Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-16 / 291. szám, szombat

Szálloda öngyilkosoknak Nem pletyka Egy nyugdíjaskorú volt hol­land vasutas arra a belátásra jutott, hogy valahogyan meg kell könnyíteni az öngyilkosok dolgát. Jan Hitarius szerint ha valaki távozni akar ebből a vi­lágból, semmilyen akadályt nem szabad útjába állítani. Létrehozott egy szállodát, ahol fennáll az önként távozás lehetősége. „Miért kellene őket arra kényszeríteni, hogy drága pénzen fegyvert vásároljanak vagy hogy vonat elé vessék ma­gukat? Esetleg felhőkarcolók­ról, hidakról ugráljanak le, fürdőkádban vágják fei erei­ket?" A Horizonton Hotel nevet vi­selő épületben persze senkit sem beszélnek rá az öngyilkos­ságra, de adott esetben a sze­mélyzet azt nem is akadályozza meg. Aki ott tölt egy vagy több éjszakát, meggondolhatja ma­gát. Mindig van választása. Bár a holland igazságügy-mi­niszter egy rádióinterjúban vi­harosan tiltakozott már az ötlet ellen is, Hilarius bízik vállalko­zása sikerében, sőt reméli, hogy az egészségügyi miniszté­riumot is meggyőzi - szerinte ugyanis ez a hotel inkáb ezen intézmény alá kell hogy tartoz­zon. A holland sajtóban már meg­jelentek az első viccek és raj­zok ezzel kapcsolatban. Egy hu­morista feltette a kérdést: a Ho­rizont Hotelben a tizenhatodik emeleti szoba ugye drágább, mint a második emeleti? Vajon este az elköszönő személyzet megkérdi a vendégtől: „Holnap reggelre kér egyáltalában éb­resztőt, uram?" MN Az Options című brit női ma­gazin érdekes staisztikát állított össze neves manökenekről. Ezek szerint a divatbemuta­tók olyan sztárjainak, mint Clau­dia Sch iffer, Naomi Campbell vagy Kate Moss átlag 87 pár cipője, hét farmerje és 20 ruhá­ja található a szekrényében ­valamennyi Alaia kreációja. A manökenek 78 százaléka do­hányzik, s 35 százaléka leg­alább egyszer randevúzott már színésszel vagy rocksztárral. Kü­lönös módon 65 százalékuk azt állítja magáról, hogy még soha nem tartott diétát. Mindemellett a legtöbben közülök salátán, ri­zsen és gyógyteákon élnek - ol­vasható a pletykás kedvű lap­ban. Az oldalt szerkesztette: 6 örföl Zsuzsa _ ÚJ SZ Ó 5 | Terjed a Frankenstein-étel Bírálói egyszerűen csak Frankenstein-ételnek nevezik, vé­delmezői viszont hatalmas géntechnológiai ugrásnak tart­ják az ízletesebb és egészségesebb étrend kialakításához vezető úton - a géntechnológiával előállított ételeket. Egy­valami viszont bizonyos: akár szeretjük, akár nem, a gén­technológiával előállított ételek képezik majd jövőbeni ét­rendünk nagy részét. - Ez csak a kezdet, kz ehhez hasonló fejlesztéseknek mint­egy 20 évre van szükségük a ki­futásra, és még alig az elején tartunk, az indulásnál - nyilat­kozta Nigel Poole, a Zeneca Group Pic nevű brit vegyészeti cég genetikusa. A Zeneca szeptemberben aratta le a rothadásnak ellenál­ló, géntechnológia segítségével előállított első, kereskedelmi mennyiségű paradicsomtermé­sét. Nagy-Britannia zöldséges­pultjaira jövőre kerül az újféle paradicsom, de már most he­ves vitákhoz vezet mindennapi ételeink alapanyagainak gén­technológiai előállítása. Pedig a genetikailag módosított ételek már mindennaposak: például a szójababtól a repceolajig. A Zeneca paradicsomait is genetikailag módosították, hogy lelassuljon a rothadást előidéző enzim működése. Jelentős megtakarítások érhetők így el, hiszen kevesebb romlott para­dicsomot kell majd kidobni. Olyan kukoricafajták is terem­nek már, amelyek a génsebé­szet segítségével váltak ellenál­lóvá a betegségeknek. így több termésre lehet számítani, mi­közben a környezetet is védik, hiszen nem kell veszélyes kemi­káliákat használni a földeken. Egyes tudósok szerint pedig a génsebészettel talán megold­ható a Föld növekvő népessé­gének egyre égetőbb gondja, az élelmezés. A környezetvédők vi­szont ellenzik az eljárást, és szerintük a „rózsaszín álmodo­zások" veszélyek lehetséges forrásai. Az ellenzők úgy vélik, hogy a génsebészettel módosí­tott termések beporozhatják a természetes fajtákat, s ezzel genetikailag „szennyezhetik a környezetet", és így kipusztul­hat ez eredeti, természetes faj­ta. A fejlett ipari országok kor­mányai azonban mindig emlé­keztetnek arra, hogy a génsebé­szettel előállított termékek pi­acra kerülésének szabályai igen szigorúak. Például a Zene­ca - habár törvény nem kötele­zi, és nem is ajánlja - úgy dön­tött: a génmódosítást feltüntető címkével látja el újfajta paradi­csomát. Miközben a genetikailag mó­dosított növények listája egyre nő, egyetlenegy terület tabuté­mának számít: az állatokon vég­zett génsebészeti beavatkozás. Habár ezen a területen is van­nak már példák - így a tehenek tejhozamának növelése geneti­kai beavatkozással. Ami ugyan­is a géntechnológiai eljárást ille­ti, nincs különbség növény vagy állat módosítása között. Etikai­lag viszont hatalmas a szaka­dék - állítja egy tudós, aki vi­szont nem adta nevét kijelenté­séhez. Panoráma 1995. december 16. ERDEKESSEG Faye Dunaway francia szeretője Elhagyták a nőcsábászt Dunaway hajdan Brando, Ni­cholson, Beatty, Hoffman, Ro­urke partnere volt a filmvász­non, s Bemard Montiéi több­ször is felkérte: szerepeljen a Video Gag's című műsorában. A színésznő mindig elutasítot­ta. vei fiatalabb feleségével, Rosa­lie van Breemennel, az egykori Miss Hollandiával és két gyerme­kével. Azt mondták a bennfente­sek, boldog házasságban él. Ro­salie most mégis megfutamo­dott. Fogta két gyermekét, és visszaköltözött Hollandiába. A komoly, sírig tartó kapcsola­tot nem a nyughatatlan Delon számára „találták ki". Sohasem tudta megszokni... * 1958-ban a fiatal francia színész a „Christine" című film forgatásán ismerkedett meg a németek akkori „Lieblingjével", Romy Schneiderrel. Öt évig tartó viharos és romboló szerelem után Delon egyik napról a másik­ra faképnél hagyta Romyt. A konyhaasztalon hagyott üzenet­ben tudatta vele: „Natalie-vet Spanyolországba mentem." * Natalie Barthélémy - Na­thalie Delon néven ismerhettük meg néhány filmből - 1964-ben ment feleségül a színészhez, s ebből a házasságból született Anthony. Ez a kapcsolat sem tar­tott tovább öt évnél, a váláshoz nemcsak Delon félrelépései ve­zettek, hanem elsősorban a szí­nész testőrének titokzatos halá­la. Delont annak idején gyilkos­sággal gyanúsították, majd végül felmentették a vád alól. * Legtovább Mireille Darc tar­tott ki a javíthatatlan csábító mellett. 15 évig osztotta vele ka­landos életét, tűrte durvaságát, barátnőit és saját rabszolgasor­sát. Hí Hosszabb-rövidebb ideig tar­tó szerelmi kapcsolatok után De­lon 1987-ben ismerte meg és vet­te feleségül Rosalie-t. Úgy tűnt, Rosalieval és Annouchkával megtetszett neki a családi élet, amelyet fiatal korában nem is­mert. Szülei elváltak, Alain ezután nevelőszülőknél élt, több iskolá­ból kidobták, majd hentesnek ta­nult, 17 éves korában katona­ként Indokínába vitték. Később Párizsban mint pincér és segéd­munkás kereste kenyerét, míg 22 évesen a filmeseknél kötött ki. Egyesek szerint gyermekkora ha­tározta meg későbbi életét - nyughatatlanná vált, és soha­sem tanult meg igazán szeretni. Delon november elején ünne­pelte 60. születésnapját. A koro­sodó, de még mindig jóképű, szimpatikus szélhámos ismét szabad... A Die Zwei nyomán: (ug) „Egész" Saint-Tropez erről beszélt: Faye Dunaway, az ötvenes éveiben járó vi­lághírű hollywoodi film­csillag és a francia tévé egyik nyári műsorának igen jóképű fiatal ve­zetője, Bemard Montiéi hirtelen támadt szerel­méről. be. A helybéli rossznyelvek sze­rint a fiúnak nem volt ellenére egy ilyen kitűnő propagandá­val járó nyári szerelem. Tény, hogy Dunaway elfogadta a műsorban való szereplést is, amelyben azt nyilatkozta: „Min­dent szeretek, ami francia." De lám, Saint-Tropez at­moszférája csodákra képes! Egy baráti ebéden találkoztak és Dunaway azonnal belesze­terett a jóképű „French Lover"­A szőke sztár francia szeretőjével Kalanddal, izgalommal, szen­vedéllyel teli volt az élete, nem ismerte, mi aza hűség, mély ér­zelem, ragaszkodás, melegség. Egy filmkarrieren át szimpatikus szélhámos volt. Nyolc évvel ezelőtt aztán hirtelen minden megváltozott. Alain Delon, a csá­bító, akiért majd' meghaltak a nők, példás férj, családapa lett. Büszkén állt a fotósok elé 30 év­Mireille Darc ölelésében Klímasokk okozta a boszorkányüldözést? NEM FÚJTA EL A SZÉL Megint Mitchell Nemrég egy amerikai árve­résen derült ki: Margaret Mitchell kiadatlan regényt rejtegetett a fiókjában. Az Elfújta a szél szerzője halá­la előtt barátnőjének adott egy papírdobozt. Félszáz fotó, tizen­öt levél és egy kézirat volt ben­ne. Időközben a barátnő is meg­halt, és a ma 70 éves fia, Henry Angei nyugdíjas villanyszerelő elvitte a dobozt városának, At­lantának múzeumába. Azonnal megvették tőle 60 ezer dollá­rért. A múzeum becsüse és igazga­tónője azonban elhallgatta az örökség valódi értékét. Nem sokkal a vétel után árverést ren­deztek, ahol gátlástalanul hatal­mas összeget kértek, sőt kaptak is Margaret Mitchell kiadatlan kéziratáért: egymillió dollárt. Az atlantai könyvbarátok háborog­nak, hogy a múzeum becsapta az öregurat. Mindenesetre az eddig ismeretlen vevő azt nyilat­kozta, hogy Mitchell Lost Laysen című kötetét rövidesen megje­lenteti. -mn­A halhatatlan szerelmesek az El­fújta a szélből Európában a boszorkányül­dözési hullám 400 évvel ezelőtt érte el tragikus csúcs­pontját. Egész falvak néptele­nedtek el a máglyák fellobba­nása következtében, a vallo­mások kicsikarására alkalma­zott bestiális kínzásokat már­már művészi tökélyre fejlesz­tették, és a tűzhalál előtti megfojtás nagy kegyelemnek számított. A legújabb becslé­sek szerint mintegy 80 ezer nő és férfi esett a középkor­ban gyökerező őrület áldoza­tául. A tudósoknak az a véle­ménye, hogy a jelenséget egy klímasokk okozta. Feltehetően egy vulkánkitö­rés volt az, ami az 1585-től 1597-ig tartó katasztrófát előidézte - vélekedik Franz Ir­siegler német történész pro­fesszor, a téma kutatóinak Tri­erben megrendezett konferen­ciáján. Az ég elsötétült. A hetekig tartó esőzés miatt megrothad­tak a szőlőfürtök. A jég elverte a gabonát és csigák felfalták a zöldségeket. Tizenkét év alatt csak kétszer volt normá­lis aratás. Nagy volt a nyomor és bűnösöket kellett keresni ­mondta a professzor. Mindenki, aki még ebben az időben is gazdasági téren si­keres volt, abba a gyanúba ke­veredett, hogy varázslat segít­ségével mások rovására bol­dogul. A gyűlölet azokat is súj­totta, akik egyébként értettek a gyógyítás tudományához, de most kudarcot vallottak. Az új kutatások számos vi­tára adnak okot. A tudósok egyelőre nem értenek egyet abban, hogy eldurvultak-e az egyébként is kemény, háborús körülmények által megedzett 16. századi emberek. - Olyan emberek voltak, mint mi - ez a véleménye Wolfgang Schild professzornak. A tudósok arról is vitatkoz­nak, hogy egy tömeg meddig bírja elviselni az égő áldoza­tok halálsikolyát. Ugyanakkor még tetszésnyilvánításra is van bizonyíték: gyerekek ki­végzési játékokat találtak ki, más források arról tanúskod­nak, hogy az emberek csaló­dottak voltak, amikor a hal­doklókat nem lehetett jól lát­ni. Az is vitatott egyelőre, hogy a tűzhalál előtti megfojtás a nemes érzelmek megnyilvánu­lása volt-e. Az elítéltek ugyan­is hamarabb vallottak, ha ezt a kegyelmet megígérték nekik és gyorsabb halálra is számít­hattak. Jutta Nowosadtko történész szerint időnként egyenesen az inkvizítorok mutattak könyörü­letet. írásos bizonyítékok van­nak arra, hogy rávették az ál­dozatokat: valljanak minél ha­marabb, hogy ne kelljen alkal­mazni az előírt kínzásokat. Bá­tor emberek sokat tehettek az őrület megfékezéséért. A kle­vei térség, ahol Johann Weyer hercegi orvos harcolt a bo­szorkányüldözések ellen, megmenekült az autodafétól. Trierben Friedrich Spee jezsu­ita tett sokat, mivel az elítél­tek gyóntatóatyjaként arra a következtetésre jutott, hogy mindnyájan ártatlanok. A klímasokk 1597 évi megszűnése végül is egybee­sett az uralkodók anarchiától való félelmével. A boszorkány­üldözés, amely egykor a nép­harag örömmel fogadott sze­lepeként működött, kicsúszott ellenőrzésük alól. A boszor­kányüldözési hullám túljutott csúcspontján. Feljegyzések szerint azonban az utolsó „bo­szorkányt" így is csak 1793­ban küldték máglyára Lengyel­országban. MTI Romy Schneiderrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom