Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-28 / 299. szám, csütörtök

1995. december 28. KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA ÚJ sz

ó 2929 J ROZSNYOL SZALLODATUZ Emberi mulasztás vagy valami más? Sokat beszéltek az elmúlt napokban Rozsnyón a Kras Szállóban történt tűzesetről. A találgatásokra több gyanúsnak vélt körülmény is okot ad. A felmerülő kérdésekre nyilván az ügyben végzett nyomozásnak kell fényt derítenie, s eredményeiről, az ígéret szerint talán már a januári hónap folyamán, lesznek pontosabb híreink is. De hogyan emlékeznek vissza a sokakat megrázó eseményre a tragikus szállodatűz közvetlen részesei? Felkerestük a tűzoltólaktanyát, hogy elbeszélgessünk a helyszínre kivonuló tűzoltókkal. Bernáth Nándor volt azon a kora reggelen a rajparancsnok. - Reggel 5 óra 28 perckor jelentették, hogy a Kras recepcióján valami ég - kezdi a mentőakció történetének a leírását. - Nekünk ilyen esetben 45 másodperc alatt kell elhagynunk a laktanyát, ezt meg is tettük, és öt harminckor a helyszínen voltunk. Félúton járva láttam, hogy a szállónál hatalmas füstfelhő száll fel, így rádión kértem, hogy rögtön jöjjön utánunk a nagyobb tartálykocsi is. - Mit tettek, amikor a helyszínre érkeztek? - Drámai látványban volt részünk - szinte mindenki kiabált, aki a közelben tartózkodott. Két vezetéket húztunk ki, s fokozatosan növelve a víznyomást, máris oltani kezdtük a tüzet, valamint létrákon igyekeztünk eljutni a leginkább veszélyeztetett emeleti szobák ablakaiba, s onnan menteni az embereket. A legveszélyesebb helyzetbe az épület égő balszárnyának egyik utcára néző ablakában megjelenő hölgy került, aki ki akart ugrani a már a testét is elérő lángok miatt. Én magam mentem érte. Bár nehezen, de sikerült lehozni, s attól a pillanattól kezdve emberéletben kár nem történt. A szomszéd szobából is kihoztunk egy német vendéget, akihez a jól záró ajtónak köszönhetően nem jutott be mérgező gáz. - A vendégek a szálló ablakain át próbáltak menekülni, a folyosón, a kijáratok felé ezt nem tehették meg? - Az említett hölgy megmentése után légzőkészülékkel, védőöltözetben próbáltam bejutni a folyosóra. De ez lehetetlennek bizonyult, mert nagyon sűrű volt a füst, és a forróságot sem bírtam volna ki. Csak mintegy 15 perc oltás után tudtunk behatolni az égő szárnyba. Ott találtunk rá az egyik áldozatra, akin egyértelműen látszott, hogy menthetetlen. A tüzet 5 óra 58 perckor oltottuk el. - A tűzoltóállomás néhány száz méterre van a szállodától. Önök mégis szinte egy kiégett épületrészt hagytak maguk után... - Úgy érzem, mi mindent megtettünk, amit az adott esetben meg lehetett tenni. Az emeleten tapasztalt forróságból következtetve mondom, hogy amikor mi a helyszínre értünk, a tűz már legalább húsz perce éghetett. Nem értem, miért nem jelezték ezt nekünk korábban. Szerintem ennyi idő alatt még gyalog is ideért volna hozzánk valaki. Ebben az esetben biztos többet meg tudtunk volna menteni a szállodából, s talán emberéletben sem esik kár. A tűzoltóegység parancsnoka által a második emeleti ablakból kimentett hölgyet súlyos égési sérülésekkel a rozsnyói kórházba szállították. Vasárnap délután érdeklődtünk egészségi állapota felől. - Örülhetek, hogy élek - fogad a nyitrai Andrea Repőáková, aki a szállóban vett ki szobát. - Az enyémmel szemben volt az a szoba, ahol bennégett egy ember. Nagy zajra ébredtem; a folyosóra kijutva akartam megtudni, hogy mi történt. Amint kinyitottam az ajtót, sűrű, forró füst csapott meg. Sokkos állapotba kerültem, rohantam az ablakhoz, kitörtem az egyik szárnyát, és kiálltam az ablakba, mert a lángok a megnyitott ajtón keSzilveszterre már a szálló kávéházába hívják az embereket ARTINSTAV GALANTA - TOVABBRA IS TART A VISZÁLY Fegyveresek a portán Már két ízben foglalkoztunk a galántai Artinstav Kft. ügyével - mint ismeretes, az alkalmazottak áprilistól nem kapnak fizetést. Megírtuk, hogy miután a cégnél leállt a termelés, a létrehozott „sztrájkbizottság" megegyezett a tulajdonossal, hogy eladják a raktáron lévő anyagot, s ő abból téríti meg a tartozás egy részét. Ehelyett egy szeptemberi napon a tulajdonos négy fekete seriff segédletével, erőszakkal szállított el egy rakományra valót a raktári készletből. November 29-én telefonon keresett meg bennünket Kovát s József, a „sztrájkbizottság" egyik tagja, hogy közölje: aznap reggel Alexander Bádovský tulajdonos tizenkét, terepszínű egyenruhába öltözött, lőfegyverekkel is felfegyverzett férfival jelent meg a galántai üzemben, a fegyveresek megszállták a vállalat portáját és már az alkalmazottakat sem engedték be. Egy nagy nulla a fizetési szalagon A helyszínen próbáltuk felmérni a helyzetet. Az Artinstav bejárata előtt öt-hat alkalmazottal találkoztunk, akik csak kívülről leshettek be a portára, ahol néhány terepruhás, katonabakancsos, rövidre nyírt, tagbaszakadt fiatal férfi „állomásozott". - Eddig a mi embereink őrködtek itt, hogy szét ne lopkodják a raktáron lévő anyagot, de tegnap jöttek ezek, kizavarták a mieinket, és most senkit nem engednek az üzem területére - nyújtott felvilágosítást Ivan Šťastný, a „sztrájkbizottság" tagja. - Még a személyes dolgainkért sem mehetünk be - kontráz rá egy másik alkalmazott. Április óta fizetés helyett csak fizetési szalagot kapnak postán az alkalmazottak. Azóta ez is változott: - Szeptemberben már a szokásos alapfizetés sem volt a szalagon, csak egy nagy nulla. Időközben egy-egy teherautó hajtott be az udvarra, persze a terepruhások csak szigorú ellenőrzés után nyitották fel a sorompót. - Már a teherautókat is távolabbról szerződteti a tulaj, mert a környéken már senki sem hisz neki - magyarázta valaki. Az egyik sofőrtől annyit sikerült megtudnunk, hogy az anyagot egy nagyszombati telephelyre szállítják. Arról már az alkalmazottak világosítottak fel, hogy Pozsonyon meg Nyitrán kívül az említett városban is van vállalata a tulajdonosnak. Egy busz is kifordult az üzem kapuján, benne vagy húsz, egyforma, szürke egyenruhába bújtatott férfival. - Valószínűleg ebédre viszik a rabokat - kérdő tekintetemre az .előbbi megszólaló elmondta, hogy Bádovský a terepruhásokon kívül rabokat is hozatott, ők rakják az anyagot az idegen teherautókra. Ivan Šťastný közölte: a rendőrségen is tettek bejelentést, de ők azzal utasították el őket, hogy nem tehetnek semmit, mert a munkajogi viszály nem rendőri ügy. - Ez igaz is, csakhogy ezek az emberek egy állami cég épületeit szállták meg, az állami vagyon védelme pedig az állami rendőrség feladata - hangzott az ellenérv. Ennek a magyarázata pedig az, hogy az épületek, amelyekben az Artinstav üzemelt, a Stavovýroba állami vállalat tulajdonát képezik, azokat a tulajdonos csak bérelte. Vaslemezzel fizetnének Bádovský levélben adta az alkalmazottai tudtára, hogy a fegyveres biztonsági embereket azért volt kénytelen szerződtetni, mert az alkalmazottak képtelenek megegyezni vele a saját vagyonát képező nyersanyag és berendezés elszállításának dolgában, sőt a „sztrájkbizottság" tagjai megakadályozták, hogy elszállítsa a v.állalat számítógépeit. A tulajdonos tudatta, hogy az alkalmazottak közül sokakkal, akik hajlandók voltak egyezségre lépni, a cég már kiegyenlítette tartozását. Ottjártunk idején még 869 132 koronával tartozott. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az alkalmazottak által okozott károk meghaladják a fent emlíA bedeszkázott ablakok emlékeztetnek a tragédiára resztül átcsaptak a szobára is, s éreztem, hogy egyre melegebb lesz. A szomszéd szoba ablakában megjelenő úr biztatott, hogy ne ugorjak ki, mert közel vannak már a tűzoltók, mentők. Nem Is tudom, hogy bírtam ki az egészet. A rendőrök köveket dobáltak az ablakokba, hogy így figyelmeztessék a veszélyre a szobákban tartózkodókat. Egyébként a szállodavendégeknek senki sem szólt, hogy baj van. A még kórházi kezelésre szoruló hölgyön napokkal az esemény után is láthatók a súlyos megrázkódtatás nyomai: csak halkan, nagyon tagoltan képes beszélni. A Kras Szálló kis bárjának bedeszkázott ablakai mögött az utóbbi napokban már mozgást is észleltünk. Az ünnepek előtti héten hozzákezdtek a leégett bejárati rész rendbetételéhez. - A biztosító semmit nem fog megtéríteni - kezdi megviselve és elkeseredetten a munkálatokat felügyelő Štefánia Hadušovská, a szálloda egyik társtulajdonosa. Higgye el, hogy mi a szállóban megtartottunk minden biztonsági előírást, s dolgozóink részt vettek munkabiztonsági tanfolyamokon. A tűzeset előtt egy héttel ellenőrizték a tűzoltókészülékeinket, és mindent rendben találtak. A szálloda folyosóján pedig meg volt jelölve a vészkijárat, ami az éjszakai klubon keresztül vezetett. - Hogyan viszonyul most a környezetük ehhez a súlyos esethez? - Őszinte köszönetet kell (A szerző felvételei) mondanunk a város vezetőinek, akik sokat segítettek azon a reggelen. Ellátták vendégeinket, és éreztük, hogy lehet rájuk számítani. Ellenben az azóta eltelt idő alatt az emberek mintha elfordultak volna tőlünk, nem akarnak segíteni. Nem találtunk helyi céget, amely vállalta volna a helyreállítás elvégzését. Hétfőn egy poprádi vállalat alkalmazottai kezdték el a felújítást, s bízunk benne, hogy a szilvesztert már itt ünnepelhetjük. A Kras Szállóban az volt a szokás, hogy éjféltől reggel hatig egy portás tartózkodott az épületben. így volt ez a tragikus éjszakán is. Hogy munkaideje alatt mi is történt valójában, egyelőre ismeretlen. AMBRUS FERENC Az idegen gépkocsi elszállítja a raktárkészletet tett összeget, és ehhez a tulajdonos még a fekete seriffek felbérlésének költségeit is hozzászámítja. Bádovský részéről elhangzott ugyan ajánlat az adósság kiegyenlítésére, csakhogy nem pénzben fizette volna a bért, hanem felajánlotta, hogy a nyersanyag vagy berendezés formájában törlesztené a tartozást. - Csakhogy mit kezdek én otthon néhány tonna rozsdás vaslemezzel vagy egy öreg hegesztőgéppel? Ezért az üzletben semmit nem kapok. Én pénzben szeretném látni a tiszteségesen. megszolgált fizetésemet - mérgelődött az egyik károsult. A biztonságiak csak szerződést teljesítettek Szerettünk volna az ABM szállításirányítóival is beszélni, a terepruhások, a trencséni SBS Stapo biztonsági szolgálat emberei azonban nem engedtek be a cég területére. - Mi csupán a szerződésbe foglalt munkánkat végezzük, mindent a törvény keretein belül - magyarázta ottlétük okát Múčka Miroslav, a tizenkét tagú csoport parancsnoka. Vinchestert ugyan nem láttam a portásfülkében - némelyek szerint ilyenekkel is fel voltak fegyverezve, amikor megszállták a portát -, a forgópisztolyt, rohamkést és gumibotot (Prikler László felvétele) azonban nem is igyekezték rejtegetni. A tagbaszakadt, csaknem kopasz, fülbevalós nehézfiúk, azt hiszem, fegyver nélkül is eléggé elrettentően hatottak volna. De elvégre ők ebből élnek, és senki nem vethette a szemükre, hogy szigorúan megtartották az őket felbérlő megbízóval kötött szerződést. Az ügynek valószínűleg a bíróságon lesz folytatása, hiszen az alkalmazottak már megbíztak egy ügyvédet az ABM cég elleni kereset benyújtásával, ugyanakkor a tulajdonos is bírósági úton kívánja bizonyítani, hogy az alkalmazottak az ő vagyonát képező nyersanyag visszatartásával törvénysértést követtek el. GAÁL LÁSZLÓ