Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-30 / 277. szám, csütörtök

1995. november 30. BELFÖLD ÚJSZ Ó 3J PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Uj Szó-tudósítás A MAGYAR KERESZTÉNYDE­MOKRATA MOZGALOM szerint a szlovákiai magyarok csalódot­tan vették tudomásul, hogy az államfő aláírta a nyelvtörvényt, ami befolyásolhatja döntésüket az államfő személyével kapcso­latos esetleges referendum so­rán. Bárdos Gyula ugyanakkor pártja sajtóértekezletén leszö­gezte: az MKDM politikusai nem adnának tanácsot választóik­nak, miként voksoljanak. A té­ma kapcsán hangsúlyozta: az ál­lamfőnek a törvény szövegét alapul véve önállóan kellett vol­na határoznia. Megerősítette to­vábbá, mozgalma az utolsó simí­tásokat végzi a kisebbségi nyel­vek használatáról szóló törvény­tervezeten, ám azon lesz, hogy a Magyar Koalíció közös jogsza­bálytervezetet terjesszen a par­lament elé. Kérdésre válaszolva elmondta, ez ügyben az ellenzé­ki pártok frakcióival is egyeztet ni fognak. A nyelvtörvény alkot­mánybírósági beadványával vi­szont csak azokat a képvi­selőket keresik meg, akik a par­lamentben a törvény ellen sza­vaztak. Bárdos aláhúzta: nem ragaszkodnak a kezdeménye­zés jogához, mivel ennél fonto­sabbnak tartják, hogy összegyűljön a beadványhoz szükséges 30 képviselői aláírás. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a nyelvtörvény még hatály­ba sem lépett, ám negatív hatá­sa már érzékelhető a társadalmi érintkezésben. Saját tapasztala­tai és az MKDM-be érkező pana­szok - mint mondta - arról ta­núskodnak, hogy a szlovák la­kosság részéről megnövekedett a magyarokkal szembeni intole­rancia. Szigeti László elégedetlensé­gének adott hangot az oktatási miniszternek az iskolaügy hely­zetével foglalkozó parlamenti je­lentése miatt. Kifogásolta egye­bek között, hogy Slavkovská nem elemezte a fennálló helyze­tet, nem ismertette a tárca alter­natív oktatás bevezetését szol­gáló intézkedéseit, és nem szá­molt be a kilencéves alapfokú képzés bevezetésének mene­téről. Kifogásolta, hogy a nem­zetiségi kultúra jövő évi támoga­tására szánt összeg a tavalyival egyenlő, s figyelmen kívül hagy­ták az inflációs rátát. Szigeti elu­tasította azt a törekvést, hogy az önkormányzatok és a szülők is részt vállaljanak az iskolák fenn­tartásának költségeiből. (horváth) Brigita Schmögnerová, a DE­MOKRATIKUS BALOLDAL PÁRT­JÁNAK alelnöke szerint a mini­málbér összege 1993 óta 2450 korona. Amint a tegnapi sajtótá­jékoztatón hangsúlyozta, pártja azt szorgalmazza, hogy össze­gét a létfenntartási költségek emelkedésének függvényében emeljék, mivel a statisztikai ki­mutatások szerint az átlagbérek növekednek. Hangsúlyozta to­vábbá, hogy napjainkban lehe­tetlen az önellátás a minimál­bérből, melynek összege a kö­zép-európai államok sorában nálunk a legalacsonyabb. Peter Barták, a DBP gyakorla­ti politikai szekciója tanácsának tagja szerint a jövő évi állami költségvetési tervezet nem teszi lehetővé a hadsereg transzfor­mációs és fejlesztési programja­inak megvalósítását. SZLOVÁKIA SZOCIÁLDEMOK­RATA PÁRTJA a szlovákiai vasu­takon holnap hatályba lépő já­ratritkítást olyan intézkedésnek tartja, amely nem csupán a va­súti alkalmazottakat érinti ked­vezőtlenül, hanem az utazókö­zönséget is. Miroslav Špejl, a párt alelnöke szerint a döntést ezúttal is olyanok hozták, akik csak „béemvékkel" közleked­nek. TA SR KELET-SZLOVAKIAI VASMŰ Miről döntenek ma? Uj Szó-információ Ma rendkívüli közgyűlést tarta­nak a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt. részvényesei. A kassai kézilabda­csarnokban reggel 9 órakor kezdődő tanácskozáson várható­an a legnagyobb részvénycsoma­gokkal rendelkező társaságok ér­dekegyeztetése lesz a fő vitaté­ma. Újdonság, hogy a fő részvé­nyesek között már nem lesz a Nemzeti Vagyonalap, ugyanis ez az állami intézmény néhány hó­nappal ezelőtt eladta a vasmű részvényeinek addig magánál tartott utolsó, 15,2 százalékát is, a vasműben létrehozott újabb részvénytársaságnak, a Ferri­mexnek. A kiszivárgott hírek sze­rint a rendkívüli közgyűlésnek személyi kérdésekben kell dön­tenie. Ján Rusnák, a vasmű felü­gyelő tanácsának jelenlegi elnö­ke ugyanis annak idején még a Nemzeti Vagyonalap színeiben került a tanácsba, tehát ma ott egy már nem létező nagy részvé­nyest képvisel. Nem ismert, hogy ki kerül helyette a tanácsba, illet­ve ha ő marad, akkor melyik nagy belső, azaz vasműi társa­ság új képviselőjeként tényke­dik majd." Kérdés, hogy a szak­szervezetekhez közelálló vagy a gazdasági vezetés által létreho­zott valamelyik társaság megbí­zottá ként? (gazdag) MOZGOLODNAK A NAGYSZOMBATI BŐRFEJŰEK Megfélemlített romák ta sR-hír v ašy bezörögnek a kapun" - je­lentette ki. A rendőrség ezeket a jelzéseket nem becsüli le, és fel­készült a beavatkozásra. A lehet­séges konfliktusok helyére meg­erősítettjárőröket küld. A megfé­lemlített romák maguk figyelmez­tetik a rendőrséget a lehetséges veszélyre, egyúttal azonban beis­merik, hogy felkészültek a lehető legkülönbözőbb eszközökkel va­ló védekezésre. Legutóbb 1990-ben csaptak össze Nagyszombatban a cigá­nyok és a bőrfejűek. Akkor ez utóbbiak a szabadtéri moziban támadtak a romákra, majd háza­ik ellen is támadást intéztek. A nagyszombati cigányok az inci­dens után néhány hétre elhagy­ták a várost. Előzetes értesüléseink szerint a bőrfejűek és fiatalok más cso­portjainak aktivitása azt jelzi, hogy Nagyszombatban valami van a levegőben. A cigányok ka­rácsonyi vásárlási lázzal kapcso­latos fokozottabb aktivitására re­agál nemcsak a magukat bőrfejűeknek vallók egy része, hanem más fiatalok is, éspedig úgy, hogy a cigányok által lakott körzetekben figyelmeztető me­neteléseket tartanak. A fentieket Jozef Frajka, a nagyszombati vá­rosi rendőrparancsnok közölte a sajtóirodával. Elmondotta, hogy eddig még nem következett be komolyabb incidens. „Néha-néha berepül egy-egy kö az ablakon, Rekordfogás autókból ÚJ Szó-információ Legfrissebb statisztikai felmé­rések szerint az Európa-szerte eltűnt, illetve ellopott személy­gépkocsik jelentős hányadát a távol-keleti piacokon értékesítik. Ezek egy részét Szlovákián át próbálják keletre csempészni, így nem véletlen, hogy a lopott autók többsége a legnagyobb és legforgalmasabb keleti határát­kelőhelyünkön, Vyšné Nemecké­ben köt ki, ahol az „üzletkötők" vagy megbízott szállítók „üzleti adottságaik" teljes bevetésével próbálják a vámőrök éberségét kijátszani, ami korábban ugyan gyakrabban sikerült, de az utób­bi időben egyre ritkábban. Iga­zolja ezt a közelmúlt rekordfogá­sa is, amikor a határőrök hat nap alatt 17, Európa különböző országaiból származó lopott sze­mélygépkocsit tartóztattak fel a keleti határátkelőhelyen, ame­lyeket Ukrajnába, illetve a kele­tebbre fekvő