Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-03-05 / 10. szám

Az első varázsa Pástközeiben a női párbajtőrözők pozsonyi Világ Kupa-viadalán Február derekán két napon át a világ legjobb női párbajtőrözői randevúztak Pozsonyban. Eljött a teljes magyar csapat, amely e szakág rövid történetében a megszerezhető hatbói négy vb-elsőség birtokosa. Déli szomszédainkon kívül 17 ország vívónői próbáltak VK-pontokat szerezni, köztük legerősebb összetételben az egykori szovjet utódállamok. Szlovákia Nagydíja először volt Világ Kupa-viadal. Ennek megfelelően rangja, vonzereje is emelkedett. Pástközeiben eltöltött óráink alatt gyűlt össze az alábbi emlékfüzér. Csupán délben kezdődik a verseny, de már kilenc órától nagy a sürgés-forgás a Mladosf csarnokban. Egymás után érkez­nek a csapatok. A teremben tíz pást vár a vívókra, működnek a találat- és időmérő berendezések, voltaképpen minden ké­szen áll. Akkor mi az oka a korai érkezés­nek? Hát az ilyenkor szokásos fegyver­próba. Zacharov István és Ludik György sorra veszik át a párbajtőröket, s a nem­zetközi előírásoknak megfelelően el­lenőrzik a versenyzéshez szükséges tech­nikai paramétereiket. Amennyiben rend­ellenességet észlelnek, visszaadják a fegyvert, s tulajdonosa mehet megjavít­tatni. Nem ildomos kiskaput keresni, mert a műszerek mindent elárulnak, és a vívónak aztán a pástra lépés előtt származhat­nak belőle kellemetlen­ségei. Két használható párbajtőr nélkül a bíró senkit sem enged vívni. Jobb tehát előre tudni, ha nincs valami rend­ben, mintsem a verseny­zés előtti pillanatokban idegeskedni miatta. Előrelátóan cselekedett a német Artos cég, amely hárommillió ko­rona értékben a viadal műszaki berendezéseit szállította. Standot állí­tott, ahol az érdeklődők hozzájuthattak a szüksé­OPC \rív;rAfal csőről A'-hpT qv' r i > olciotiViwiV/hlít/íj, a hiányzó alkatrészek­hez. Akadt bőven láto­gatójuk. Zacharov István min­denütt felbukkanó kulcsfigurája a rendez­vénynek. Nem csak a fegyverek minősítése tartozik kötelességei közé, segítőivel sze­relte össze a viadal előtti éjszakán vala­mennyi jelzőberendezést is, s mindkét na­pon rendre őt szólították, ha valamelyik páston műszaki hiba keletkezett. Szeren­csére nem volt gyakori az ilyen eset, ám' az ügyes mesterembernek folyton akadt tennivalója. Verseny közben vizsgáztak a szer­vezők is. Egyikük, Dobos László nyugodt nak a dolgok. Vagyis helyére kerül a nél­külözhetetlen technika, megérkeznek a versenyzők, bírók... Aztán, ha beindulnak a csörték, megy minden, mint a karika- csapás. A lebonyolítási rendszer adott, csak a neveket kell behelyettesíteni. Kü­lönben számítógép végzi ezt a munkát. Egyszerre több páston folynak a küzdel­mek, s egy-egy befejeztével a bíró leadja a végeredményt, majd azt rövidesen az adattárolóba táplálják, a masina meg el­készíti a további párosításokat. így megy ez szép sorban, előre kidolgozott forgató­Kovács Tamás gondban lesz a válogatásnál tekintetéből semmiféle izgatottságot nem könyv szerint, a Nemzetközi Vívó Szö­lehet kiolvasni. Több feszültség vibrált vétség (FIE) szigorú előírásaihoz igazod­benne és társaiban a nagydíj előtti napon. va Persze az eredmények a csarnokban Mondja is: a legnehezebb, amíg összeáll- elhelyezett táblákon is megjelennek, hogy a versenyzőknek és, a nézőknek egyaránt legyen áttekintésük. Maga a le­bonyolítás a selejtezők során - főleg a ki­emelések miatt - jóval bonyolultabb, mint más sportágakban. Aztán a hatvan­négyes táblán már kiesési rendszerben vívnak. Csak az haladhat tovább, aki megnyeri asszóját. Egyszerre nyolc páston folynak a csör­ték. A félüres lelátóról nehezen követ­hetők, nem úgy, mint amikor a tévében nézőközeibe viszik a párharcot. Ha valaki kíváncsi egyik-másik csatározásra, köze­lebb lopakodik. Ahol meg komoly össze­csapás zajlik, úgyis körülállják a kíváncsis­kodók. Minthogy a vívás hivatalos nyelve a francia, így a bírói utasítások is ezen a nyelven hangzanak el, akárcsak a han­gosbeszélő közlései. Időnként egy-egy magyar bejelentést is hallani. És ha az ember az asszónézők közé vegyül, kide­rül, hogy a vívóvilág csupa magyarral van tele. Anyanyelvemen értek szót a FIE hivatalos megfigyelőjével, az ola­Fegyverpróba - Zacharov módra Ismét együttes találat! A csörte hajrájában egymás után hatszor fordult elő a Nagy (balrólf-Hormay döntőben szók és az osztrákok edzőjével, a sportág hazai képviselőinek többségével. Termé­szetesen Kovács Tamás, az anyaország válogatottjának technikai igazgatója is közéjük sorolandó. A komor tekintetű, ám készséges szakvezetővel számtalan­szor összefutok a pástok szomszédságá­ban. Egyik találkozásunkkor megpróbá­lom figyelmét kicsit elterelni a történé­sekről, s arra kérem, árulja el, miképpen éli át a magyar női párbaj tőrözés a négyé­ves világelsőség utáni pozícióvesztés hó­napjait. Nem titkolja, tudomásul kell venniük: bővült a nemzetközi mezőny, és nagyon sokat kell dolgozni azért, hogy feljuthas­sanak a dobogó tetejére. Nyolcvannyolc­ban, a női párbajtőrözők első világbaj­nokságán a szakág még elég gyenge volt. A magya­rok korán éb­redtek, tehetsé­ges, fiatal gár­dájukkal rög­tön vb-arany- érmesek lettek, és csapatban egymás után ismételték si­kerüket, egyé­niben Horváth Mariann két­szer diadal- maskodott. Azóta egyre többen űzik a női párbajtőrt, mindinkább népszerűvé vá­lik, számos na­gyon erős nem­zet lépett a po­rondra. Kezde­ti hegemóniá­juk megszűnt. Ott vannak ugyan a világ élvonalában, de nagyon meg kell küzdeniük a döntőbe ju­tásért, a győzelemért. Hogyan próbálnak VK-döntős helyezést érnek el. Tehát Ko­vács Tamás nem lesz könnyű helyzetben, amikor majd válogatnia kell a hágai vi­lágbajnokságra. Ünnepi hangulatban, valóban az ese­mény rangjához méltó környezetben, az Istropolis színpadán csúcsosodik ki Szlo­vákia Nagydíja. Három remek csörte, ki­váló magyar vívás és megérdemelt siker a vége. Ügy peregnek előttünk a döntő mozzanatai, mintha egy művészileg meg­álmodott dráma zajlana. A tempókat, támadási és védési kísérleteket gyakori pengezaj kíséri. Fej fej mellett vív a két magyar lány, és hiába mutat az ered­Megvan az első pozsonyi VK-győztes. Nagy Tímea nemsokára magasba emeli a kerámiavázát, tele virággal. Pénzdíj híján ennyit érdemelt ki sikeréért. Meg har­minckét Világ Kupa-pontot, amely a leg­nagyobb pozsonyi jutalom az atlantai olimpiára vezető úton. J. Mészáros Károly néhány éve megszoktuk már a kenyai közép- és hosszú­távfutók sorozatos sikereit a különböző világversenye­ken. Átlagaikkal is jogos elismerést váltottak ki. Ám lassan felnőttek hozzájuk az ellenfelek, elsősorban ép­pen Afrikából. A barcelonai olimpián már érzékeny vereségek érték a kenyaiakat, és a stuttgarti világbajnokságon sem ment ne­kik minden számban úgy, ahogy szerették volna. Tavaly ta­vasszal a budapesti mezei vb-n hosszútávfutóik ismét tarol­tak, de a pályán már nem tudták fölényüket tartósítani. A középtávok közül 800 m-en ritka sikersorozattal dicse­kedhetnek, hiszen 1978 óta minden világversenyen megsze­rezték az aranyérmet. A nagy gárdából Billy Conchellah, William Tanúi, Kiprotech és Ruto felett lassan eljár az idő, már Ereng sem a régi, de az utánpótlásukat nem kell félteni. Legjobbjuk, Kipteker ugyan való­színűleg rövidesen dán színekben fog versenyezni, de ott van a nyomá­ban a szöuli ifi vb-n üstökösként feltűnt és tavaly már a világranglista élére került Koech, azután Langat és Tengelei is. 1500-on szintén jelent­keztek a fiatalok, elsősorban Ború, az itt is nagyot javult Koech, továbbá Kénéi, Kiplagat és J. Birrir. Aligha ismétlődhet meg az idei göteborgi vb-n a stuttgarti kudarc, amikor egyik futójuk sem került a döntőbe. Az akadályfutás változatlanul a kenyaiak házi száma, a világversenyeken mindent learatnak. Kiptanui még sokáig biztosíthatja elsőségüket. Mö­götte előretört Barngetuny, fejlődésre képes Birrir és az új fiú Kosgei is. De mi a helyzet a hosszú távokon? Tavaly a stuttgarti világbajnok Ismail Kirui nem tudott igazán formába lendülni, Ondieki csak fél gőzzel versenyzett, Chelimo nagy súlyfeleslege miatt eltűnt, Moses Tanúi már a maratonira kacsintgatott, Tergat nem fejlődött úgy, ahogy várták. A már a mezőn is csillogó Sigei ragyogó világcsúcsot futott 10 000-en, és előzőleg megjavította legjobbját 5000-en is, de formáját nem tudta az idény végéig tartani. Mellette Chemoiywo és P. Bitoch játszott még komolyabb szerepet, az utánpótlásból csak Kip- tun. Több fiatal megtorpant. Az igazság az, hogy a kenyaiak csak azo­kon a versenyeken voltak fölényben, amelyeken a legjobb marokkói­ak nem indultak. Amikor összekerültek, „ősi” ellenfelük, Skah - rész­ben a tőlük tanult csapatmunka segítségével - a döntővel együtt négy nagy GP-versenyen is legyőzte őket és egyszer sem kapott ki tőlük. De megtépázták babérjaikat az etiópok, sőt az amerikai Kennedy is, a még csak „beugró” algériai Morce- lirőX nem is beszélve. A mélypontot a GP-döntő jelentette. Négy marokkói közé csak Kiptanui tudott beékelődni, a többiek sereghajtóként végeztek. Kenya persze továbbra is szinte kifogyhatatlan a futótehetségek­ben. Két ifjúságiról, a pályán kétszeres világbajnok KomenrőX és a mezőn aranyérmes Mosináról bizonyára a jövőben is hallani fogunk. Egy sereg futójuk aratott sikereket a különböző pénzdíjas európai és észak-amerikai országúti versenyeken, de a pályán nem akarnak in­dulni. Előreláthatólag a göteborgi vb dönti majd el, hogy a kenyai hosszútávfutóknak sikerült-e trónjukat megerősíteniük. (subert) Inog a kenyaiak trónja

Next

/
Oldalképek
Tartalom