Vasárnap - családi magazin, 1995. január-július (28. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-01 / 1. szám

Vasárnap 1995. január 1. A NAP kel 07.43 - nyugszik 16.05 órakor A HOLD kel 07.13 - nyugszik 16.36 órakor ÚJÉV Névnapjukon szeretettel köszöntjük FRUZSINA valamint Aglája, Algernon, Álmos, Eufrozina, Odiló,Tóbiás, Vazul nevű kedves olvasóinkat január 2. Ábel január 3. Genovéva, Benjámin január 4. Titusz, Leona január 5. Simon január 6. Boldizsár január 7. Attila Macupü tézise a Nagy Tudás veszélyéről Aki sokat tud, sokat felejt. És ez idővel előnyére vál­hat. (Murphy) ilasárnap Családi magazin ­Főszerkesztő: Sziivássy József (® 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (a 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (a 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (a 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (a210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (a 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és kép- feldolgozás: SGT Plus és Da- nubiaprint, Bratislava. Nyomta­tás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvé­tel közületeknek és magánsze­mélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügy- félfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodave­zető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediap- rint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföl­di megrendelések: PNS igaz­gatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kézira­tokat és fényképeket nem őriz­zük meg és nem küldjük visz- sza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (w 210/4460) Adminisztráció - ®210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 240 éve, 1755. január 1-jén született Festetics György nagybirtokos irodalompártoló, az egyik leggazdagabb grófi család tagja. Ő alapította a keszthelyi Georgikont, Európa egyik első mezőgazda- sági főiskoláját, melyet 900 holdas tangazdasággal lá­tott el. Helikon néven évente irodalmi ünnepségeket rendezett, melyre hivatalosak voltak a legismertebb költők. Nagy pártfogója volt a tudományoknak. HÉTFŐ: 80 éve, 1815. január 2-án Bécsben halt meg Goldmark Károly zeneszerző, a 19. század jelentékeny művésze. Legismertebb műve a Sába királynője című opera. • 50 éve, 1945-ben hunyt el Gulácsi Irén író. Novelláival korán feltűnést keltett. Legnagyobb sikerét a mohácsi vész korát megelevenítő Fekete vőlegények című regényével aratta. Regényei és elbeszélései fran­cia, német, olasz és lengyel nyelven is megjelentek. KEDD: 250 éve, 1745.január 3-án született Benkő Fe­renc író, természettudós, az első magyar ásványtan szerzője. • 120 éve, 1875-ben halt meg Pierre Larous­se francia tanító, lexikográfus és kiadó. Több olyan pe­dagógiai munkát közölt, amelyek megújították az alsó­fokú oktatás módszereit. Megalapította könyvkereske­dését és megindította enciklopédikus művének, a 15 kötetes, a XIX. század Nagy Világszótárának a kiadá­sát. • 110 éve, 1885-ben született Lesznai Anna, erede­ti nevén Mocovitz Amália költő, író, meseíró, ipar­művész. Egyike az elsőknek, akik szabadverset írtak - hosszú sorai bőbeszédűségre és a forma lazaságára csá­bították. Unokatestvére, Hatvány Lajos útján kerültek első versei a Nyugathoz. Rajta keresztül ismerkedett meg a magyar haladó irodalom legjelesebb képvi­selőivel, Adyval, Kaffka Margittal, Lukács Györggyel. Jászi Oszkár társadalomtudós, publicista, majd Gergely Tibor festőművész felesége volt. New Yorkban halt meg. SZERDA: 285 éve, 1710. január 4-én született Giovanni Battista Pergolesi olasz zeneszerző, a régi olasz operairodalom egyik kimagasló mestere. • 210 éve, 1785-ben született Jakob Grimm német nyelvész, irodalomtörténész, író, öccsével, Wilhelmmel a mo­dern német filológiakutatás megteremtői. Közösen ad­ták ki világirodalmi jelentőségű népmesegyűjteményü­ket. • 35 éve, 1960-ban hunyt el Albert Camus Nobel- díjas francia író, a mai francia irodalom egyik nagy te­hetségű képviselője. Algériában született francia föld­munkás apától és írástudatlan anyától, s Franciaföldön, az országúton, autószerencsétlenség következtében halt meg negyvenhat éves korában, híre és közkedveltsége csúcsán. Legismertebb műve a Közöny. CSÜTÖR­TÖK: 530 éve, január 5-én halt meg Charles d' Orle- áns francia költő. Apja VI. Károly francia király testvé­re volt. Az azincourti csata után 24 évig raboskodott Angliában, ekkor óriási váltságdíj fejében szabadult. Villon mellett ő volt a kor legnagyobb lírikusa. Sok ver­se olvasható magyarul is. Az ő fia volt XII. Lajos fran­cia király. • 140 éve, 1855-ben hunyt el Pollack Mihály építőművész, a magyar klasszicista építészet jelentős alakja. Fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum, az európai klasszicizmus egyik remeke. • 50 éve, 1945-ben halt meg Budapest ostroma alatt Szabó Dezső' író, kritikus, publicista, a húszas évek első felének ünnepelt írója. Legnagyobb hatású regénye Az elsodort falu. PÉN­TEK: 250 éve, 1745. január 6-án született Jacques Eti­enne Montgolfier, öt évvel idősebb bátyjával, Joseph Michellel együtt a léghajó feltalálója. 1783-ban meg­szerkesztették az első léghajót, melyet melegített levegő hajtott felfelé.# 65 éve, 1930-ban hunyt el Sven Lange dán elbeszélő, író és kritikus, a 20. század elejének sok­rétű alkotója, aki igen népszerű volt a maga korában. SZOMBAT: 210 éve, 1785 .január 7-én Jean-Pierre Blanchard - a Montgolfier-testvérek által feltalált lég­ballont népszerűsítve - utasokkal átrepülte a La Man­che-csatornát. • 200 éve, 1795-ben született Udvardy Cserna János mezőgazdász. Úttörő jelentőségűek a re­formkor szellemében írt mezőgazdasági kézikönyvei. A kétarcú hóúap el, és az már csak természetes, hogy Janus egyik sze­relmese az ajtósar­kak felügyelői tisztjét betöltő Cama nimfa volt. A római házkapu istene egy idő után minden bejárat, sőt minden kezdet istenévé vált, így az év első hónapja is januáris lett. Sőt, a görög mitológia térhódí­tásáig őt tekintet­ték a legfőbb ró­mai istennek és csak később fosz­totta meg őt rang­jától Jupiter - Ze­usz páter latinosított változata. Vidékeinken ez az év leghidegebb hó­napja, amikor az átlaghőmérséklet tartó­san nulla fok alatt marad, de a nappalok már növekednek és a Nap a Vízöntő je­gyébe lép. Nagyboldogasszony hava. Szűz Máriáról elnevezett hónap, akit halála után Krisztus feltámasztott és magához emelt a mennyei dicsőségbe. Január hónap a nevét még a római királyság idején kapta a második ki­rálytól, Numa Pompiliustól, aki Kr. e. 715-672 között uralkodott a városál­lam felett. A név magában hordozza a rómaiak ősi istenét - Janust - Satur- nus és Entoria fiát, a kétarcú teremt­ményt, hogy előre és hátra is figyel­hessen, aki ismeri a múltat és a jövőt. A több szerepkörrel felruházott isten­ség mindenekelőtt a ház kapujának (la­tinul lanna) őrző istene. Ekkoriban a várost még az egész polgárság házá­nak tekintették, melynek főtere - a Fo­rum - volt a „nappali szoba”. Itt zajlott a közösségi élet és benne állott a nagy „családi” tűzhely, a Vesta. A Forum bejáratát természetesen a kétarcú Ja­nus őrizte, azért, hogy éberen figyel­hessen mindarra, ami a ház körül törté­nik. Egyesek szerint kezében tartotta a kapu kulcsát, illetve a betörők elriasz­tására szánt pálcát. Mégis voltak olyan elvetemültek a szabinok, hogy egy éj­jel megpróbálták elfoglalni a várost. A legenda szerint a büntetés azonban nem maradt el, Janus isten hőforrást fakasztott, s a vízsugár megfutamította a támadókat. Ennek az eseménynek az emlékére a Forum Janus-kapuja háború idején mindig nyitva állt azért, hogy segítsé­get lehessen vinni bármikor a hadako- zóknak és várta a hadból visszatérőket, így a nyitott Janus-kapu a háborút, míg a bezárt kapu a békét jelképezte. Az éber ajtónálló nevéből utólag a kapusokat janitoroknak keresztelték Említést érdemel az is, hogy Janus a közlekedés és a kereskedelem isteni szerepét is betöltötte, sőt a rejtvénye­inkben oly sokszor használatos római aprópénzt - az as-t - is az ő kétarcú képmása díszítette. Búcsúzzunk el tehát ettől az arctól, mely később a kétszínűség, képmuta­tás jelképévé vált, de csak azért, hogy megemlítsünk néhány fontosabb nép­szokást, amely januárhoz kötődik. Elődeink ezt a hónapot főként házas­ságkötésre tartották alkalmasnak. Az attikai görögök kalendáriumában nagyjából ez az időszak (január köze­pétől február közepéig) felelt meg a gámélionnak. Ez nászhónapot jelen­tett, hiszen ekkor kötötték meg a leg­több házasságot. Mások szerint a janu­árban született gyerekek Janus-istentől az előrelátás, a jövőbe és lélekbe való tekintés képességét is örökölhetik. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a magyarok ostorteneteben Boldog­asszony minden bizonnyal egy régi asszonyistenség neve volt. Gellért püs­pök volt az, aki ezt a nevet Szűz Mári­ára alkalmazta, így az újabb korokban már megváltozott eredeti jelentése. Sokkal ünnepélyesebb volt ugyanis a Boldogasszony név csengése, mint a Máriáé. S ha már a régmúlt történel­münk eseményeit lapoztuk fel, nem fe­ledkezhetünk meg Jánusról, Vatha fiá­ról, a pogány magyarok utolsó vezé­réről, aki 1061-ben fellázadt és azt kö­vetelte I. Béla királytól, hogy állítsa vissza az ősvallást, engedje meg, hogy elűzzék a papokat és lerombolják a templomokat. A király nem engedett az követelésnek, a lázadást leverte, de ezáltal Jánus nemcsak a történelembe, hanem a magyar irodalomba is bevo­nult, hiszen Csiky Gergely színre vitte az eseményeket. Jánus című drámájá­val 1877-ben Teleki-díjat nyert. BÖNGÉSZŐ Sok-sok olvasónk örömére a BÖNGÉSZŐT az 1995-ös évben is folytatjuk. Csupán a kérdések változnak hétről hétre, a feltételek maradnak. Te­hát továbbra is ezer, illtve öt-ötszáz koronát lehet nyerni. Arra kérjük a tippelőket, hogy válaszukat péntekig adják postára. A levelezőlapra írják rá: BÖNGÉSZŐ. E heti kérdésünk a következő: Egy személygépkocsi motorja tizenötezer kilo­méter megtétele közben átlag 5250 kilogramm oxigént fogyaszt. Hány ember évi oszigénszük- séglete lehet ez? 1. háromé 2. tízé 3. harmincé Jó szórakozást, és az új esztendőben lehet, hogy éppen Ön lesz a nyertes. A kétszáztizedik Négy évvel ezelőtt írtam meg az első 100 SORT, amelyben megpróbáltam a Vasárnap olvasóinak elmondani véleményemet az idős­zerű politikai és társadalmi kérdésekről. Örömmel tölt el, hogy a megjelent 210 jegy­zet, vagy ha úgy tetszik, glossza megnyerte ol­vasóink tetszését és egyik legnépszerűbb rova­ta lett lapunknak. Most, amikor elkezdem papírra vetni az immár huszonegyezer-száza- dik sorokat, abban a reményben teszem ezt, hogy továbbra is hozzájárulok olvasóink tájé­koztatásához és kérem, ezentúl is írják meg véleményüket, észrevételeiket, kívánságaikat. Sokat segítenek nekem. Újra elbúcsúztunk az óévtől, amely sajnos számunkra, szlovákiai magyarok számára nem hozott megnyugtató megoldásokat ki­sebbségi életünkben. Inkább a bizonytalansá­gi tényezők szaporodtak és az új kormány sze­mélyi összetételéből ítélve identitásunkért az idén még szorosabb összefogással, egyetértés­sel kell harcolnunk. De vessünk egy pillantást a világpolitikára, amely mindig jelentősen befolyásolja a Kö- zép-Európában élő népeket. Ha tömören aka­rok fogalmazni: a hidegháború utáni vajúdás tovább tart. Régiónkban a gazdasági pangás egyik országban sem tette lehetővé a lakosság életszínvonalának emelkedését. A legsikere­sebben térnek át a piacgazdaságra Csehor­szágban, amely Szlovákia nélkül is prosperál. A többi országban a leggyakrabban emlege­tett szavak: infláció, munkanélküliség, belső feszültség. Európa egyelőre azokat az orszá­gokat integrálja, amelyek gazdasága sikeres (Svédország, Ausztria). Magyarországról, Szlovákiáról, Lengyelországról még csak kö­dös nyilatkozatok jelzik az Európai Unióba lépés közeledtét. Úgy tűnik, a sorrend a gaz­dasági stabilitástól függ és természetesen a demokráciától. A katonai integrálódás még bonyolultabb kérdés. Régiónk NATO-tagsága még elvileg sem tisztázott. Lényegében mindegyik ország szeretne belépni (bár a jelenlegi szlovák kor­mánykoalíció két pártja ellenzi ezt!), azonban Oroszország ezzel nem ért egyet. Nem óhajtja, hogy a nyugati katonai szervezet közelebb hú­zódjon határaihoz. Oroszország nélkül pedig Európában nem lehet béke. Moszkva a meg­oldást abban látja, hogy legyen ő is tagja a NATO-nak, szerinte csak így lehet megaka­dályozni, hogy Európa újra két táborra sza­kadjon. Nem hiszem, hogy az idén megoldást nyer e stratégiai és katonai kérdés. Az elmúlt évben a legsúlyosabb válság a ju­goszláviai polgárháború maradt. Sajnos az ENSZ-nek és a közreműködő NATO-nak csupán látszateredményeket sikerült elérnie. A területi viták, az etnikai tisztogatás és az öl­döklés tovább tart. Ma senki sem tudja meg­jósolni, meddig. Sajnos egyelőre nincs me­chanizmus a hasonló, nacionalista indíttatá­sú vérengzések nemzetközi megfékezésére. Ezt bizonyítja a tucatszámra megkötött jugo­szláviai tűzszüneti egyezmény kudarca. Az elmúlt év legvéresebb emberirtása Afri­kában folyt. E földrészen az egyre növekvő nyomor bármikor és bárhol kirobbanthat a Burundihoz és Angolához hasonló konfliktu­sokat. Észak-Dél, vagyis a gazdagok és a sze­gények ellentéte egyre fenyegetőbb. Hála Istennek, nálunk béke van. Ha na­ponta folynak is a politikai csaták, azonban az ország népe higgadtabb, mint a politiku­sok. Az újév küszöbén új kormány alakult a régi miniszterelnökkel, aki már kétszer bele­fulladt parancsolgató politikájába. A nagy sepregetések folynak, így nem valószínű, hogy sokat tanult kudarcaiból. Az uralmon levő hármas kényszerkoalíciótól nem sok jót várok. Számomra a legaggasztóbb a magyar­ság nemzetiségi életét veszélyeztető naciona­lista párti iskolaügyi és kulturális miniszter várható magyarellenes politikája. Eddigi ténykedésükből ismerjük őket. A múlt évben számunkra a legnagyobb po­litikai sikert a választások jelentették. Tudjuk, hogy képviselőinkre minden szinten hatalmas nyomás vár, azonban bízunk a szlovák de­mokratikus közvéleményben, és talán Európa is képes féken tartani a szélsőségeket. 1995-ben is marad a remény. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom