Új Szó, 1995. december (48. évfolyam, 278-302. szám)

1995-12-01 / 278. szám, péntek

[ 2j ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. december 1. TABAJDI CSABA: A dél-tiroli példa a megoldás Magyarország elfogadja a két világháború után kialakult status quot, ugyanakkor jogos igénye, hogy a határon túli magyar nem­zeti közösségek olyan autonómiát kapjanak, amely lehetővé teszi számukra, hogy megmaradjanak magyarnak és egyáltalán megél­jenek - mondta Tabajdi Csaba, a magyar miniszterelnöki hivatal ál­lamtitkára egy győri fórumon. Kö­zölte: a megoldás a dél-tiroli pél­da. Ez arra int, hogy egy kisebbség helyzetét csak akkor lehet rendez­ni, ha az adott ország kormánya és parlamentje megteremti a jog­szabályi feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség otthon érezhesse ma­gát. Budapestről tehát nem lehet rendezni a szlovákiai, a romániai, a kárpátaljai magyarság jogait, ha ehhez Pozsony, Bukarest, Kijev nem lesz partner. Az államtitkár kifejtette: a dél-tiroli rendezésnek az is tanulsága, hogy Olaszország nem tekintette a belügyeibe való beavatkozásnak, hogy Ausztria anyaországként bekapcsolódott a tárgyalásokba, és harcolt az Euró­pa Tanácsban a dél-tiroli kisebb­ségjogaiért. MTI RÖVIDEN A banktörvényről tárgyalt tegnap a kormány legiszlatív ta­- nácsa. Ez a lakásépítkezésekkel kapcsolatos törvény bevezeti majd a hipotékát és a kommu­nális hitelt. Megtárgyalták a jö­vedelemadó-alap képzésekor használatos jóváírásokról szóló törvény tervezetét is. Lengyelországi látogatásra utazott tegnap Ján Ducký gazda­sági miniszter. Aktuális problé­mákról, idegenforgalomról, ha­tár menti együttműködésről és a vámügyi szervek közös fellépé­séről tárgyal. Hazánkban tárgyalt tegnap Erik Deryck belga külügyminisz­ter. Ivan Gašparovičcsal az Eu­rópai Unióhoz való közeledés kérdéseiről folytattak megbe­szélést. Ezután Juraj Schenk külügyminiszterrel találkozott. A Magyar Köztársaság elnö­ke a kormányfő javaslatára ­december 1-jei hatállyal - Kiss Pétert munkaügyi miniszterré ki­nevezte. A VMDK elnöksége úgy dön­tött, egyelőre nem írja alá a Vaj­daság autonómiájának helyreál­lítását követelő felhívást, ame­lyet a Vajdasági Klub dolgozott ki. Ágoston András, a VMDK el­nöke szerint ezt a kérdést akkor tűzik napirendre, ha „a szerbiai demokratikus ellenzék valame­lyik pártja aláírja a felhívást". II. kiadás Lapzárta: 22.15 Illegális határátkelés November 29-én hajnali há­rom órakor török állampolgárok egy csoportja illegálisan lépte át a szlovák-magyar határt Ipoly­keszi térségében. A szlovák ol­dalon autóbusznak kellett volna őket várni és a cseh határra szállítani. A nagykürtösi rendőrség a magyar határőrség­gel együttműködve tovább vizs­gálja az illegális határátlépést. Üzéreket tartóztattak le Három szlovák, illetve három cseh üzér akadt horogra tegnap Kassán, akiktől a rendőrség 1,38 millió korona értékben kobzott el csempészett cigaret­tát. Ezenkívül engedély nélküli fegyvertartással is vádolják őket. TA SR Bizonytalan az alapszerződés sorsa Eduard Kukán (DU) kétkedésé­nek adott hangot valóban elke­rülhetetlen volt-e az 1201-es ajánlás alapszerződésbe való be­építése, ami a gyakorlatban oda vezet, hogy a belső jogrend rész­évé válik. Figyelmeztetett a szó­ban forgó ajánlás magába foglal­ja a kollektív jogokat, mivel ki­mondja: a kisebbségeknek joguk van sajátos önkormányzatra vagy helyi autonómiára vagy helyi ön­kormányzatra. Aggodalmát fejez­te ki, hogy a kollektív jogok elis­merése autonómiához, az auto­nómia pedig etnikai szeparatiz­mushoz vezethet- Bejelentette: az említett okok miatt tartózkodni fog a ratifikációról való szavazás­tól. Ľubomír Fogast (DBP) nem elégítette ki a külügyminiszter ér­velése, miszerint az aggodalmak megalapozatlanok, mivel Szlová­kia az alapszerződés aláírását megelőzően magyarázó jegyzék ben hozta a magyar fél tudtára: az 1201-es ajánlásból csak az ér­vényesülhet, ami összhangban van a kisebbségvédelmi keret­egyezménnyel- Fogaš szerint a külügyminiszter érvelése nem áll­ja meg a helyét, mivel Szlovákia nem az ajánlás alapelveit vállalta fel, hanem az egész dokumentu­mot. Rámutatott: sok ország ép­pen 11. cikkelye miatt nem tudta felvállalni az 1201-es ajánlást. Dušan Slobodník (DSZM) elismer­te: ez olyan része a kalácsnak, amelyet nehéz lesz lenyelni, ám a kollektív jogok érvényesülésétől nem kell tartani. Többek között azért sem, mivel az 1201-es aján­lás időközben „holt dokumen­tummá" vált amit az is bizonyít, hogy az ET 1255 ÖS ajánlása már nem tartalmazza a vitatott 11. cikkelyt. Rámutatott arra, hogy a magyar fél egyes kijelentéseivel jelentősen hozzájárult a ratifiká­lás elhúzódásához. Példaként Ta­bajdi Csaba politikai államtitkár sajtónyilatkozatát említette, mely­ben a magyar politikus kifejtette: az alapszerződés csupán a ki­sebbségi jogok minimumát bizto­sítja a szlovákiai magyarok szá­mára, s csak a kezdetet jelenti. A cél azonban a dél-tirolinak megfe­lelő modell. - Én az alap szerződés ratifikálása mellett fo­gok szavazni, de Magyarország végre felhagyhatna azzal, hogy úgy viszonyuljon Szlovákiához, mint a vazallusához - jelentette ki. Fenntartások magyar részről Duka Zólyomi Árpád (Együtt­élés) egyetértett azzal, hogy az alapszerződés elősegíti a stabili­tást és a két ország közti kiegyen­súlyott partneri viszony kialakítá­sát Felrótta azonban Juraj Schenknek, hogy a kormány nem folytatott dialógust a kisebbségek képviselőivel, s nem vonta bele őket az alapszerződés megszöve­gezésébe. Kifogásolta egyebek között, hogy a dokumentum nem teszi lehetővé az euroregionális együttműködést, és nem találta kielégítőnek a benne foglalt el­lenőrzési mechanizmust sem. A szerződés betartására ügyelő ve­gyes bízottság működésének né­zete szerint csak akkor lesz értel­me, ha a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség szakértői is helyet kapnak benne. Figyelmeztetett: egyes, már elfo­gadott és előkészületben levő tör­vények, intézkedések akadályoz­ni fogják az alapszerződés ki­sebbségi jogokkal foglalkozó ré­szének betartását. - Minden szerződés annyit ér, amennyit be­tartanak belőle - hangsúlyozta az Együttélés képviselője. Peter Lau­ko (KDM) bírálta a külügyminisz­tert, amiért a külügyi bizottság nem vitatta meg aláírása előtt az alapszerződés szövegét. Mivel a dokumentum teljes egészében a kormánykoalíció műve, ezért a kormánykoalíció feladata a ratifi­káláshoz szükséges szavazatok biztosítása - hangoztatta. Az 1201-es ajánlással kapcsolatban nézete szerint egy dolgot kell tisz­tázni: kötelező érvényű lesz Szlo­vákia számára, és felette áll-e a szlovák törvényeknek. Juraj Schenk külügyminiszter hiába ér­velt a ratifikálás mellett, a jelen lévő tíz képviselő közül csak hat kormánykoalíciós honatya támo­gatta, négy ellenzéki - köztük Du­ka Zólyomi Árpád - tartózkodott. A külügyi bizottság tehát határo­zatában nem támogatta az alap­szerződés ratifikálását. Kormánypárti aggályok A parlament privatizációs bi­zottságának a törvény beter­jesztője, A. Nagy László (MPP) négy oknál fogva javasolta az alapszerződés elfogadását. Első okként azt hozta fel, hogy prog­ramszerű perspektívát jelent a két ország kapcsolatában az élet mirv den területén. Második okként azt jelölte meg, hogy lehetőséget nyújt a szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok helyze­tének javítására. Harmadik ok a történelmi szlovák—magyar ki­egyezés elősegítése, negyedik pe­dig a közép-kelet-európai térség stabilitásának megerősítése volt A. Nagy hangsúlyozta: Az alap­szerződés kölcsönös kompro­misszumok eredményeként jött létre, mindkét részről pozitív gesz­tust jelentett a meglehetősen fe­szült szlovák-magyar kapcsola­tok feloldására. Az elhangzott ér­vekkel szemben a kormánypárti honatyák immúnisnak bizonyul­tak. Nem tartották kielégítőnek a határklauzulában foglaltakat s ki­fogásolták, hogy a veresen la­kott területek lakosságának meg­adja a referendum lehetőségét ar­ról, melyik országhoz kívánnak tar­tozni. Ezen túl nehezményezték azt is, hogy az alapszerződést még el se fogadta a szlovák tör­vényhozás, ám a nyelvtörvény kapcsán máris megnőtt a szlová­kiai magyar képviselők és a ma­gyar kormány aktivitása. A DSZM képviselői szerint ez ellentétes az alapszerződéssel. A jelen lévő kép­viselők közül csak hatan támogat­ták az alapszerződés ratifikálását négyen tartózkodtak. Mind a né­gyen a DSZM képviselői klubjába tartoznak. A. Nagy László szerint jelzésértékű, hogy olyan DSZM-es képviselőkről van szó, akik a frak­ció vezéregyéniségei közé tartoz­nak. Az alapszerződés ratifikálá­sát egyébként A. Nagy Lászlón kí­vül Viliam Vaškovič (DU), a bizott­ság másik ellenzéki tagja is tá­mogatta. A. Nagy László így érté­kelte a történteket: - Vélemé­nyem szerint még nem történt meg a DSZM képviselőinek eliga­zítása. Erre azonban csakhamar sor kerül, és szinte biztosra ve­szem, a mostani renitenskedők is úgy fognak viselkedni, ahogy azt a kormányfő megkívánja tőlük. Az alapszerződés - ha betartják - a jelenleginél jobb helyzetet teremt a szlovákiai magyarság számára. Elfogadása után egyértelműen szerződésszegésnek minősülne a nyelvtörvény léte, hiszen az alap szerződés kimondja: a két ország kisebbségeinek joguk van a hiva­talos életben való nyelvhasználat­ra. A nyelvtörvény parlamenti bi­zottságokban való megvitatása ma folytatódik. (horváth) Van, aki ratifikálja, van, aki nem Vladimír Mečiar kormányfő decemberre ígérte a szlo­vák-magyar alapszerződés ratifikálását, ám a parlamenti bizottságok elutasító magatartása gondolkodásra késztet­heti. A külügyi bizottság néhány tagját és a külügyminisz­tert a kilátások felől kérdeztük. Juraj Schenk: - Felesleges jóslásokba bocsátkozni, várjuk meg, amíg valamennyi bizottság értékeli az alapszerződést Né­zetem szerint a jelenlegi dekla­rációkat nem kell túlértékelni, mivel meg van a lehetőség arra, hogy időközben tisztázódjanak a vitás kérdések. Hagyni kell a dolgokat kikristályosodni. Alica Bielíková (DSZM): - Az alapszerződést ratifikálnr kell, hiszen az államfők aláírták, és ratifikálta a magyar parlament is. Tény, hogy magába foglalja az 1201-es ajánlást, de kimond­ja azt is, hogy a kisebbségek tagjaínak egyéni jogait respek­tálja. Nem lehet tehát belema­gyarázni, hogy elismeri a kollek­tív jogokat is. Eduard Kukán (DU): - Én tar­tózkodni fogok az alap­szerződés ratifikálásának meg­szavazásától, mivel hibának tartom az 1201-es ajánlás be­építését a dokumentumba. Né­zetem szerint mindkét félnek több nagyvonalúságot kellett volna tanúsítania a tárgyalá­sok során. Az alapszerződések­nek ugyanis nem szabad fe­szültségforrássá válniuk. Már­pedig ez az alapszerződés már most feszültséget teremt, pe­dig nem is lépett még érvény­be. Hogy mi történik, ha nem ratifikálja a parlament? Nem lépne életbe és függene a le­vegőben. Ľubomír Fogaš (DBP): - Én azt javasoltam képviselőtársa­imnak, ne zárjuk le a vitát, mi­vel egyelőre-nem ismert a többi bizottság álláspontja. ' Megle­het, hogy egyes szakterülete­ken az alapszerződés jelentős előrelépést jelent a kétoldalú ' kapcsolatokban és a gazdasá­gi, kulturális együttműködés­ben. A mi bizottságunknak, amely garanciális bizottság, utolsóként kellett volna dönte­nie. Sajnos nem hallgattak rám, ezért úgy szavaztunk, ahogy jónak láttuk. A bizottság­ban nem győztek meg arról, hogy felsorolt kifogásaim alap­talanok. Végső döntésem attól függ, hogy a külúgyminisztéri um munkatársai mennyire tud­ják megvédeni saját álláspont­jukat Az ügyről, nézetem sze­rint, politikai tárgyalásokat kel­lene folytatni. (horváth) Jozef Šesták a nyelvtörvényről TXT-hír Minden demokratikus állam joga és kötelessége, hogy saját területén biztosítsa a állam­nyelv használatát - hangsúlyoz­ta Jozef Šesták szlovák külügyi államtitkár az EBESZ Állandó Ta­nácsának 47. bécsi plenáris ülé­sén. Mint mondotta, felszólalá­sa a szlovák kormány reagálása arra a nyilatkozatra, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Álla­mok tett a nyelvtörvény parla­menti elfogadásával összefüg­gésben. Egyeben reagálás az EBESZ-ben szintén terjesztett magyar állásfoglalásra is. Hoz záfűzte, a magyar kabinet nem is ismerkedett meg az elfoga­dott törvény végleges változatá­val. Az államtitkár rámutatott: a törvény elkészítésénél az Euró­pa Tanács szakértőivel konzul­táltak, majd hangsúlyozta: a szlovák kormány számára az eu rópai normák átvétele azok kö­vetkezetes teljesítését is jelenti. Egyben biztosította van der Stoelt.jaz EBESZ kisebbségügyi főbiztosát, hogy ajánlatai érté­kesek Szlovákia számára a terü­letén élő kisebbségek helyzeté­vel kapcsolatos kérdések mérle­gelésénél. Felszólította a buda pesti kormányt, amennyiben úgy gondolja, hogy a törvény nincs összhangban az európai normákkal, álljon elő konkrétté­nyekkel, és hagyjon fel az általá­nos vádaskodással. Daytoni szerződés - boszniai parlamenti támogatás (Folytatás az 1. oldalról) dott a támogatásért, de kijelen­tette: a daytoni egyezmény min­den hibája ellenére megteremtet­te a boszniai szerb államot. Momcsilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament elnöke arra biz­tatta a szarajevói szerbeket, hogy ne hagyják el a várost és igyekez­zenek számukra előnyösebb „stá­tust" kivívni. Szarajevó szerb ne­gyedei „háborús elnökségének" és „kormányának" tanácskozása után Krajisnik úgy fogalmazott hogy a városban élő szerbek nél­kül nem lehet megoldani Szaraje­vó problémáját Jelezte, hogy a boszniai szerb hatóságok világo­san kifejtették a nemzetközi kö zösségnek: a daytoni megállapo­dás csakis akkor hajtható végre, ha Szarajevóról új rendezési ter­vet dolgoznak ki. A daytoni béke­megállapodás a horvát-bosnyák föderáció ellenőrzése alá helyezi a város szerb övezeteit. A város szerb negyedéből, llidzából kelte zett csütörtöki jelentésében az AFP azt írta, hogy a felháborodott és elkeseredett, de a helyzet megváltoztatására képtelen szer­bek egyre nagyobb számban ké­szülődnek az elköltözésre. William Perry védelmi minisz­ter közlése szerint a boszniai kül­detésben részt vevő amerikai csapatok vasúti kocsikon érkez­nek majd Németországból a dél­magyarországi logisztikai-hadtáp­bázisra, onnan azonban M1A-1 harckocsikon, páncélozott járműveken és teherautókon mennek majd tovább az állomás­helyükként kijelölt tuzlai körzet­be. Elmondta, hogy a telepítés gyors ütemű lesz, és az alakula­tok zárt oszlopban fognak vonul­ni, hogy támadás esetén azonnal vissza tudjanak vágni. Tájékozta­tása szerint a boszniai megál­lapodás párizsi aláírása után két nappal már megindulnak a NATO­kötelék részét képező egységek is, a húszezer fősre tervezett amerikai kontingens azonban va­lószínűleg csak február közepére foglalja majd el helyét teljes lét­számban. Közölte, hogy a kötelé­ken kívül további tizenkétezer ka­tona fog állomásozni a térségben támogató csapatok keretében: ötezren Horvátországban, hétez­ren Magyarországon. Az olaszor­szági légi támaszpontokon ugyan­csak több ezer amerikai katona áll majd készenlétben. Az amerikai katonák előkészítő törzse napokon belül megérkez­het Magyarországra - derült ki azon a háttérbeszélgetésen is, amelyet tegnap Kaposváron foly­tatott a magyar külügyi és védel­mi minisztérium szóvivője. Az amerikai békefenntartó erők ma­gyarországi bázisának helyszínét még nem jelölték meg, ugyanis a washingtoni törvényhozás még nem hagyta jóvá a Boszniába ve­zényelt NATO-csapatok finanszí­rozását. Szlovénia elismerte Jugoszláviát Szlovénia tegnap elismerte Jugoszláviát, s felajánlotta Belgrádnak a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A szlovén külügyminiszter azzal magyarázta a Szerbiából és Monteneg­róból álló államszövetség elismerését, hogy a daytoni megáll­apodás következtében a világ megváltoztatta Jugoszlávia-po­litikáját, s elismerte: Belgrád hozzájárul a balkáni béke meg­teremtéséhez. Hatékonyabb kisebbségvédelmet MTI-hír Az Ausztriai Népcsoportok Köz­pontja a Magyarország és Szlová­kia közötti alapszerződés újratár­gyalását tartja szükségesnek. Ka­réi Smolle, a központ vezetője nyi­latkozatában hangsúlyozta: az Eu­rópa Tanács „nemzeti kisebbsé­gek védelmét célzó keretegyez­ménye" nem akadályozta meg a kisebbségellenes szlovák nyelv­törvény elfogadását. Smolle a ke­retegyezmény gyenge pontját ab ban látja, hogy nem kollektív jogo­kat, hanem csupán egyéni jogo­kat ír elő. Smolle szerint az egyez­mény csak „kompromisszum", amely pusztán egy nagyon fogya­tékos európai normát közvetít Az osztrák politikus úgy véli, hogy az egyezmény alternatívájaként az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) az „európai nép­csoportok alapvető jogait rögzítő konvenciójára" vonatkozó terve­zetét lehet tekinteni. A tervezet elsősorban a nyelvhasználat terü­letén ír elő konkrét rendelkezése­ket Ezt a témát tűzte napirendre tegnap az ún. „harmadik bécsi ta­lálkozó" is, amelyen az ausztriai nemzetiségek képviselői, vala­mint a magyarországi szlovák ki­sebbség és a szlovákiai magyar ki­sebbség képviselői vettek részt. GYERMEKGYILKOSSÁG BUDAPESTEN Rendőrkézen a gyanúsított MTWiír bőröndöt cipelt ki a házból, ame­lyen meg is pihent. Az említett bőrönd a gubacsi hídnál, a fej nélküli holttest közelében fe­küdt, a rendőrök vérnyomokat, húscafatokat, illetve egy M. László nevére szóló rendőrségi idézést találtak benne. Ugyan­csak vérnyomokra bukkantak a feltételezett elkövető lakásában és a ház folyosóján. Jelenleg szakértők azonosítják, hogy a rögzített vér az áldozattól szár mazik-e. M. László az áldozat barátja volt, 4 évvel ezelőtt végzett ugyanabban a kisegítő iskolá­ban, ahol a kisfiú is tanult. A gyanúsítottat agresszív, problé­más fiúnak ismerte a környeze­te. M. László tagadja, hogy ő kö­vette el a gyilkosságot, azt vi­szont beismerte, hogy az emlí tett bőrönd az övé. Az áldozat fe­jét tegnap egy pályaőr találta meg a gyanúsított lakása köze­lében. Megvan a magyar fővárosban hétfőn történt brutális gyermek­gyilkosság gyanúsítottja - jelen­tette be tegnapi sajtótájékozta­tóján a budapesti rendőrfőkapi­tány. A 17 éves M. Lászlót - a le­fejezett 12 esztendős István Zsolt barátját - tegnapra virradó éjszaka vitték be a rendőrök ki­hallgatásra. A közvéleményt megrázó bűncselekmény moti­vációjáról nem nyilatkozott a főkapitány. Elmondta azonban, hogy több száz nyomozó dolgozott a nem csak a lakosságot, hanem a rendőröket is megdöbbentő ügy felderítésén. M. Lászlóhoz tanú­vallomások alapján jutottak el, ugyanis többen látták őt a kér­déses időpontban az utcán, a háza előtt, illetve a liftben István Zsolttal. Ugyancsak észlelték, hogy néhány órával ezután M. László egy szemlátomást nehéz

Next

/
Oldalképek
Tartalom