Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-21 / 295. szám, csütörtök

1995. december 19. HIRDETÉS ÚJ SZ Ó 3 | PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Uj Szó-tudósítás A DEMOKRATIKUS BALOLDAL PÁRTJA tegnapi sajtóértekezletén Peter Weiss pártelnök ismertette Jozef Kalman miniszterelnök-he­lyettes válaszát a DBP interpelláci­ójára, amelyben a baloldali képvi­selők azt kérték, hogy a állam­nyelvtörvény elfogadása után fo­gadjanak el egy jogszabályt a nemzetiségi kisebbségek nyelvé­nek használatáról. Kalman vála­szában az áll, hogy a kormány leg­hamarabb az 1996-os év máso­dik felében foglalkozik majd az említett jogszabállyal. A levél külö­nösebb indoklást nem tartalmaz, csupán annyit, hogy ez a jogsza­bály a kormány számára nagyon fontos, és hogy kidolgozását a kor­mány nemzetiségi tanácsában is meg akarják vitatni. Arra a kérdés­re, hogy a DBP tesz-e valamit a jogszabály mielőbbi elkészítése érdekében, illetve, hogy abba be kívánja-e vonni a Magyar Koalíció képviselőit, Peter Weiss azt vála­szolta: meg kell fontolniuk, van-e a pártnak elegendő szakmai ka­pacitása ahhoz, hogy rövid időn belül elkészítsenek egy jogsza­bálytervezetet. De ha ebbe bele­kezdenének, a többi parlamenti párt támogatását is igénybe ven­nék. Brigita Schmögnerová alelnök a párt képviselői által előterjesz­tett két törvénymódosító javaslat­ról tett említést. Elmondta, hogy mivel a parlament elvetette a nagyprivatizációról szóló törvény módosító javaslatát, ezért a szám­vevőszékről szóló törvény módosí­tó javaslatát visszavonták, és egy olyan új tervezetet nyújtanak majd be, amely a Nemzeti Vagyon­alapot a számvevőszék ellenőrzé­se alá helyezné, mivel azt jelenleg senki nem ellenőrzi. (gaál) A SZLOVÁKIAI SZOCIÁLDE­MOKRATA PÁRT véleménye sze­rint a parlamentnek ratifikálnia kellene a szlovák-magyar alap­szerződést, állította Marta Černá alelnök, a párt tegnapi sajtóérte­kezletén. Miroslav Špeji hangsú­lyozta, hogy a jövő évi költségve­tésről szóló törvény nem reagál a szakszervezetek követeléseire, ezáltal őket, illetve tiltakozásukat igazolja. TA SR KOMAROM Karácsonyi hangulat Új Szó-hír Komáromban a Tiszti Pavilon dísztérmében az osztrák Vienna Flautists és a város szülötte, Skuta Miklós zongoraművész közös koncertjével kezdődött a karácsonyi kulturális rendezvé­nyek sorozata. A bécsi fúvósok és Skutá Miklós előadására a komáromi Városi Művelődési Központ rendezésében került sor. Varga Anna, a VMK igazga­tónője elmondta, hogy erre a hangversenyre meghívást kap­tak azon intézmények képvi­selői és azok a vállalkozók, akik az év során valamilyen formá­ban támogatták a város kulturá­lis rendezvényeit. Az igazgatónő utalt arra, hogy ezt a koncertet hagyományteremtő szándékkal rendezték, s minden évben ha­sonló hangversennyel kívánják majd megköszönni a szponzo­rok segítségét. Az adventi időszak másik je­lentős rendezvénye a december 15-én a komáromi Duna Menti Múzeumban Eva Trizuljaková fa­likárpitjaiból, pasztelljaiból meg­nyílt kiállítás. A tárlatot a múze­um Nádor utcai főépületében Csütörtöky József volt múzeum­igazgató nyitotta meg. Az ün­nepélyes megnyitón jelen volt az alkotó, akinek munkásságát dr. Gál Ida, a múzeum művészettör­ténésze méltatta. Eva Trizuljako­vá kiállítása 1996 februárjáig tekinthető meg. (kamoncza) AZ ÜNNEPEK ALATT Kétezer rendőr Pozsony utcáin TA SR-hír Ján Jonis ezredes, pozsonyi rendőrparancsnok sajtótájékoz­tatóján az ünnepek alatti meg­növekedett feladatokról beszélt, mert mint mondotta, az ilyen időszakban általában megnö­vekszik a rablások, lopások, la­kásbetörések száma. A rendőrség feladata szavatolni a polgárok biztonságos karácso­nyát, ezért az ünnepek alatt meg­erősítik a járőröket, a pozsonyi utcákon kétezer rendőr lesz. De az ünnepekre való bevásárlások alkalmával az embereknek is ügyelniük kell a zsebtolvajokra, s nem kis veszélyt jelentenek majd a házilag barkácsolt petár­dák és más robbanószerek. Ami az idei bűnözési mérleget illeti: a fővárosban 26 ezer bűntettet követtek el, 8 ezerrel kevesebbet mint tavaly, a felde­rítettség pedig 20 százalékkal javult. A gyilkosságok száma is öttel kevesebb, az idén 12-t kö­vettek el. DUNA MENTI MUZEUM Tiltakozás az igazgató leváltása ellen Keszegh István, a Csemadok komáromi városi szervezetének elnöke, Dr. Bajnok István, a Cse­madok OV alelnöke, Dr. Baštrnák Ferenc, a komáromi Értelmiségi­ek Klubjának elnöke és Sidó Zol­tán, a Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének elnöke, va­lamint a Duna Menti Múzeum 24 munkatársa levélben tiltakozott Csütörtöky József múzeumigaz­gató leváltása ellen. Levelükben felháborodásukat fejezik ki ami­att, hogy indoklás nélkül, a kultu­rális minisztérium arroganciájá­nak további bizonyítékaként le­váltották tisztségéből a komáro­mi Duna Menti Múzeum igazga­tóját, Csütörtöky Józsefet, aki öt éven át volt a múzeum igazgató­ja, s nemzetközi hírnevet szerzett az említett intézménynek. A levél írói a kultuszminisztéri­um eljárását a nemzetiségi kultú­rával szembeni antidemokrati­kus magatartásnak nevezik, an­nál is inkább, mivel a tisztség be­töltésére nem írtak ki pályázatot, sőt szakképzetlen személyt ne­veztek ki a múzeum élére. Mivel várhatóan folytatódik a leváltá­sok sorozata, a tiltakozás megfo­galmazói arra hívják fel a polgá­rokat, hogy hozzájuk hasonlóan írásban tiltakozzanak a kulturális miniszternél a kulturális intézmé­nyek vezetőinek indok nélküli le­váltása miatt. -U­A KOVO SZAKSZERVEZET JAVASLATA Járjanak a kormánytagok kerékpáron Új Szó-tudósítás A magasabb szintű kollektív szerződések mielőbbi megköté­sét és a szakszervezet jövő évi kongresszusának előkészítését tartja a fémipari dolgozók KOVO szakszervezete legfontosabb fel­adatának Emil Machyna, akit a szakszervezet tanácsa decem­ber 14-én választott a KOVO új el­nökévé. Machyna hivatalosan 1996. január 1-én váltja fel az el­nöki székben Jozef Krumpolecet. Anton Mifka, a kollektív szerződések egyeztetésével megbízott alelnöktől megtudtuk, hogy a szakszervezetek egyik legfontosabb követelése a leg­alább 15 százalékos minimálbér­emelés: de a kohászati munkál­tatói szervezetek mindössze 2,9, a gépipariak 4,7, az elektro­technikaiak 3, a öntödeiek és a kovácsok munkáltatói 2,9, a gépipari vállalkozók társulása pedig 5,5 százalékos emelés­ben lennének hajlandók meg­egyezni. A fémipari szakszerve­zetek továbbá azt követelik, hogy a munkatermelékenység minden további egyszázalékos növekedésével párhuzamosan a béreket is legalább 0,5 százalék­kal emeljék. A Kovo vezetői is úgy látják, hogy továbbra is fenn­áll a válságállapot, sőt úgy vélik, ezt a kor mánynak is vala mjlyen formában tuaomasara kelfhoz­ni. Arra a kérdésre, hogy milyen lépésekre gondolnak, Machyna elmondta: egyelőre nem kell sztrájktól tartani, csupán fel akarják szólítani a kormányt, hogy kabinet is tartsa magát ah­hoz, hogy a jövő év a szerénység éve lesz. - Például a kormányta­gok is kerékpáron járhatnának munkába, ahogyan azt sok fém­ipari alkalmazott tészi - vetett fel egy javaslatot az újonnan megválasztott elnök. (gaál) Könyvbemutató Komáromban Tegnap Komáromban, a Duna Menti Múzeumhoz tartozó Zichy­palotában került sor Ág Tibor Édesanyám rózsafája című könyve második kiadásának bemutatásá­ra. A szerző családias légkörben beszélt az érdeklődőknek a kötet tartalmának összegyűjtéséről, a gyűjtés során szerzett élményeiről és tapasztalatairól. Ág Tibor 1974­ben kezdte a palóc nyelvterületen honos népdalok gyűjtését Azóta 21 év telt el, s ez idő alatt az adat­közlők már meghaltak, tehát a könyv formájában megjelentetett népzenei anyagot ma már nem le­hetne összegyűjteni. A könyvet a Katona István vezette Clementia osztrák-magyar Kft. a dunaszer­dahelyi Lilium Aurum Kiadó köz­reműködésével adta ki. A bemuta­tón Katona István hangsúlyozta: a kiadvány ékes bizonyítéka annak, hogy tájainkon is születtek az erdé­lyivel egyenértékű ősi dallamok. Az Édesanyám rózsafája alapmű, amely nemcsak a szlovákiai, ha­nem az egyetemes magyarság számára is nagy értékkel bír. A Cle­mentia Kft. azt tervezi, hogy kiadja Ág Tibor kéziratban lévő nép­dalgyűjteményét is, amely tájaink 17 ezer önálló dallamát foglalja magába. (k. m.) í VÁLASZ OLVASÓINKNAK Amikor a sok is kevés P. J.: Lakástulajdonos vagyok. Egy magánvállalkozónak ad­tam bérbe a lakásomat, de keveslem a bérleti díjat. Tudom, nincs arra törvény, ki, mennyiért adhatja bérbe a házát vagy a lakását. Én azonban mégiscsak szeretném tudni, és arra szeretnék választ kapni, mennyit kérhetek havonta bérleti díjként, vagy négyzetméterenként hány koronát kérhetek. Nagyon sajnáljuk, de a levelé­re nem lehet olyan választ adni, amelyet Ön tőlünk elvárna. Ön is említi, tudomása van arról, hogy a bérleti díjról nem rendelkezik törvény vagy bármiféle más jog­szabály. Ez részben igaz, mert a bérleti díjról a törvény úgy ren­delkezik, hogy az a felek megál­lapodásának tárgyát képezi. A bérbeadó annyit kérhet, amennyit nem tart kevésnek, a bérlő pedig olyan bérleti díjjal ért majd egyet, amelyet nem tart soknak. Tudomásunk van egy­szobás lakásokról, amelyekért a havonta 6-7 ezer koronát ke­reső bérlők hajlandóak havi 3000 koronát fizetni, de tudo­másunk van olyan 200 négyzet­méteres lakható raktárhelyiség bérletéről is, ahol a bérlő túlzott­nak tartja a havi ötszáz koronás bérleti díjat. Éppen ezért, hon­nan tudhatnánk, mennyi az, amit ön nem tart már kevésnek, és mennyi az, amit a bérlő már soknak tartana? (fekete) Harc a kassai malomért Sokan azok közül, akik a vagyonjegyes privatizáció első hullámá­ban részvényeseivé váltak a Kassai Malomnak, az utóbbi napokban levelet kaptak. Abban egy brókercég üzletet ajánl nekik - 500 koro­náért hajlandó megvenni a részvények darabját. Egy értékpapírok­kal kereskedő másik társaság újsághirdetésben szólítja meg ugyan­ilyen felhívással a részvénytulajdonosokat. A kassai esti hírlap teg­napi számában megjelent írás szerint vannak érdeklődők, akik 750, sőt 1000 koronát is adnak, adnának az említett malom egy­egy részvényéért. Úgy hírlik, a valóságban két társaság verseng ér­te. Kilétük egyelőre titok. Egyúttal azt is homály fedi, hogy a szer­vezők hogyan jutottak a részvényesek névsorához és lakcíméhez... (g-f) Az egyház finanszírozása A Sztouák ^turisztikai Ui>*ntr>l közvélemény kutató intézete 1245 személyt kérdezett meg az egyházak jövőbeni finanszírozá­sáról. A válaszadók döntő több­sége (88 százalék) úgy véleke­dett, hogy lakhelyükön a templo­mok rendelkeznek a működés­hez szükséges alapvető feltéte­lekkel. Az egyházak tevékenysé­gének jövőbeni finanszírozását úgyszintén saját forrásokból tart­ják leginkább elfogadhatónak a megkérdezettek. 80 százalékuk elsősorban ebben a formában képzeli el a finanszírozás jövőbe­ni lehetőségeit. Egyházi adókból a megkérdezettek 55 százaléka, K OI l.jC gi nAC.j i—lúl I lU^tlldbUUl szont csupán 35 százalékuk tartja elképzelhetőnek az anyagi támogatást. Érdekes válaszokat kaptak a felmérők arra a kérdésre, vajon ha nyugati mintára nálunk is be­vezetnék azt a lakossági adót, amelyet a lakosok vagy egyházi célokra, vagy pedig társadalmi­kulturális célokra fizetnek be, milyen célokra fordítanák. A megkérdezettek 63 százaléka a társadalmi-kulturális célok meg­valósítására szánná ezt az adót, s csupán 22 százalékuk az egy­ház tevékenységének támoga­tására. -U­saját források (%>) SO 11 9 egyházi adó (°/o) 53 23 20 állami költségvetés {%) 33 SO 13 | ebből a forrásból kellene finanszírozni ] nem ebből a forrásból kellene finanszírozni nem tudja megítélni FOGYASZTÁSI CIKKEK VASARA BRÜNNBEN Tavasszal még együtt Új Szó-tudósítás Jövő év április 16-a és 20­a között Brünnben immár 27 alkalommal rendezik majd meg a közszükségleti cikkek nemzetközi vásárát. A nagy népszerűségnek örvendő rendezvény keretében foko­zatosan vezető szerepet szerző Domo bútor- és lakbe­rendezési kiállítás szervezői tegnap sajtóértekezleten tá­jékoztatták az újságírókat a nemzetközi seregszemle táv­lati célkitűzéseiről. Mivel né­hány éve a hagyományos közszükségleti vásár kiállítá­si területének több mint két­harmadát a bútor és lakbe­rendezési tárgyak kiállítói foglalják el, a BVV vezérkara úgy döntött, hogy 1997-től a bútorkiállítás már önálló nemzetközi seregszemle­ként szerepel a kiállítóválla­lat programjában. Az 1996­os Domo azonban még a közszü kségletTTnkkek-sgreg­szemléjének keretében mu­tatkozik be. Amint aztVIadimír Lavo, a brünni BVV pozsonyi leány­vállalatának vezetője~~ el­mondta, az idén sikeres évet zárt a nemzetközi hírű kiállí­tó vállalat. Az általa szerve­zett seregszemléken több mint 460 ezer négyzetméter kiállítási területen mutatkoz­tak be az egyes ágazatok képviselői. A bemutatókat mintegy egymillió fizető érdeklődő lát­ta. A szlovákiai kiállítók az idén csaknem 21 ezer négy­zetméter területen mutat­koztak be Brünnben, s Szlo­vákiából csaknem 60 ezer érdeklődő tekintette meg a seregszemléket. tszl Antikarácsony Az ünnep előtti vásár forgata­gában egy furcsa beszélgetés­foszlány ütötte meg fülemet. ­Gyűlölöm a (...) - mondta félig gunyorosan az áruszemle köz­ben mellettem elhaladó két lány vgyike-^jnásiknak. Nyilván az anyanyelvűkor— Nem, nem félmondatot ejtett ki száján a tizenéves honfitárs. Jól érthetően megnevezte az ál­tätom-ojost pontokkal helyettesí­tett itteni népcsoportot. A ma­gasztos hangulata ľrrm&pyárás­ban olyan dermesztően hatott rám a hallott beszédfoszlány, hogy mire felocsúdtam, addigra a csevegő csitrik már elvegyül­tek a vásárlók tömegében. Kár, mert szerettem volna megkérdezni a „gyűlölködőtől", hogy saját tapasztalata alapján minősíti és gyűlöli az általa emlí­tetteket, vagy a szülei, pedagó­gusai, illetve kedvenc politikusai sugallatára. És azt is meg kellett volna kérdeznem tőle, tudja-e, mi a karácsony... (gazdag) Háromnegyedévi adatok TA SR-hír 382 milliárd koronát ért el a hazai ipari termelés az év első három negyedévében, ami a tavalyi évhez képest 8,2 szá­zalékos emelkedést jelent. A feldolgozóipar termelése nőtt, a nyersanyag-kitermelés vi­szont visszaesett. Az építőipa­ri termelés ősszel élénkült meg. A mezőgazdasági termelés a hozzáadott érték alapján 3,7 "száüaiékhal esett vissza és 11,8 milliárd koronát ért el. A mezőgazdasági üzemek hevé­telei 21,6 milliárd koronát tet­tek ki, az áremelkedés miatt viszont óz 0,2 százalékkal ke­vesebb mint tavaly. Kukoricá­ból az idén 15,3, cukorrépából 11, napraforgóból 59,3, bur­gonyából 23,2 százalékkal ter­mett több mint tavaly. Csök­kent a haszonállat-állomány visszaesésének mértéke is. Sertésből 0,7, szarvasmarhá­ból pedig 2,4 százalékkal volt kevesebb. November végén a munka­hivatalok 326 279 állástalant regisztráltak, ami 12,83 szá­zalékos munkanélküliséget je­lent. Az előző hónaphoz, azaz októberhez viszonyítva ez ab­szolút számokban mérve 789 fős növekedést jelent. A legna­gyobb arányú munkanélküli­séget a Rimaszombati járás­ban könyvelhetik el (25,9 szá­zalék), majd a Rozsnyói (21,44) és a Nagymihályi (20,39) járásban. E téren, im­már hagyományosan a leg­jobb a helyzet Pozsonyban (4,97 százalék), valamint a Trencséni járásbarv(5,99). Ebben az időszakban 21 millió turista érkezett hoz 1­zánk, tőlünk pedig 12,9 millió­an lépték át a határt. Mindkét esetben a legnagyobb forgal­mat Csehország 6= Magyaror­szág, a legkisebbet peo.g Uk­rajna felé tapasztalták. István-napi határátkelő Uj Szó-információ Mint arról Pál Ferdinand, Tajti község polgármestere lapunkat tájékoztatta, Ist­vánnapkor, tehát december 26-án ideigle­nesen megnyílik a határ Tajti és Cered kö­zött. Az átmeneti határátkelő reggel nyolc­tól este nyolcig üzemel. (-kas) Kiállítás Ipolyságon Az -Ipolyság melletti Horvátibon -szüle. tett és ma Párkányban élő Simonyi Lajos festőművész december 19-én jó egész­ségnek örvendve ünnepelte 91. születés­napját. Ejeles alkalomból ceruzarajzaiból, akvarelljeiből és temperáiból életműkiállí­tást rendeztek az ipolysági városi galériá­ban. A megnyitót követő rövid kultúrműsor után Danis Ferenc, a galéria igazgatója is­mertette a körükben megjelent idős mfrvész életútját, és méltatta hosszú alko­tói pályajémak sikereit. A január 20-ig tartó kiállítás a húszas évektől egeszeii napja inkig készült alkotásaiból nyújt válogatást, melynek túlnyomó részét a festő hangula­tos tájképei alkotják. (bodzsár) ' S. ' I

Next

/
Oldalképek
Tartalom