Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-08 / 2. szám

1/flSárnap 1995. január 8. HÉTRŐL HÉTRE Vasá rnap 1995. január 8. A NAP kel 07.43 - nyugszik 16.14 órakor A HOLD kel 10.57 - nyugszik órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GYÖNGYVÉR - SEVERÍN valamint Apollinár, Apollinária. Erhard, Ince, Jukundusz, Jutás Szevér, Szeverin, Szörény, Tas, Virág nevű kedves olvasóinkat Gyöngyvér - Arany János névalko­tása. Arany így ír erről: „Régi po- gány-magyar nő-nevet alig-alig talál az ember. Én a váradi regestrum magyar jelentésű neveiben véltem ilyenek nyomára akadni, hol Gyöngy, Gyönyörű stb. fordulnak elő, mint nőnév. így lön szerkesztve a Gyöngyvér, mely annyi, mint gyöngytestvér." A Váradi Regest­rum egy latin nyelvű jegyzék, ame­lyet 1208 és 1235 között a váradi (mai magyar nevén: nagyváradi) székeskáptalan előtt tett bevallá­sokról és a káptalan előtt folytatott bírósági eljárásokról vezettek. január 9. Marcell január 10. Melánia január 11. Ágota január 12. Ernő január 13. Veronika január 14. Bódog Az Igazság elmélete Fordítva is áll minden. Murphy UasÉmap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (» 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (» 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediap- rint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföl­di megrendelések: PNS igaz­gatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kézira­tokat és fényképeket nem őriz­zük meg és nem küldjük visz- sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig Sze^nes o-S'd° ^ i VASÁRNAP: 150 éve, 1845. január 8-án született Fényi Gyula csillagász. Kutatásai főként a Nap légkö­rének fizikájára, különösen a protuberanciára irányul­tak. Meteorológiával is foglalkozott. • 85 éve, 1910- ben mutatták be Bécsben Lehár Ferenc: Cigányszere­lem című operettjét, amit később Budapesten Gara­bonciás címmel játszottak. HÉTFŐ: 110 éve, 1885. január 9-én született Fekete Sándor orvos, orvostörté­nész. A szülés mechanizmusáról, a petefészek műkö­déséről írott tanulmányai új irányzatot nyitottak a nőgyógyászatban. Orvostörténeti kutatásai során tisz­tázta Semmelweis szerepét az 1848-as forradalomban, és helyét az egyetemes orvostörténetben. • 90 éve, 1905-ben ezen a napon volt az ún. „véres vasárnap”, a szentpétervári munkások sztrájkja, az oroszországi forradalmak kezdete. KEDD: 55 éve, 1940. január 10-én halt meg Tangl Károly fizikus. Mágnesességgel, a folyadékok és gázok diaelektromos állandójának vizsgálatával, később kapillaritási vizsgálatokkal fog­lalkozott. • 20 éve, 1975-ben hunyt el Zágon István színműíró, humorista. Nagy népszerűségnek örvendő humoreszkjei, tárcái, kabarétréfái, zenei és prózai víg­játékai emberi, megbocsátó humorát tükrözték. SZER­DA: 195 éve, 1800.január 11-én, az Érsekújvár mel­letti Szímőn született Jedlik Ányos természettudós, fel­találó, bencés szerzetes, a kísérleti fizika kiváló műve­lője és oktatója, egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagja. Fizikai, kémiai és matematikai szókincsünk tekintélyes része tőle ered, illetve általa terjedt el. Ő írta az önkényuralom idején megjelent első magyar nyelvű egyetemi tankönyvet. CSÜTÖR­TÖK: 115 éve, 1880.január 12-én született Lengyel Menyhért drámaíró, aki Molnár Ferenccel együtt kül­földön is ismertté tette a magyar színpadi irodalmat. Ő írta Bartók Béla számára a Csodálatos mandarin című balettpantomim librettóját. • 100 éve, 1895-ben szüle­tett Földes Sándor újságíró, költő. Többek között Eperjesen, Komáromban és Pozsonyban élt. írásai a szlovákiai magyar újságokban is megjelentek. PÉN­TEK: 370 éve, 1625 .január 13-án halt meg Jan Brue­gel németalföldi festő, Pieter Bruegel festő fia. Virág­csendéleteinek és képeinek tarkasága miatt „virágos Bruegelnek” is nevezték. • 65 éve, 1930-ban hunyt el Auguste Rateau francia mérnök, a turbinaépítés egyik úttörője. SZOMBAT: 120 éve, 1875. január 14-én született Albert Schweitzer német majd francia állam­polgárságú Nobel-békedijas polihisztor és emberbarát, orvos, „az őserdők doktora”, filozófus, teológus, orgo­naépítő, Bach- és Goethe-kutató, író. 1913-ban misszi­onárius-orvosként a mai Gabon Köztársaság Lambréné nevű településén kórházat alapított néger betegek gyó­gyítására. Őserdei munkássága költségeit írói műve­iből és orgonakocertjeiből fedezte. 1953-ban kapott Nobel-békedíjának összegéből külön telepet rendezett be leprások gyógyítására. Önéletrajzi művei a 20. szá­zadi német próza maradandó értékeihez tartoznak. • 95 éve, 1900-ban született Barcsay Jenő Kossuth-díjas festő és grafikus, erdélyi fejedelmi család leszárma­zottja. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyénisége volt. KORKÉRDÉSÜNK: Milyen fogadalommal kezdte az új esztendőt? DUKA ZÓLYOMI ÁRPÁD az Együttélés alelnöke Habár a Szilveszter közeledtével szá­mos ígéret hangzik el - hogy majd az új évben minden másképp lesz -, és szinte mindenki új életet akar kez­deni, nekem nem szokásom a ko­moly fogadkozás. Újév napja csupán egy szimbolikus határkő, az életünk- minden örömével és problémájával- rohan tovább, mintha mi sem tör­tént volna. A családom és barátaim körében elhangzó „sikerekben gaz­dag, boldog új esztendőt” fejezi ki valós vágyainkat; szakmai téren pe­dig a sikereim elsősorban saját szor­galmamtól és akaratomtól függnek. A társadalmi-politikai életben vállalt felelősségemnek viszont csak úgy fe­lelhetek meg, ha következetesen a magyar nemzeti közösség érdekeire gondolok. És ha cselekszem is érte. DÁVID TERÉZ Már csaknem 88 éves vagyok, de még egyetlenegyszer sem kezdtem az új esztendőt fogadalmakkal, elha­tározásokkal. Egyszerűen azt tettem, aminek szükségét éreztem, ami von­zott, ami fontos volt. így születeti meg 16 könyvem és 8 színdarabom. A legutóbbi kötetem, az UTÓIRAT, tizenöt évvel ezelőtt, férjem halála után jelent meg. Azóta nem írok. Ülök egyedül a lakásban, és gondol­kodom. A másfél évtized alatt a kép­zeletbeli bőségszarum megtelt gon­dolatokkal, ötletekkel. Most mindez a hosszú hallgatás után kikívánkozik belőlem. Ez nem fogadalom, nem is menekülés a magány elől, hanem egyszerűen valamiféle belső indítta­tás. Ráadásul azzal is tisztában va­gyok, hogy mekkorát változott Po­zsony, az a város, amelynek már 60 éve a lakója vagyok. Megváltoztak az emberek is. A szeretetről papol­nak, de szívük tele van gyűlölettel, az arcokról eltűnt a mosoly. Ha láto­gatóim jönnek, viccelődés helyett politizálunk. Hát erről a megválto­zott világról akarok, szeretnék írni. FARKAS JÓZSEF a Népszabadság pozsonyi tudósítója Az én fogadalmam - betartása saj­nos nem rajtam múlik -, hogy erőnek erejével megpróbáljak bent­maradni abban a lakásban, amelyet eddig a diplomataellátótól bérelt a Népszabadság szerkesztősége. A nagyprivatizáció keretében ezt a la­kást ugyanis vissza kell szolgáltatni az óvárosi kerületi tanácsnak. Én természetesen megkísérlem rávenni a lakáshivatal illetékeseit, hogy kös­senek velem bérleti szerződést, te­hát, hogy maradhassak. Ez számom­ra több okból is fontos. Nemcsak azért, mert a ház, ahol lakom, köny- nyen megközelíthető helyen áll, és telefonszámomat is mindenki isme­ri, akivel hivatalos kapcsolatban va­gyok, hanem olyan prózai dolgokat is említek, hogy például a bútorokat a szobák terjedelméhez válogattuk, sőt a padlószőnyegeket is méretre vágattuk. Hogy sikerül-e marad­nom, az új esztendő első heteiben dől el. Nagyon drukkolok, hogy ne kelljen télvíz idején (de később se) költözködnöm. GŐGH KÁLMÁN volt csehszlovák labdarúgó­válogatott Több fogadalmat is említhetnék. El­határoztam például, hogy már nem fogok idegeskedni, ingerülten reagál­ni egyes politikusok kijelentésére, újságírók cikkeire. Inkább meg sem hallgatom a nyilatkozatokat, el sem olvasom az említett írásokat. Ezenkí­vül szeretném úgy beosztani az időmet, hogy a 95-ös évben kicsit több időt szentelhessek a családom­nak, különösen a hároméves uno­kámnak. Megfogadtam, hogy keve­sebbet fogok tévézni, és többet ol­vasni. Végül, de nem utolsósorban, talán a legnagyobb elhatározásomat említem: nekilátok a pár éve vásá­rolt, öreg családi ház tatarozásához, átépítéséhez. Azt hiszem, nem volt valami okos ötlet ezt így nyilvánosan kijelenteni. Ismerve a feleségemet, ezentúl a Vasárnapot lobogtatva fog az építkezésre hajtani. CSÁNYI LÁSZLÓ az Amway cég szlovákiai kirendeltsé­gének igazgatója Eddig sem volt szokásom, hogy nagy fogadalmakkal kezdjem az új évet, ezúttal sem tettem kivételt. Már csak azért sem, mert nincs olyan káros szenvedélyem - mint például a do­hányzás -, amelyről le akarnék szok­ni. Fő tervem az idei esztendőben az, hogy elérjük a cégünk által előirány­zott forgalmat. De ha már fogadal­makról van szó, egyet mégiscsak említek. Tavaly, a munka torlódása miatt, egyszerűen nem jutottunk el szabadságra. Most elhatároztam, úgy fogjuk összehangolni kötelességein­ket, hogy néhány napot együtt lehes­sen a család; pár nyugodt, lehetőleg havas napot Szlovákia valamelyik szép vidékén. Szöveg és kép: (ordódy) BÖNGÉSZŐ Lehet, hogy az új esztendő kezdetén éppen Ön­nek kedvez a szerencse. Várjuk helyes válaszát az alábbi kérdésre. Mielőtt a kérdést feltennénk, elmondjuk, hogy ezer, illetve öt-ötszáz koronát nyerhet. A válaszát levelezőlapon adja fel cí­münkre. A levelezőlapra írja rá: BÖNGÉSZŐ. E heti kérdésünk: Mikor süllyedt el a Titanic nevű luxushajó? 1. 1888 decemberében 2. 1912 áprilisában 3. 1917 novemberében Jó szórakozást, kellemes böngészést! ^ át a mgr ‘rwrmtífr a nyugdíjakról Az új év kezdetén jó lenne valami megnyugta­tót, biztatót írni sorstársaimank, a nyugdíja­soknak. Karácsony előtt három szemrehányó levelet is kaptam olvasóinktól, amelyekben fel­róják nekünk, hogy mindenről írunk, az újsá­gok tele vannak a politikai csatározások min­den apró részletével, csak éppen a nyugdíja­sok, a munkanélküliek sanyarú sorsáról feled­kezünk meg. S. Gy. kassai olvasónk azt írta, hogy ha valaki tíz év múlva kezébe veszi a mai lapokat, azt hiheti majd, hogy az ország lakos­ságának egyötödét kitevő nyugdíjasok gondta­lanul éltek 1994-ben. Az a néhány statisztikai adat, jól eldugott felmérés nem ad képet azok­ról, akik egész életükben dolgoztak és most a szegénység határán vergődnek vagy nyomo­rognak. A „Mari néni” aláírással címemre ér­kezett levél azt kéri számon tőlünk, hogy miért nem ostorozzuk naponta az egymást váltó kor­mányokat, amelyek képesek sok tízezer öreg­nek I960 koronát fizetni a megélhetésre. „A nagy okos politikusok próbáljanak ennyiből kijönni, legalább három hónapig” - írja Mari néni. Felsorolja kiadásait: a lakbért, a vil­lanyt, a gázt, a gyógyszert és élelmet, a ruház­kodást, s marad 570 koronája. Ebből csupán a napi egy liter fejecske több mint 300 korona. Keserűen hozzáteszi, hogy az elmúlt évben mindenkinek emelték valamivel a nyugdíját, csak éppen a legelesettebbek nem kaptak egy fillért sem. „Micsoda rendszer az, ahol egyre nagyobb a nyomor?” - teszi fel a kérdést. Harmadik levélíróm sem tüntette fel a ne­vét, de ezen nem is csodálkozom, mivel a ke­serűség nyomdafestéket nem tűrő szidalmakat diktált neki. Azonban arra a mondatára, hogy „a jól fizetett újságírók nem is tudják, hogyan nyomorog a nép egy része”, szeretnék reagál­ni. Tudjuk és elkeseredésük néha még pártat­lanabb, mint az öné. Igaza van, hogy keveset írunk a nincstelenekről, nem szervezzük elég­gé megsegítésüket. De nem akarjuk heccelni az amúgy is súlyos helyzetben levőket. Mi is ezernyi szállal kötődünk a társadalomhoz• Például az én 86 éves anyám is azt a minimá­lis öregségi nyugdíjat kapja. Tény, hogy a súlyos szociális gondokról, a ránk szakadt nyomorról eléggé ritkán ír a saj­tó. Sokan attól tartanak, hogy a volt rendszer híveinek bélyegzik őket, ha meg merik írni, hogy az alakuló piacgazdaságban itt van a nyomor, hogy a társadalom legszegényebb ré­tege jobban élt a megbukott rendszerben, hogy a gazdasági átalakítást olyanokra bízzák, akiknek többet jelent a politikai hatalom, mint a szegények sanyarú helyzetének javítása. Pe­dig elérkeztünk egy olyan pontra, amikor sür­gősen tenni kell valamit. Szlovákia és egész Európa öregszik. Hama­rosan a lakosság teljes egynegyede nyugdíjas lesz. Sürgősen pénzalapot kell teremteni eltar­tásukra. Ezért javasolta a Nyugdíjasok Szer­vezete, hogy a Nemzeti Vagyonalap tíz száza­lékát fordítsák a nyugdíjak fizetésére. Ugyan­csak követelik, hogy a nyugdíjak kövessék az átlagfizetések és az infláció emelkedését. A jelenlegi helyzet tarthatatlan. Az elmúlt évben 24 százalékkal emelkedtek a nyugdíja­sok megélhetési költségei, azonban az átlagos nyugdíjemelés csak három, majd hat százalé­kos volt. Hogy mi lesz az idén, azt egyelőre senki nem tudja. A választási gyűléseken Meciar az őt támogató nyugdíjasoknak ugyan javítást ígért, de hogy miniszterelnökként ebből mit valósít meg, az csak ezután derül ki. Nem árt, ha megemlítjük, hogy a politikai csatározásokban elcsitult energiaáremelések is hamarosan kopogtatnak az ablakunkon. Jó lenne, ha a politikusok időnként bele­néznének az átlagéletkor statisztikájába is. Ja­pánban majdnem 80 év az átlagéletkor. Még a szomszédos Ausztriában is 76 év. A mi nyug­díjasaink pedig 66 éves korukban távoznak az élők sorából. Átlag hat évig „élvezik” az egész életükben fizetett nyugdíjukat. Ráadásul egyes politikusok azon spekulálnak, hogy fel kellene emelni a nyugdíjkorhatárt, ahelyett, hogy az átlagéletkor meghosszabbításán törnék a fejü­ket. Röviden megpróbáltam összegfoglalni az áldatlan nyugdíjhelyzetet. A mi perlekedésünk azonban pusztába kiáltott szó. Belátható időn belül ne várjunk lényeges javulást. Nyugdíj­ügyben sincsenek csodák. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom