Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-05-28 / 22. szám
A száraz, meleg nyarakon sincs biztonságban termésünk. Akadnak olyan parazita gombafajok, amelyek éppen a száraz, s a legmelegesebb nyári hónapokban találják meg optimális életfeltételeiket szőlőinkben. Ahol már egyszer károsított, ott minden évben számíthatunk a másik legveszélyesebb parazitára, ez a Lisztharmat Leginkább a fürtök károsításával okoz károkat, de megtámadja a szőlő minden zöld részét. Életműködéseihez magasabb hőmérsékletre van szükség, ezért a szőlő virágzása után jelentkezik erőteljesebben. Mindig a legmelegesebb hónapokban - július-augusztus - okozza a legnagyobb károkat, de kártételével egész évben számolnunk kell. A gomba nem hatol be a növény belsejébe - a növény felületén élőskö- dik. A szőlő felületén fénytelen, lisztszerű, szürkésfehér, dohos szagú bevonatot képez. A megtámadott apró bogyók elszáradnak, a nagyobbak el- satnyulnak, megkeményednek, tovább növekedve felrepednek és a repedéseken át rendszerint a magvak is kilátszanak. A fürtök tönkremennek, nem érnek be, esős időben könnyen rothadnak. Az érőfélben levő bogyókat a lisztharmat már kevésbé támadja meg. A lisztharmatos levelek nem funkcionálnak megfelelően, nem fejlődnek és könnyen leválnak a levélnyélről. A beteg levél mindig arra az oldalra pöd- rődik, amelyiken a lisztharmat megtámadta. A fiatal hajtások szintén elszáradnak, az idősebbek nem érnek be jól. A betegség továbbterjedése megállítható, mert a bogyó felületén élősködő gombát a kéntartalmú, szerek gyérítik, de a bogyók kisebb-nagyobb károsodását már nem lehet megakadályozni, ezért ellene legjobb a megelőző védekezés. Ahol a parazita évente fellép, vagy ahol a vesszők erősen fertőzöttek (sűrűn barna pontok láthatók rajtuk, a vesszők színe elváltozott), ott tavasszal az 5-6 cm-es hajtásokat Karathane-val permetezzük, s 8-10 nap múlva ismételjük meg a kezelést. Akkor még ne használjunk kén taralmú szereket, mert ezek perzselést okozhatnak. Előnyösebb felszívódó gombaölő szereket használni, mert ezek nemcsak megakadályozzák a gomba terjedését, de a már kialakult fertőzést is képesek megszüntetni. Jakab András A SAVÓ HASZNOSÍTÁSA Szoktatás után itassuk- A túrógyártás során melléktermékként jelentkező savanyú savó tehenekkel - megfelelő technológia alkalmazásával - eredményesen itatható. 100 liter túrósavót 6 kg kukoricával, illetve 7,5 kg árpával tekinthetjük azonos energiatartalmúnak.- A savóitatás a teheneknél 7-10 napi szoktatást igényel. Az első 4—5 napon keresztül a savót azonos mennyiségű, a rákövetkező 4 napon át pedig 1/4—1/2 mennyiségű vízzel keverve adjuk a teheneknek.- A savót mindig frissen, hűtve itassuk. A túlsavanyo- dott, illetve langyos állapotban túlzottan savanykás illatú savót a tehenek vonakodva fogadják.- A 7-10 napos szoktatás után a tehenek a savót napi 40-45 liter fejadagban szívesen fogyasztják, nyári nagy melegben a fogyasztás némi csökkenésére lehet számítani.- A savót a rászokás után megszakítás nélkül biztosítanunk kell a teheneknek, ellenkező esetben termelésük csökkenhet. Az sem engedhető meg, hogy a savó és az ivóvíz egyidejűleg álljon rendelkezésünkre - kivéve a szoktatás időszakát.- A savóitatást 1-2 napos kapacitású tartályból gravitációs úton feltöltődő csészés önitatókkal vagy szinttartó vályúkkal oldhatjuk meg.- A javasolt technológiát betartva, a napi 18-24 kg termelőképességű tehénállomány tejtermelésének 5-6 %-os növekedésére lehet számítani.- A savóitatás a tehéntej zsír- és fehérjetartalmát nem befolyásolja egyértelműen, az abszolút tejzsír- és tejfehérjetermelés viszont 5-10 %-kal növekedhet.- A savóitatás tej- és tejfehérje-növelő hatása a savó nagy laktóztartalmában lelheti magyarázatát. Ez ugyanis a bendőfermentáció során növeli a propionsav-képződést, ami kedvezően hat a fehérjeszintézisre, ezen keresztül a tejtermelésre is.- A savóitatás a javasolt technológia betartása esetén emésztési és más egészségügyi zavart nem okoz. K. L. MOST RAJZI! A szilvának, ringlónak nálunk két komoly rovarkártevője van: a szilvamoly és a szilvadarázs. A szilvamolyt (Grap- holita funebrana) már a múlt században is veszélyes kártevőként tartották számon. Az elhanyagolt szórványgyümölcsösökben hernyói a termésnek akár 50 %-át is elpusztítják. Jelentős károkat okozhat azonban a gondozott háztáji gyümölcsösökben is. A szilvamoly teste 5 mm hosszú, szárnyfesztávolsága 14-15 mm. Az e- lülső szárnyai bamásszürkék, sárgásfehér rajzolattal, a hátulsók bamássárgák, rajzolatuk szintén sárgásfehér. Kifejlett lárvája 12 mm, színe vöröses (a háti oldalán jobban, alul kevésbé). Rajzása április végén kezdődik és június végéig tart. A áttelelt nemzedék együtt rajzik az első nyári populációval. Az imágók petéiket általában a gyümölcs alsó harmadára rakják. Ha nagy számban rajzanak, akkor a szilva más részére is kerülhet pete. A fa levelein azonban csak a legritkább esetben találhatjuk meg tojásaikat. Megjegyzendő, hogy a peterakás kezdete általában egybeesik az akácfák virágzásának kezdetével. A hernyók kárképe viszonylag könnyen felismerhető: az a gyümölcs, melybe a szilvamoly lárvája befurakodott, már korán lilulni kezd, nemritkán féloldalassá válik, s a behatolási nyílásból mézga folyik. Ha az ilyen szilvát kettétörjük, akkor rögtön szemünkbe ötlik a hernyó jellegzetes ürüléke, a mag közelében található vöröses lárva. Ha a kártevő elszaporodott, akkor egy szilvában akár 3-4 lárva is előfordulhat. Az első generáció hernyói bárhol bebábozódhatnak, míg a 2. és a 3. generációéi (ezek áttelelnek) berágják A szilvamoly károsításának első jelei a gyümölcsön me'zgafolyással május végén, június elején jelentkeznek. A hernyó barna, szemcsés ürüléke gusztustalanná teszi a termést. magukat a fák kérgébe és ott bábozód- nakbe. A szilvamoly a névadó növényén kívül kökényen, meggyen, cseresznyén, kajszin, őszibarackon, dión és az almán is károsíthat. Száraz, meleg időjárás esetén több kártevő megjelenésével kell számolni. Az eredményes vegyszeres védekezés alapja az előrejelzés. Nem kell azonban a növényvédelmi állomások prognózisára vámunk, mert ezt magunk is „elvégezhetjük”. Már említettük, hogy a szilvamoly a gyümölcs alsó harmadára rakja le petéit. Ezek 1 mm átmérőjűek, kerekek, laposak. A frissen lerakott tojások víztiszták, kissé később gyöngyházfényt kapnak, majd rózsaszínűvé válnak; az ettől számított 2-4 napon következik be a kelés. Ha fáink termését (példányonként 100-100 kis zöld szilvát) a rajzástól követően háromnaponként rendszeresen megvizsgáljuk, fölmérhetjük a kártevő felléptének várható mértékét, s így gazdaságosan végezhető el a permetezés. A kártevő ellen sikeresen védekezhetünk Bi-58 EC (0,1 %), Decis 2,5 EC (0,5 %), Karate 5 EC (0,02 %), Cyperil 10 EC (0,2 %) stb. alkalmazásával. Ha a választékból a kontakt hatású szerek mellett döntünk, akkor ezeket gyakrabban kell kijuttatni, mivel csak akkor ölik meg a hernyókat, ha azok a gyümölcs felszínén tartózkodnak. -rSzerkeszti: Pomichal Richárd A rózsák kultusza Európában, Ázsiában évszázadok óta él. Míg a rózsanemesítők évről évre újabb és újabb hibrideket, változatokat tenyésztenek ki, addig a természetben a vadrózsák száma évről évre csökken. A tagosítás előtt alig akadt mezsgye, cserjés, ahol júliusban ne virított volna valamelyik vadrózsafajunk. Érdemes lenne őket a föld végébe visszatelepíteni, hogy mélyrózsaszín virágaikon megpihenhessen a szemünk. A sérült kerítést is „kifoltozhatjuk” vele, tüskés hajtásai között aligha jut be kertünkbe hívatlan vendég. Virágillata odacsalogatja a környék tarka lepkéit, fémzöld rózsabogarait, s persze a méheket. Októberben érő piros terméseiből pedig C-vi- taminban gazdag teát készíthetünk. (Kép és szöveg: p. r.) A napsugarak és a meleg hatása A napsugarak hatása sokrétű. Ez adja az állati szervezet működéséhez szükséges meleget, fényt, fenntartja a légkör mozgását, befolyásolja az időjárás változásait. Összetett hatás A napsugárzás élettani hatása összetett: hő útján, fénnyel, kémiai-biológiai úton érvényesül. Hőhatást elsősorban az infravörös és a hosszú hullámú sugarak fejtenek ki. Fényhatása a középhosszú, főként sárga, zöld színű sugarakban van. Kémiai és biológiai szempontból az ibolyántúli sugarak érvényesülnek. A napsugárzás különféle hatásait nehéz egymástól elválasztani, ugyanis mindig komplex módon érvényesülnek. Az állatok testfelülete a sugarak egy részét elnyeli, más részét visszaveri. Az infravörös sugarak élettani hatása kettő. A hajszálerek kitágulnak, bővé- rűség keletkezik, amelynek kedvező hatására a megnövekedett vérárammal párhuzamosan fokozódik a szervezet anyagcseréje. Ezt mesterségesen is fokozhatjuk, pl. különböző infravörös lámpákkal. A naposcsibék 35, a szopósmalacok 32 C-fokos közvetlen hőigényét is ezzel tudjuk pótolni. A padlizsán A tojásgyümölcs, vagy ahogy nálunk jobban ismerik, a padlizsán a paprikának, a burgonyának és a paradicsomnak közeli rokona. Környezeti igényei is erre utalnak: meleget, bőséges öntözést és jó minőségű talajt igényel. Olyan kertben ne kísérletezzünk termesztésével, ahol nem lehet öntözni, de ott sem számíthatunk még közepes eredményre sem, ahol a kert hideg fekvésű, árnyékos. A termések teljes kifejlődéséhez 6-6,5 hónap fagymentes időszak szükséges. 17 C-fok alatt leáll a növekedése. Ha az érés időszakában (ez kb. 3 hónap) a levegő átlaghőmérséklete nem éri el a 20 C-fokot, termőképessége nagymértékben romlik. Ezért nálunk a termesztés sikere nagyon változó, az évi időjárástól függ. Káros hatása is gyakori az állattartásban, ilyen a napszúrás és a hőguta. A napszúrás olyankor keletkezik, mikor hosszabb ideig intenzív hősugárzás éri az állatokat (árnyék nélküli karámok, vasúti rakodók stb.). Ilyen esetben az állati szervezet túlságosan felmelegedik. A bántalom szédülésben, kókadtságban jelentkezik, vagyis a központi idegrendszer károsodik. A hőguta lényegében hőpangást jelent, amely a hőháztartás egyensúlyának zavara. Akkor lép fel, ha magas hőmérséklet mellett nagy a levegő páratartalma, ilyenkor nehézkessé válik a hőleadás. Különösen a sertéseknél veszélyes, mert ezeknek nincsenek izzadságmirigyeik, a hőfelesleget csak lihegéssel képesek levezetni. Ezért célszerű különösen a nagyobb testtömegű kocákat és hízósertéseket permetszerű spricceléssel hűteni vagy a padozatukat többször fellocsolni. Egy 90-100 kg-os hízósertés lélegzésszáma 35-37 C-fokon az optimálisnak a négyszeresére (90/perc) emelkedik. Az anyagcsere-csökkenése következtében kevesebbet esznek az állatok, csökken a testtömeg-gyarapodás. K. L. (Folytatjuk) termesztése Palántáról szaporítsuk. 6-7 leveles tápkockás palántákat telepítsünk, ezek már július közepén teremnek. A legkorábbi ültetési idő május közepe. A talajmenti fagyok előtt nem szabad kirakni, de május végénél, június elejénél később ne ültessük, mert akkor a rövid tenyészidő miatt alig terem. Négyzetméterenként 3-6 palántát telepítsünk, ez 50-70 cm-es sor- és 30-40 cm-es tőtávolságot kíván. A sűrűbb ültetés csökkenti a terméseredményt. Rendszeres öntözésen, fejtrágyázá- son és kapáláson kívül különösebb ápolást nem igényel. Erős szára a terméseket megtartja, karózni nem szükséges. Szedésével ne késlekedjünk, mert termése a puhulás után hamar keserűvé válik. k. sz. HA MEGPUHUL, KESERŰ LESZ Júniusban vetjük - októberben terem A mángold nem igényel különösebb ápolási munkát és a talajban sem válogat. Származását illetően a répafélékkel rokon, ugyanakkor felhasználása kapcsán a levélzöldségekhez soroljuk. Magról szaporítjuk, de ne vessük túl korán, mert ha megfázik, visszamarad a fejlődésben; túl kései vetés esetén pedig termésmennyisége csökken. Május elejétől június végéig vethető. Mint említettük, a talajjal szemben nem igényes, de szervestrágyával jól ellátott földben lényegesen nagyobb termést hoz. Elsősorban nitrogénből kíván sokat. Két típusát termesztik. Az ún. levélmángoldnak fejlett levéllemezét fogyasztják, amíg a vastag levélnyeleket fejlesztő fajtáknak a levélnyele is ízletes. Ize a kelkáposztáéra emlékeztet, az elkészítési módja is hasonló. Sekélyen, legfeljebb 3^1 cm mélyre, 40-50 cm sor- és 10-15 cm tőtávolságra vessük. Kelés után a nyeléért termesztett fajtákat pedig 15-20 cm-re ritkítsuk ki. Szedhető termést október-novemberre hoz. A hideget jól tűri, ezért a fagytól nem szükséges védeni. k. sz. HÁZUKKTÁJA 1995. május 28. lAsfrnap
