Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-05-07 / 19. szám

Bemutatjuk a Szlovák Takarékpénztár Rt. aktív kereskedelmi osztályát Sofia Zaujecová mérnök, a Szlovák Takarékpénztár Rt. aktív kereskedelmi osztályának vezérigazgatója m A pénzforrások felhasználását a Szlovák Nemzeti Bank szabja meg m Ügyfeleink körében megnövekedett a kis- és középvállalkozók száma m A lakosság főleg a készpénzhitelek iránt érdeklődik m Minden kérvényt legalább háromtagú hitelbizottság bírál el Tervezetek, források, hitelek Milyen út vezet a betétektől a hite­lekig? A lehetőségek közül melyek a legvonzóbbak a Szlovák Takarék- pénztár ügyfelei számára? Mire rea­gál elsősorban az aktív kereskedelmi osztály stratégiája? Ezeket a kérdése­ket teszik fel a leggyakrabban e pénz­intézet jelenlegi és leendő ügyfelei. Elvégre a pénzintézetek is vállalkoz­nak. Hiszen a szükséges pénzforráso­kat a lakosságtól, más kereskedelmi bankoktól vagy közvetlenül a Szlovák Nemzeti Banktól szerzik meg, hogy aztán a „forgatás” után meghatározott időre kölcsönt nyújthassanak külön­böző hitelek formájában. Éppen ez az a terep, amelyen az aktív kereskedelmi osztály mozog. Az osztály leg-idősze- rűbb gondjairól beszélgettünk Sona Zaujecová mérnökkel, a Szlovák Ta­karékpénztár aktív kereskedelmi osztá­lyának vezérigazgatójával. • Először nézzük az osztá­lyuk szerkezetét. Hogyan tago­lódik?- Szem előtt tartva az ügyfelek ér­dekeit, osztályunkon három részleget alapítottunk. Az egyik a lakossági hi­telekkel foglalkozik. Ezen a téren ta­karékpénztárunknak sokéves hagyo­mánya van. A másik részleg a vállal­kozói hitelekre összpontosít. E terüle­ten az ügyfeleink között egyre több a kis- és középvállalkozó, így ért­hetően, mi is erre összpontosítjuk erőnket, ám ez nem jelenti azt, hogy ölbe tett kézzel várunk az ügyfelek érdeklődésére. Jelenleg keressük, majd állandósítjuk TOP-ügyfeleinket és az intézményes befektetőket. Szá­mukra igyekszünk sajátos szolgáltatá­sokat is biztosítani, összhangban a nemzetközi standarddal. A harmadik részleg a nem standard hitelekkel foglalkozik, itt intézik hitelportfolión­kat és itt dolgozzák fel a központi adatbázisunkat is. • Jelenleg milyen típusú hi­teleket folyósít a Szlovák Taka­rékpénztár?- Először is állandó ügyfeleinket, a lakosságot említeném. Elsősorban az ingatlanvásárlásra, öröklakásra vagy közszükségleti cikkek beszerzésére nyújtott hitelekről van szó, de egyre nagyobb az érdeklődés a készpénzhi­telek iránt is. A vállalkozóknak rövid, közép- és hosszú lejáratú hiteleket fo­lyósítunk. • Bemutatná konkrétan a hitelek futamidejét?- Például az öröklakás vásárlására nyújtott hitel visszafizetésének ideje tíz év, de meghosszabbítását tervez­zük, amiről a lakosságot majd időben értesítjük. A beruházási hiteleknél a futamidőt tavaly meghosszabbítottuk: egy évről három évre. A készpénzhite­leknél szintén legfeljebb három év a visszafizetés ideje, s annak ellenére, hogy a kamatláb magasabb, az ér­deklődés egyre növekszik irántuk. A vállalkozók esetében a rövid le­járatú hitelek futamideje 1 év, a kö­zéplejáratú hiteleknél 4 év és a hosz- szú lejáratú hiteleknél 10 év (nemrég csak hat év volt). • A hitelkeretet a Szlovák Takarékpénztár és minden további kereskedelmi bank számára a Szlovák Nemzeti Bank szabja meg. Ez a meg­levő forrásokkal arányosan ed­dig 25% volt. Változott valami ezen a téren?- Az érvényes rendelet értelmében a Szlovák Nemzeti Bank jelenleg is megszabja a hitelkeret nagyságát, de mivel jóval több a szabad forrásunk, ezeket a jó, hasznos és főleg megté­rülő vállalkozások támogatására for­díthatjuk. Ennek semmi köze a jóin­dulathoz, ellenkezőleg, 1995 január­jától a hitelnyújtás még szigorúbb el­bírálás alá esik, hogy minimális koc­kázat mellett egészségesebbé teltes­sük hitelportfoliónkat. • Milyen követelményeknek kell megfelelnie tehát a jó vál­lalkozói tervnek?- Ezt egyáltalán nem könnyű kö­rülhatárolni. Elsősorban azt bíráljuk el, hogy van-e igény a piacon az adott szolgáltatásra vagy termelésre, és biztosított-e az értékesítés. Lénye­gében a hitelvisszafizetést illetően az áru értékesítése a legfontosabb szempont. Vagyis a terv elbírálása­kor fontos szempont a lehető legki­sebb kockázat számbavétele, ennek alapján szabjuk meg a kamatláb és a kezesség magasságát is. Természete­sen elsőrendű az ügyfél kiléte, fi­zetőképessége, a cég imázsa, eddigi hozzállása a hitelfeltételekhez stb. • Az ügyfelek úgy vélik, hogy a bankok nagyon szigorúak ve­lük szemben, mivel a hitel­visszafizetést igen kemény felté­telekhez szabják, a fizetőképes kezesektől kezdve a jelzálogig. SLOVENSKÁ SPORITELNA a.s.- Jelenleg a kért hitel 150 százalé­káig terjed a kezesség. A kezesség­nél figyelembe vesszük a kockázat mértékét, hogy a bank a sikertelen­ség vagy bármilyen bonyodalom esetén másodlagosan be tudja hajtani kinnlevőségét. • Milyen a hitelvisszafizetési erkölcs nálunk?- Vannak olyan adósaink, akik nem fizetnek időre. Ezért egy önálló részleget kellett kialakítanunk a hi­telportfolió kezelésére. Ezek az ügy­felek még abból az időből maradtak meg, amikor kereskedelmi bankká alakultunk, és majdnem teljes mér­tékben mi hiteleztük a kisprivatizáci­ót. Nagyon oda kell figyelnünk a kö­telességek teljesítésére, mivel a Szlovák Nemzeti Bank követelmé­nyei igen szigorúak a kockázati aktí­vák kiigazító tételeinek képzésével szemben. Ezért takarékpénztárunk 1994-ben létrehozta a kockázati aktívák kiigazító alapját, 2,2 milliárd korona értékben. A legnagyobb gond a hitelportfólió kezelése. Szerintem ezzel a gonddal valamennyi bankunk küszködik. Ebben az évben új alap­elvek szerint kezeljük a kockázatos hiteleket, hogy a hitelportfóliót te­kintve a bank vesztesége a lehető legkisebb legyen. • A takarékpénztár a múlt­ban arról volt ismert, hogy igen jutányos, 1 - 2,7%-os ka­matláb mellett nyújtott ifjúhá- zas-kölcsönöket. Ez esetben igen magas volt a kamatkiesés, évente mintegy 700 millió ko­rona, amit az állami költségve­tésből pótoltak. Most mi a helyzet e téren?- Ezek a szociális kölcsönök (kb. 13 milliárd korona) a múlt öröksége. A takarékpénztár bizony meg is érzi ezt. A pénzügyminisztériummal olyan egyezséget kötöttünk, hogy e hiányt pótolja, de csak a leszámítolá­si tétel magasságáig. A bankok közti kereskedelmi kamatlábhoz viszo­nyítva még így is nagy a különbség, s ez a teher negatívan hat a takarék- pénztár gazdasági eredményeire. • Mutassa be közelebbről a hitelnyújtó referensek és a fió­kok igazgatóinak hatáskörét, meddig mehetnek el a hitelkér­vények jóváhagyásában?- A takarékpénztár fiókjaiban ere­detileg 25 millió korona volt a hitel- nyújtás felső határa. A fiókokat a források összege, a kinnlevőség és a hitelportfólió állása szerint három kategóriába soroltuk. 1994 második felében, az új elnökség részben kor­látozta a hitelnyújtás feltételeit. A fi­ókok hatásköre 5 millió koronás ha­tárra csökkent. Minden egyéb hitel­tervezet sorsa a központ bizottságá­ban, illetve az elnökségen dőlt el. 1995. január 1-jétől kidolgoztuk a hitelnyújtás új feltételeit. Figyelem­be vesszük az eddigi mutatókat (a kinnlevőség és a hitelportfólió állá­sa) is, de új hitelkeretet vezettünk be minden fiókintézetünkben. Az egyes fiókokon létesített új hitelbizottsá­gok 5 millió koronáig terjedő hitelt folyósíthatnak, a regionális hitelbi­zottságokon pedig ez a határ 25 mil­lió korona. További fokozat az aktív kereskedelmi osztály hitelbizottsága, ahol a felső határ 100 millió korona. Ezen az értéken túl a Szlovák Taka­rékpénztár elnöksége, esetleg fel­ügyelő bizottsága hozhat döntést. • Miért létesítettek regioná­lis hitelbizottságokat?- Általuk felszabadíthatjuk szabad forrásainkat a régiók legjobb tervei számára. És ez egyben hitelportfoli­ónk szerkezetét is javítja, mivel a gondokat nem új hitelekkel, hanem valamely más fiókban folyósított visazonthitellel oldhatjuk meg. • A Szlovák Takarékpénz­tár, a Mezőgazdasági Bank és a Garanciabank azon pénzinté­zetekhez tartoznak, amelyek a kis- és középvállalkozóknak nyújtanak hiteleket a PHARE- program eszközeiből.- A takarékpénztár elsőként karol­ta fel a kis- és középvállalkozókat, a Nemzeti Ügynökséggel együttműködve 800 000 koronáig terjedő kishiteleket és a támogatási hitelprogram keretében 5 millió ko­ronáig terjedő hitelt folyósít. Garanciájukat a Nemzeti Ügynök­ség vállalta 90, illetve 60%-ban. E hitelek iránt oly nagy volt az ér­deklődés, hogy már kimerült a ke­ret. Előnyös volt a kamatláb is, 14,5%, de mégis a kezes segítsége volt a döntő. Ebből támogattuk a termelést és a kisvállalkozókat. Mi­vel kimerítettük a keretet, az eredeti feltételek mellett 80 millió korona értékben saját forrásainkból folytat­juk a programot. • Gyakran szó esik arról, hogy a kis ügyfelek átszivárog­nak más kereskedelmi bankok­hoz. Felfigyelnek erre?- 1995-ben új szolgáltatásokat ve­zetünk be, például diákhitelek folyó­sítását, ahol a szülők vállalnák a ke­zességet. Előnyösebb kamat mellett házaskölcsönöket is szeretnénk biz­tosítani, amennyire bankunk gazda­sági helyzete ezt megengedi. Ez összefügg a passzív kereskedelmi osztállyal, ahol igyekszünk kiépíteni az átutalási betétszámlarendszer Ugyfélhálózatát. • Befejezésül: Hogyan rea­gált a Szlovák Takarékpénztár a Szlovák Nemzeti Bank leszá­mítolási alapja egyszázalékos csökkentésére?- A Szlovák Takarékpénztár Rt. úgy döntött, hogy 1995 áprilisát az új hiteleknél a TOP-ügyfelek számá­ra 12,5%-ra csökkenti a prima rátét, 17 százalékra csökken a középlejára­tú hitelek alsó határa, a hosszú lejá­ratú hiteleknél az alsó határ 18 szá­zalékra, a rövid lejáratú hiteleknél pedig 16,5 százalékra csökken. Ezen kívül a Szlovák Takarékpénztár 2 százalékkal csökkenti a lakossági készpénzhitelek kamatait is. Az el­nökség arról is döntést hozott, hogy támogatjuk a lakáskérdés megoldá­sát azáltal, hogy a lakosoknak előny­ös, 12,5 százalékos kamatú hitelt fo­lyósítunk a futamidő meghosszabbí­tásával. Ezekkel az intézkedésekkel arányosan emeljük a betétek kamat­lábát. Ily módon megteremtettük an­nak feltételeit, hogy a bankközi ke­reskedelemben valamennyi kereske­delmi bankban csökkenjen a hitelek kamatlába. INTEREFEKT Rudolf Kuchta, Éva Sisková A grafikonok a hitelek és a kamatlábak alakulását szemléltetik a Szlovák Takarékpénztárban A lakossági hitelek szerkezete 1993-ban és 1994-ben 80000000­ezer koronában ezer koronában 1993. dec. 31-i állás 1994. dec. 31-i állás időszak A kamatlábok alakulása 1991 és 1994 között 1991 i rövid lejáratú j középlejáratú ] hosszú lejáratú 1992 1993 1994 HIRDETÉS 1995. május 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom