Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-04 / 23. szám
item Ml Ha válaszol a következő kérdésekre, kiderítheti, hogyan tud bánni a pénzzel, nem túlzottan könnyelmű vagy nem túl takarékos-e? 1. Igyekszik-e gyorsan összecsapni elvégzendő munkáit azzal a jelszóval, hogy ha netán hibázna, legfeljebb újrakezdi az egészet? a/ Ritkán, b/ Gyakran, c/ Soha. 2. Szeret-e fizetés után nagy vásárlásokat rendezni, még akkor is, ha tudja, hogy a hónap végén szorosabbra kell húznia a nadrágszíját? a/Nem. b / Igen. cl Ritkán. 3. Ha szüksége van valamilyen ruhadarabra, tájékozódik-e előbb az árakkal kapcsolatban, mielőtt megvenné? a1 Általában igen. b/ Nem. c/ Mindig. 4. Ha egy olcsóbb készüléke (mondjuk táskarádiója) elromlik, inkább újat vásárol-e, mintsem hogy megjavíttassa? a/ Igen. b/ Az attól függ, mennyibe kerül a javítása. c/ Nem, inkább megjavíttatja. 5. Ha kilyukad egy zoknija, mit csinál vele? a1 Megstoppolja, b/ Eldobja. c/ Megőrzi, amelyik nem lyukas, hátha jó lesz még valamire. 6. Otthon - azaz házában, lakásában, albérletben - kikapcsolja-e a gázt és a villanyt, elzáija-e a vízcsapot, ha már nincs rá szüksége? a/ Nem feltétlenül. b/ Ha más fizeti a számlát, akkor nem. c/ Igen, minden esetben. 7. Azért szokott telefonálni, hgy valami fontos dolgot megbeszéljen valakivel? a/ Általában igen. b/ Nem, inkább csevegni szokott. c/ Mikor hogy. 8. Tud-e hatékonyan egyszerre több dologgal is foglalkozni? dJ Általában igen. b/ Nem. c/ Attól függ, miről van szó. 9. Ha a lakásában nagyon felhalmozódnak a régi újságok, mit tesz? a/ Kidobja az egészet a szemétbe. b/ Gyűjtőhelyre viszi. cl Hagyja, hadd gyűljenek tovább. 10. Több dolgot vásárol, mint amennyire valójában szüksége van? (Például: vesz-e fölöslegesen sok kenyeret?) aI Igen. b / Nem. cl Valójában nem is tudja. 11. Szokott-e a tányérján ételt meghagyni? a/ Néha. b / Soha. cl Rendszerint igen. 12. Vigyáz-e a környezetére, hiszen ezzel is költséget és fáradságot takarít meg? a/ Igen. b / Nem. cl Néha. 13. Ügy vigyáz-e mások tulajdonára, mint a sajátjára? a/Nem. b / Igen. cl Még jobban is. 1. a=l Pontozás b=0 c=2 2. a=2 b=0 C=1 3. a=l b=0 c=2 4. a=0 b=2 C=1 5. a=2 b=0 C=1 6. a=0 b=l <N II O 7. a =2 b=0 C=1 8. a=2 b=0 C=1 9. a=0 b=2 C=1 10. a=0 b=2 C=1 11. a=l b=2 c=0 12. a=2 b=0 C=1 13. a=0 b=l c=2 ÉRTÉKELÉS 20-26 pont: Ön nagyon takarékos és megfontolt ember, aki tisztában van azzal, hogy amink van, az nem biztos, hogy holnap is meglesz, ha nem vigyázunk rá. Az ön gondolatmenetében fontos helyet kap az idő-, az energia- és az anyagmegtakarítás kérdése. 13-19 pont: Ön a nagy átlaghoz hasonlóan nem pazarló ember, de különösebben nem figyel a takarékosságra sem. Nem bánik köny- nyelműen a pénzzel, csak időnként megenged magának egy kis kilengést. Olykor azért költ többet a kelleténél, mert nincs ideje „becserkészni” az olcsóbb árukat. 6-12 pont: Ilyen eredményt általában azok érnek el, akik néha nagyon is kuporgatósak tudnak lenni, máskor viszont elragadja őket a vágy, és „most már úgyis mindegy” alapon meggondolatlanul szórják a pénzt. 0-5 pont: Ön meglehetősen gondatlanul, könnyelműen bánik a pénzzel, illetve mindennel, aminek anyagi értéke van. Ha van mit szórnia, ám tegye: csak azt tudatosítsa magában, hogy ha egyszer netán mostohább körülmények közé kerül, aligha lesz képes azokhoz maradéktalanul alkalmazkodni. Gépfegyver, lángszóró, olvasztógolyó • Az elfelejtett titokzatos zseni Makó nagyon sok híres embert adott a világnak. A közismert, neves személyiségek között van egy elfeledett ember is, akire méltán mondhatnánk, ördögien zseniális feltaláló volt. Nevét kevesen ismerik. Élete éppen olyan titokzatos volt, mint korai, megmagyarázhatatlan halála. Ki volt ez a különös ember? Szakáts Gábor feltaláló, aki a század első harmadában élt és dolgozott. Háromszáz találmánya közül negyven hadászati célokat szolgált. Ő volt, aki feltalálta a lángszórót, az első világháború egyik legszörnyűségesebb fegyverét, amelyet a németek vetettek be először a francia csapatok ellen. Ezért Szakáts Gábort, a lángszóró atyját, 1920- ban Párizsban, háborús bűnössé nyilvánították. Dr. Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, helytörténész sok mindent tud erről a különös emberről:- Szakáts Gábor Makón, a Kálvária utcában lakott, a kápolnával szemben. A budapesti műegyetem elvégzése után katonai találmányait Németországban és Angliában hasznosította. Az esseni Krupp műveknél dolgozott, igazi, vérbeli feltalálónak született. Első találmánya a lángszóró volt. Emellett a nevéhez fűződik a géppuska, a hegyi-, a páncéltörő-, a légvédelmi ágyú kifejlesztése, illetve tökéletesítése. Az ötletek valósággal kipattantak az agyából. Mint ahogy a korabeli újság, az Est is írta, Szakáts Gábor egy modem kori Faust volt. Makói laboratóriumában az ördögöt szerződtette munkatársául. Személytelenül élt, dolgozott, elrejtőzött a nyilvánosság elől. Fiatal tüzértisztként, 1916-ban találta fel a K-76 névre keresztelt gépfegyvert, amelyet a központi hatalmak ezerszámra kezdtek el gyártani. Később találmányait nemritkán a szemben álló nagyhatalmaknak adta el. Kémek próbálták kideríteni, éppen mi az, amin töri a fejét. A kozmikus sugarak fegyverként való alkalmazásáról álmodozott, páncéltörtő lövedéket tervezett, s a harmincas években már lézerrel kísérletezett. Az Antant kiadatását követelte, személye körül legendák keltek szárnyra. Titokban surrant át az országhatárokon, titkos komplexumokban dolgozott. Barátainak mégis azt mondta, ő inkább a béke embere. Gyilkoló eszközei mellett ipari, mezőgazdasági gépeket konstruált. E találmányaiért méltóságos, majd kormánytanácsos címet kapott, amelyre roppant mód büszke volt. A Marosra vízi erőművet tervezett, amelyet azonban Trianon után már nem lehetett megépíteni. Orvosi találmánya is volt, a tüdőbetegek kezelésében gyógyászati eszközének köszönhetően ért el sikereket dr. Diósszilágyi Sámuel. Szakáts Gábor imádta a jó kocsikat, mindig a legmodernebb amerikai autókon száguldozott. Makón mindenki ismerte hatalmas, fehér Fordját, amelyen színésznőket ko- csikáztatott. Kifinomult érzékkel viseltetett a gyengébb nem, valamint a szivarok iránt. Egy időben egy színésznőt támogatott, akinek nem akartak szerepet adni. Erre megvásárolta neki a színházat, ő maga színházigazgató lett.- Szakáts Gábor, aki 22 éves korában már galambősz volt, lassan tönkrement, mert a pénz szétfolyt a kezei között - meséli Tóth Ferenc. - Életének utolsó napjaiban nyomorgott, fűnek- fának tartozott. Halála előtt kémek figyelték minden lépését, követték mindenhová. Talán ezért is terjedt el az a bizonyíthatatlan feltételezés, hogy halálát az ételébe kevert gyémántpor okozta, amely iszonyú fájdalmakat okozva szétroncsolta a veséjét. Budapesten halt meg 44 éves korában. Senki sem tudja, hogy iratai, találmányai, mindenhová magával hordott, féltve őrzött aktatáskája, kinek a kezébe kerültek. Pál Tamás Péter MAKÓ HÁBORÚS BŰNÖSE BEPILLANTÁS a grafológiába »B A KÖTÉSI MÓD Ebben a fejezetben bemutatom a kézírás kötési módjait. A kötési mód alatt a betűelemek összekapcsolását, összefűzésének módját értjük, mely a jellemábrázolásban arról árulkodik, hogy az ember mint társas lény, hogyan viszonyul szűkebb és tágabb környezetéhez. Minden jelnek kettős értelmezése van, ezért kedvező vagy kedvezőtlen esetről beszélünk. Az illusztrációkban szélsőségeket mutatok be, melyek így, önmagukban senkire sem lehetnek jellemzőek, de a kötési mód megértéséhez szükségesnek tartom. Ötféle kötési módot ismerünk: 1. Füzéres kötési mód Olyan, mint egy nyitott tenyér vagy virágfüzér. Az illusztáció- ban az „m” és „n” betűk mutatják a füzér alakzatát. Az így író általában közvetlen modorú, alkalmazkodó, érzelmes, jóindulatú, nyitott a külvilág felé, de nem használható ki. Azonban akad közöttük locsogó, befolyásolható, túlzottan engedékeny, megalkuvó és kihasználható is. nevezhetünk. Az első osztályban így tanultuk meg írni a betűket. Az így író takaró, rejtő, elzáró szándékot éreztet. A lelki élet kettőssége jellemző lehet rá. Elővigyázatos, meggondolt, óvatos, olykor távolságtartó, de gondoskodó. Fontos számára a látszat. Azonban lehet számító, bizalmatlan és nagyon gyanakvó, aki egyben határozatlan és fukar. 3. Szöges kötési mód Itt nem ívek jelennek meg a kézírásban, hanem szögek. Néha fakírnak, lelki fakírnak érezhető az ilyen ember erős akarata és merevsége miatt, pedig lehet, hogy éppen a kötelességtudata, az erkölcsössége, a következetessége teszi igent vagy nemet ismerővé és vezető típussá. A szögek azonban kifejezhetnek makacsságot, lázadást, harciasságot, ingerültséget, türelmetlenséget, nyers modort is. 4. Fonalas kötési mód Egy vagy több betű fonallá egyenesedik a kézírásban. Általában gyors írás következménye a fonal. Lehet mozgékonyság, sokoldalúság, diplomatikus képességgel párosuló tájékozottság jele. Azonban a fonal megbízhatatlanságot, kiegyensúlyozatlan életvitelt, kapkodást, szétszórtságot és idegi labilitást is mutathat. 5. Vegyes kötési mód Boltív-füzér, boltív-fonal, fonal-füzér megjelenésekor például vegyes kötési módról beszélünk. Lehet kiforratlan, ingadozó ember írása az ilyen, azonban lehet olyan embernek is vegyes kötési módú írása, aki ügyesen, módszeresen igyekszik céljait megvalósítani, a nagyobb akadályokat kikerülni, a támadások elől pedig hajlékonyán kitér. * Bizonyára rájöttek már, hogy nem egyszerű egy-egy tulajdonság megállapítása, még akkor sem, ha már tudjuk, milyen kötési módhoz tartozik az előttünk fekvő kézírás. Kérem önöket, nézzék át a gyakorlatokat, így érthetőbbé válnak a kötési módok egyes típusai. Hántainé Bartalos Mária (Folytatjuk) 03 a.) aJsieoL*C«) P"i/> j /-KÁ-rrJ-* —y hrOCfy i&d’+oá-t • émJ’CU*-' C^*Z>C<*C2£<?£.(‘ A sorozat első részében szó volt a kézírásról. Logikája alapján válassza ki, hogy az alábbi kézírások közül ki a borúlátó, a derűlátó, az egyenes jellemű és a labilis idegzetű ember! a-) ' J^iéjrcdiLnkjL kíLjijUs a, tWiA cJ-fulÍpil t cxMAsttnnjjL^tLá/ truiMjtt- lős, C.) d.)------! f c— 4-' íd'G*'— S~Z— -----------------—- ua-_ I—----=, Állapítsa meg, milyen kötési módhoz tartoznak az alábbi szövegek! 2. Boltíves kötési mód Olyan, mint egy lezárt, lefelé fordított tenyér. Fordítottja a füzérnek. Az illusztrációban szintén az „m” és az „n” betűk mutatják a boltív alakzatát, amit árkádnak is
