Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-05 / 281. szám, kedd

1995. december 6. BELFOLD ÚJ SZ Ó I_7J BÁRDOS AGNES ELOADOI ESTJEROL Halotti beszéd: élőben A nyelvet; a felcsillámló gondo­lat lelkekig ható, törékeny, mégis pengeéles logikáját belső törvé­nyek igazgatják. Nem az ostoba önkény, a nacionalista gőg, ha­nem a szív és az ész törvényei. Nyelv-törvények... Bárdos Ágnes mostani - sor­rendben a harmadik - előadói szívvel, hűvös logikával bár: csak egy út lehetséges. Halotti beszéd. Élőbeszéd. A törékeny, kislányalkatú asszony, a gondolkodó értelmiségi, senki által sem kényszerítve, belülről motiválva egyszer csak minden korábbi próbálkozását felülmúló, belső erőtől és szikrázó logikától estjének a Halotti beszéd címet választotta. Elég oka van rá. Neki is, nekünk is, hogy odafigyeljünk létünk esélylehetőségeire, meg­maradáskilátásainkra, a csak a költészet igazával kimondhatóra. A feszülésre és a semmibe taszí­tó elernyedésre. Arra, hogy fog­gal-körömmel! És arra is, hogy fénylő műsorral (maga nevezi műsornak előadói estjét) áll elő. S egyszerre csak ámulatba ejti, ugyanakkor hovatartozásának pillanatonkénti átgondolására készteti hallgatóságát. Olyan produkció, élmény részesévé te­szi, amelyre az utóbbi években alig vagy talán nem is volt példa szűkebb régiónkban élő tolmá­csolásban. Bárdos Ágnes hangját, szemé­lyét nagyon sokan ismerik tájain­kon, hiszen a Szlovák Rádió ma­gyar adásának szerkesztő-ripor­tereként, illetve a Szlovák Televí­zió magyar nyelvű adásának be­mondó-műsorvezetőjeként szá­mos éve jelen van közéletünk­ben. Egyetemistaként a Jókai Na­pok prózamondó versenyein fi­gyelt fel tehetségére a szakma és a közönség. S talán azt is el­árulhatom, hogy volt egy röpke pillanat az életében, amikor kis híján a színi pályára lépett. Talán nem baj, hogy választott szakmá­ja mellett döntött. A rádióhallga­tók egyik kedvence lett. De talán még jobban tette, hogy nem ha­gyott fel a pódiumművészet gya­korlásával sem. Igaz, ritkán lát­hatjuk, hallhatjuk előadóművész­ként; kétségtelen, hogy a feltétel nélküli minőség igényével nyúl a költészet és prózairodalom bőséggel kínálkozó alkotásaihoz. Ugyanakkor - szerencsére ­mindig magának választ gondo­lathordozó szöveget. Bátran és szabadon. A Halotti beszéd cí­met viselő műsorban a huszon­egy mű (teljes versek, dalok, kira­gadott költemény- és prózarész­letek) között, Vörösmarty Szózat­a, Grendel Lajos Áttéte/ek-részle­te mellett megfér Cseh Ta­más-Bereményi Géza Lánchíd című dala is. A meghatározó a gondolatot tovább és tovább sodró szerkezeti egység, ha úgy tetszik: dramaturgia. A szigorúan ellenőrzött át- meg átcsapás. Nem fésültség ez, csak rend. Belső rend. Az ív meglelése, a hí­dé, amelyen szíven fogva vezeti a hallgatóságot; figyelve azért mindiga kétszerkettő józanságá­ra is. Mindezt úgy tudja személyi­ségének kendőzetlen feltárásá­val megmutatni, a szellem tiszta­ságával átitatni, vigyázva a gon­dolathangsúlyok olykor hajszá­lon múló pontosságára, elkerül­ve sorra a sarkítás, a kiszólás ve­szélyhelyzeteit, hogy megtisztító erejű élményben fürdeti meg hallgatóságát. Ugyanakkor lesújt a magunkra ismerés erejével. Az igazsághoz az is hozzátarto­zik, hogy a belső logikai rendbe szedett szövegek „irodalmi tisz­tasága" koránt sem kiegyensú­lyozott értékű. Önmagában. Ám amikor csoda van, sodrás, és az előadó okos, mégišszívmeleg ki­tárulkozása van, akkor egymás mellé emelődik valamennyi nyel­vi rendbe terelt érzés és gondo­lat. S mindegyik lelkekig ható. Tö­rékeny, mégis pengeéles. Nem önkény, nem gőg, hanem szív és ész: törvény. A nyelv erejével. A szív erejével. Az emberségével. KISS PÉNTEK JÓZSEF Tücsök Októberben is megjelent a gyerekek lapja, a Tücsök, amelynek új száma is sok olvasnivalót kínál. Mivel a lap által megszólítani kívánt korosztály széles (kényszerűségből is, hiszen nálunk nincs külön lap­ja az óvodásoknak, külön az írni-olvasni éppen tanulóknak és a betűk világában már jobban tájékozódóknak) - ez a sokféleség tük­röződik a lap tartalmán is. Az óvodások külön rovataiban a zenei hal­lást, kézügyességet fejlesztő gyakorlatokat, őszi dalt és a korosztály értelmi szintjének megfelelő logikai játékot egyaránt találnak a gye­rekek és a lapozásban őket segítő szülők és tanító nénik. A nagyob­bak a kifestő, a kivágós játékok mellett a magyar nyelv óráin is jól használható szójátékokban merülhetnek el. A nagyobbak figyelmé­be ajánlható a Regélő rovat szép története Mátyás király lakodalmá­ról Lengyel Dénes tollából s az azt kiegészítő szöveg Magyarország fővárosairól, mely a honismereti órák segédanyaga is lehet. Ezúttal sem maradtak ki a lapból a nyelvet tanulókat segítő kis olvasmá­nyok, a német és angol nyelvú tréfás szövegek. Színes riportban számol be a lap a komáromi táncháztalálkozóról, amelynek rendezősége a legkisebbeknek is bőven nyújtott látni-, ta­nulnivalót és szórakozást. Itt találkozott a Tücsök riportere Agócs Sándor tárogatóssal is, a sávolyi iskola tehetséges kisdiákjával, aki arról beszél a lap olvasóinak, hogy miként is szállt rá ez a ritka mes­terség, a tárogatósság. Novemberben vendégségben járt a Tücsök Kürtön is, ahol a nagy Credat-játék győztesét, a szerencsebicikli bol­dog kis tulajdonosát látogatta meg. Természetesen a novemberi számából sem maradt ki a sok mese és vers, amelyeket a Barangoló című testvérlap magyarországi összeállításából kapnak az olvasók, s amely ezúttal is a klasszikus magyar irodalom és a magyarlakta vidékeken, a Kárpátalján, Erdély­ben Vajdaságban, Burgenlandban és Magyarországon élő írók alko­tásaiból válogat. Molnár Ferenc, Gárdonyi Géza, Zelk Zoltán, Osvát Erzsébet, Tordon Ákos, Király Benedek Lőrinc, Veres Zoltán és Wein­rauch Katalin meséi, versei között kisebb és nagyobb gyerek egya­ránttalál kedvére valót. (ka) Ab-art BIBLIOTÉKA A család évkönyve Örvendetes jelenség, hogy a kul­túrát sújtó gazdasági nehézségek ellenére egy fiatal kiadó, az AB-ART a legjobb hagyományokat felújító kezdeményezéssel tudott előruk­kolni: egy új hazai évkönyvvel, A család évkönyve 1996 című kiad­vánnyal. A kalendárium sokféle témát fel­ölel. Mindjárt az elején hasznos tudnivalókat közöl kertészeknek és természetjáróknak, ha pedig ott­honülők vagyunk, a növények és ál­latok gyönyörűen csengő magyar elnevezéseiben gyönyörködhetünk legalább. Bizonyára a család minden tagja szívesen olvasgatja majd a verse­ket, a családról szóló írásokat. Elemzést olvashatunk a család hely­eztéről a ma társadalmában. Szó esik arról is, mi kell a jó házasság­hoz. Izgalmas tanulmány mutatja be egy 16. századi főúri házaspár szerelmét és életét. Tanulságos történet szól arról, milyen kálváriát járt be egy nyugdíjas külföldi mun­kavállalása során, s hogy valóban itt van-e a cselédsors reneszánsza. A család évkönyve beszélgetést közöl a szlovákiai magyarság ön­gyilkossági mutatóiról, és keresi az önpusztítás okait. A szülőknek és pedagógusok­nak szóló Krétakör című mellék­letben a gyermeknevelés kulcs­szavait és kulcskérdéseit taglalja a pszichiáter. Megismerkedhe­tünk az iskolahálózatunk leépíté­sének tényeivel történelmi átte­kintésben, valamint a szülőknek az iskoláink megtartásáért vívott küzdelmével. A komoly témák mellett tréfás tesztek, horoszkó­pok, humor is helyet kapott az ol­dalakon. A gazdáknak és a gazd­asszonyoknak hasznos fortélyo­kat, mesterfogásokat közöl. Gazdag tartalommal, mesék­kel, képnovellával, bűvészmutat­ványokkal és értékes nyeremé­nyekkel jelentkezik a gyerekeknek készült Firka melléklet, amely ne­gyedévenkénti nyerési lehetősé­get kínál a legkisebbeknek. A csa­ládok számára is van egy megle­petés: egy elnyerhető családi gyógyüdülés. (ham) Kis NYELVÓ'R Egy gyakori helyesírási hibáról Tapasztalatom szerint a leggyakoribb helyesírási hibák az egybe- és külön­írással, illetve a központo­zási jelek (főleg a vesszők) nem megfelelő alkalmazá­sával kapcsolatosak. A szó­alakokban előforduló betűk vagy betűkapcsola­tok írásával sokkal keve­sebb a gond, van azonban néhány olyan szó, melyben igen gyakran hibát vétünk. Ezek közé tartozik restel­kedik szavunk is. Mivel a restell igében hosszú ll-t írunk, sokan úgy gondolják, hogy ezt a restelkedik-ben is meg kell tartanunk. A helytelen írásmód sajnos még a nyomtatott sajtóban sem mondható kivételes­nek, legutóbb egyik lapunk­ban olvashattuk így ezt az igénket: identitásunk megőrzésében még sosem volt akkora szükségünk az anyaország erkölcsi - és sajnos, olyan a helyzet, hogy röstellkedve bár, de ki kell mondani - anyagi tá­mogatásra is, mint most." A helytelen írásmód oka nyilván az, hogy az -ll-re végződő igéink nagy részé­ben a toldalékok előtt is megmarad a hosszú -II, pl. száll - szálloda - szálldos - szállna, zöldell - zöldellt, zöldellő stb., másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy az -I, -II végű (-1, -II képzős) igék írása még most sem egységes. Egyik kitűnő nyelvészünk, Hun­falvy Pál már a múlt század közepén felvetette e helyes­írási kérdés megoldásá­nak a szükségességét; később a Balassa József szerkesztésében 1929-ben megjelent helyesírási sza­bályzat és szótár kapcsán Nagy J. Béla hiányolta az egységes szabályozást. En­nek ellenére csak a helyesí­rási szabályzat 1954-es ti­zedik kiadása rendezte részben ezt a problémát. A szabályzás a leginkább egyértelmű a 'valamilyen­nek látszik' és a 'valami­lyennek tart' jelentésű igék esetében, de az írásmód ezek esetében sem követ­kezetes (pl. drágáll, keve­sell, rosszall, de csodál, he­lyesel). Restell szavunk nem eb­be a kategóriába tartozik, hiszen jelentése nem 'rest­nek tart', hanem ez: 'egy kissé szégyelli', a restelke­dlk-é pedig 'restelli, szé­gyelli magát'. Mindkét igénk a rest 'lusta' mellék­név származéka; eredeti je­lentésük 'lusta valamire, vonakodik valamitől' volt; első adataink mai jelenté­sükre a XVIII-XIX. század­ból származnak. A mai köz­nyelvben a rest-nek csak ez a két származéka él, a régi nyelvből és a nyelvjárá­sokból azonban e szócsa­ládnak több tagja is ismert, pl: restit, restül, res­telődik, restes, restelet­len. Visszatérve szóban forgó igéink írására, meg kell je­gyeznünk, hogy a helytelen restellkedik szóalak való­színűleg ritkábban fordulna elő, ha a restell és a res­telkedik, illetve az ugyan­úgy viselkedő rosszall és rosszalkodik szavaink nemcsak a szabályzat szó­szedetében, hanem a szö­vegében is fel volnának tüntetve. Ez a tény azon­ban természetesen nem ment fel senkit sem - a hi­vatásos tollforgatókat külö­nösen nem - a helyesírási szabályok ismeretének kö­telessége alól. SZABÓMIHÁLY GIZELLA BESNYEI GYÖRGY KULTURÁLIS NAPOK Őseink és mi A II. Nagymegyeri Besnyei György Kulturális Napok kere­tén belül a Csemadok városi szervezete december 7-én, csütörtökön 18.30 órai kez­dettel a Nagymegyeri Műve­lődési Központban előadást rendez, melynek vendége a je­les budapesti antropológus, dr. Henkey Gyula professzor. A szakma ismert tudósa 1956 óta végez etnikai embertani vizsgálatokat. 1991 végéig 30 247 személyt vizsgált meg, így gazdag gyakorlati és szak­mai ismeretekkel rendelkezik. Előadásának címe: Honfoglaló magyarok - mai felvidéki ma­gyarok embertani képe és né­pesedéstörténete. VÁLASZ RICHTARCSÍK MIHÁLYNAK Nem mind arany, ami fénylik... Nagyon örülök, hogy azon szeren­csések közé tartoztál - táncos múl­tad jogosított fel erre -, akik tiszte­letjeggyel tekinthették meg novem­ber 18-án az Ifjú Szivek MME 40. év­fordulójára rendezett gálaműsort, melyről nem akartad elhallgatni a véleményedet. Nem is illett volna. Úgy tűnik nekem, mintha nem tud­tál volna megfelelő mennyiségű ob­jektív információt gyűjteni írásodhoz - pedig e téren nagyon jól informált vagy -, és így egypár fontos dolgot, amolyan „struccpolitikushoz" illően, elhallgattál. írásodnak csak egynegyed része foglalkozik a gálaműsorral a többi háromnegyed része a táncosokkal. Ezért tartom fontosnak, hogy a gálaműsort az egyes művészeti rész­legek önálló bemutatói előzték meg. Tehát ha valaki átfogó és objektív értékelést szeretne nyújtani az olva­sóknak, akkor az önálló bemutatók­ról - a műsorokról, és nem a gá­laműsorra „kicsippentett morzsák­ból", vagy ha így jobban tetszik, a „vegyesköret-ről" - illene megítélnie az együttes művészeti részlegeinek teljesítményét. „Az igazi meglepetést azonban a tánckar okozta. Sajnos, a tánckar az Ifjú Szivek pillanatnyilag leggyengébb részlege." Igazad van, és ezt mi is tudjuk, de te is tudod, és nagyon jól tudtad, hogy az együt­tes egyik „legifjabb" résziege is. Ugyanis 1993 szeptemberében a japán turné után, a külföldöző és táncszínházozó, több évet letánco­ló „csapat" befejezte. Egy teljesen fiatal tánckar indult el 2 évvel ezelőtt, tehát zömében tapaszta­latlan és kevés tudással rendel­kező táncosokkal - akik nem hiva­tásosak. Ezt ismerve tudjuk mi a 2 éves tánckari munkát más értékkel mér­ni. Igaz, hogy vannak a tánckarban olyan kaliberek, mint Ölveczky Ár­pád - most tánckarvezető aki 15 éves kemény táncgyakorlattal ren­delkezik, tehát a csekély „2" évet nem kell túlmagyarázni, csak egy kis jóakarat kell hozzá. Talán? Apropó! Akkor, amikor egy „pro­fi" szakértőt, Téged kértelek fel en­nek a fiatal induló csapatnak a fel­készítésére, vagyis a tánckar művészeti vezetői és koreográfusi posztjára, ezt akkor azért utasítot­tad vissza, mert nagyon „sok" mun­kával jár, és sokáig fog tartani, mi­re kész táncosok lesznek. Talán jobban szeretsz egy kész házban lakni, amit felépítenek neked az Öl­veczkyk, Korpások és a Keszeg Pis­ták. Azt kérdezed a cikkedben, hogy akkor hol a hiba!? En úgy gondolom, hogy talán Ben­ned is, mert megmutathattad volna nekünk, hogy hogyan nem szabad, „sóbizniszt" vagy „május elsejei" művészetet csinálni, nemcsak az írásodban, hanem tettekkel is. Baráti üdvözlettel VARGA ERVIN művészeti igazgatóhelyettes Vérpezsdítő örömzene CD-n Valódi zenei csemegével, a hagyomá­nyosan Pakson megrendezett 3. Nemzet­közi Blues-Rock és Gasztronómiai Feszti­vál legjobb dalainak CD-lemezével rukkolt elő a karácsonyi lemezpiacon a Lézer Kft. svájci-magyar vegyes vállalat. Tizenöt dal - közel hetven percnyi vér­pezsdítő örömzene, néhány melankolikus dallammal váltakozva. Az előadók között magyarországi és kül­földi élvonalbeli művészek. Hallhatjuk többek közt a „blues Mekkájából" - a memphisi Beale Streetről induló, majd a brooklyni klubokban és a legendás harle­mi Apollo Színházban is szerepelt, jelen­leg Nyugat-Berlinben élő és Európa-szerte koncertjeivel, saját zenekarával sikert arató EB DAVIST; az Angliában és az Egye­sült Államokban is egyre elismertebb, több hangszeren játszó osztrák Ripoff Raskolnikovot; a magyar néphez több szállal kötődő finn Jani Uhleniust, aki a ze­ne minden területén otthonosan mozog, a Pakson „szlovák zenészválogatottként" számon tartott Peter Lipa Bandet, amely tájainkon nem szorul külön bemutatásra; az önálló szerzeményeiben a rock, a jazz és a rhythm and blues stílusjegyeit ötvöző Török Adám által vezetett R. A. B. B. együt­test; a legendás Deák Bili Blues Bandet; a szájharmonikás-virtuóz Ferenczi Györgyöt és a Herfli Davidsont; Felkai Miklós gitá­ros új zenekarát, a Felkai Blues Brother­set; a chicagói bluest játszó pécsi PMD Blues Bandet; a 93-as Em-Er-Ton-díjas Pa­lermo Boogie Gangét,; a tisztán akuszti­kus blueszal, boogie-vel és ragtime-mal befutott, újjáalakult Bistro Bli.es Bandet, a dallamos rock'n'roll muzsikájukkal a jampik világát idéző népszerű Cadillac együttest, továbbá a kis örömzenélésre „beugró" Tátrai Tibort, Póka Egont és Kö­ves Miklóst. Egyszóval, karácsonyi ajándéknak sem utolsó zenei csemegéket kínál a Lézer Kft. hanghordozója, amelynek dalait a paksi fesztiválra - melyet jövőre is megrendez­nek - szívesen ellátogató felvidéki magya­rok egy része már ismer. M-KÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom