Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-05-21 / 21. szám
##*•** Intézmény Összgyűjt. Néprajzi gy. % Csallóközi Múzeum 8 458 3 389 40% Érsekújvári Honismereti Múzeum 16 662 4 264 25% Galántai Honismereti Múzeum 17 124 8 605 50% Duna Menti Múzeum 1 230 690 3 808 3% Barsi Múzeum 56 860 8 146 14% Gömöri Múzeum 81 104 5 998 7% Rozsnyói Múzeum 29 936 7 195 23% (Adatok: a Muzeológiai Információs Központ) Betlér - A 16. századból származó gyönyörű kastély 1945-ig az Andrássyak tulajdona volt. Az épületet először a 18. században Andrássy István építtette át, klasszicista jellegét azonban a további építések során fokozatosan elvesztette. Mai, főúri vadászkastély formáját 1886-ban nyerte el. Az épületben a 18-19. századi főúri lakáskultúrát, vadászati emléktárgyakat s trófeákat bemutató kiállításon kívül egy több mint 20 000 értékes könyvből álló könyvtár is található. A kastély a körülötte lévő, mintegy hetven hektáros parkkal együtt 1953 óta nemzeti kulturális emlék. A Betléri Múzeum a hozzá tartozó Krasznahorka várral és a vár alatti faluban található Mauzóleummal együtt Szlovákia leglátogatottabb múzeumai közé tartozik. A kastély hosszas felújítási munkák után tavaly nyílt meg újra a nagyközönség előtt. A munkálatok azonban tovább folytatódnak: az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank támogatásával megkezdték az egyedülálló park rendbehozatalát. A kastély és a park felújítását külföldön is figyelemmel kísérik, amit a Betlérnek tavaly odaítélt Europa Nostra elismerés is bizonyít. Prikler László (2) és Méry Gábor felvételei Néhány dél-szlovákiai múzeum gyűjteményállománya az 1991. december 31 -ei valóság alapján Múzeumok Dél-Szlovákiában Múzeum Hely Alapítási év Csallóközi Múzeum Dunaszerdahely 1964- elődje Somorján működött a két világháború között Honismereti Múzeum Galánta 1969 Duna Menti Múzeum Komárom 1886 Honismereti Múzeum Érsekújvár 1935 Barsi Múzeum Léva 1927 Honti Múzeum Ipolyság 1895-1922, újraalakult 1992 Nógrádi Múzeum Losonc 1954 Gömöri Múzeum Rimaszombat 1882 Bányászati Múzeum Rozsnyó 1905 Honismereti Múzeum Tőketerebes 1954 _______ Lesz-e Mael ákjabaSl Múze«rn-*>»2A történelem az élet tanítómestere - tartja a régi latin mondás. Valóban, a történelem, a múlt ismerete nélkül elképzelhetetlen lenne az eló'relépés. A jelen és a múlt összefüggéseinek megértésében pedig vitathatatlanul fontos szerepet töltenek be a múzeumok. Szlovákiában jelenleg 76 múzeum, 19 galéria és több mint száz múzeum jellegű létesítmény (emlékszoba, tájház, skanzen) működik. Szlovákiában a legrégibb múzeumok közé tartozik a rimaszombati Gömöri Múzeum ás a komáromi Duna Menti Múzeum. Létrejöttüket annak a múzeumalapítási láznak köszönhetik, mely a történelmi Magyarországon a kiegyezést követően indult meg. A hőskorról és a későbbi folytatásról Csütör- töky Józseffel, a komáromi Duna Menti Múzeum igazgatójával beszélgettünk.- A múzeumalapításoknak tájainkon a múlt század második felének gazdasági fellendülése nyitott új utakat. A 19. század elején alakult magyar Nemzeti Múzeum példájára sorra jöttek létre a különböző vidéki történeti és régészeti egyletek, gyűjtemények, múzeumok. Komáromban az 1886-ban megalakult vármegyei s városi történeti és régészeti egylet jóvoltából jött létre az a gyűjtemény, mely a későbbi múzeum alapját képezte. Hasonló céllal jött létre 1882-ben a Gömörmegyei Múzeumegyesület Rimaszombatban, mely alap- szabályzatában megfogalmazta a múzeumok mindenkori három fő feladatát: a múlt emlékeinek begyűjtése, megőrzése és bemutatása. Az utóbbi megvalósításához azonban elengedhetetlen feltétel volt egy önálló épület, így hát a múzeumi egyletek, érthetően, azon igyekeztek, hogy felépítsék szervezetük székházát. A komáromi múzeum épületét, az ún. Kultúrpalotát 1913 novemberében vehette birtokba az akkor már Jókai Közművelődési- és Múzeum Egyesület néven működő szervezet. Az épület a várostól kapott telken állami támogatással, nyolc hónap alatt készült el Hültl Dezső budapesti műépítész tervei alapján. A Kultúrpalotában, mint azt a neve is jelzi, a múzeumon kívül más intézmények is helyet kaptak, így a megyei könyvtár és a levéltár. Az első világháborút követően a Jókai Egyesület elsősorban nemzetiségi kulturális egyesületként működött, miáltal a múzeumi tevékenység némileg háttérbe szorult. A második világháborút követő évek a múzeum életében jelentős változásokat hoztak. Az egyletet betiltották, vagyonát államosították. A múzeum csupán 1948-ban kezdte meg újra működését, mint járási intézmény. 1949-től már Duna Menti Múzeum néven szerepel és Mikulási Duüek régészprofesszornak köszönhetően megindult benne a tényleges múzeumi munka. Ám az ötvenes évek közepétől a hatvanas évek végéig ismét pangás állott be. Egyrészt a szakemberhiány miatt, ebben az időszakban az igazgatón kívül csak két-három ember dolgozott az intézményben; másrészt a helyhiány miatt, ugyanis a Kultúrpalotában újra több más intézményt is elhelyeztek. A munkát az is nehezítette, hogy a háború alatt a gyűjtemény egy része odaveszett, s a megmaradt tárgyak dokumentációja sem volt teljes. Ebből kifolyólag ebben az időszakban a múzeum fő feladata a gyűjtemény feldolgozása, leltározása volt. A múzeum fejlődésének újabb időszaka a hatvanas évek végétől számítható. A járási múzeumból területi lett, aminek köszönhetően megnövekedett a gyűjtőterülete, s ezzel egyidejűleg fontos módszertani szerepet is kapott: módszertani irányítása alá tartoztak a Lévától Dunaszerdahelyig található múzeumok. A hetvenes évek elején több szakemberrel is bővült a múzeum gárdája, így a gyűjtemény szakszerű feldolgozásán kívül, elkezdődhetett a rendszeres tudományos munka is.- Milyen feladatokat lát el ma a Duna Menti Múzeum és mik a terveik a jövőre nézve?- A fő feladat továbbra is a gyűjtés, leltározás és bemutatás. Múzeumunk tulajdonában mintegy 125 000 tárgy található, ebből több _____________________________ mint 70 000 a termé- S. FORGON SZILVIA szettudományi gyűjte- ------------------------------------------te tt fő feladat: a szlovákiai magyar kisebbség művelődéstörténetével kapcsolatos emlékek begyűjtése, feldolgozása és bemutatása!- Ön szerint tehát elképzelhető, hogy egyszer egy olyan múzeum is létrejöjjön, amely a szlovákiai magyarság történetét, kultúráját fogja bemutatni?- Ez az osztály máig az alapja ennek. A kulturális minisztérium felkérésére folyik e múzeum átfogó tervezetének kidolgozása. Ha elképzelésünk megvalósul, úgy Dél-Szlovákiábari egyedülálló létesítmény születik. Szlovákiában egyébként hasonló intézmény a Svidní- ken működő Ukrán Nemzetiségi Múzeum. Az ehhez hasonló magyar nemzetiségi múzeum megalakítása egyébként részét képezi a Szlovák Nemzeti Múzeum átfogó koncepciójának, amelynek első eredményeként, két évvel ezelőtt, megalakult a Zsidó Kultúra Osztálya, és folyamatban van a kárpátnémetek múzeumának megalakítása is. A komáromi Duna Menti Múzeum mény részét képez. A többi a régészeti, történeti, néprajzi és népművészeti osztály gyűjteménye. Mint már említettem, a háború végén és azt követően sok értékes tárgy eltűnt, de az utóbbi évek folyamatos gyarapodásának köszönhetően sikerült e veszteséget pótolni. Büszkén mondhatom, hogy múzeumunk tulajdonában ma több európai értékű lelet található. Elsősorban régészeti jellegű, római és avarkori leletek, melyek feltárása a közelmúltig folyamatos volt a gyűjtőterületünkön. Az ásatások folytatása egyelőre bizonytalan, elsősorban attól függ, kapunk-e rá pénzt? Gyűjteményünk több állandó és időszaki kiállításon tekinthető meg. Ez annak köszönhető, hogy a hetvenes évektől nemcsak szakemberekben, hanem ingatlanokban is gyarapodtunk. A főépület mellé (ahol helytörténeti kiállítás és a képtár található) megkaptuk a várostól a Zichy-palotát, ahol jelenleg a helytörténeti kiállítás folytatása látható. Mi gondozzuk a görögkeleti templomot, amelynek tőszomszédságában a Jókai és a Lehár emlékkiállítás is található. Ugyancsak a hetvenes években hoztuk létre Martoson, az ottani tájházban, az állandó néprajzi kiállításunkat. Legfrissebb gyarapodásunk a komáromi erődrendszer felújított VI. bástyája, amelyben a római kori faragott kőemlékeket bemutató kőtár kapott helyet. 1991. január elseje óta egyébként új szervezési rend szerint működünk. A múzeumon belül létrejött a társadalomtudományi osztály (itt található a régészeti, történeti, néprajzi gyűjtemény), a természettudományi osztály (annak állattani, növénytani gyűjteménye a múzeum gyűjteményének legnagyobb részét képezi), a közművelődési osztály (melynek fő feladata az időszaki kiállítások megszervezése), és ami újdonság: 1991- ben megalakult a nemzetiségi kultúra osztálya. Ennek a tervezetét még a nyolcvanas években megfogalmaztuk, de a rendszerváltás miatt félbeszakadt a megvalósítása. 1991-ben a kulturális minisztérum végre jóváhagyta a tervezetet, melynek gyakorlati kivitelezésére a múzeum országos hatáskört kapott. Az osztály alapítólevelében rögzíA komáromi Duna Menti Múzeum épülete (a leendő magyar nemzetiségi múzeum épülete?) keretén belül létesült magyar nemzetiségi osztály már e leendő nemzetiségi múzeum koncepciójának megfelelően tevékenykedik. Nagy feladatról van szó, mivel Szlovákiában a magyar kisebbség a legszámottevőbb és földrajzilag is a legnagyobb területen él, sok helyen a szlovák nemzettel közösen, melynek következménye az interetnikus kapcsolatok kialakulása. Többek között a jövendő múzeumnak ezen kapcsolatok vizsgálata és feltárása is a feladatai közé tartozik majd. A magyar nemzetiségi osztály megalakulása óta foglalkozik a témával, s ugyancsak együttműködik a környező országok múzeumaival és tudományos intézményeivel.- Nem túl nagy feladat a mai körülmények között egy ilyen igényű múzeum létrehozása?- Manapság múzeumot létesíteni - ha megvannak a kellő anyagi eszközök - sokkal egyszerűbb, mint teszem azt az ötvenes években volt. A tárgyi emlékeken kívül a technika eszközei is segítik a szakembereket a munkában. Így például videofelvételek gazdagíthatják a néprajzi értékek bemutatását, miáltal a tárgyi emlékek mellett a szellemi kultúra emlékeit is be tudjuk mutatni. Számunkra ez azért is fontos, mivel éppen a néprajzi gyűjemény képezi majd a múzeum magját. Természetesen, a múzeumnak lesz régészeti, történeti, képzőművészeti és természetrajzi részlege is. Megjegyzem, e múzeum mellett szeretnénk létrehozni a szlovákiai magyar képzőművészek galériáját is. Már most dolgozunk a leendő múzeum állandó kiállításának tervezetén, melyet még az ezredfordulóig szeretnénk megnyitni. Ez persze nemcsak rajtunk múlik, noha az anyaggyűjtés is igényes lesz. Sok múlik azon, mennyi pénzt kapunk rá a kulturális tárcától. Távlati terveink között szerepel egy skanzen létesítése, ahol a régi népi építészet elemeit, hagyományos építőanyagait és formáit szeretnénk bemutatni. Erre a célra a VI-os bástya körül 22 hektár áll rendelkezésünkre. Azt szeretnénk, hogy a leendő magyar nemzetiségi múzeum látogatója minél átfogóbb képet kapjon e nemzeti közösség múltjáról, kultúrájáról. A zólyomi vár ugyan földrajzilag nem tartozik Dél-Szlovákia nevezetességei közé, ám a magyar kultúrához, történelemhez fűződő kapcsolata miatt méltán tarthat számot a hazai és a magyarországi turisták érdeklődésére MÚZEUMHELYZET 1995. május 21. IÍBSÉmap
