenki tudja, hogy időjárás-előrejelzéssel foglalkozik, de vajon mire jó a metrológia? A válasz Thurzo mérnök szerint: - Fő feladataink közé tartozik az etalonkészítés, ami azt jelenti, hogy mi reprodukáljuk a mértékegységet az alapmértékről. A vákuumban mért fénysebesség alapján meghatározott hosszmértéket átvisszük lézerre, majd erről származtatjuk le a pontos mérőeszközökre. Ezekről azután a pozsonyi, nyitrai, zsolnai, besztercebányai és a kassai laboratóriumainkban a mértékegységet további mérőeszközökre származtatják át, és ezeket használják fel azután a gyakorlatban, például mérőműszerek gyártásánál. Természetesen, nemcsak a hosszmérték, hanem a tömeg, az űrmértékek, a hőmérséklet, az elektromos ellenállás és a többi mértékegység ellenőrzése is a munkakörünkbe tartozik. Történelmi érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a régi pozsonyi városháza kapujának külső kőbélletén ma is láthatók azok a vasból készült régi hosszmértékek, amelyek valaha arra szolgáltak, hogy a városháza előtti piactéren öllel, rőffel dolgozó posztóárusok mértékeit ezeken a vasmértékeken ellenőrizhessék. Eltérések azonban az újabb keletű méterek között is előfordulhatnak: ismertem egy pozsonyi szabót, aki már a hetvenes évek elején német divatlapokból dolgozott, s annak ellenére, hogy pontos A 120 éve érvényes Nemzetközi Méteregyezmény nemcsak a hosszmértékek, hanem a súlymérték alapegységének: a kilogrammnak egységes használatára is vonatkozik. Képünkön az ország legpontosabb mérlege, amellyel a kilogramm egységét további súlyokra származtatják át. (Vlado Gloss felvételei) ember volt, eleinte, mindig „elszabta” a ruhát. Akkor oldódott meg a problémája, amikor nemcsak divatlapot, hanem szabómétert is hozatott az NSZK-ból. Kiderült, hogy a német mérőszalag valamivel rövidebb volt, mint az ő itteni métere... Hát éppen ez a lényege a metroló- gusok munkájának: felügyelni, hogy az egyik méter ne legyen méterebb a másiknál. Gaál László X, akármit - teljes értékű táplálékot kell kapniuk. Zdenka naponta a testsúlyának egyharmadát eszi meg - 30-35 deka húst - s hozzá tiszta vizet. De télen jobb az étvágya! A show sztárja Télen-nyáron gyakorolni kell velük. Akármilyen rossz az idő, mindennap repülnek. Ha a madár elvégezte a solymár által kiszabott napi edzésadagját s jóllakott, nyugodtan gubbaszt a sólyomülésen és emészt. Az Aquila solymászbemutatókat tart és madárképzést is végez. A bemutatókkal fel akarják hívni a figyelmet ezekre a ragadozó madarakra, mert a számuk fogy, védelemre szorulnak. Talán a só- lyomshow az egyetlen alkalom,hogy az emberek jobban Zdenka két napig is képes csendben maradni. Ha jóllakott, a hangját se hallatja, de csak akkor, ha bekötik a szemét. A leányzó hároméves, éberen figyel minden zajra. Ha leveszik a főkötőjét és a gazdája, Marián Ondrejmiska odaszól neki, azonnal a kezére telepszik - csilingelve. Az okos tekintetű Zdenka egerészölyv. Nagyra van, mert a Bajmócon székelő Aquila sólyombemutató sztárja. Közönségét derűs percekkel örvendezteti meg. Oktatójának, a délceg solymásznak nem mindig sikerül húsdarabbal magához csalogatnia a büszke madarat, aki megtévesztésként tiszteletkört tesz mestere fölött - és a finom falat kedvéért sem száll le oktatója solymászkesztyűs karjára. Alacsony repüléssel elhúz a közönség fölött, szinte súrolva a nézők fejét, s fittyet hányva a nagyérdeműre, letelepszik a közeli fára. Olyankor nem használ könyörgés, erélyes felszólítás! Az önérzetes madár egyszerűen unja a banánt. Majd akkor repül, ha kedve tartja. A büszke és szabad madarak nemzetségébe tartozik, neki nem lehet parancsolni! Legfeljebb szépen megkérni, okos érvekkel meggyőzni, hogy mutassa már be a tudományát, hadd örüljenek az emberek! Zdenka és a többi ragadozó madár gazdája számára akkora érték, amit számokkal nem is tud kifejezni. Állandó gondoskodást igényelnek, sokat és rendszeresen kell velük foglalkozni. Nem ehetnek megismerjék, közelről is láthassák őket - szabadon, nem háló mögött vagy kalitkában. A bemutatókkal keresnek egy kis pénzt, amit az Aquila azokra a ragadozó madarakra áldozhat, amelyeket rehabilitálásuk után visszaengednek a természetbe - mivel a solymárok aktívan együttműködnek a természetvédőkkel. A sólyomshow szereplői állandóan gyakorolnak. De a ragadozó madarak észbeli képességei (is) különbözőek. Némelyik egy hónap alatt kijárja az iskolát, a másik három év alatt sajátítja el a tananyagot. De mindegyikük egyéniség. Sosem hódolnak be teljesen az embernek, függetlenségükből mindig megőriznek valamit. ( kopasz) A nézők behúzzák a nyakukat... (Vlado Gloss felvételei)
