Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)
1995-03-12 / 11. szám
AZ EURÓPA TANÁCS KISEBBSÉGVÉDELMI KERETMEGÁLLAPODÁSÁNAK SZÉPSÉGHIBÁI Több hónapos vita után január derekán végre megszületett az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretmegállapodása, ám elfogadott alakjában korántsem nyugtatta meg a kedélyeket. Nem titok, a kisebbségek többre vágytak, nem ilyen tágan értelmezhető' cikkelyekre. Ezek ugyan politikai jóindulat esetén jelenthetik a jogok maximumát, de ennek hiányában egykönnyen a minimum szintjére szoríthatják a meglévő jogokat is. Nos, a dokumentumot Szlovákia nevében aláíró Juraj Schenk külügyminiszter a megállapodást a jelenleg Európában elfogadható maximumnak tekinti, amely nem örök időkre szól, s szlovák részről nem zárkóznak el - újabb európai konszenzus esetén - a mérce felemelésétől. Most azonban Szlovákia, érvelése szerint, egyoldalúan nem akar túllépni ezen a szinten, nehogy kellemetlen helyzetbe hozzon más államokat, magyarázta a szlovák diplomácia vezetője, miután aláírta a megállapodást. Ezek után pedig Schenk azt bizonygatta, hogy Szlovákia számára különösen előnyösek a keretegyezmény biztosította tág lehetőségek, mert a kormány és a parlament a hazai sajátosságoknak megfelelő döntést hozhat. Már a gyakorlatban is tapasztaljuk a tág értelmezhetőség „áldásos” hatását, hiszen az alternatív iskolák létesítése is bőven belefér a kisebbségi oktatásügyre vonatkozó cikkelyekbe. Persze, csipetnyi politikai jóindulat és nagyvonalúság mellett egészen más is beleférne... Csakhogy gyakorlatilag szabad kezet kap minden kormány, s tőle függ, mit hagy meg és mit nem a meglévő kisebbségi vívmányok közül. Az alábbiakban e kényes kérdéskört érintő politikusi és lapvéleményeket válogattunk össze, amelyek különböző szempontokból világítják meg az Európa Tanács kisebbségi keretmegállapodásának pozitív és negatív vonásait. mint a kisebbségi kérdés megoldásának módja egyáltalán nem is került szóba! ...Mi már átadtuk a megállapodás összehasonlítását az érvényes hazai jogszabályokkal, s ebből világosan kiderül, hogy máris eleget tettünk a kisebbségvédelmi elveknek, és a kisebbségek helyzete Szlovákiában összhangban van az ET valamennyi érvényes dokumentumával. ...A kisebbségi politika és a tolerancia tekintetében tehát példaként szolgálhatunk, már csak azt kell megtanulnunk, hogyan lehet „eladni"ezt a sikert. Csáky Pál: Felemás megfogalmazások Az ET kisebbségvédelmi keretmegállapodásáról az ÚJ SZÓ-nak nyilatkozott Csáky Pál, az MKDM parlamenti képviselője. Arra a kérdésre, hogy a dokumentum elfogadását megelőző mondhatjuk azt, hogy egy európai standard, hanem csak egy minimum, amelyben jelen pillanatban az ET tagállamai egyet tudtak érteni. Bauer Edit: Stabilitás helyett feszültségeket szülhet Bauer Edit, az Együttélés parlamenti képviselője a Szabad Újság hasábjain így nyilatkozott a keretegyezményről:- Egyfajta minimumot jelent, amelyben képesek voltak megegyezni az európai országok. ...Vannak azért pozitívumai is, például egyértelműen fogalmaz meg jogokat, olyanokat, amilyeneket a szlovák jogrend nem tartalmaz. Például a saját médiához való jogot, a hivatalos nyelv mellett használható kisebbségi nyelveket szóban és írásban, a földrajzi nevek használhatóságát a kisebbségek nyelvén, tehát nem csupán a közséKinek minimum, kinek maximum.. ROMÁNIA A lelkesedés nem az odaadás jele Theodore Melescanu román külügyminiszter úgy értékelte, hogy mivel mind Románia, mind Magyarország csatlakozott a kisebbségvédelmi dokumentumhoz, immár nincs semmi akadálya a román-magyar alapszerződés aláírásának. Egy ismert romániai polgárjogi harcos, Gabriel Andre- escu a Cronica Politica hasábjain elemezte a román diplomácia vezetőjének állásfoglalását, s a következő megállapításra jutott: a nyilatkozatból arra lehetne következtetni, hogy a keretegyezmény tartalmazza mindazt, amit jogosan el lehet várni a kisebbségi jogok tekintetében, s hogy miután Románia aláírta az egyezményt, a magyar kormányra hárul a felelősség, ha nem írja alá az államközi alapszerződést. Andreescu, aki a Helsinki-bizottság közismert Vezetője, rámutatott: a keretegyezmény iránti bukaresti lelkesedés nem a kisebbségek sorsa iránti odaadást tükrözi, hanem az ellenkezőjét. Az Európa Tanács korábban ezen túlmenő dokumentumokat fogadott el kisebbségi kérdéskörben, amelyek tiszteletben tartására Románia is ígéretet tett az Európa Tanácsba történt felvételekor. A keretegyezmény, mint neve is mutatja, csak keret, és az ET szakértői világosan leszögezték: a kormányok nem hivatkozhatnak szövegére valamely kisebbség jogos kérelmeinek visszautasítása végett - hangsúlyozta Andreescu. A többi nemzetközi kisebbségvédelmi dokumentum nem „alsóbbrendű” a keretegyezményhez képest, az ilyesfajta állítások alaptalanok. A keretegyezményben a román állam által vállalt kötelezettségek a minimális kötelezettségekre és nem a konkrét normákra vonatkoznak: azokat a kesebbségekre vonatkozó törvényeknek kell majd tartalmazniuk - vélte a szerző. A román hatóságok örülnek, hogy az Európa Tanács e pillanatban nem fogadott el szigorúbb dokumentumot. Amit meg kell érteni, az az, hogy a magyarok és a románok közötti kapcsolatok, még ha Strasbourg számára is problémát jelentenek, elsősorban hazai problémát képeznek. Nem lehet megvalósítani az etnikai - a román többség és a kisebbségek közötti - békét, ha egy olyan nagy létszámú és annyira egységes kisebbség, mint a magyar, nem fogja magát otthonosan érezni. A román-magyar alapszerződés aláírását március húszadikáig kéri az Európai Unió a kapuján bebocsátást kérő két országtól, és így ettől a jelzéstől függ Románia integrációja is. FRANCIAORSZÁG Párizs nem sieti el az aláírást Franciaország nem sieti el a kisebbségi keretmegállapodás aláírását, amelyhez az ET 34 tagállama közül eddig 22 csatlakozott, írta a Le Monde. A tekintélyes francia lap szerint a francia politikusok jelenleg gondosan tanulmányozzák, hogy a kisebbségi dokumentum mennyire egyeztethető össze az ország alkotmányával. Tekintettel a keretszerződés kényes voltára, nem valószínű, hogy a kormány a tavasszal esedékes elnökválasztás előtt döntene aláírásáról. Számos ismert európai politikus nagyon tartózkodóan viszonyult a kisebbség fogalmának meghatározásához. Az volt a nagy dilemma, hogy a kisebbség fogalma mit is öleljen fel: csak a történelmi kisebbségeket, vagy azokat a kisebbségieket is, akik imigráció következtében telepedtek le egy új államban, mint például a törökök Németországban, vagy pedig az algériaiak Franciaországban. A Le Monde úgy véli, a francia vonakodás fő oka az országba bevándorolt és letelepedett jelentős létszámú külföldiektől való félelem, s a keretmegállapodás legnagyobb hiányosságának azt tartja, hogy cikkelyei ugyan a kisebbségek védelméről szólnak, de anélkül, hogy sikerült volna meghatározni , mit is kell érteni a kisebbség fogalmán. SZLOVÁKIA Ján Gábor: Az államoknak szól, nem a kisebbségeknek A Slovenská Republika hasábjain Ján Gábor, a szlovák külügyminisztérium emberjogi és kisebbségi osztályának igazgatója fejtette ki véleményét a keretmegállapodásról, amelynek aláírásával véleménye szerint Szlovákia felzárkózott az Európai Unióhoz. A továbbiakban az alábbiakat nyilatkozta:- Európa elfogadta a megállapodásban foglalt játékszabályokat, s ezzel a dokumentum európai mérce lett. Legjobban ezt az bizonyítja, hogy rögtön 22 ország csatlakozott hozzá. Tulajdonképpen ez volt az első olyan kisebbségpolitikai egyezmény, amelynek erre megvolt az esélye. Mégpedig azért, mert nem az etnikai hovatartozásra helyezi a hangsúlyt, hanem az állam-kisebbség viszonylatában oldja meg a kérdést. A megállapodás nem a kisebbségeknek szól - hanem az államoknak! Az előző dokumentumokhoz azért nem sietett csatlakozni senki, mert azok nem tartalmazták ezt a momentumot. ...Ahhoz, hogy a megállapodás egy országban érvénybe lépjen, az illető állam kormányának kell ratifikálnia. Es minden szuverén állam joga annak kimondása - nekünk nincs rá szükségünk, s ezért nem fogadjuk el. Az ET esetleges szankcióit illetően: ilyenekkel egyáltalán nem számolnak. Ismétlem: a szuverén államé a döntés joga. Az ET azt tartja szem előtt, hogy stabilitás legyen és betartsák az emberi jogokat. Ha ehhez az illető országnak nincs szüksége a megállapodás elveinek elfogadására, nos, ez az ődolga. ...Az ismert táblatörvény a legjobb példája annak, hogy nálunk a kisebbségeknek már most is az európai szintet meghaladó jogaik vannak. Olyan időben fogadtuk el, amikor Európa elutasította az ET parlamenti közgyűlésének ajánlásait. Számos állam jelenleg is elutasítja arra hivatkozva, hogy nincsenek meg hozzá a feltételeik. ...A megállapodás visszautalja a kisebbségi kérdéskört oda, ahova mindig is tartozott. Ezért emberi jogokról szól, és nem ismeri el a kollektív jogokat. Az autonómia strasbourgi vitában a felszólalók többsége is hiányosnak, féloldalasnak minősítette a dokumentumot, amelyet mielőbb korrigálni kell, ezért fogalmazhatunk-e úgy: a keretmegállapodást tulajdonképpen jobb híján fogadták el, a következőket válaszolta:- Sajnos, egyelőre így van. Látni kell, hogy több államnak, s itt nemcsak a kelet-európaiakra gondolok, nem érdeke, hogy ez a kérdés megfelelő szinten rendeződjék, mert félnek a saját kisebbségeiktől. Ne feledjük, hogy Európában szinte nincs etnikailag tiszta állam, és nagyon sok országnak e tekintetben vaj van a fején. ...Ha ezt a keretegyezményt akarnám értékelni, akkor azt kell, hogy mondjam, tartalmát tekintve nagyon felemás megfogalmazásokat, úgy is mondhatnám, gumiparagrafusokat tartalmaz, amelyek többféleképpen értelmezhetőek. Éppen ezért várható, hogy nagy viták forrása lesz. További hiányossága, hogy nem szerepel benne a kisebbség fogalmának definíciója. A legnagyobb kifogásaink azonban azzal kapcsolatban vannak, hogy a zárórendelkezései olyan lehetőséget adnak az aláíró országoknak, hogy ha aláírták is, bármikor egyoldalúan felmondhatják. Ezért nagyon kétséges, hogy nemzetközi téren milyen kényszerítő erővel tud majd hatni. ...Ez a most aláírt kisebbségvédelmi keretegyezmény egy leszűkített dokumentum, amely csak az anyanyelvi oktatásügyre, nyelvhasználatra és az anyanyelvi kultúrára vonatkozik. ...Ha egy jóakaratú politika sorakozik fel a dokumentum mögé, akkor ez a keretszerződés is pozitív előrelépésre adhat lehetőséget. Ellenkező esetben viszont bizony lehetőséget nyújt bizonyos tekintetben a visszalépésre is. En a legveszélyesebbeknek nem is a személyi jogokra vonatkozó fejezeteket tartom, hanem az oktatásüggyel kapcsolatos megfogalmazásokat, amelyek véleményem szerint ködösek, eltérő értelmezésekre adhatnak okot... Ezekbe a gumiparagrafusokba, attól tartok, belefér az alternatív iskolák bevezetése is, és éppen ez az egyik fő oka annak, hogy Szlovákia az elsők