Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-04 / 255. szám, szombat

Csokisztori Napóleon meg volt győződve arról, hogy a csoko­ládé nagyon fontos táplálék az ember szervezetének, mert sok ásványi anyagot tartal­maz. Ezért nagy mennyiségű csokoládét vitt magával a há­borúkba, és katonáinak is osz­togatta. Manapság az űrhajó­sok is hisznek benne. A svájci csoki titkát napjainkban is úgy kezelik a helvétek, mintha ha­dititok lenne. Egy napokban megjelent kimutatásból min­denesetre kiderül, hogy a te­jes édesség exportjával Svájc 85 millió dollárt keres havon­ta. Annak ellenére, hogy a cso­koládé ára világszerte magas, az eladási adatok nem csök­kennek. A csoki népszerűségét kom­mentálva pszichológusok azt mondják, hogy a szerelmes emberek agyában létezik egy finifinalin nevű anyag, mely boldogságérzést kelt. A csoko­ládé igen gazdag ebben az anyagban, ami megmagyaráz­za, miért esznek a szerelem­ben csalódott emberek olyan sok csokit. Meg persze azok is, akik nem csalódtak a sze­relemben. S íme a legfrissebb felfede­zés, amely alátámasztani lát­szik Napóleon véleményét: a csokoládé nagyon egészséges dolog, s nem hizlal - ezzel a meglepő, sőt alighanem száz­milliók számára új távlatokat nyitó kijelentéssel állt elő a héten egy francia professzor. Christian Cabrol szerint - akit az egyik tévécsatorna műsorá­ban faggattak a kérdésről - a csokoládé előnyei közé tarto­zik, hogy számos, a szervezet­nek létfontosságú anyagot, így magnéziumot, káliumot, nátri­umot, vasat és rezet tartal­maz, hogy tápláló, s ráadásul csökkenti a koleszterin mennyiségét. Ha figyelembe vesszük, hogy még a stressz ellen is használ, akkor kész csoda, hogy miért nem a cso­koládé vált az emberiség legfőbb táplálékává. A professzor véleményét persze egyes rosszmájú szak­értők összefüggésbe hozták azzal a ténnyel, hogy Párizs­ban a hétvégén nyitotta meg kapuit a csokoládé első, a nagyközönség számára is nyi­tott kiállítása. Szerdáig tartott nyitva „Csokoládéföld", ahová a világ nagy gyártói hozták el termékeiket, egyben feleleve­nítve a csokoládé történetét (a kakaóbabot a spanyol gyar­matosítók fedezték fel még a XVI. században Honduras­ban), illetve saját fejlődésü­ket. Az első csokoládéüzemet egy holland férfi, Van Houten hozta létre 1815-ben. S még egy érv a csoki mel­lett: aki röviddel elalvás előtt még eszik valami finomságot, lehetőleg csokoládét, majd rögtön, amikor felkelt, meg­reggelizik, meg tudja védeni magát a szívinfarktustól. Egy kanadai szívgyógyászcsoport nemrégiben jutott ugyanis ar­ra a felfedezésre, hogy azok, akik a vacsora és a reggeli kö­zött tizenkét óránál hosszabb ideig éheznek, mindenképpen ártanak a szívüknek. A vizsgálatokból kiderült, hogy a nem evés hatására egy olyan különleges protein képződik a vérben, amelyik rö­gösödéshez vezet, a szívin­farktus veszélyét fokozza. A tudósok a délelőtt bekövetke­zett infarktusok feltűnően nagy számát az esti és a reg­geli étkezés között mutatkozó hosszú szünettel magyaráz­zák. A reggeli kihagyása tehát végzetes következemények­kel járhat. (g) Ijfú Szivek Magyar Művészegyüttes, Pozsony GHÝMES TURNÉ'95 Vendégek: HOBO - Földes László Magyarország Michel Montanaro Franciaország Farnbauer Péter - ELÁN EGYÜTTES Szlovákia \ 1995. november 11. 19.00 T995. november 13. 18.00 1995. november 14. 18.00 1995. november 15. 19.00 PÁRKÁNY GALÁNTA KOMÁROM POZSONY - Ružinov Részletes információ és jegyelővétel: Ifjú Szivek, Mostová 8, 811 02 Bratislava Telefon: 07/533 10 89 VK-960/C Caroline férjhez ment? Titokban férjhez ment Caroline hercegnő, Rainier monacói her­ceg idősebbik lánya - ezt közöl­te a Voici című francia hetilap legfrissebb, hétfői számában, számos részletet hozva nyilvá­nosságra az esküvőről. Caroline házasságának hírét ugyan cáfol­ták Monacóban, ám a lap sze­rint mindez csak félrevezetés, s novemberben a hercegi család hivatalosan is bejelenti majd az eseményt. Caroline-nak már két házas­sága volt, s a második tragikus végét - férje motorcsónak-bal­esetet szenvedett - igen nehe­zen heverte ki. Ugyanakkor a pletykalapok már hosszabb ide­je cikkeznek arról a kapcsolat­ról, amely a harmincas éveinek vége felé járó hercegnő s a híres francia színész, Vincent Lindon között szövődött: kettejüket gyakran lehetett együtt látni a legkülönbözőbb eseményeken, s még vakációjukat is együtt töl­tötték. A Voici szerint ez a kap­csolat végül házassággal végződött: az esküvőt - ame­lyen csak ők ketten, a két tanú (egyikőjük Jacques Chirac fran­cia államfő lánya, Claudia Chi­rac volt), valamint Lindon ma­mája vett részt - szeptember 20-án tartották a dél-franciaor­szági Verquieres-ben. A ceremónián rossz egészsé­gi állapota miatt nem vehetett Claudia Chirac - egy hercegnőhöz méltó házassági tanú. részt Rainier herceg, ám - mint a Voici írja - teljes mértékben áldását adta a házasságra. A lap szerint a mézeshetekre Ma­rokkóban került sor, ahol Vin­cent Lindon éppen egy filmfor­gatáson vesz részt: s bár a hétfői számban közölt fényké­pek magára a házasságra nem szolgáltatnak bizonyítékot, azo­kon Caroline és Vincent való­ban egy szerelmespár benyo­mását keltik. MTI A menyasszony gyönyörű. Mitől félnek a gyerekek? Valóban figyelemre méltó eredményeket hozott az a felmérés, amelyet a mai amerikai gyerekek körében végeztek arról, mitől is félnek. A pennsylvaniai kutatók ezer 10-13 éves fiút és lányt kér­deztek meg, s a válaszoktól maguk is meglepődtek. Ugyanis a leg­több gyerek (54%) az AIDS-től fél, alig kevesebb (51%) a haláltól és a kábítószerektől (41%). A tudósok ugyanakkor a kérdezősködés során megállapítottak egy nagyon pozitív tényt is: szinte minden egyes gyerek (konkrétan 98%) meg van győződve arról, hogy a szü­lei szeretik őt. Évszázadok nevettetője, Plautus „A hetvenkedő katona" több mint kétezer éve mulat­tatja a színházba járó közön­séget. Hatása fe'ismerhető Goldoni, G. B. Shaw, Molnár Ferenc nem egy vígjátékán. A nevettetés különböző műfajainak példaadó ősmin­taképei Plautus íróvesszeje alól kerültek ki. Teljes régi latin nyelvű római neve: Ti­tus Maccius Plautus. Ámbár lehetséges, hogy ez gúny­névből változott írói névvé. Maccius Plautus ugyanis a hajdani mellékutcák torz nyelvén azt is jelenti: „lapos fejű hülyéskedő". Ez már a pun háborúk ko­ra. Róma kezd világvárossá nőni. A latin költészet utoléri a nagy mintaképét: a görö­göt. Gazdagjai gazdagod­nak, szegényei szegényed­nek. A szórakozni kívánók igénylik a vígjátékokat. Ez a Titus nevű fiatalember pedig gyanús üzletekből kívánt meggazdagodni - és úgy csődbe került, hogy adóssá­gai miatt eladták rabszolgá­nak. Egy kocsmáros vette meg, akinek malma is volt. A malomkereket markos rab­szolgák forgatták. Titusnak nem volt kedve ehhez a ne­héz munkához. Azt javasolta gazdájának, hogy játszassa­nak kormédiákat a kocsmá­ban. Maga is írt egyet, a gaz­da ki is próbálta néhány szí­nésszel. Sikerük volt. A kocs­malátogatók szívesen fizet­tek is, ha megnevettették őket. Bőségesen lehetett ke­resni a játékkal. A jókedvű rabszolgát talán ettől fogva nevezték „lapos fejű hülyés­kedőnek". A gazda okos is, méltányos is volt, társul vet­te maga mellé Titust. A fiú sorra írta jobbnál jobb vígjá­tékait, felszabadult a rab­szolgaság alól, a kocsmáros­sal együtt nagy pénzeket ke­resett. Már írók és költők utánozták. A kalandos kedvű, vidám, sőt hülyéskedő szerzőt már életében kezdték klasszikus­naktekinteni. A nagy görögök előbb is írtak kitűnő komédi­ákat, de a mai vígjátékok egyenes elődei a jókedvű ró­mai író-kocsmáros, Plautus máig is sikeres művei. HEGEDŰS GÉZA, TV-magazin Az oldalt írta és szerkesztette: GÖRFÖL ZSUZSA 2D ÚJSZ Ó ÉRDEKESSÉ G 1995. november 4. Családi versengések a rivaldafényben Amikor a csillogó-villogó amerikai filmsztárok magánéletéről olvasunk, a hírekben többnyire a házasfelek vagy az ügyeletes szeretők szerepelnek. A testvérekről jóval ritkábban esik szó. Most csillapítjuk egy kicsit ezt a kínzó hiányérzetet. Willam Baldwin, a nagy Alec testvér­öccse szintén „zenész". Szeretné megközelíteni a bátyust, és az első lépést már sikerrel meg is tette ehhez. Az isteni Sharon Sto­ne oldalán szerepelt a Sliverben, és igen pozitív kritikákat kapott. Sean Penn öcsikéjével,. Mattew­val hasonló a helyzet. Ő a Delta Force 3-ban lépett először a „vilá­got jelentő celluloidra". Frank, a kis Stallone nem veszélyezteti bátyja népszerűségét. Noha kez­detben ő is testvére szakmájával próbálkozott, később azonban átpártolt a zenéhez. Eric, a világ egyik legjobban fizetett szí­nésznőjének, Julia Robertsnek a bátyja. Őróla tudunk a legkeve­sebbet, hacsak az nem számít in­formációnak, hogy nagyon ha­sonlít a húgára, akivel egyébként olyan rossz viszonyban van, hogy nem is kapott meghívót Julia Ro­berts és Lyle Lovett esküvőjére. Most már bizonyára nem is bán­ja, mert hol van már ez a frigy? Blikk DE JÓ EZ A SZERELEM, EZT A BICIKLIT SZÉTSZERELEM 100 éves a sztriptíz A franciák találták fel, s francia volt az első sztriptíztáncos. A 19. század második felében olyan új női fehérneműket kreáltak a divatdiktátorok, amelyek mintegy vindikálták ezek megmutatását. A csipke, a tüll látványa a korábbi szi­gorú takarás után izgalomba hozta a férfiakat. Az enciklo­pédiák sorra Franciaországot jelölik meg a sztriptíz szülőhazájának. A Nagy Olasz Enciklopédia szerint az első 1899-ben tör­tént, s a főszereplőt Blanche Cavellinek hívták. Más forrá­sok szerint az első vetkőzőszám a Folies Bergé­res-ben zajlott le éppen száz évvel ezelőtt a Négy Múzsa bál­ján, ahol is egy Monika ritmu­sos zenére enyhített a rátörő melegségen. A Folies Bergéres azonban vidékről vette az ötle­tet. Kezdetben ugyanis a vidéki francia kocsmákban és kávé­házakban dívott ez a művé­szet. Paul Dervall, a Folies ak­kori igazgatója döntött úgy, hogy e produkcióknak Párizs­ban a helye. A francia sztrip­tízművészet csúcsát a század­forduló után Josephine Baker jelentette. A szocialista táborban először 1956-ban a lengyelor­szági Krakkó városában tör­tént vetkőzés a Bárányhoz cím­zett fogadóban. Egy bizonyos Joanna Olczakowa nevű szí­nésznő hirdette meg a vetkőzést. Csakhogy a lengyel nyelvben a levetkőzni és a szétszerelni szavak szinoni­mák. így aztán a leleményes színésznő saját bája bemutatá­sa helyett betolt egy biciklit a színpadra és szétszerelte. (De jó ez a szerelem, ezt a biciklit szétSZERELEM.) Az első igazi sztriptízt a volt szocialista or­szágok közül Csehszlovákia fővárosában az Al Hambra mu­latójában adták elő. A rendező pedig nem volt más, mint Miloš Formán, a szereplő egy lengyel vendégvetkőző 1964. február 7-én. A fügefalevelet egy ka­kukkos óra helyettesítette. A dolog, olyan jól sikerült, hogy Antonín Novotný akkori köztár­sasági elnök kijelentette: az ét­termekben és kabarékban a vendégeknek csak azt szabad Kijelentette ugyanis, hogy ez a Nyugat szokásainak elvadulá­sa, így aztán rövid úton betiltot­ta. Pedig a 60-as, 70-es évek­ben az a hír járta, hogy Európá­nak két városában van eredeti sztriptíz: Párizsban és Krakkó­ban. a Szex és Erotika című en­ciklopédia szerint Párizs leghí­resebb vetkőzőnője Helena Martini volt, aki Lengyelország­ban született, 1948-ban emig­rált, és előbb egy gazdag olasz Amikor még fiatal volt a sztriptíz, a legnagyobb sztár Josephine Baker volt. megmutatni, ami nekik nincs, és amihez otthon nem jutnak hozzá. A mondat mélységeit Csehországban még ma is bú­várok kutatják. A keleti blokkban a sztriptíz fellegvára Krakkó volt. Egé­szen Gomulka színrelépéséig. kereskedő feleségeként, majd özvegyeként fejlesztette ma­gas művészeti fokra e mester­séget. Sőt maga is nyitott loká­lokat, amelyekben 507 sztrip­tízgörl „untatta" a férfinem kí­váncsi természetét. Blikk

Next

/
Oldalképek
Tartalom