Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-20 / 294. szám, szerda

1995. december 20. BELFÖLD ÚJSZ

Ó 3 | Mikor lesz ebből magyar kisebbségi múzeum? Mint már arról szombaton hírt adtunk, leváltották posztjáról Csütörtóky Józsefet, a Komáromi Duna Menti Múzeum igazgatóját. Az európai hírű római és kelta gyűjteményt birtokló, patinás intézmény új igazgatója Elena Lehocká, a komáromi Szabadság utcai szlovák oktatási nyelvű alapiskola szlováktörténelem szakos tanítónője lett. Mint dr. Peter Horváthtól, a Kulturális Minisztérium múzeumi főosztályának helyettes vezetőjétől megtudtuk, az új igazgató kinevezése nem pályázat útján történt, a minisztérium ugyanis nem köteles pályázatot hirdetni a múzeumok igazgatói posztjaira. UJ Szó-Jelentés Elena Lehocká kinevezési dekrétumát tegnap vette át a minisztérium illetékeseitől. Csütörtöky József, a volt igazgató a minisztérium előzetes ígérete ellenére ugyanakkor csupán a leváltását tartalmazó végzést vehette át, amelyben Hudec kulturális miniszter a Munka Törvénykönyve 65. paragrafusa 2. bekezdésére hivatkozva váltja le posztjáról és köszöni meg eddigi munkásságát. A minisztériumi illetékesek Csütörtöky Józsefnek eredetileg azt ígérték, hogy leváltásával egy időben megkapja új kinevezését a létesítendő magyar kisebbségi múzeum élére, ez azonban nem történt meg, sőt kiderült, hogy jövőbeli munkahelyi besorolása utódjától, az új igazgatónőtől függ. A minisztérium Csütörtöky Józsefnek még írásos meghívót sem küldött a tegnapi megbeszélésre, azt csupán Lehocká asszony kapta meg. Kérdésemre, vajon alkalmas-e egy idevágó tapasztalatokkal nem rendelkező alapiskolai tanítónő a komoly szakmai eredményeket felmutató, rangos múzeum igazgatói posztjára, dr. Peter Horváth kitérő választ adott. Elmondása szerint két jelölt közül esett rá a választás, és most alkalma lesz bizonyítani rátermettségét, utóvégre, úgymond, nem nyugdíjas állásról van szó. A magyar kultúra létesítendő múzeumának státusát firtató kérdéseimre sem kaptam tőle konkrét választ. Minden jel arra vall, hogy ezzel még maga a minisztérium sincs tisztában, nyitott kérdés, hogy az ún. kisebbségi múzeum a meglévő komáromi múzeum keretei között, kibővített hatáskörrel, avagy tőle függetlenül, önállóan működne-e. Horváth úr szerint először ki kell dolgozni az új múzeum koncepcióját. Mikor elmondtam, tudomásom van arról, hogy ezt a koncepciót magának a minisztériumnak a felkérésére Csütörtökyék már kidolgozták és elküldték az illetékeseknek, ismét kitérő választ kaptam. A régi és az új igazgató intelligens emberek, mondta, majd megegyeznek egymás között. Az idén nyáron kormányhatározat hagyta jóvá a nemzetiségi kultúrák múzeumainak koncepcióját, s a kulturális minisztérium részéről olyan ígéretek hangzottak el, hogy január l-től Komáromban két önálló múzeum lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy a komáromi múzeum a jelenlegi 3,5 milliós költségvetéséből épp hogy csak tengődik, kérdés, mennyi jut belőle a magyar részleg fejlesztésére, ha a meglévő múzeum kötelékében marad. A minisztérium egyik elgondolása ugyanis az, hogy csak akkor lesz önálló múzeuma a szlovákiai magyar kultúrának, ha a meglévő múzeum kötelékében már négy éve működő nemzetiségi osztály életképesnek bizonyul. -vkHatlábú zsaruk (Folytatás az 1. oldalról) hogy a Szlovák Biztosító a napokban vásárolt öt lovat a városi rendőröknek. - A 300 ezres befektetés hamarosan megtérül, hiszen a mozgékonyabb lovas rendőrök hatékonyabban fülelhetik le a nyaralók, hétvégi házak, borospincék fosztogatóit. Biztosítónk 1989-ben hétmillió korona kártérítést fizetett a kárvallottaknak, tavaly ez az összeg 241 millióra rúgott. E mellett eltörpül a mostani befektetés - fejtette ki Peter Bohuš, a biztosító pozsonyi fiókjának igazgatója. Idén a lovas rendőrök 1900 esetben büntették a védett helyeken, főként a Vaskutacskaként ismert területen garázdálkodókat, legtöbbször a tilos behajtás, tiltott tűzrakás, védett növények és fenyőfák lopása, illetve orvvadászat és -halászat fordult elő. Az ismertetett adatokból kiderült, a lovas rendőrség munkája feltétlenül hasznos, de a belvárosi parádézások - a nagyközönség már csak ilyen hálátlan fajta - valószínűleg az új rendőrviccek tömeges megjelenését eredményezik majd. Annak sem lesz akadálya, hogy fekete humorként még a fekete seriff is rendőrviccel ugrassa a lovát. (holop) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI UJ Szó-tudósitás Az EGYÜTTÉLÉS tegnapi sajtóértekezletén ismertették a nemzetiségi nyelvhasználatról szóló törvényjavaslatát, amelyeta Magyar Koalíció szakértői csoportja az EPM és az MKDM tervezetei alapján dolgozott ki. Duka Zólyomi Árpád alelnök elmondta, ez három területi kategóriát különböztet meg, az elsőben a nemzetiségtöbbséget alkot, a másodikban részaránya meghaladja a tíz százalékot. Az elsőben a kisebbség tagja korlátozás nélkül használná anyanyelvét szóban és írásban, a nyomtatványokat és hirdetményeket két nyelven jelentetnék meg, és a nemzetiségi nyelv második hivatalos nyelvként szerepelne. A második kategóriában kétnyelvű feliratokat lehetne használni, a hivatalokban pedig a nemzetiség nyelvét ismerő munkatársakat is alkalmazni kellene. A harmadik, a tíz százalék alatti kategóriában egyéni jogokat javasolnak, miközben a kultúrában, iskolaügyben és a közéletben megengedhetetlennek tartanak bármiféle korlátozást. Ezenkívül a nemzetiségeknek minden fokon garantálná az anyanyelvi oktatást, művelődést, és mindehhez állami támogatást biztosítana. Duka Zólyomi szerint javaslatukat illetően közös nevezőre szeretnének jutni az ellenzéki pártokkal. Nem hisz azokban az ígéretekben, hogy a kormánykoalíció tavaszra előáll egy hasonló javaslattal. A szlovák-magyar alapszerződéssel kapcsolatban már tudja, miként fog szavazni, de nem árulta el a sajtónak. A parlament mai ülésén nem vár döntést, szerinte a vitát elnapolják és Mečiar újabb engedményekkel igyekszik meggyőzni vonakodó képviselőit. Valószínűleg ilyen érv lesz az új területi-közigazgatási beosztás, amelyet bármi áron is, de a parlament januári ülésén elfogadnak. Ezzel kapcsolatban Kvarda Jószef alelnök elmondta, hogy elutasítják a 8 egységes változatot. A megyéken alapuló változatot támogatni tudnák, de az ország déli részén ez is korrekciókra szorul. Sok függ a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának január 4-ei döntésétől. Kvarda szerint egyébként a Magyar Koalíció pártjai továbbra is kiállnak a komáromi nagygyűlésen elfogadottjavaslatok mellett. (tuba) Téglajegyekkel az Arénaba UJ Szó-tudósitás Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be Milan Sládek pantomimművész az Aréna Színház építésére indított akciójukat. Minden érdeklődő egyenként ezer korona értékben téglajegyeket vásárolhat. A Pozsony-Ligetfaluban álló műemlékszínház helyreállítása már az idén elkezdődött, és eddig 14 és fél milliót ruháztak be. Ez az összeg csak töredéke a szükséges pénznek. Ezért is számítanak nagy érdeklődésre a téglajegyek vásárlásakor. A téglatulajdonosok nevét külön díszhelyen örökítik meg, és mindenki megkapja a Svetozár Uavský festőművész tervezte kicsinyített téglácskákat. Az Aréna Színházat a tervek szerint 1996. október elején nemzetközi pantomimfesztivállal nyitják. Ez a rendezvény egyben tisztelgés is lesz a legendás német színházi rendező és színész, Max Reinhardt művészete és személyisége előtt. Ő ugyanis a század elején egyetlen nyáron át egy vándortársulat színészeként huszonöt szerepet játszott ebben a ligetfalui színházban, (d-n) A BONGESZO nyertese Játékunkra e héten 929 megfejtés érkezett. A helyes választ beküldők közül tegnap Mislay Edit, a VASÁRNAP szerkesztője közjegyző jelenlétében sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét. E héten az 1500 koronát Dohanics Ferenc gútai olvasónknak küldjük. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Michael Schumacher. POZSONYI TÖMEGKOZLEKEDES Az első félévben nem lesz viteldíjemelés ÚJ Szó-tudósitás A Pozsonyi Tömegközlekedési Vállalatnak a jövő évben 1,1 milliárd koronára lesz szüksége a főváros közlekedésének működtetéséhez tudtuk meg a vállalat tegnapi sajtóértekezletén Tomáš Fábertől, az igazgatótanács elnökétől. Az állami költségvetésből 433 millió koronát kell kapniuk, a viteldíjakból 590 millióra számítanak (az idei 550 millióval szemben), a harmadik bevételi forrásból, a főváros költségvetéséből pedig az idei 110 millióval szemben 181 millió koronát kérnek. Ennek megítélése még a városi képviselő-testület jóváhagyásán múlik. Az Új Szó kérdésére, hogy számíthatunk-e a jövő évben is viteldíjemelésre, az illetékesek előbb diplomatikus választ adtak, mondván: amennyiben bizonyos mértékű infláció következik be vagy emelkednek az üzemanyagárak, esetleg a képviselők nem szavazzák meg a kért dotációt, abban az esetben a közlekedési vállalat jogában áll a közlekedés működtetéséhez szükséges összeget egyéb forrásokból biztosítani. A lényeg: 1996 első félévében semmiképpen nem emelik a viteldíjakat, éves viszonylatban azonban aligha maradhat meg az idei árszínvonal. Az idei év végéig 7 új Karosa típusú csuklósbusszal és 12 Ikarusszal bővítik a vállalat autóparkját, ezenkívül egy speciális, alacsony alvázú Ikarus autóbuszt is beállítanak a közlekedésbe, aminek elsősorban az idős emberek, a kisgyerekes anyák és a mozgássérültek látják hasznát. Tárgyalnak a győri Rába gyárral a régebbi Ikarusok motorjának felújításáról, hogy azok megfeleljenek a európai környezetvédelmi szabványoknak. (gaál) Kamarai leltár ÚJ Szó-tudósítás Elsősorban a külgazdasági kapcsolatok építésében elért idei eredményeket elemezte tegnapi sajtóértekezletén Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke. A kamara 1995-ben további 15 országgal létesített szerződéses viszonyt, s így most már 37 ország gazdasági kamaráival tartja a kapcsolatot. A központ külkapcsolatai mellett a regionális kamarák is aktív tevékenységet fejtettek ki, tagjaik számára 19 országba 32 üzleti missziót szerveztek. Sikeresen működik a kamara moszkvai kirendeltsége, jövőre pedig Brüsszelben tervezik hasonló képviselet megnyitását. Mihók szerint az ország gazdasági átalakításának külföldi megítélésében a nemrégiben jóváhagyott ártörvény többet árt, mint használ. Kár, hogy egy ilyen fontos törvény előkészítése során nem kérték ki a kamara szakértőinek véleményét. Bírálta, hogy az exporttámogatás ürügyén központi támogatással gomba módra szaporodnak a különböző intézmények, e helyett inkább a meglévő intézményrendszer szorosabb együttműködésére lenne szükség. A kamarai tagság megváltoztatását célzó, a kormány által nemrégiben a parlament elé terjesztett törvénymódosító javaslatról úgy vélekedett, nem lehet egy törvény alapelvét jelentő paragrafust megváltoztatni az egész törvény filozófiájának módosítása nélkül. Ha a kötelező tagságot nem kötelezőre változtatjuk, az egész jogszabályt ehhez az alapelvhez kell igazítani. A törvénymódosítás indoklásához a kormány vélhetően téves tájékoztatást kapott, mivel az EU-országok zömében is kötelező a kamarai tagság. tszl VÁLASZ OLVASÓINKNAK December 31-ig Zs. L.: Alaposan átolvastam a transzformációs törvényt, amelynek közlését magam is kértem az Új Szó szerkesztőségétől. A törvény, pontosabban a törvény utalásainak olvasása során jöttem rá, hogy eddig valami elkerülte a figyelmemet. A szüleimnek volt vagy huszonöt hektárnyi földjük. Mivel minket a szülőfalunkból, deportáltak. 1991ben, 1992-ben nem Igazán tudtam, hogy milyen földekről van szó, ki, mi használja ezeket a földeket. A telekkönyvi kivonatokat 1992 márciusában kaptam meg, és ugyanazon év április elején a szülőfalum szövetkezetétől kértem ezeknek a földeknek kiadását, illetve egyben bejelentkeztem a szövetkezeti transzformációba is. Akkor még nem tudtam, hogy három szomszédos község szövetkezete is használta a tőlünk elvett földeket, éppen ezért nem is kérhettem tőlük, hogy számoljanak velem a szövetkezeti vagyonrészek kiszámításakor. Azóta viszont velük is megállapodást kötöttem a földek kiadásáról, és ezzel kapcsolatban érdekelne az, hogy a 12g utalásban idézett 565/1992-es törvény lehetővé teszi-e számomra, hogy a szomszédos szövetkezetektől Is kérelmezzem a vagyonrészem kiszámítását. Az adott esetben elsősorban a szövetkezeti transzformációs törvény 14. §-a b/ pontjának rendelkezését kell összevetni azzal a rendelkezéssel, amely szerint a tulajdonosi jogigényeket 1995. december 31-éig lehet igazolni. Ha a szülőfalujában működő mezőgazdasági szövetkezet megállapodást kötött önnel az általa használt földek kiadásáról, ön nyilván igazolta a szövetkezet felé, hogy jogos tulajdonosa ezeknek a földeknek. Nem lenne szabad, hogy problémákat támasszanak a vagyonrésze kiszámításával kapcsolatban. A szomszédos községek szövetkezetei viszont az idézett 565/1992. Tt. sz. törvény ellenére is problematikusnak tekinthetik a vagyonrész megállapítását, még akkor is, ha időközben megállapodást kötöttek önnel a földek kiadásáról, és ezt a megállapodást a járási földhivatal is megerősítette. A transzformációs törvény a 14. §-ának b. pontjában ugyanis azt mondta ki, hogy a föld tulajdonosai a jelen törvény hatályba lépésétől számított három hónapon belül jelentkezhetnek, és egyben igazolják, hogy a vagyonukat a szövetkezet átvette, használja, vagy a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 162/1990. Tt. sz. törvény hatályba lépéséig használta. Ezek szerint a transzformációs törvény értelmében 1992. április 28-áig be kellett volna jelentkeznie azokban a szövetkezetekben, amelyek a földjeit használták, és ugyanakkor a tulajdonjogát is igazolnia kellett volna. Több jogász szerint az 565/1992. Tt. sz. törvény szerinti határidő-meghosszabbítás csak a második feltételre, a tulajdonjog igazolására vonatkozik; magyarán alighanem senkit sem érdekel az, hogy a szülőfalujukból deportált emberek a telekkönyvi kivonatok alapján kiállított identifikációk átvételéig egyáltalán nem tudhatták, hogy ki használja a földjeiket, kivel szemben kell érvényesíteniük a jogaikat, és az sem, hogy miért futottak ki a három havi bejelentkezési határidőből. dr. G. D. Az állam és az egyház Az SZK Statisztikai Hivatalának Közvélemény-kutató Intézete októberben 1245 felnőtt megkérdezésével kereste a választ arra, vajon Szlovákiában milyen a lakosság viszonyulása az egyházhoz, pontosabban arra, milyennek kellene lennie az állam és az egyház közötti optimális viszonynak. A válaszokból kitűnt, hogy a lakosság zöme helytelennek tartja az egyház különválását az államtól, s a legtöbben e két szubjektum együttműködését támogatják. Az állam és az egyház önálló fejlődését inkább támogatják a nők mint a férfiak, továbbá a fiatalabb korosztály tagjai (a 18-24 évesek 46%-a, a 30-39 évesek 44 %-a), illetve a 100 ezernél nagyobb lélekszámú városok lakosai (50%). Az államnak az egyház tevékenységébe való beavatkozását a férfiak 11, a nők 6 százaléka tartja helyesnek. A megkérdezetteknek válaszoltak arra a kérdésre is, hogy milyennek látják az önkormányzatok és az egyház képviselőinek a viszonyát saját községükben. Ezt a megkérdezettek 52 százaléka jónak értékelte, változóan jónak és rossznak 13 százaléka, rossznak pedig 2 százaléka. ÚPWM MAR MA KAPHATÓ A i/asárnap A tartalomból: • Tükör-kép Miklósi Péter interjúja Konrád Györggyel • Ki ne ismerné a Bornemisszákat? S. Forgon Szilvia Poprádon, egy régi nemesi család leszármazottjánál járt látogatóban • Egy csepűrágó álmai és panaszai Dusza István írása Plaszky Tamás bábművészről • Karácsony hercege Szabó G. László beszélgetése elmúlt karácsonyokról Solymosi Tamás balett-táncossal • Álomból nem lehet aranyat nyerni A Vasárnap vendége: Kőbán Rita, 1995 kajakkirálynője • Magazinunk sok érdekességgel, részletes tévé- és rádióműsor-melléklettel Másképp látják TA SR-hír A Szlovákiai Pedagógusuk Fóruma (SZPF) felhívásban fordult az oktatásügyi minisztérium felelős dolgozóihoz, tájékoztassák a közvéleményt arról, hogy a tárca eszközeit miképpen és milyen szabályok értelmében használták fel. Az SZPF ügyintéző bizottsága által tegnap megfogalmazott felhívás a minisztérium nyilatkozatára reagált, amelyben a tárca vezetése állította, hogy az oktatásügyben az utóbbi öt évet tekintve az idén a legjobb a helyzet. Az SZPF felhívása szerint a pedagógusok, a szülők és a tanulók tapasztalatai teljesen más helyzetről árulkodnak, éppen ezért a tárca nyilatkozatát pontosításra szorulónak tartja.