Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-11 / 24. szám
H egedűs Péter kálváriája a katonaságnál kezdődött. Feltörte a lábát a bakancs. Évekig kezelték, kaparták, égették a szemölcsöt a talpán, de mindig kiújult, végül a csontról kellett lefejteni a gyökereit. Így ment ez tizenöt évig. Egy éve felkereste Ján Pravda pszichoterapeutát, aki akkor Nagyszombatban rendelt. A beteg magyarázni kezdte, mi a panasza, de látta, hogy a pszichoterapeuta nem is kíváncsi rá. - Mit érez most? - kérdezte tőle Ján Pravda. Hegedűs Péter erős zsibbadást érzett, főleg a fájós részein. Furcsállotta, mert nem is mondta meg, melyik lábán van a szemölcs. Ami aztán két hónap alatt, kétszeri kezelés után, teljesen eltűnt. Hegedűs Pétert ismerem, láttam az ominózus szemölcsöt. Megmutatta a talpát a kezelőorvosának, s azt is elmesélte, hogyan szabadult meg a szemölcstől. Az orvos azt mondta, ez hülyeség. Ján Pravda mostanában a nyitrai mezőgazdasági főiskola kollégiumában fogadja a betegeket. Egy folyosón rendel az orvosokkal. A váró mindig zsúfolt. * Az elsötétített helyiségben halk zene szól, a páciens ül, és figyel:- Ne törődjön vele, milyen érzések rohanják meg, ne féljen a fájdalomtól. Az egyik ember csodára vár, a másik csak könnyebbülést szeretne. Az élet hatalmas könyv, vannak szép és csúnya oldalai, az ember megtalálja benne önmagát. Ha tudni akarjuk betegségünk okát, az életünkben kell keresni. Az én szavaim és információim nemcsak a tudatba és tudatalattiba vésődnek be, hanem a bőr alá is, bekerülnek a véráramba és az idegpályákon keresztül oda, ahol az adott pillanatban az egészségi állapot megköveteli. A beteg érzi az energia áramlását, érzi, hogy testének rejtett tartalékai erőre kapnak. Szervezete állandóan dolgozni fog, órákig, napokig, hónapokig, mindaddig, amíg a panaszai meg nem szűnnek... * • Évek óta gyógyít - eredménnyel.- Nyolcévi praxisom alatt ma kaptam a legjobb hírt. Nem egészen egy éve felkeresett egy turócszentmártoni férfi, karján súlyos agysérüléses gyerekével. Az orvosok nem adtak neki semmi esélyt, azt mondták, nem fog beszélni, sem járni. Ma elhozta megmutatni. A gyerek most kétéves. • És jár?- Jár. A szülők megírták az esetet egy újságnak, de az újság válaszra sem méltatta őket. Elvitték megmutatni a gyereket egy csehországi orvosnak. Az úgy nyilatkozott, hogy csoda történt. És tud„Az orvos szerint csoda történt”- mondja JÁN PRA VDA pszichoterapeuta Mindent az emberekért teszek... ja, miből állt az én gyógyításom? Hogy a sugárzással arra összpontosítottam: az agy azon részei, amelyek nem kaptak oxigént, feléledjenek. Figyelmeztettem a szülőket, hogy a gyerek idegesebb lesz, mélyen elalszik, izzadni fog. Nem tíz nap, nem is fél év, hanem egy év múlva fog járni. Már nem is emlékszem pontosan a szavaimra, az apa idézte fel, mondván, azt hitte, tréfát űzök vele. És ez a gyerek ma jár. A kis beteget arra is beprogramoztam, hogy beszéljen. Ez talán mesének tűnik, de ismét úgy történt, ahogy mondtam: a gyerek egyik napról a másikra beszélni kezdett. Ez az eset meggyőzött róla, hogy létezik kulcs az emberhez, de ezt meg kell találni. • Az utóbbi időben mintha kevesebb szeánszot tartana országszerte. Ez azt jelenti, hogy inkább az egyéni gyógyításnak szenteli az idejét?- Újfajta kontaktust vezettem be. Kas- pirovszkij már két éve hívható telefonon - Csehországban. Én is hasonlóra vállalkoztam. Három szeánsz anyagát mondtam hangszalagra - s a telefonszámokat egyszerre több, mint százan is hívhatják. • Hány percesek a telefonszeánszok?- Ötpercesek. Az egyik a fájdalom megszüntetését szolgálja, a másik az immunrendszer erősítését, a harmadik az idegesség és a stressz levezetését - mert ez a mai társadalom legnagyobb problémája. Hegedűs Péternek már nem fáj a lába (A szerző felvételei) • A nyitrai rádióban minden második pénteken, este kilenctől tizenegyig közvetlen összeköttetésben áll a hallgatókkal. Az adás továbbra is megmarad?- Miért kellene megszűnnie? Az adást sokan hallgatják, fel is keresnek és köszönetét mondanak. De nem mindenki szurkol ennek a munkának. • Hogyan fogadják önt az orvosok? Ezt azért kérdem, mert az ön várótermében vannak a legtöbben...- Nagyon jó a kapcsolatom az itteni orvosokkal. Konzultálunk, szinte maguk közül valónak tartanak. • Nem irigykednek?- Nem tapasztaltam ilyesmit. Rózsahegyen rendszeresen együttműködöm az orvosokkal. Részt vettem daganatos betegek kivizsgálásán, kutatásokon dolgozunk. Németországban orvosoknak tartottam előadást a munkásságomról, s az eredmény: kijelentették, hogy az alternatív medicina segítséget jelenthet az egyetemi képzésben. • Nálunk az orvosok ellenzik?- Nem mondhatnám. Sok orvos barátom jár hozzám. Csak éppen nálunk ez még nem tisztázott ügy. • Van egy videokazettája. Második is lesz?- Már dolgozom rajta. • Mit várnak öntől az emberek? Csodát?- Hát, a rák még sokáig nem lesz gyógyítható. Ha csak a daganatra fogunk hatni, és nem az egész szervezetre, csupán lassítani tudjuk a folyamatot. Ha az emberen kívül fogjuk keresni a rák ellenszerét, valószínűleg további száz évig nem találjuk meg. Szerintem a rák a test betegsége, a környezet, a stressz, a feszültség hatása. • És így majd az AIDS is gyógyítható?- Gyógyítható. Annyit mondhatok, hogy már van néhány eredmény. • Az ön eredményei?- Igen. Nem állítom, hogy teljes gyógyulás következett be, de a folyamat lelassult és megállt. A nagyon rossz vérkép példáuf az én terápiám hatására megjavult. • Melyek a legsúlyosabb, illetve leggyakoribb diagnózisok?- A szív- és érrendszeri megbetegedések, a neurotikus állapotok, az asztmatikus, allergiás és pszichoszomatikus betegségek. Ezek gyógyíthatók a legjobban ezzel a módszerrel, továbbá az ízületi és a reumatikus betegségek. • Egy szőgyéni kislány évekig járt önhöz, iszonyúan kancsalított. Láttam a kiskort fényképét és láttam a kislányt tizenkét évesen. Teljesen rendbe jött.- Több ilyen esetem van. Sajnos, ebben a rohanó tempóban képtelen vagyok nyilvántartást vezetni róluk. • Nagy kár.- Kár, de azt hiszem, ez nem az én hibám, hanem azoké, akik szemellenzővel járnak körülöttem. Nem érdekli őket a tudomány haladása. Akiken segítettem, beismerik, hogy javult az állapotuk, de az orvosuknak nem mondják meg, mert szégyellik. Amikor megjavul a páciens vérképe, megkérdezem tőle, közölte-e az orvosával. Nem, mert fél... • Olyan betegei is voltak vagy vannak, akik művesekezelésre járnak?- Sokan. Ugyanazt értem el én is, amit a művese. Néha többet is. Volt, hogy a páciens kéthetenként járt dialízisre, de az én kezelésem után elég volt egy, másfél havonként járnia. De az ilyen betegnek három órát kellene - esetenként - velem lennie, hogy az én filtrációmon menjen keresztül, ám erre nincs idő. • A televízió nem érdeklődik a szeánszai iránt? Fel sem merült, hogy rendszeresen biztosítanának önnek műsoridőt?- Levelek ezreit mutathatnám meg, amelyben az emberek ezt követelik. De én könyörögjek? Hiszen mindent az emberekért teszek. Gondoljon a rosszakarókra! Ők nem tudnak segíteni az embereken, nem tudják, mi a betegség, mert nem voltak komolyan betegek. De ha ők kerülnének reménytelen helyzetbe, abban a pillanatban másképp viselkednének. Mindenféle más műsorra van idő? Sok-sok órát kisajátítanak gyilkosságokra, erőszakra. A beteg embereknek miért ne juthatna egy óra? • Ha a felesége vagy a kislánya megbetegszik, gyógyítja őket?- Amit tudok, megteszem. De orvoshoz küldöm őket. Elismerem a munkájukat, hiszen együtt dolgozom velük. Az orvos is elhozza hozzám a gyerekét. • És mit tesz ön, ha beteg?- Látott már beteg kutyát, ugye? Nem eszik, nem iszik... Addig jó, amíg az embernek nem jut ideje a saját bajára, mert másokon kell segítenie. Erőért fohászkodom, s úgy hiszem, állandóan kapom az erőt. Másképp nem bírnám. Az emberiség, azt hiszem, majd csak a halálom után fogja értékelni a munkámat. Tudom, mit jelent egy apának a gyereke, akiről már lemondtak, s ennek ellenére él. Nekem mindegy, ki hogyan vélekedik a munkámról, hogy az egyik azt mondja, nekem segített, a másik azt, nekem nem. De amikor láttam azt a gyereket járni és beszélni, éreztem: nem volt hiábavaló az eltelt nyolc év. • Nem veszélyes a betegekkel való kontaktus?- Veszély mindenütt van. De ha félnénk, semmilyen tudományágban nem történne előrelépés. • Nem érez néha fáradtságot?- Nem engedhetem meg magamnak, hogy fáradt legyek. Kopasz-Kiedrowska Csilla BEPILLANTÁS ci grafológiába nak alsó zónájával, megdöbbentő hasonlóságot tapasztalunk.) Az emberek alkatukat, testtartásukat, járásukat, gesztikulációikat, kövérségüket, soványságukat egyszerűen belerajzolják a kézírásukba. A lábfájós, vaskos, visszeres lábú nők, görbe vagy karólábú fiatal lányok szégyellik, esztétikailag kellemetlen számukra a lábuk. Elégedetlenségüket és lábuk miatti gyötrő érzéseiket az alsó zónába vetítik. AZ ÍRÁS ZÓNÁI BAL JOBB én fantázia világ realitás felső zóna közép zóna alsó zóna A gyakorlati íráselemzés alapja, hogy tisztában legyünk a következőkkel: a felső zóna a fantáziára, az alsó zóna a realitásérzékekre utal. Balra áll az „én”, jobbra pedig a „világ”. pen pusztító és társadalomellenes hajlamok megnyilvánulásának térfele. 3. J = Középső zóna jobb oldala, a kifelé forduló hajlamok, társas és építő szándékok térfele. Balról jobbra haladunk az írással; tehát amikor letesszük a papírra a tollat, a kindulópont az „én”, melynek vonalvezetése jobbra haladva megmutatja, hogy keresünk-e, és milyen kapcsolatot a környezettel, a világgal. Az írás zónái az egyetemes kereszt tükrében 1. F = Felső zóna - a magasrendű szellemi térfél. 2. B = Középső zóna bal oldala, a múltba vagy önmagába forduló érzékeny vagy gátolt, vagy ép4. A = Alsó zóna, a tudattalan ösztönvilág, az indulatok, a nemiség és az anyagi élet megjelenésének zónája. 1. F = Felsó' zóna Teremtő képzeletünk határtalan térfele. Eszméink, vágyaink, nosztalgiáink elrugaszkodása itt kap értelmet, itt hagy nyomot a kézírásban. Az alkotó szellem innen merít ihletet. Az alsó zóna ösztönvilágából átszublimált, felszabadult hatalmas energiák is kapnak itt teret, melyek sokszor maradandó alkotáshoz adnak ihletet. Torz becsvágyaink is itt láthatók, melyek az „én” tévépítkezéseiből fakadnak. A földtől elrugaszkodás gőgös eszmevilágából innen pillant le a többiekre az, aki soha el nem ér semmit önmaga börtönébe zárt képzeletével. Itt villannak meg és itt cikáznak a rohanó ékezetek, melyek sietnek ostromolni az eget. Ide röppennek fel JJ 1 \ a nyilakból kilőtt szellemi erővonalak, s aztán vagy megállnak odafent, vagy visszahajlanak horgaikkal, vagy leigáznak másokat vagy önmagukat. Ide nyúlnak fel a „t” betű piramisai s antennaként kötik össze a kozmikum energiáit a földi energiákkal. 2-3. B-J = Középső zóna A lábakon kívül az ösztönélet milyenségét, esetleg eltévelyedését, gátlásokat láttat az alsó zóna. Itt jelenik meg a birtoklási vágy vagy a leigázottság a szerelemben, és az anyagi térfoglalás igénye is itt követelőzik. A szadista és mazochista hajlamokkal rendelkező nem tud a grafológus szeme elől elbújni! Itt jelenik meg a tudattalanban már meglevő félelem, Nappali zónának, nappalunk zónájának nevezem, mert ez a terület árulkodik életvitelünkről. Megmutatkozunk-e, ápoljuk-e kapcsolatainkat, támadók vagyunk-e, védekezők, alakoskodók, netán alkalmazkodók? Megmutatja azt, hogyan viszonyulunk embertársainkhoz, szűkebb vagy tágabb környezetünkhöz. Hordunk-e álarcot, s ha igen, akkor mit fedünk, mit takarunk az álarccal? Itt elárulja betűink ritmusa, nagysága, egyenlőtlensége vagy egyenletessége, sodrása, kiegyenesedve és tartózkodva, rejtőzve és balra dőlve, óvatosan és zárkózva, alkalmazkodva vagy alakoskodva, szorongva vagy gyűlölködve, elvágyódunk-e környezetünkből vagy magunkba zuhanva éljük-e mindennapi életünket. 4. A = Alsó zóna A múlt zónája. Azért, mert nem csupán gyermeki múltunk ösztönemlékeit hordozza, hanem az emberiség múltjának, nemiségének ösztönrétegei is benne vannak. Párhuzama a Föld mélyének. ... -L <) pW, Ca f fxe-u.„ojv | 1 f-vLuv.- .t.Tx. y 1\&U\ DL (L9D j ö. r^eA^\£U^.T-c2&U I a^uA > ^ AovaA^íy. kt-"* — e.<^ ■ , r f vl-O IZaxvk' de a halálvágy szakadékvonala, gyökérszála is. Az írás zónáit Szepes Mária nyomán haladva ismertettem önökkel. Kérem, nézzék meg Benjámin László kézírását. A költő - halála előtti évében leírta kézzel az „Atlas kínja” című versét - már betegen. Figyeljék meg a kötési módot és a zónákat. Hántainé Bartalos Mária (Folytatjuk) Lábunk kapcsolódik legerősebben őseink múltjához, és a lábunk árulkodik igazán őseink ösztönvilágáról. (Az emberek lábát nem árt megfigyelni. Ha egy-egy ember lábát összehasonlítjuk az írásátfazfatóycaMINDENFÉLE 1995. június 11. IiBSÉmap