között írta alá a dokumentumot. Néhány nyugati szakértő és a mi véleményünk szerint sem szabad bevezetni az alternatív oktatást a keretmegállapodás 14. cikkelye alapján. De ez egy tipikusan olyan megfogalmazás, amelyet mindenki úgy értelmezhet, ahogy akar.... Megítélésem szerint ez a keretmegállapodás féloldalasra sikerült. Nem gek megjelölését engedélyezi, hanem utcákét, terekét és egyebeket is, továbbá lehetővé teszi, hogy a kisebbségek saját iskolákat alapítsanak és tartsanak fenn. Ezen jogok felsorolása előrelépést jelent, és pozitívuma a keretegyezménynek. Van azonban egy olyan hibája, amely miatt szerintem kontraszelektív megoldások születnek majd. Éspedig az, hogy a jogok teljesítését feltételes módban mondja ki, feltételekhez köti, leggyakrabban olyan kitételekhez, hogy „amennyiben ez lehetséges”, vagy „ha az ország jogrendje ezt lehetővé teszi", esetleg „ha van rá társadalmi igény". Ezek a feltételek ugyanis azt jelentik, hogy nem a kisebbség dönti el, él-e adott jogával, hanem a megfoghatatlan lehetőség, ami különböző magyarázatokat eredményezhet, végeredményben pedig a keretegyezmény kontraproduktiv lesz, azaz a stabilitás helyett újabb feszültségeket hozhat. ...Többször elhangzik a nemzetközi fórumokon a kisebbségekkel kapcsolatban a nagyvonalúság és a jó szándék kifejezés. Azt hiszem, ezek kulcsszavak, amelyek a keretegyezmény kapcsán is érvényesek. Nagyvonalúság és jó szándék nélkül azonban nemcsak a kisebbség-többség viszonyt, hanem egyéb kérdéseket is nehéz kezelni, megoldani. A. Nagy László: Az általánosságok buktatói Szintén a Szabad Újság hasábjain fejtette ki véleményét A. Nagy László, az MPP elnöke, aki így nyilatkozott:- Legnagyobb hibája épp az általánosságokban rejlik, így a kormányokon, parlamenteken múlik, hogyan értelmezik. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a szlovák kormányok a jelen időszakban - még a Moravcík-kormányhoz hasonló kabinetek is - csak a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott jogokat hajlandók elfogadni, illetve kodifikálni a szlovákiai kisebbségi jogrendben. A megoldás talán az lenne, ha a keretegyezmény általános megfogalmazásait szakértői szinten pontosítaná a két ország (Szlovákia és Magyarország - a szerk. megj.), lefektetné, mi hogyan értendő, akkor talán elfogadható egyezmény születne a két állam között, amelyet esetleg mi is tudnánk támogatni. Főleg, ha a keretegyezményben is megfogalmazott módon az új kötelezettségek nem jelentenének visszalépést a már kialakult, a már megfogalmazott és gyakorolt jogok szintjéhez képest. E homlokegyenest ellentmondó nézetek is jelzik: alig száradtak meg az aláírások a keretmegállapodáson - máris- megkezdődik az újabb hosszú csata, amelynek tétje szövegének módosítása. A mellette és ellene szóló érvek ütközése várható a közeli napokban Párizsban, ahol március 20-21-én kerül sor az európai stabilitási konferenciára, amelynek fő feladata a kisebbségi kérdés megnyugtató megoldásával a stabilitás megszilárdítása az öreg földrészen. Kérdéses azonban, hogy zárulhat-e sikeresen egy olyan európai fórum, amelynek tárgyalási alapját egy, a fentiekben ecsetelt vitatható megállapodás képezi. Összeállította: P.Vonyik Erzsébet Épülget az Európa Ház, azonban mindig akadnak olyan vállalkozó kedvűek, akik a legszívesebben lerombolnák, ami már felépült. A Frankfurter Allgemeine Zeitung karikatúrája mindenkinek a szabad fantáziáig jára bízza, kit is értsen az építményt lerombolni igyekvőkön. Vajon melyik csoporthoz sorolnák magukat azok a kormányok, amelyek csak a minimumot hajlandók megadni kisebbségeiknek ?
