Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-23 / 17. szám
TALÁNYOS KÁRKÉP A csonthéjasok levélatkája Az atka szívogatása nyomán a levelek sárgulnak, fodrosodnak, torzulnak. Az erősebben fertőzött levelek szürkék, fakók, görbültek. Kanalas sodródást nem tapasztalunk. Korai lombhullás is bekövetkezhet azokon a fákon, ahol súlyos kártétel lép fel. Seprűsödés nem észlelhető. A kártevők zömmel az erek mentén, a levél fonákán tartózkodnak, a levél színén csupán elvétve egy-egy példány. A kifejlett atka megnyúlt testű, áttetszőén sárgás, illetve csontszínű, hossza 135-150, szélessége (a test középvonalában) 48-50 mikron. A RÜGYEK KÖZÖTT TELEL Az őszibarack vesszőin levő hármas rügycsoportban, a rügyek érintkezési felületeinél igen jó búvóhelyet talál a kártevő, ezért a rügypikkelyek helyett inkább ide vonul telelni. A vesszők alapi részénél kevesebb atka található, mert ott csak az egyesével álló levélrügyek pikkelylevelei között telelhet. A vessző közepét többnyire vegyesrügyek foglalják el hármas csoportokban (középen hajtás-, kétoldalt termőrügy). Érintkezési felületeiknél gyakran 200-300-as kolóniákat alkotva telel az atkák zöme. A vesszők végén ugyancsak levélrügyeket láthatunk, ezért ott szintén kisebb létszámban fordul elő. Az őszibarack vesszők első 10 rügyének vizsgálata alapján átlagosan 32-37 atka jut egy rügyre. RAGADOZÓ ATKA TARTJA KORDÁBAN Már a fakadástól kezdődően megjelenhetnek a leveleken a ragadozó atkák (Amblyseius finlandicus), és a levélatkák pusztításával az egész tenyészidőben korlátozhatják a kártevő létszámát, anélkül, hogy azt atkaölő szerrel permeteznénk. Az atkák május közepén kezdenek vándorolni a rügyekből a fiatal levelekre. Tojásaikat a hajtások alapi részére rakják. A kikelő lárvák onnan szélednek szét. Június első felében a szaporodás felgyorsul. Augusztus második felében már megindulhat a telelésre való vonulás. Magyarországi tapasztalatok alapján elmondható, hogy szeptemberben a leveleken már egyetlen kártevő sem található. NE BECSÜLJÜK LE Ragadozó atka hiányában a levélatkák áttelelnek és elindítják a tavaszi fertőzést. Ha a biológiai védekezés feltételei nem adottak, akkor tavasszal atkaölő szerrel permetezzünk. A Neoron 500 EC és a Danitól 10 alkalmas erre a célra. Az utóbbi kíméli a ragadozóatkákat is. A kárkép alapján legtöbbször sajnos nem is gondolnak atka jelenlétére a termelők. Ha nem védekezünk, a gyümölcsös leveleinek sárgulása, korai lombhullás következhet be, ami kihat a vesszők beérésére és a következő évi termésre. Kertészet és Szőlészet A ciklámen (Cyclamen; népi nevén disznórépa, kanrépa) a Kankalinfélék (Primu- laceae) családjába tartozó gumós évelő nemzetség. A Földközi-tengertől Elő-Ázsi- áig honos, s több mint egy tucat faja van. Jellemző rá, hogy kétszikű volta ellenére csak „egy” sziklevele van, ugyanis a másik elcsökevényesedik. A megmaradó viszont lomblevélszerű és tovább él, mint a sziklevelek általában. Tipikus, úgynevezett mézvirága van, amely a bimbóban csavarodott és „kitört” szirmú. Lehet fehér, őszibarack virágára emlékeztető vagy kárminpiros színű. Gumójuk mérgező anyagot, ún. cyklamint tartalmaz, amely az emésztőrendszerbe jutva erős hasmenést és görcsöket okoz. Dísznövényként legjelentősebb a Cykla- men persicum (a „persica” faj név őszibarack színű virágra utal), amelyet Közép- Európában a XVII. századtól ültetnek. Az ősz végén, tél elején virágzik. Gumója tenyérnyire nő. Ausztriában, Magyarországon és nálunk vadon is előfordul. Gyűjtése, kertekbe való áttelepítése tilos, ugyanis védett növény. A kaukázusi ciklámen (C. coum ssp. ca- ucasicum) a Balkán keleti részéről a Fekete-tenger mentén Iránig, Szibériáig előfordul. A kissé savanyú talajokat kedveli. Szürkés, márványozott leveleivel is díszít. Virágjait karácsony-újév táján hozza. A lakásokban az ablaktáblák között érzi jól magát. A C. neapolitanum változatos faj. Virágai fehérek vagy rózsaszínűek; augusztusban, szeptemberben jelennek meg, s egészen az első erősebb talajmenti fagyokig díszlenek. Levelet csak a virágok megjelenése után hoz. Levelei áprilisig megmaradnak. Elszáradásuk után - áprilistól úgy szeptemberig - a növény nyugalmi állapotba kerül, s ilyenkor nem szabad bolygatni. Gumóira jellemző, hogy alul nincsenek gyökerei. A ciklámenfajok a rostos, szálas tőzeg és az agyagos homoktalaj keverékét kedvelik. Ügyelnünk kell a talaj (a cserép) vízháztartására, valamint az öntözésükre is. A gumók érzékenyek a pangó vízre, s arra is, ha az öntözéskor víz kerül rájuk - ez rothadásokhoz, s a növény pusztulásához vezet. Ezért csak a cserép alatti tálkába töltsük a vizet. A C. persi- cumot meleg helyiségben levéltetvek támadhatják meg. Ha száraz a levegő, a levelei felnyúlnak és megsárgulnak. A C. persicum virágait vázába is tehetjük. Ha szárukat úgy 5 cm-es hosszúságban bemetsszük, akkor akár 3-4 hétig is megmaradnak. Ha a ciklámen már elvirágzott, nem hoz több bimbót, akkor fokozatosan egyre kevesebb vízzel öntözzük, majd szüntessük meg a vízellátását. A megszikkadt gumót száraz, szellős és árnyékos helyen tartsuk a nyár végéig, majd ültessük át. Vigyázzunk, hogy a gumó felső harmada ne kerüljön a talaj szintje alá. A kerti dísznövénynek alkalmas fajokat, nyugalmi időszakuk tartamától függően, májustól szeptemberig ültethetjük ki. A fiatal növények mindig olyan mélyre kerüljenek, mint előző élőhelyükön voltak. p.r. hal. Ajánlatos közben lágy vízzel öntözni, mert a lúgos és a magas mésztartalmú, kemény víz akadályozza virágzását. Fotó: P. R. SIKERES HIBRIDEK Görögdinnye A görögdinnyét az alak és a teimés- héj színe alapján a következő típusokra különítjük el:- a korai érésű Sugar Baby és hibridjei - pl. a Sugar King. F], Sweet Marvel F,, Tinti F,, - kerek, sötétzöld héjú, kis vagy közepes terméseivel;- középkorai érésű Szigetcsépi 51 F) (s ide sorolható a Favorit F] fajtajelölt is);- közép-középkésői érésű Crimson sweet és hibridjei, pl. Crisby Fj és a Crimson Tide Fj kerek, csíkos héjú, közép- nagy vagy nagy terméseivel;- tojásdas, középzöld, illetve sötétzöld héjú, közepes vagy nagy testű hibridek, mint a Hevesi Futó Fj, Kobalt F] fj., Orosházi F, és Samos Fj;- késői érésű Charleston gray és típusai, pl. az Ideal és a Resun F] hengeres, sárgászöld héjú, közepes vagy nagy tömegű terméseivel;- az 1992-ben megjelent Dumara Fj, termései hengeresek (valamivel teltebbek, mint a Charleston gray) és Crimson csíkozottságúak. Az utóbbi évek nemesítési eredményeként ma már minden csoportban találhatunk hibrideket, amelyek elsősorban koraiságukkal tűnnek ki: Sugar King F] a Sugar Baby típusból, a Crisby Fj a Crimson trípusból, az Ideal és a Resun F( a Charleston típusból, az ovális sötétzöld típusokból a koraibb Orosházi F,, valamint a Hevesi Futó Frnél későbbi Kobalt Fj fj. érdemel említést. k. sz. Gyümölcsfák trágyázása, uborka védelme- Az almatermésűeket helyesebb tavasszal ellátni N-tartal- mú műtrágyákkal, mint ősszel. A csapadékosabb őszi időjárásnál ugyanis sok nitrogén elvész - bemosódik a talajvizekbe vagy a levegőbe kerül. A most kiültetett facsemeték nitrogénadagját egyszerre, a termő fákét 2-3 részre osztva juttassuk ki, legkésőbb június elejéig.- A metszés komoly beavatkozás egy-egy fa életébe, amely egyúttal tápanyagelvonást is jelent. A kijuttatandó műtrágyamennyiség megállapításakor ezért a metszés mértékét is vegyük tekintetbe. Legjobb, ha a különféle ásványi sókat oldott állapotban, a korona éve mentén a talajba fúrt lyukakba juttatjuk ki. Erre a célra legalkalmasabb N-tartalmú műtrágya az ammónsalétrom mészkővel (liadok amónny s vápencom)-, a lúgos talajokon pedig az am- móniumszulfát (síron amónny). Hugyanyt is használhatunk. Ha ősszel organikus trágyát dolgoztunk be a talajba, akkor tavasszal nitrogént nem kell kijuttatnunk.- A csonthéjasokat Cererittel trágyázhatjuk. Az egész évi adagot ebben az esetben is 2-3 részben adagolhatjuk. Vigyázzunk, hogy a Cererit bedolgozása közben ne sértsük meg az őszi- és a kajszibarack gyökereit, mert ezzel különféle veszélyes kórokozóknak nyitunk kaput.- A bogyósgyümölcsűek trágyázására szuperfoszfátot használjunk. Kerüljük a magas kloridtartalmú kálisót, mivel a bogyósok többsége érzékeny a klórra. A műtrágyákat csak sekélyen dolgozzuk be a talajba, mert az említett növények gyökérzete szintén nem hatol mélyre.- Az almát áprilisban a lisztharmat, a varasodás és a sodrómolyok, a körtét a varasodás, a poloskaszagú darázs és a levéltetvek ellen kell védelemben részesíteni. A varasodás ellen almánál Dithane M-45-öt (0,2 %), a lisztharmat ellen Thiovit-3-mat (0,3 %) vagy Chinoin Fandazol-t (0,1 %) használhatunk. A körténél varasodás esetén áprilisban Rézoxiklorid 50 WP (0,4 %) és Orthocid 50 WP (0,2 %) alkalmazható. A rovarkártevőkkel szemben Bi-58 EC-vel (0,1 %; sodrómolyok ellen) vagy Unifosz 50 EC-vel (0,1 %; poloskaszagú levéldarázs) permetezzünk.- Az uborka hajtatásánál a fóliasátrakban, üvegházakban április folyamán 22-25, májusban és júniusban 20-22 C-fok legyen a talaj hőmérséklete. Derült időben a levegő hőmérsékletét tavasszal igyekezzünk 20 C-fok körül, borús időben pedig 2 C-fokkal alacsonyabban tartani. Az optimális éjszakai hőmérséklet áprilisban 14, májusban és júniusban 15 C-fok.- A káposztaféléken április második felében jelennek meg a földibolhák, melyek nevük ellenére fekete-sárga csíkos hátú bogarak - igaz, a bolhákra emlékeztetve ugrálnak, ha megzavarják őket. Ellenük például Chinetrin 25 EC vagy Decis 2,5 EC 0,03 %-os oldatával permetezhetünk. A káposztafélék levelén a permetszerek csak rosszul tapadnak, ezért ajánlatos hozzájuk nedvesítőszert (pl. Citowett 0,025 %) keverni, s alaposan porlasztani.- Az uborkán a hónap végén jelennek meg a takácsatkák. Jelenlétükre, elsősorban az erek elágazásánál, apró, tűszúrásra emlékeztető fakó pettyek utalnak. Erősebb kézi nagyítóval a pókokra emlékeztető, nyolc lábú apró állatkákat, valamint pókhálószerű szövedéküket is felfedezhetjük. Az idősebb károsított levelek fokozatosan elszáradnak. A takácsatkák ellen az uborkát többek között Mitac 20 EC (0,25-0,3 %), Actellic 50 EC (0,2-0,3 %), Pol-Akaritox (0,15-0,2 %) oldatával permetezzük.- A frissen átültetett szobanövényeket ne tegyük a forró napra és ne mozgassuk őket feleslegesen. Ha díszedényben tartjuk őket, ügyeljünk rá, hogy annak aljában ne álljon sokáig a víz, mert az a gyökerek és a növény pusztulásához veA HÁZUNK TÁJA JÓ TANÁCSAI K. F. komáromi levélírónk állandó olvasója oldalunknak. Levelében a szőlő permetezésével kapcsolatban kért választ szakírónktól. A szőlő permetezése Sokféle, a szőlő védelmét szolgáló permetszer van, sőt mindig újabbak kerülnek forgalomba, ezért mindegyiket lehetetlenség ismerni. A növényvédőszer vásárlásakor mindig figyelmesen olvassuk el a használati utasítást, s mindig vegyük figyelembe az alkalmazási előírásokat. Normális körülmények között csak két fő betegség - a lisztharmat és a pero- noszpóra - s a szőlőmoly ellen kell védekezni. Szinte mindig számolni kell a peronoszpórával, de leginkább esős, párás, meleg nyarakon. Ritkábban károsít a lisztharmat, viszont minden meleg és száraz nyáron számítani kell fellépésére. A szőlőmoly kártétele sem jelentkezik minden nyáron, de azért szükséges ellene védekezni. Ha mindhárom kártétel ellen biztosítani akarjuk magunkat, akkor keverjünk a peronoszpóra elleni szerhez lisztharmat és szőlőmoly irtására alkalmas készítményt is. A peronoszpóra elleni szerek egyúttal a szőlőorbánc ellen is hatásosak. A lisztharmat elleni szerek gyérítik az atkákat is. Ha a szőlőmoly ellen védekezünk, akkor egyúttal a szőlőeszelényt és más rovarokat is elpusztítunk. Az egyszerre történő védekezéshez a következő szereket (ezek általában keverhetők) használhatjuk. Peronoszpóra ellen Lisztharmat ellen Szőló'moly ellen Dithane M-45 0,2 % Novozir MN 80 0,2-0,3 % Kuprikol 50 0,5 % Mikai M 0,3 % Fademorf 0,1 % Karathane FN 57 0,1 % Dorádó 0,025 % Rubigan EC 0,02 % Decis 2,5 EC 0,25 % Métádon E 50 0,2 % Ambush 25 DP 0,04 % Karate 5 EC 0,01 % A biztonság érdekében a keverhetőséget először kicsiben próbáljuk ki. A permedé készítéséhez lehetőleg használjunk tiszta esővizet. Kerüljük a kemény vizet, mert a benne oldott ásványi sók a hatóanyagokat megkötik, s így csökkentik a szerek hatását. Jakab András Szerkeszti: Pomichal Richárd
