Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-06-18 / 25. szám

Vasárnap 1995. június 18. A NAP kel 04.53 - nyugszik 20.53 órakor A HOLD kel - nyugszik 11.18 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ARNOLD, LEVENTE - VRATISLAV valamint Arnó, Arnot, Doloróza, Efraim, Levendula, Markó, Márkus nevű kedves olvasóinkat Arnold - a germán Arnwald névből keletkezett. Elemeinek jelentése: sas és uralkodó. Levente - régi magyar sze­mélynévből ered, mely a lenni ige származéka, jelentése te­hát: levő, létező. június 19. Gyárfás június 20. Rafael június 21. Alajos június 22. Paulina június 23. Zoltán június 24. Iván A legelhivatottabb csábító Mindegy, hogy kivel, csak csinálja. (Murphy) tíasÉrnBp Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (» 210/4456) Lapszerkesztő: Mislay Edit (» 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Oa* rvwteraprtrrt, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Tele­fax: 210/4431. Terjeszti a Pos­tai Hírlapszolgálat és a Media- print-KAPA. Előfizethető min­den postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava.^ beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küld­jük Előfizetési díj ne­gyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (® 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 180 éve, 1815. június 18-án volt a Waterlooi csata. Az Elba-szigeti száműzetéséből visszatérő I. Napóleon császár a Waterloo melletti csatában megsemmisítő vereséget szenvedett. 9 120 éve, 1875-ben Garamberzencén született Kren- ner Miklós, Spectator álnéven író újságíró. • 110 éve, 1885-ben született Re'dey Tivadar könyvtáros, irodalomtörténész, színháztörténész és színikriti­kus. • 105 éve, 1890-ben ikerpárként születtek Ferenczy Noémi festő- és gobelinművész, valamint Ferenczy Béni szobrász és grafikus, Ferenczy Ist­ván, a rimaszombati származású szobrászművész gyermekei. HÉTFŐ: 50 éve, 1945. június 19-én halt meg Nádai Pál író, művelődéstörténész, művé­szeti író, a magyar művészeti szakirodalom egyik úttörője. • 40 éve, 1955-ben hunyt el Gáborjáni Szabó Kálmán festő. • 25 éve, 1970-ben halt meg Szabolcs Zoltán sebészorvos, onkológus, akinek eredményei és új sebészeti eljárásai nemzetközi visszhangot keltettek. • 10 éve, 1985-ben hunyt el Gedő Ilka festőművész, akinek lágy, lírai telített­ségű stílusában fellelhető a posztimpresszionizmus, a szecesszió és néhol a szürrealizmus hatása. KEDD: 175 éve, 1820.június 20-án született Cza- kó Zsigmond író, a magyar romantikus drámairoda­lom jelentős alakja. Művein a francia melodráma hatása érződött. • 125 éve, 1870-ben halt meg Ju­les Goncourt francia író, a naturalizmus egyik előfutára. SZERDA: 175 éve, 1820. június 21-én született Pados János pap, orvos, szabadságharcos, aki útikönyvet írt, és Machiavelli, valamint Montes­quieu művét fordította magyarra. • 125 éve, 1870- ben Vághosszúfalun született Izsóf Alajos író. • 105 éve, 1890-ben született Jean-Paul Sartre, szá­zadunk francia irodalmának, szellemi életének két­ségkívül legnagyobb hatású és legnépszerűbb, egy­ben legvitatottabb jelensége. • 60 éve, 1935-ben született Francoise Sagan francia írónő. Regények, színdarabok szerzője. Tizennyolc évesen írta első regényét, a Jóreggelt, búbánat címűt, ami egy csa­pásra világhírűvé tette. CSÜTÖRTÖK: 170 éve, 1825. június 22-én született Dukafalván (most Du- kovce) Duka Tivadar. Ügyvédi oklevelet szerzett, részt vett a szabadságharcban. Görgey adjutánsa volt a világosi fegyverletételig. Emigrált, London­ban elvégezte az orvosi egyetemet, katonaorvos volt a bengáliai angol hadseregben, Calcuttában angol nőt vett feleségül. Alezredesi rangban nyugdíjazták, azután főként Londonban élt. Kelet-Indiából több ezer értékes tárggyal gyarapította a Magyar Nemze­ti Múzeum természetrajzi gyűjteményét. Angliában ő ismertette Semmelweis munkásságát. Ezenkívül két könyve is megjelent angol nyelven, melyeket később magyarra fordítottak. Címük: Körösi Csorna Sándor élete és útja, valamint Kossuth és Görgey. PÉNTEK: 200 éve, 1795. június 23-án született Török Ignác honvédtábornok, aradi vértanú. • 105 éve, 1890-ben Rozsnyón született Ruber József jo­gász, jogi író, a jogbölcselet tanára. • 25 éve, 1970-ben hunyt el Fekete István író, mezőgazdasági szakíró. Könyvei közül állattörténetei lettek a leg­népszerűbbek, pl. a Lutra, a Bogáncs, a Vük. SZOMBAT: 105 éve, 1890.június 24-én született Baktay Ervin orientalista, aki 1928-ban felkutatta Körösi Csorna Sándor egykori tartózkodási és em­lékhelyeit. • 100 éve, 1855-ben született Balázs Gyula európai hírű orvos, toxikológus. • 15 éve, 1980-ban halt meg Karácsony Emmy erdélyi fes­tőművész, író. Otthona a legkiválóbb erdélyi művé­szek, írók és közéleti személyiségek találkozóhelye volt. fOOJá1 az elorzott milliókról A 'nacionalisták kitaláltak egy új nemzetisé­get: a magyarul beszélő szlovákokat. Ez olyan fából vaskarika, mint mondjuk a né­metül beszélő francia nemzetiség. Közép-Eu- rópában és a Balkánon minden lehetséges. Mindenki tudja, hogy a nemzetiség az anya­nyelvre és egy közösség történelmére épül. Annak pedig, hogy a politikai határátrende­zések következtében milyen országban él va­laki, semmi köze a nemzetiséghez Különben ez a nacionalista találmány Romániában és a Balkánon is ismert, sőt még Törökország­ban is, ahol a kurdok „hegyi törökök”. Ez a bárgyú kitaláció is a kisebbségek nemzeti identitásának felszámolását szolgálja. Valaki vagy szlovák, vagy magyar, vagy cigány, de sohasem más nyelven beszélő szlovák. Ilyen hibrid nemzetiséget a szlovák iskolákba járó magyar gyerekekből próbálnak nevelni. Az elszlovákosításnak ezt az „elméletét” szolgálja a legújabb halvaszületett kísérlet, a legmagyarellenesebb napilapban és a Hlas Tuduban rendszeresített magyar melléklet, amelyek látszólag a magyarul beszélő szlo­vákokat akarják tájékoztatni olyan doku­mentumokról, amelyek a magyar lapokban már sokezer példányban megjelentek. Úgy tűnik, hogy e melléklet kiagyalói azt képze­lik, hogy a magyar lakosság azért fogja vá­sárolni a Slovenská republikát és a Hlas ludut, hogy elolvassa belőle, amit már úgyis ismer. A háttérben azonban a kisebbségek támogatására tartalékolt milliók átjátszása a lényeg. Az egész ötletről például Milan Ftácnik, a demokratikus baloldal alelnöke megállapít­ja: nincs tudomása arról, hogy a nemzetiségi kisebbségek tömegei épp a Slovenská repub­likát olvasnák. Abszurd dolognak tartja, hogy a kisebbségi kultúra támogatására szánt összegből finanszírozzák a lap adóssá­gait. Erről a pénzről a kisebbségek képvi­selőivel együtt kellene dönteni. Köztien nyilvánosságra került az az összeg is, amibe ez a kisebbségek iránti „nagy­lelkűség” kerül. A Slovenská republika eddig 8 millió 750 ezer koronát, a Hlas Tudu pedig egy hasonló kiadványért 6 millió koronát kap. Hogy ez mekkora összeg, annak illuszt­rálására elegendő megemlíteni, hogy 1994- ben a hét magyar kiadó nem egészen 8 millió korona állami támogatást kapott. Ezt az összeget európai rekordnak (nadstandardné) minősítik. A magyar kiadók által 1995-re kért 17,5 millió koronát pedig csillagászati összegnek tartják, pedig csupán a „magyarul beszélő szlovákoknak” készülő mellékletekre évi 14 millió 750 ezer koronát áldoznak. Ezi az összeget a szlovákiai magyar kultúrától orozta el a Pro Slovakia a két „alternatív” újság támogatására. Komoly probléma az is, hogy a magyar is­kolákban, a folyamatosan nyugdíjba vonuló tanítók helyébe nincs biztosítva az utánpót­lás, mivel a magyar felsőoktatást lehetetlen­né teszik. Ennek pótlására a komáromi Vá­rosi Egyetem tanárokat akar képezni. Azon­ban a szlovák minisztérium nem ismeri el az itt végzők képesítését, pedig képzett magyar tanárok tanítanak és diplomájuk az egész vi­lágon érvényes. így is megpróbálják lehetet­lenné tenni a magyar iskolákat. Talán abban reménykednek, hogy kiemelt fizetésért szlo­vák tanítók lepik el a magyar iskolákat, az alternatív oktatás keretében és a hiány miatt. Közben az alapszerződés ratifikálása is jégre került. Senki sem tudja, mikor jut a parlament elé. Magyarországon bizonyára hamarabb. Szlovákiában azonban a jelenlegi kormánykoalíció zsákutcájából egyelőre nem látszik kiút. Néhány képviselőjével (9) a nemzeti párt lehetetlenné teszi a jóváhagyá­sát. Meciar nehezen talál megoldást, mivel egyértelműen az ellenzéki pártok sem támo­gatják az alapszerződést. Sajnos nemcsak azért, mert Meciar írta alá, hanem valószínű, hogy nem mernek szembeszállni saját tagsá­guk túlfűtött nemzeti érzésű tagjaival. Sajnos, az elkövetkező hetek sem ígérnek megoldást és a „magyarul beszélő szlovákok­ra” nehéz napok várnak. Szűcs Béla ál meyéktciÁ! Fotók: Prikler László Csoda történt Martoson, a Komáromi járás hagyományőrzéséről ismert köz­ségében! Pünkösd napjaiban - igaz, csak egy hétvégére - önfeledt néptán­cosok, színjátszók, népzenészek, kézművesek és vásárosok költöztek a Nyitra parti faluba, hogy részesei és formálói legyenek egy hazai magyar, s egyben nemzetközi folklórfesztiválnak. Annak a páratlan kezdeményezésnek, amely a hatalom arroganciájával dacol­va bebizonyította: állami vagy más, központi támogatás nélkül is megszer­vezhető egy színvonalas, ugyanakkor szórakoztató fesztivál. Katona Istváné, az ismert néptáncos­ból élelmiszeripari vállalkozóvá lett em­beré az érdem, hogy az általa megálmo­dott pünkösdi vigadalom ez idén testet öltött, valósággá vált. Mint minden cso­da, így a martosi örömünnep is véget ért, remény szerint azonban évente újra s új­ra megismétlődik és mind jobban kitelje­sedik. (kosár) BÖNGÉSZŐ Játékunkat a Babits Kiadó komáromi kereskedelmi képviselete támogatja Múlt heti számunkban dr. Szénássy Árpád egy ma már kissé - méltatlanul - elfeledett komáromi magyar szobrászművészre emlékezett. Kérdésünk tehát mindössze ennyi: ki ez a szobrászművész? 1. Rigele Alajos 2. Ferenczy István 3. Berecz Gyula Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére. A be­küldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 koronás jutalomban részesül. A nyertes nevét az Új Szó június 21-i száma közli. Jó böngé­szést, jó szórakozást! A múlt heti BÖNGÉSZŐ helyes megfejtése: Európa legnagyobb cu­korgyűjteménye Szerencsen található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom