Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-13 / 288. szám, szerda

[J} ÚJ szó KÖZÉPISKOLÁSOK OLDALA 1995. december 13. O o Nem érdekel semmi Ne zavarjon meg a cím (biztos, hülyén nézel ki zavartan). Maci barátom kialvatlan állapotában alkotott egy nagyot saját szórakozására, én meg kölcsön kértem, hogy hadd hozzam le, mert egyrészt ismerem (legalábbis azt hiszem) azokat a bizonyos éjszakai érzéseit, érzelmeit, gondolatait, másrészt fontosnak tartottam, hogy megosszam Veled ezt a hangulatot és a vele járó érzelmeket. Ha vannak Ilyenjeid. Ez diákoldal. Mégis hogyan kerül ez ide? - kérdezhetné egy hozzá nem értő? Remélem, nem kérdi! A középiskolás is csak ember, és lehetnek érzései. Bizony vannak is. Néha több, mint kéne, máskor meg kevesebb. Azt hiszem, hogy tele vagyunk komplexusokkal, szerelmi bánattal, elkedvetlenedéssel, keserű tapasztalatokkal, és akkor születnek ilyen irományok, mint például ez itt. Remélem, hogy Neked nincsenek ilyen hullarossz napjaid, ha meg vannak, akkor gondolj valami szépre, és itt elsősorban nem magamra gondolok, hanem úgy általában. Maci müvéről bátran írd meg a véleményed, asszem ő is örülne neki. Szombat, 3:24, hajnal Csütörtökről péntekre virradó éjszaka fél kettő és kettő közt mentem aludni, 7 órát aludtam. Előtte is. Meg előtte is. Most 19 órája fönn vagyok egyfolytában. Nem is tudom, hogy mi van. Azt tudom, hogy mi (ki) nincs. Ő. Éljek? Hülye kérdés. Nem lennék öngyilkos. Legalábbis gyorsan. Az idő úgyis megöl. Nem tudom, hogy vagyok. Hogy vagyok? Jó volna sírni. De minek? Most 3:46 van Én vagyok. Ő biztosan alszik. Ő tud. Neki mindegy. Nekem nem. MIÉRT? Nem tudok semmit. Senki vagyok, a senkinek. A világ akasztott emberekkel láthatatlan kötelek Halott az élők között. A holt élő. Élő a halottak között. Az élő holt. 3:56 Nem alszom. Fázom, pedig nincs hideg. Ha-ha-ha. Átkozott legyen a neved, Te gyilkos! Kettévált az óra, az órám. Csak úgy magától. Nincs mit mondani. Gondolkodni kell. Sokat. Akkor talán megtalálom a megoldást. Hiányzik. Isten. De mennyire hiányzik. A szép és a szörnyeteg. 4:11 A világ egy szemétláda, ki kéne takarítani. Áll a tetőn, lenéz a mélybe. Fordulat. Már látja a csillagokat. Szél. Egy tábla. STOP! De nincs megállás. Robban a fájdalom. Sötétség... Az ember szörny, csak a külső mindent eltakar Gyűlölöm az erőszakot. De az szeret engem. Lehet szeretni az embereket? Hiszen ők a megtestesült erőszak. UTÁLOM A ... (egy csomó csúnya szó - a szerk. megj)... BUNKÓKAT! Elveszik a „szardíniában" az EMBER. Több mint 20 óra, 4:45 Mégjelentkezem 6:07 - Felkel a nap Világosodik. Nem érdekel semmi. Ennyi. MACI SZÖVEGELŐ Nagy Ferót ki nem ismerné, hát még a BEATRICE-t?! Kedvenc számomat Tőlük, most elég jól elolvashatod, sokszor bizony aktuális ez a tárna. Nekem utoljára tavaly vált időszerűvé, és ezzel nem voltam egyedül, mert az osztályban „százan" énekeltük. Azok a boldog szép napok Már csak emlék, mikor még nem voltál. Az volt az igazi nyár, az idő oly gyorsan száll. Amikor nem vagy itt velem, elfog a rettegés. Minden kis zajra felébredek, mert azt hiszem, megjöttél.. Te nem érzed, nem érzed azt a kínt, Amikor éjjel itt maradsz, s a magányról álmodik a remény. Ahogy megjöttél, rögtön ősz lett, majd hirtelen tél, Más lesz a Föld, más a világ, havat hord a szél. Azok a boldog, szép napok, ég veled, Te nem tudod, milyen jó nélküled. Már csak emlék, mikor még nem voltál. Az volt az igazi nyár, az idő oly gyorsan száll. A legszebb pillanat, amikor búcsúzunk, és a vonatra felszállsz, Könnyes szemmel arra gondolok, nehogy lemaradjál. Kaland az ebédlőben Kalandjai mindenkinek vannak, Zsolnay Zoltánnak (Jeony) is, méghozzá az ebédlőben, egy tipikus kajajelenet a sulikajáldában, telis-tele ciki helyzetekkel. Ja, különben az „ebédlő' nem azt jelenti, hogy az ebéd lő, és a Kalandó sem hadnagy... (De jó hülyének lenni - de Te ezt biztos jobban tudod...) Zoli, írj még nekünk, és remélem, már felcsíptél egy pár szőke bombázót (rakétavetőt, miegyébet). Dél van. Ülök az ebédlőben, és viaskodok a gyomrommal. Az ételre emlékeztető valami lassan csúszik lefelé a torkomon. (Addig jó, míg lefelé csúszik, mert ha már felfelé jön...) Éberen ügyeltem, hogy ne látszódjon rajtam az undor. A poharamért nyúltam, mikor éreztem, valaki figyel. Éreztem, hogy valaki néz (mármint engem). Felpillantottam, s megláttam őt. Fiatal, szőke, magas, amolyan bombázó féleség (figyelem, nem feleség). Tudtam, elpirulok. Csak nyugalom, Zoli, csak nyugalom. Tenyerem izzadni kezdett, gyomrom összerándult. Hopp! Idegességemben kiejtettem kezemből a villát. Lehajolok érte, az asztal alól látom a lábát. (Hogy én ilyenkor hol vagyok? - a szerk. megj.) Hú, micsoda combok! Feláll! (Mármint Ő. Te kis hamis!) Jó ég, ez idejön! Igen, erre tart! Most mi lesz? Megáll az asztalnál, rám néz. Felnézek a tányéromból, s látom, miként omlik szét aranysárga haja... Ekkor már olyan vörös lehettem, akár az ingem. Nagy csend támadt, csak őt láttam. Csengő hangon szólt hozzám: - Elvihetem a csontokat a kutyámnak??? ZSOLNAY ZOLTÁN TOP DUMA i Ismét itt a Top duma, azaz a tanárok legjobb dumagyűjteménye (nem a tanárok gyűjtötték, ők csak mondták). íme, egy válogatás: Érsekújvári gimi, Szil-Va gyűjteménye - Fogyó a bogyó. - Mit keresel a padban? Nincs meg a pisztolyod? - Én szép fiú vagyok - engem nézz, ne őt! - Késik a naptár... Ja, nem! Én kések... - Holnap, előrejelzések szerint, csütörtök lesz. Anzsi gyűjteménye, aki már nem jár suliba - Ami áthull a szitán, két kilométer és apró. - Nyissátok ki a könyveta százharmincötvenkettedik oldalon! - A következő órára mindenki hozzon kihegyezett vonalzót! - Mondjak csúnyát? Tyúkok! - Azt jól jegyezzétek meg, hogy én már rég fénylettem, mikor titeket még csak csiszoltak! - Ha Petőfi élt volna, biztos megfordult volna a sírjában. - Minden magyar végű idegen szó-usra végződik. - Az orosz neveket átírják a magyar azbuka segítségével. - Ha azt mondom neked, Zilah, akkor tudd, hol lakott Debrecenben. - Kezembe kerúlt a kolléganő. - Szóval öt munkásból álló tömeg van. - Bemegy mint szarvasmarhaspermium, és kijön mint konzerv. - Jó sűrű kislány vagy! - A végrendeletét elteszi valahová, és amikor meghal, előveszi. - Kassáról jött egy személyautó, és meghalt DIÁK MURPHY A villámfelelet törvénye 1. Azt, hogy mit NEM tudsz, pillanatok alatt kideríti a tanár. 2. Az pedig, hogy mit tudsz, nem érdekli. GALI K PETER A ZOLTÁN AZT ÜZENI Szia, Kedves Szeles Annamária! T'om, hogy a Noémi azonosított, mondta is nekem, hogy Tetőled üdv. Kösz! Köszönöm a Dunába köpést, remélem (?), tényleg szerencsét hoz, bár szerintem már hozott. Sajnos, azt elfelejtettem, hogy mit ígértem Varga Miladának (Mica), de hamarosan megkapom a küldeményét (remélem), mert a Dini még mindig nem adta oda. Oszt írj! Poór Judit! Köszönöm az elismerést meg az emberibb hangot is. Ajánlom is, hogy küldj a suliújságotokból. A „Vakablakodat" közölni fogom, ne félj! írj, helló! Helló, Anikó (Ivanics)! Jól tetted, hogy a tesód versét elküldted, nekem tetszik, igyekszem leráncigálni (közölni), minél előbb. írj még nekünk valami dalszöveget, lehet PA-DÖ-DŐ is! A tesód meg verseket (de cserélhettek is)! Szia, Németh Jutka! Kicsit elvetted az étvágyamat leveled egyik sorával, ahol is valamiféle érettségi tételeket említettél. Pfuj! Hát igen, meg tudlak érteni, idő az nincs (az sem). A „Nehéz eset"edet közlöm. Aztán ám igyekszem jókat írni, igyekezz te is ide, bele az újságba (írni)! Helló, Szighardt Dusán! Az jó, hogy sok minden érdekel, a nyitottság szép dolog (szép nagy). Versedet majd lehozom (az emeletről). írj! Hellótok, Jóba Andrea (én is visszatöbbezlek)! Mint látom, Te azt mondod - Vers Elek -, mindent el verselek! Nem baj, izgi. Verseidet el is olvastam, nem csak átlapoztam, ilyentől nem kell tartanod. írj még, ezeket igyekszem megjelentetni minél előbb. i A TE VERSED b Most olvasd el (és ez parancs) Petrík Károly egyik versét, nem semmi! Jól ir a fiú (szerintem), érdemes odafigyelni. Kívánj Te is - velem együtt - Karcsinak sok sikert további munkásságához. Sok sikert, Karcsi! En Múzsám hogy felkapaszkodjam a parton s újra megállják lábamon. Mit bánom is én, hogyha kitagadott lenne s árva, Csak szívének hihessek néha Együtt örüljek vele, ha elér a jónak a szele velem legyen boldog a szíve. Szeressen akkor is, ha leteperve fekszem a porba elátkozva s kitagadva. Megígérhetem én néki nem fogok mást ölelni, csakis őt fogom szeretni. Segítsen, erőt adjon, A Nagyszünetet szerkesztem. Leveleidet szívesen veszem (ha nem túl drágák), de nehogy azt hidd, hogy visszaküldöm (minek?). A Nagyszünet címe megegyezik az ÚJ SZÓ-éval (pont ők veszekednének), de a borítékra írd rá, hogy Nagyszünet! KAPRINAY ZOLTÁN