országokba irányí­tottak. A határőrök fokozott éberségét és felkészültségét iga­zolja az is, hogy ezen a határát­kelőhelyen az év kezdetétől csaknem 200 lopott személyau­tót tartóztattak fel, amelyeket a nemzetközi csempészszerveze­tek és azok már nálunk is kiala­kulóban lévő sejtjei próbáltak a határon túlra juttatni. (k-t.) Petárda ellen csukott ablak? Új Szó-információ Bár Szilveszter éjszakájától még pontosan egy hónap vá­laszt el bennünket, a már hiva­talosan árusított, könnyen be­szerezhető petárdákkal és egyéb robbanó-durranó szer­kentyűkkel ünneplő, gyakran fe­lelőtlen suhancok kísérletező kedve már megjött. Ezt bizonyít­ja egyik pozsonyi olvasónk, F. E. telefonhívása, akinek rózsavöl­gyi első emeleti lakása nyitott konyhaablakán keresztül valaki egy petárdát dobott be hétfőn, a kora esti órákban. A hölgy ép­pen csak egy pillanatra, a moso­gatást megszakítva hagyta el a konyhát, amikor a durranásra sor került. A petárda éppen a beépített konyhabútorra esett, ahol széttört egy tányért. Anyagi kára nem keletkezett a hölgy­nek, akinek az ijedtségen kívül nem történt baja. Természete­sen az utcán egy teremtett lel­ket sem lehetett látni. A kihívott rendőr azon a bölcs tanácson kí­vül, hogy „máskor ne tessék nyitva hagyni az ablakot", egye­bet nem tudott mondani, (hzs) Oktatáspolitikai fórum A Szlovákiai Magyar Pedagó­gusok Szövetsége, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választ­mánya és a Rimaszombat és Vi­déke Alapítvány szombaton Fe­leden oktatáspolitikai fórumot tart, amelynek célja a magyar tannyelvű iskolákat érintő kér­déseknek a megvitatása. A fó­rumra a magyar tannyelvű isko­lák igazgatóin kívül meghívták a szülői munkaközösségek és is­kolatáncsok elnökeit, valamint a régió polgármestereit. Ádám Zita (az SZMPSZ Pedagógiai In­tézetének főmunkatársa) vitain­dító beszéde után Dolník Erzsé­bet, Mészáros Lajos és Szigeti László tartanak előadást. (kas) KÖTELES LASZLO: Nem lehetünk az egykori bűnösök cinkosai A parlament legutóbbi ülésén Köteles László nem fogadta el a kormányhoz benyújtott interpellációjára adott választ. Most arra készül, hogy a háború utáni magyarüldözés sér­tettjeinek kárpótlása érdekében újra hasonló beadvánnyal éljen. Milyen esélyt ad annak, hogy ezt az igyekezetét végül siker koronázza? - kérdeztük tőle: - Szlovákia az Európa Ta­nácsba való belépésekor köte­lezte magát, hogy némely diszk­rimináló beneši dekrétum sér­tettjeit utólag kárpótolja, és én is ezért interpelláltam a kor­mányt. Információim szerint a külügyminiszter úr négy másik minisztériummal konzultálva kimerítő választ adott arra, hogy eddig miért nem akarták megbontani a jelenlegi állapo­tot. Abból indultak ki, hogy a beneši dekrétumokat a cseh­szlovák nemzetgyűlés utólag szentesítette, és ezek képezik a jelenlegi jogrend alapját, ezért megszüntetésükkel min­dez felborulna. Én ezt így nem fogadtam el, mivel nem az összes, csak a tipikusan félfa­siszta rendeleteket és utólag törvényesített módszereket ki­fogásoltam. Gondolok itt a kite­lepítésre, vagyonelkobzásra és a cseh és a morva határvidékre történt erőszakos elhurcolások­ra. • Mi módon lehetne elérni valamelyik dekrétum érvény­telenítését? - Feltételezem, hogy Szlová­kia legalább Németország irá­nyában megpróbál pozitív lépé­seket tenni, és ebbe beletarto­zik a németek deportálásának problémája is. Nem igaz ugyan­is az a hivatalos állítás, hogy az itteni németek kitelepítése so­rán nem történtek olyan borzal­mak, mint Csehországban. Be­széltem olyan szepességi né­metekkel, akik megélték eze­ket az eseményeket. Olyan dol­gokat éltek át akkor, amilye­nekben a zsidó nemzetet leszá­mítva a sok száz éves kárpát­medencei együttélés során senkinek sem volt része. Egy konkrét példa: 1945 nyarán a 17. ligetfalui ezred szlovák pa­rancsnokai vezetésével Prerov­ban lemészárolt 270 dobšinai németet, magyart és szlovákot, köztük 75 férfit, körülbelül 140 nőt és 70 gyermeket. A tette­sek utólag, éppen a beneši dekrétumok alapján, amneszti­át kaptak. Ez a példa is mutat­ja, hogy nem lehetünk cinkosai az akkori törvénytelenségek­nek. • Milyen kárpótlásra gon­dol? - Abból kiindulva, hogy a Ma­tica slovenská szinte teljes va­gyonát visszakapta, fel kell idézni, hogy 1945-ben az összes magyar kulturális szer­vezet ingatlanjait, az ún. Ma­gyar Házakat is elkobozták. A Csemadok tehát, mint a SZEM­KE erkölcsi örököse, felléphet­ne ilyen igénnyel. Ugyanúgy fel­merül azoknak a sorsa ts lega­lább szimbolikus kárpótlása," akiktől elkobozták vagyonukat, és csak az anyanyelvük miatt hurcolták őket csehországi kényszermunkára. Szerintem ez egy olyan fejezete Szlovákia történelmének, amelyet a fasiz­mus üldözöttjeinek kárpótlásá­val együtt kellene megoldani, mert csak a címke volt más, a módszerek ugyanolyanok vol­tak. (tuba) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Esküvő után G. J.: Szeptemberben kötöttem házasságot egy magyar ál­lampolgárral, aki a szüleivel legalább öt éve él Szlovákiá­ban. Szeretnénk átköltözködni Magyarországra, mivel úgy látjuk, hogy itt semmiféle perspektívánk sincs. Ezzel kap­csolatban lennénk kíváncsiak arra, hogy miként juthatunk Magyarországon lakáshoz, hogyan szerezhetünk munkahe­lyet, illetve mindarra, ami ezzel kapcsolatban felmerülhet. A levelében felvetett kérdése­ket a magyarországi törvények, a magyar jogrend szabályozza. Mi a hazai jogi szabályokról adhatunk tájékoztatást. A magyarországi helyzettel (lakáspiaccal, munka­erőhelyzettel) kapcsolatban in­kább a férje vagy annak rokonai nézhetnének utána; főként pedig annak, miként lehet álláshoz jut­ni, mennyibe kerül egy lakás, és egyáltalán milyen akadályokba ütközhet, ha Magyarországon akar élni és letelepedni, (fekete) MARCELHAZA: Holnap ünnepi délután Uj Szó-hír Baróti Szabó Dávid mellszob­rának leleplezése lesz holnap délután fél ötkor a marcelházi Baróti parkban. A Gáspár Dénes alkotásának leleplezése alkal­mából Zalabai Zsigmond egyete­mi oktató tartja az ünnepi beszé­det. Ezt követően a helyi te­metőben megkoszorúzzák a kop­jafát, este pedig a művelődési házban kerül sor a Marcelháza község díszpolgára cím adomá­nyozására, illetve a Nulladik Pa thi Nemzetközi Alkotótábor tár­latnyitójára. A tárlatot Dénes Éva művészettörténész nyitja meg. Marcelházán ugyanezen a napon történik meg az új egész­ségügyi központ technikai áta­dása is. -Ú­Zsoldosok a hadseregben Új Szó-hír A Szlovák Hadsereg moderni­zálásához hozzátartozik egy gyorsreagálású katonai alakulat kialakítása is. Amint azt Tomáš Švec ezredestől, a vezérkar szó­vivőjétől megtudtuk, ez egy 420 főből álló zászlóalj lesz, amely csupa hivatásos katonából áll majd. Akár zsoldosoknak is ne­vezhetnénk őket, hiszen fizeté­sért fognak katonáskodni. Hogy mekkora lesz ez a fizetés, azt egyelőre nem árulták el az illeté­kesek, de valószínűleg szép sum­ma, hiszen havi hétezer koroná­ért már az egyszerű alakulatnál szolgáló szakaszparancsnok sem hajlandó megmaradni a hadse­regben. A gyorsreagálású alaku­lat katonái pedig nemcsak béke­beli feladatokat végeznek majd, hiszen elsőrendű feladatként a nemzetközi békefenntartó erők szolgálatában működnének, mint szárazföldi katonai alakulat. Ha­sonlóan, ahogyan jelenleg a szlo­vák utászok szolgálnak az UNP­ROFOR keretében a volt Jugoszlá­via területén. A zászlóaljba az egyes járási katonai parancsnokságok vá­lasztják ki a jelentkezők közül a megfelelőket. Az érdeklődők a tényleges katonai szolgálat letöl­tése után jelentkezhetnek, felté­tel a megfelelő szellemi és fizikai erőnlét, a jó erkölcsi bizonyít­vány, valamint a harmincöt évnél alacsonyabb életkor. A „zsoldo­sok" az elképzelések szerint négy-öt éves szolgálatra szerződnének. Bázisuk és ki­képző központjuk a turócszent­mártoni laktanyában lesz, ahol munkásszálló-jellegű lakások­ban fognak lakni. Az alakulatot idén október elsején kezdték kié­píteni, és 1996. szeptember 1-jé­re kell őket bevethető színvonal­ra kiképezni. (gaál) Tartalékosok, jön a behívó ta SR-hír páncélozott szállító harci járművek vezetésére képeztek ki. A gyakorlat valószínűleg a Zó­lyomi járásban levő Lešt gyakor­lótéren lesz, ahol ehhez minden feltétel adott. Az önálló Szlová­kia és a szlovákiai fegyveres erők létrejötte óta főleg gazda­sági okokból tartalékosokat még nem hívtak be gyakorlatra. Öt év után körülbelül kétszáz tartalékost hívhatnak be a jövő nyáron katonai gyakorlatra a Szlovák Hadsereg egyes alaku­lataiba. A tervek szerint gépesí­tett zászlóaljat hoznak létre, ezért a behívottak főleg olyanok lesznek, akiket annak idején Vámkedvezmények a korszerűsítőknek CTK-hír A munkaügyi hivatalok csak októberben 40 ezer állástalant töröltek a nyilvántartásaikból; ez egyrészt azért történt, mert munkát találtak, másrészt azért, mert szigorodtak az előírások ­közölte Oľga Keltošová munkaü­gyi miniszter a Szlovák Televízió Press club elnevezésű keddi adásában. A kormány, mint ahogy azt a miniszter asszony közölte, szigorúbban fog viszo­nyulnia munkát egyáltalán nem keresők iránt Ezjobbek között abban is megnyilvánuf,TiDgy-&gy_ olyan törvény előkészítésén dol­goznak, ami a létminimumon kí­vül egy ennél is alacsonyabb összegű egzisztenciális minimu­mot is tartalmazni fog. Ez utób­bit azoknak juttatják, akik sem­mi energiát nem fordítanak munkahelykeresésre. Ugyanebben az adásban Ján Ducký gazdasági miniszter fel­vázolta annak a lehetőségét, hogy a jövő évi állami költségve­tés tervezetében a korszerűsí­tésre energiát fordítók vámked­vezményekben részesülhetnek. Jelenleg a behozatali vám nagy­sága 10 százalék, és ezt a tíz százalékot elengednék azok­nak, akik korszerű technológiá­kat importálnának. Sőt, a mi­niszter azt sem tartotta kizárt­nak, hogy az ilyen behozatalt tel­jes mértékben mentesítsék az adóktól. - Bár a behozatali vám részleges eltörlése az állami költségvetés számára bizonyos bevételi kiesóst^jelent, mégis helyes ez a lépés, rnrvet a-hejio­zott és meghonosodott korszerű technológiák magasabb fo­gyasztási kultúrát gerjesztenek, valamint az exportot is ked­vezően ösztönözhetik - magya­rázta a fontolgatott lépést Ducký.

Next

/
Oldalképek
Tartalom