Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-02 / 14. szám
OLVASÓI LEVEL A GABONAFUTRINKA ÉS KARTÉTELE Ügyeljünk a hőmérsékletre A gabonafélék veszélyes kártevői közé tartozik a gabonafutrinka (Zabrus gibbus, hibáé obilny). A kifejlett bogár 1,2-1,6 cm hosszú, fekete. Lárvái 3,0-3,5 cm-esek, piszkosfehérek; nagy barna fejük van. A hátukon végig világosbarna rajzolat húzódik, középen hosszú, fehér csíkkal. A bogarak júniusban fejlődnek ki a bábokból. A gabona kalászát károsítják, kirágják a magkezdeményeket, majd a tejes, viaszos magokat. A búzát, árpát, rozsot, néha a zabot is károsítják. A talajba vájt járatokba, több helyre, nyáron rakják le petéiket. A kikelt lárvák szétszóródnak a környéken, a földbe járatokat kaparnak - itt tartózkodnak nappal, éjjel pedig felkeresik a növényeket. Rágásuk nyomán a levelekből csak az erezet marad. Egész a fagyok beálltáig táplálkoznak. Tavasszal, amikor a levegő és a talaj felmelegszik, ismét felkeresik a gabonát. Kártételük leginkább áprilisban jelentkezik. Leggyakrabban ott fordul elő, ahol az előző évben is gabonát termeltek. Azokra a parcellákra is oda kell figyelni, ahol a szomszédban előző évben gabona volt. Ilyen helyeken a barázda mellett kezd károsítani, majd a szélektől teljed befelé. Előfordulhat, hogy szinte teljesen elpusztítja a vetést. Az ilyen helyeken az újraszántás után sose vessünk ismét gabonát. Kárképe tipikus, könnyű felismerni. A gabona alsó levelei az „ondolálf ’ női hajra emlékeztetnek. A friss rágásnyom zöld; később ez beszárad. A megtámadott növények mellett, függőleges járataikban megtalálhatjuk a lárvákat is. Vegyszerek segítségével akkor érdemes védekezni, ha egy négyzetméteren legalább négy lárva található. Ha a szélekről terjed befelé, akkor elég csak a széleket kezelni. Az ellene való védekezésre ajánlott szer a Dursban E 4 permet. (Vigyázzunk, hogy ne tévesszük össze a Dursban 5 G granulátummal, amit a talajba kell bedolgozni!) Belőle egy hektárra 1,2-1,5 litert kell számítanunk. Használható még a Su- mithion 50 EC, hektáronként 1,5-3,0 literes mennyiségben. Permetezni akkor kell, amikor a levegő hőmérséklete nappal eléri a 15, éjszaka pedig legalább a 8 C-fokot. Ezek a szerek gyomormérgek, tehát akkor hatnak a legjobban, amikor a lárvák aktívan táplálkoznak. Szedlákné György Ilona mérnök HOGYAN ELŐZHETŐ MEG? A tavaszi fagyok kártétele A késő tavaszi fagyok gyakran okoznak kárt a szőlőkben. Leginkább május elején, fagyosszentek körül lépnek fel. Kétfélék lehetnek: helyi lehűlésből származó kisugárzó fagyok, vagy az északi területekről beáramló fagyos légtömegek által okozott tavaszi fagyok. Kisugárzó fagyokra akkor számíthatunk, amikor a talaj még nincs kellőképpen felmelegedve. Ha derült, száraz nap után éjszaka, a talaj mentén, a levegő hőmérséklete estefelé csak 6-8 C-fok, akkor szélcsendben a talaj a magába szedett kevés meleget kisugározza a környezetébe. A felmelegedett levegő a magasba emelkedik és helyére nehezebb, hideg levegő nyomul. Ilyenkor hajnalra a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. A lehűlés mindig a talaj közelében a legerősebb. Abban az esetben, ha az ég borult vagy erősebb szél keletkezik, talaj menti fagyoktól nem kell tartanunk, mivel a felhőzet megakadályozza a talaj erős hőleadását, a szél pedig összekeveri a hideg és a meleg levegőt. A magasművelésű szőlőket a talaj menti fagyok nem veszélyeztetik. Kisebb (-1,-2 C-fokos) fagyok ellen füstöléssel is lehet védekezni, de csak szélcsendes időben. Ha a füsttakarót nem tudjuk egyenletes vastagságban, állandóan a szőlő felett tartani, akkor munkánk veszendőbe megy. Kisebb szőlőkben néhány értékes tőkét úgy is megóvhatunk a fagytól, hogy addig, amíg a hőmérséklet fagypont alatt van, állandóan vízzel permetezzük a szőlőt. Így még -4, -5 C-fokos fagyokat is kivédhetünk. A permetezést csak akkor kezdjük meg, amikor a hőmérséklet 0 C-fok alá csökken. Néhány fokos lehűléseknél papírsüveggel, más anyaggal történő takarás is segíthet. Ha fagykár érte a szőlőt, akkor a megfagyott hajtásrészeket távolítsuk el. Az épen maradt hajtások hónalj- vagy alvó- és rejtett rügyeiből a tőke újra fakad. Nagyobb fagyok után - ahol szükség van rá - ajánlatos a tőkefejet megtisztítani. Ha már láthatók a virágfürtök, nagyon fontos a hajtások válogatása. A felesleges meddőhajtások eltávolításával segíthetjük a tőkét a kár kiheverésében. Homokos, sovány talajon nitrogéntrágyázással segíthetjük a hajtások fejlődését. Jakab András AMIT A KÁLIUMRÓL TUDNI KELL I. Javítja a minőséget is A szántóföldi és a kertészeti kultúrák termésbiztonságát és minőségét a kálium döntő mértékben befolyásolja. Valamennyi tápelem közül általában ez fordul elő a legnagyobb mennyiségben a növényekben. Szerepe rendkívül fontos a növények vízháztartásában. A káliummal jól ellátott növények gyökérsejtjei a vizet jobban fel tudják venni és szállítani, nem hervadnak olyan könnyen, jobban átvészelik a száraz időszakot, jobb az asszimilációs képességük is. A kálium elősegíti a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok szintézisét. Általánosságban fokozza az ellenálló képességet a különféle stresszhatásokkal szemben, így lényegesen javítja a növények fagytűrő képességét. Ismert a rezisztencianövelő hatása is a különféle kórokozókkal szemben. Újabb vizsgálatok szerint a kiegyenlített káliumellátás csökkenti a levéltet- vek kártételét is. A jó káliumellátás nemcsak a termés mennyiségét fokozza, de a zöldségfélék minőségmegtartó tulajdonságaira, fagytűrő képességére is kedvezően hat. A paradicsomnál például elősegíti a kemény, egyenletesen érett, nehezen felrepedő héjú termés képződését. A helyes tárgyázás megakadályozza a zöld gallér kialakulását. A paradicsom ízletesebb lesz, ami a nagyobb cukortartalomnak köszönhető. A kálium növeli a paradicsom, a paprika és a káposzta C-vitamintartalmát is. A jó káliumellátás minden káposztafélénél elősegíti a nagy, kemény fejek kialakulását. Így nemcsak a termés mennyiségét növeli, hanem fokozza a gombákkal és a kártevőkkel szembeni ellenálló képességét, ezért tárolhatósága is javul. A fehér káposzta ízét javítja - ez nyersen és főzve is ízletesebb, kellemesen savanyú. A bimbós kel a bimbók kialakításához sok káliumot igényel. Hiányában csak kicsi és keserű bimbók képződnek, ezek főzési ideje is hosszabb. A káliumtrágyázás növeli a sárgarépa cukor- tartalmát és csökkenti a tárolási veszteséget, amit a légzés és a rothadás okoz. Az uborkánál fokozza a szövetek szilárdságát, ami különösen a konzervipari uborkánál fontos minőségi mutató. A zöldségfélék a fejlődésükhöz szükséges harmonikus tápanyagellátást nagy terméssel és jó minőséggel hálálják meg. A nagy nitrogénadagok a foszfor, kálium és a magnézium pótlása nélkül minőségromláshoz vezetnek. A helyes káliumforma megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a zöldségfélék egész sora kloridérzékeny, míg néhány fajnál, pl. a zellernél és a spárgánál a kálium pótlása klorid formában előnyösebb. A paradicsomnál, paprikánál és a dinnyénél csak kloridszegény káliumtrágyák használhatók. Bizonyos zöldségfélék - a káposzta, a vörös- és a fokhagyma - kimondottan kénigényesek, mert olyan anyagot tartalmaznak (amino- savakat és aromaanyagokat), amelyek kénben gazdagok. A talajból (és a levegőből) származó kén mennyisége gyakran nem elegendő, ezért a kálium-szulfáttal történő trágyázás az említett anyagok képzését elősegíti. Miriák Ferenc A kankalin (Primula veris) egyike a legszebb tavaszi virágainknak (P. R. felvétele) Szent György virága, Szent Péter kulcsa Erdős, bokros helyeken, hegyi réteken valamikor a gyakori növények közé tartozott a tavaszi kankalin (Primula veris; P. officena- lis). Ma persze már ritkább. A magyar nyelvterületen több elnevezéssel is illették - báránylábvi- rág, csókaláb, égikincs, kesztyűvirág, köszvényfű, kacin- ka, kulcsvirág, szentgyörgyike. A tavaszi kankalin a Kankalinfélék (Primulaseae) családjába tartozik, a ciklámennel, lizinká- val, tikszemmel stb. együtt. A nemzetség többsége hegyvidéki faj, csak kevés olyan akad közöttük, amely száraz és meleg élőhelyhez kötődik. Évelő növény. Lomblevelei to- jásdad-hosszúkásak, gyorsan kes- kenyedők, ráncosak, csipkés szé- lűek. Színük kopasz, fonákuk molyhos. Áprilisban nyíló virágaik halványsárgák, eleinte lekonyulok, majd felfelé állnak. A gyökerei hengeresek, fonál- szerűek. A népi gyógyászat általában a gyökerét és a virágait hasznosította. A gyökereinek jellemző szaga, kellemetlen íze van. Szárítva és porrá törve tüsszentésre ingerel. Tavasszal és ősszel gyűjtötték. Megmosták, kosarakba téve lecsurgatták róla a vizet, s napon vagy szellős, árnyékos helyen (padlás) szárították. Úgy 3,5 kg-ból nyertek 1 kg szárított drogot. Főleg a gyökér gazdag hatóanyagokban - szaponinokat (8-10 %-ban, főleg primulasavat) és gli- kozidokat (Primverin, Primulave- rin) tartalmaz. Drogja vizeletelhajtó, idegnyugtató, tüsszentésre ingerlő hatású. A gyökeret azonban ne gyűjtsük, mert ezzel a növény egy-egy élőhelyről teljesen kiirtható, arról nem is beszélve, hogy összetéveszthetjük egy erősen mérgező növényfaj, a mé- reggyilok (Cynanchum vincetoxi- cum) gyökerével! Virágai a szaponinokon kívül némi illóolajat, flavonokat, karo- tint is tartalmaznak. Szedésük persze eléggé szaporátlan, ugyanis csésze nélkül, csak a szirmokat gyűjtik. Általában 7 kg sziromból kapunk 1 kg drogot. Gyorsan kell szárítani, így ajánlatos a műveletet kemencében, sütőben végezni. A régiek idegnyugtató, szájöblítő főzetet készítettek belőle. A tavaszi kankalint az állatok elkerülik - nem fogyasztják. Kísérletek igazolták, hogy a növény gyomor- és bélgyulladást okozhat, sőt az állatok el is pusztulhatnak. A kankalinfélék kedvelt dísznövények. Vannak fajok, amelyek sziklakertbe, mások díszcserjék alá Ultethetők vagy cserepes, szobai növények. Könnyen nevelhetők, tőosztással vagy magvetéssel szaporíthatok. Kertkultúránkban manapság egyre gyakrabban találkozunk Primulahibridekkel. Végül meg kell említeni, hogy a Nyugat-Kínából származó, cserepesnövényként kedvelt (egész évben virágzik) P. obconica olyan anyagokat tartalmaz, amelyek érintésre (kontakt allergének), illetve átvéve az ujjakkal a test más felületére allergiát (ún. primulo- dermitidiszt) okoznak, amely eléggé kiterjed. Főleg gyermekeinket óvjuk ettől az erősen mirigyszőrös növénytől. Hasonló hatású lehet a P. malacoides és a P. praenitens (sin. P. sinensis) érintése is. A hazai fajok csak ritkán váltanak ki allergiát. -rSzerkeszti: Pomichal Richárd Kár lett volna kiönteni Nem vagyok borszakértő, így az elmúlt hónapok bizony sok gondot okoztak. A problémát azonban végül is sikerült megoldanom, s most csak azért írok róla, hogy belőle mások is okuljanak. December utolsó hetében szerettem volna a vörös bort lefejteni. Mielőtt lehúztam volna, megkóstoltam - az arcom egy fintorba torzult. Szó nélkül kínáltam a fiamat... Ö is megerősítette: a bor irgalmatlanul savanyú, sőt mintha ecetes utóíze lenne. így aztán a borfejtésből nem lett semmi. Vittem belőle mintát egy borászatban dolgozó ismerősömnek, aki csak annyit mondott. Kiönteni, esetleg pálinkának kifőzni! Szinte szó szerint ilyen választ kaptam még három különböző borászatban is. Az egyik barátom azonban úgy vélekedett, hogy meg lehet javítani (az elmúlt évben ugyanilyen volt az ő bora is), de ne a nálunk kapható borként, hanem a magyarországit használjam. Beszereztem tehát, s az előírás szerint kezeltem vele a bort. Teltek a hetek - három- négy hét után megkóstoltuk a bort, majd néhány nap múlva ismét, s minden kóstolás után egyre jobb és szebb lett. Ma már - több mint két hónap után - nyugodtan mondhatom, hogy jó, iható, kissé savanykás borom van, amit sokan szeretnek. Mikor a borászatokat jártam, s az ott dolgozókkal beszéltem. bizony kedvtelen voltam és féltem. A Jani 150 liter bort öntött ki, a másik szomszéd 100-at, s volt, aki 200 litert. így aztán igazán nagy volt az örömöm, hogy a borkénnel próbát tettem. A tavalyi év katasztrofális volt. Gyönyörű termés ígérkezett, olyan, amilyen talán még soha. mégis valahogy rosszul alakultak a dolgok. Hol volt, s miben a baj, azt nem tudom. Én hatszor permeteztem. Ennek ellenére a szőlőmben akadtak olyan szomszédos sorok, ahol az egyik teljesen tönkrement, a másik azonban szép termést adott. Olyan is előfordult, hogy az egymás mellett, egy sorban levő tőkék közül az egyiken a termés tönkrement, a másikon viszont szép maradt. Barátom szombaton még feleségével gyönyörködött a szépnek ígérkező termésben, de vasárnap eleredt az eső, s amikor kedden újból kimentek a szőlőbe, nem tudtak szóhoz jutni. A gyönyörű termés helyett csak fonnyadt fürtöket s pusztulást láttak. Akadtak persze szőlők, amelyek más fajtával voltak beültetve, s ott kiváló termést szüreteltek.- SL - (Léva) (A szert megjegyzése: olvasónk levelét - némi javítás után - csak rövidítve állt módunkban közölni.) HÁZUNK TÁJA 1995. április 2. Uasúmap
