Új Szó, 1995. november (48. évfolyam, 253-277. szám)

1995-11-18 / 267. szám, szombat

BELFOLD - KÜLFÖLD BESZELGETES A. NAGY LASZLOVAL, AZ MPP ELNOKEVEL A szlovák demokratákkal együtt kell működni A Magyar Polgári Párt ma ünnepli megalakulásának 6. év­fordulóját. A nagyszabású rendezvényen részt vesz minden­ki, aki elősegítette az MPP jogelődje, a Független Magyar Kezdeményezés 1989. november 18-ai megalakulását. A. Nagy László pártelnököt a kezdetekről, a párt életének főbb mozzanatairól és az elmúlt hat év tanulságairól kérdeztük. NYELVTORVENY Juraj Schenk Kovács László kijelentéséről 1995. november 18. - Ez a beszélgetés két nappal a nyelvtörvény elfogadása után készül, s be kell vallanom: elég­gé lehangolt vagyok. Felte­hetően nem vagyok ezzel egye­dül. Nem eshetünk azonban apátiába, s ebben a hangulat­ban sem függeszthetjük fel a nyelvünkért és érdekeink érvé­nyesítéséért folytatott küzdel­met. Politizálásunk kezdetén mindenre számítottunk, csak ar­ra nem, hogy a forradalom után hat évvel nyelvi jogainkért kell majd küzdenünk. Az MPP jog­elődje, a Független Magyar Kezdeményezés a szlovákiai magyarság illegális politikai szer­vezeteként kezdte el működé­sét, azzal a szándékkal, hogy ha kell, éveken keresztül szervezni fogja a földalatti ellenállás moz­galmát. Az illegalitás ellenére céljainkat nyíltan vállaltuk. Meg­alakulásunk estéjén két szó­vivőt választottunk magunk kö­zül: Tóth Károlyt és személye­met. Azzal a tudattal fogadtuk el ezt a megbízást, hogy első nyilat­kozatunk után felforgatás vádjá­val becsukhatnak bennünket, ám meggyőződésünk volt, hogy a kockázat nem értelmetlen. Hat év elteltével sajnos azt kell mon­danom: a forradalmi mozgal­makhoz hasonlóan mi sem vol­tunk kellőképpen felkészülve az előttünk álló feladatra: az euró­pai típusú, demokratikus, nyílt társadalom létrehozására. A szi­szifuszi feladat egymás után emésztette fel a forradalom poli­tikai szervezeteit, köztük a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen moz­galmat is. Nekünk sikerült tal­pon maradnunk és stabilizálni helyzetünket. • Változott a párt programja ez alatt a hat év alatt? - Az MPP 1993-ban elfogadott programja az illegalitás küszö­bén megfogalmazott politikai programra épült. Ez az emberi, nemzeti szabadságok és a társa­dalmi, politikai szabadságok egy­sége. Mivel a jóléti szabad társa­dalom megteremtése a célunk, nem véletlen, hogy programunk­nak a Gazdag Kisebbséget alcí­met adtuk. • Mennyire sikerült ezt a prog­ramot elfogadtatni a magyar választókkal? - Miután az 1994-es önkor­mányzati választások során a há­rom magyar párt közül nekünk si­került a legnagyobb előrehala­dást elérnünk, azt mondhatom, politikánk sikeres. Ma szinte nincs olyan magyarlakta községe Szlovákiának, ahol az MPP ne lenne jelen, és ne kellene figye­lembe venni elképzeléseinket. Nagy fontosságot tulajdonítok annak, hogy programunkat és politikánkat külföldön is elisme­rik. Megalakulásunk hatodik év­fordulójára nem is tudtam volna szebb ajándékot elképzelni an­nál, hogy felvételt nyertünk a Li­berális internacionálé teljes jogú tagjainak sorába. • A számvetésbe a kudarcok is beletartoznak... Legnagyobb bukásunk 1992-ben következett be, ami­kor kiestünk a parlamentből, mi­által a megszűnés veszélye fe­nyegetett. Szerencsére átvészel­tük ezt az időszakot, és 1994­ben ismét visszakerültünk a poli­tika élvonalába azáltal, hogy a szlovákiai magyarok óhajának megfelelően koalícióra léptünk a másik két magyar párttal. Siker­ként értékelem, hogy a Magyar Koalíció keretében kamatoztatni tudtuk az MPP 1989-től 1992-ig terjedő tapasztalatait, ami a szlo­vák pártokkal való együttműkö­désből származott. • Annak idején sok támadás éne önöket azért, mert bevo­nultak a kormányba. így utólag nem tartja ezt elhibázott lépés­nek? - Biztos vagyok benne, hogy ma sem lépnénk másként. Nem tartjuk tévesnek egykori meggyőződésünket, hogy a szlo­vák demokratákkal együtt kell működni. 1994 után a másik két magyar párttal ugyanezt a külde­téstfolytatjuk. HORVÁTH GABRIELLA Juraj Schenk szlovák külügy­miniszter tegnap a Szlovák Sajtó­irodának és az esti Rádiožurnál­nak adott nyilatkozatában rea­gált a magyar kormány és Ko­vács László külügyminiszter ál­lásfoglalására a szlovák nyelvtör­vénnyel kapcsolatban. Mint mon­dotta, a csütörtökön elhangzotta­kat felháborodással vette tudo­másul. Szerinte már az a tény is, hogy a törvényről úgy beszéltek, mint amely a szlovák nyelv védel­mére született, eleve tudatos fél­revezetésről tanúskodik. Schenk csodálkozását fejezte ki, hogy a magyar kormány jogot formál magának egy szuverén állam szerveinek kioktatására és an­nak meghatározására, hogy mi­lyen kérdésekben és miképpen dönthetnek. Ez a nemzetközi jog alapvető elveinek megsértését jelenti, a magyar kormány ré­széről minimum nem korrekt lé­pésnek számít, olyannak, amilyet Szlovákia Magyarország irányá­ban soha nem engedett meg ma­gának, a jövőben sem tesz ilyet, s ezt partnerétől is elvárja. Schenk azt állította, a szlovák nyelvtörvény alapvető célja kommunikációs nyelv kialakítá­sa az állampolgárok és az állam­igazgatási szervek egységei kö­zött - ami szerinte minden de­mokratikus államban szokásos és természetes -, nem pedig a kisebbségi nyelvek használatát szabályozza, mivel ezt az alkot­mány a nemzetközi szerződé­sekkel összhangban szavatolja. „Mivel a magyar fél oly sokszor érvel az alapszerződés tartalmá­val és szellemével, szeretném fel­hívni a figyelmet a 15. cikkely má­sodik bekezdésének „g" pontjára, amely szerint a magyar nemzeti­ségű szlovák és szlovák nemzeti­Tegnap délben véget ért a len­gyel elnökválasztás második for­dulóját megelőző választási kampány. A vasárnapi szavazás tétje: a szociáldemokrata Alek­sander Kwasniewskinek sikerül­e megőriznie az első fordulóban megszerzett elsőségét, vagy pe­dig a Szolidaritás egykori élhar­cosa, Lech Walesa marad újabb öt évre Lengyelország államfője. Az esélyek szinte egyenlőek, a győztes valamennyi felmérés szerint csupán igen kis különb­séggel előzi majd meg ellenfelét. Walesa korábbi nyilatkozataitól gyökeresen eltérő hangot ütött meg krakkói kampányzáró gyűlé­sén. Az államfő újságírók előtt ki­jelentette: „Bár illene, hogygyőzel­ségű magyar állampolgárok köte­lessége tudni az illető áliam hiva­talos nyelvét. Ez összhangban van a nemzetközi alapelvekkel, és biz­tosítja a kisebbségi nyelven való művelődés jogát" - jelentette ki. Schenk szerint a magyar kor­mány megállapítja, hogy a nyelv­törvény alkalmazása feszültsége­ket kelt Szlovákiában és megne­hezíti a két ország kapcsolatait. „Értsük ezt úgy, hogy a magyar félnek már van forgatókönyve er­re, és a nyelvtörvény csak ürügy annak megvalósításához?" - tet­te fel a kérdést. Szerinte az ilyen hozzáállás ellentmond a ma­gyar-szlovák alapszerződés szel­lemének és betűjének, nem segí­ti elő a két ország kapcsolatainak fejlődését, az alapszerződés szlo­vákiai ratifikálásához szükséges légkör kialakítását. Schenk azt mondta, érthetetlen számára, hogy nyilatkozatában a magyar kormány olyan messzire megy, hogy kétségbe vonja Szlo­vákia külpolitikai orientációját az euro-atlanti integrációra, miköz­ben az alapszerződésben ­amelyre a magyar fél más össze­függésekben előszeretettel hivat­kozik - kölcsönös támogatásról biztosították egymást a felek e fel­zárkózási folyamatban. Hangsú­lyozta: „A nyelvtörvényt a koalíciós és ellenzéki képviselők nagytöbb­ségének szavazatával fogadták el, ami azt bizonyítja, hogy meg­egyezés alakult ki a szlovák politi­kai életben, ami bizonyítja egyben a nyelvtörvény fontosságát." Vé­gezetül felelőtlennek nevezte, hogy a magyar kormánynyilatko­zat belső nyomásra, emocionális okokból született akkor, amikor Budapesten még nem is ismerték a törvény jóváhagyott, végleges változatát. TA SR mern esetén a kormány tisztelet­ben tartva a nép akaratát önként lemondana, tudom, hogy vontató­kocsival sem lehet majd őket ki­mozdítani foteljeikből. Kisebb kor­rekciókra azonban sort kell keríte­ni, s a választók iránti tiszteletből ezt a kormány is megfogja érteni. Amennyiben pedig veszítek, nem fogok vihart szítani Lengyelország­ban, nem fogom megsérteni a pol­gárok akaratát. Ez a demokrácia" «- hangsúlyozta Lech Walesa. „Semmilyen körülmények között nem szabad az evolúciót revolúci­óra cserélni, nem szabad felgyúj­tani közös házunkat, mert káosz és engedetlenség közepette nem juthatunk előbbre" - tette hozzá az államfő. MTI ÚJ SZ Ó 3 I VÁLLALKOZÓK TILTAKOZÓ GYŰLÉSE „Csoda, hogy még létezünk!" ÚJ Szó-hír „Itt nincsenek gazdasági cso­dák, a csoda az, hogy még egy­általán létezünk" - hangzott el az Iparosok, Vállalkozók és Földművesek Uniójának tiltako­zó gyűlésén, amelyet tegnap Nyitrán tartottak. Amint az Unió elnöke, Pavol Prokopovič el­mondta: „Azok gyűltek itt össze az egész országból, akik emlé­keztetni szeretnék a kormányt a vállalkozóknak tett ígéretei­re..." A gyűlés vendége volt Ján Bu­daj (DU) is. Szimbolikusnak ne­vezte azt a tényt, hogy az 1989­es forradalom hatodik évfordu­lóján azok tiltakoznak, akik ak­kor még nem is léteztek - a vál­lalkozók. A kormánykoalíció leg­nagyobb fogyatékosságaként a szakértelem hiányát, a csak számbeli túlerőt és a hatalom­mal való visszaélést jelölte meg. Peter Magvaši (DBP) és Gabriel Palacka (KDM) az or­szág valódi gazdasági állapotát elemezte. A résztvevők végül elfogad­ták a vállalkozók és kisiparo­sok válságbizottságának felhí­vását a szlovák kormányhoz és parlamenthez. Ebben követelik a vállalkozói szféra likvidálásá­nak megállítását és a tényleges állami támogatást. Ha ez év december 31-ig nem kezdődnek meg a tárgya­lások a kormánnyal, a vállalko­zók újabb tiltakozó megmozdu­lásokat rendeznek. (vrabec) JERUZSÁLEM JÖVŐJE Peresz nem enged Simon Peresz, Izrael kijelölt mi­niszterelnöke tegnap kizárta kompromisszum lehetőségét Je­ruzsálem kérdésében. Ezt a politi­kusnak az az üzenete tartalmaz­za, amelyet amerikai zsidó szerve­zetek kongresszusához intézett. - A zsidó népnek soha nem volt más fővárosa, mint Jeruzsálem, de ez a város soha nem volt sem palesztin, sem arab főváros - idé­zett az AFP Peresz üzenetéből. A megbízott kormányfő elutasította a politikai kompromisszumot Jeru­zsálem státusáról. Mindamellett leszögezte, hogy Izraelnek - vallá­si szempontból - tiszteletben kell tartania az egyistenhit három val­lásának, a kereszténységnek, az iszlámnak és a judaizmusnak a hagyományait. MTI PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI U] Szó-tudósítások Vladimír Mečiarnak a nyelvtörvénnyel sikerült megosztania az ellenzéket - így kommentálta a baloldali tömörülés és a Demokratikus Unió szer­dai parlamenti magatartását Bugár Béla, az MKDM elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón, s egy­ben elismerését fejezte ki a szavazáskor tartózko­dóknak. A DU sem azzal mentheti meg mandátu­mait, ha megalkuszik, hanem azzal, ha demokrati­kus viszonyok lesznek az országban. A Matica cí­mére, amely a nyelvtörvényt győzelemnek tekinti, Bugár megjegyezte: ez csupán pirruszi győzelem, melynek beláthatatlan következményei lehetnek idehaza és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Bugár szerint amennyiben Vladimír Mečiar nem változtat politizálási stílusán, úgy veszélybe kerül­het Szlovákia ET-tagsága. Az MKDM kíváncsi, megtartja-e Michal Kováč ál­lamfő az ígéretét, hogy nem ír alá alkotmányelle­nes törvényt, tehát visszaadja-e a nyelvtörvényt a parlamentnek. Bárdos Gyula szóvivő „reméljük"­kel válaszolt lapunk azon kérdésére, hogy akad-e a szlovák parlamentben harminc képviselő, aki aláír­ná az alkotmánybírósági beadványt. Az MKDM megkezdte a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény, illetve a törvény alapelveinek kidol­gozását. A tervezetet magyar koalíciós partnereik­kel közösen kívánják kidolgozni, úgy, hogy még az idén a parlament elé kerülhessen. (gágyor) A megszokottól eltérően, konyakozással kezdődött a SZLOVÁK NEMZETI PÁRT sajtótájé­koztatója, a pohárköszöntőt mondó Rastislav Šepták parlamenti képviselő természetesen a nyelvtörvényre emelte poharát. Anna Malíková al­elnök szerint a törvény elfogadásában Szlovákia szabadságának és önállóságának eszméje csú­csosodott ki. Az alelnök szerint a 108 igen szava­zat a törvény kiválóságát bizonyítja. Malíková a bársonyos forradalommal kapcso­latban elmondta, az ellenzéki politikusokkal ellen­tétben pártja nem kívánja politikai célokra fel­használni az évfordulót, ellenben a politikus hiéna Peter Weiss aktív kommunista múltja ellenére most a demokráciát és a rossz szociális helyzetet bírálja. Malíková az EP demarsát is az ellenzék strasbourgi lobbizása eredményeként fogja fel, magát a demarsot politikai nyomásgyakorlásnak és Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak te­kinti. (holop) LENGYEL ELNOKVALASZTAS Egyenlő esélyek KONFERENCIÁK A TOLERANCIÁRÓL „Romáknak belépni tilos!" Ú] Szó-tudósítás Simon Wiesenthal szlovákiai látogatása alkalmából Ivan Gašparovič, a parlament elnöke kellemesen meglepett, amikor a Szlovák Köztársaság nevében elhatárolta magát a fasiszta és antiszemita megnyilvánulások­tól és a volt Szlovák Államtól is ­jelentette ki Jozef Drozd, a Szlo­vákiai Unió a Békéért és Emberi Jogokért elnöke a szervezet teg­napi sajtóértekezletén. „Az anti­szemitizmus szlovákiai megnyil­vánulásai" címmel az Unió no­vember 21-én, kedden a pozso­nyi Zsidó Múzeumba beszélge­tésre invitálja az érdeklődőket. Elszomorító példaként említet­te, hogy már Pozsonyban is akad olyan vendéglő, amelynek bejáratán „Romáknak belépni tilos!" felirat díszlik, és ahonnét a Szlovákiai Helsinki Bizottság roma származású alelnökét is kiutasították. Az Unió a toleran­cia évének jegyében az ET grant­jának segítségével három sze­mináriumot szervez a romakér­désről (november 28-án Eperje­sen, november 30-án, decem­ber l-jén Nyitrán), december 9­én pedig Pozsonyban tartanak konferenciát. Ezek célja elsősor­ban az ifjúság toleranciára való nevelése. Az Unió elnöke tiltako­zott az ellen, hogy az -újságok rendőrségi híreiben feltüntetik a bűnelkövetők roma származá­sát. Róbert Brestenský alelnök a „Fiatal vagyok és munkanélküli" címmel Pozsonyban december 14-én sorra kerülő szeminári­umra hívta fel a figyelmet. Az unió a járási munkaügyi hivata­lokkal együttműködve az idén is szervez karácsonyi köszöntőt a hátrányos helyzetű és a munka­nélküli szülők gyermekei számá­ra, csakhogy az idén sokkal sze­rényebb anyagi keretből. (gaál) ZIELENIEC FELHIVASA BONNHOZ Sürgős kártalanítást Josef Zieleniec cseh külügymi­niszter felhívta a német kor­mányt, hogy sürgősen és feltétel nélkül kártalanítsa a nácizmus cseh áldozatait. Hangoztatta, hogy a csehek a nácizmus egye­düli olyan áldozatai, akiket Bonn még fél évszázaddal a második világháború befejezése után sem kártalanított. A Právo című prágai lap szerint a felhívás abban az előadásban hangzott el, amelyet Zieleniec csütörtökön este a Ká­roly Egyetemen tartott neves cseh és német politikai személyi­ségeknek a két nemzet, két or­szág kapcsolatairól. A nácizmus cseh áldozatainak kártalanításában a Právo értesü­lései szerint már 1993-ban mege­gyezett Václav Havel cseh ál­lamfő és Helmut Kohl német kan­cellár. Bonn elismeri a cseh kérés jogosságát, de az ügy rendezését állandóan attól teszi függővé, hogy Prága hajlandó-e a második világháború után az akkori Csehszlovákiából kitoloncolt szu­détanémetek kártalanítására. A miniszter pozitívnak nevezte azt az újabb német elképzelést, hogy Bonn és Prága hozzanak lét­re olyan közös alapítványt, amely anyagilag támogatná a háborús évek és az azt követő időszak ál­dozatait. Prága elvi kérdésnek tartja, hogy először a cseheket kell kártalanítani, s csak aztán le­het a szudétanémetek problémá­ját rendezni. Azok anyagi kártala­nítását, illetve vagyonuk vissza­adását azonban a cseh kormány hivatalosan továbbra is kizárja. Á Právo megjegyzi, hogy Zieleniec előadásában egyszer sem hang­zott el a „szudétanémet", illetve a „kitoloncolás" kifejezés. Mind­azonáltal a cseh diplomácia ve­zetője hangsúlyozta, hogy „rövid­látó lenne az, aki nem ismerné be, hogy áldozatok és keserűsé­gek mindkét oldalon voltak". MTI Ül \ Szeretne Ön is nyugodt környezetben élni? / Hallotta A \ már? / otthonról álmodozik? n i: Most valóra válhatnak álmai! a ŕ A/ Office Building Network részvénytársaság ezennel felkínálja Önöknek a most épülő összkomfortos csa­ládi házak megvételének lehetőségét Dunaszerdahelyen, a Nyugat lakótelepen. SB A családi házak 5,5-től 6,5 áras telken épülnek, amelyek már 1,4 mii. koronától megvásárolhatók, mindez előnyös feltételek mellett, 4 év törlesztési idővel. > nnt Munkánk során igyekszünk messzemenően kielégíteni megrendelőink igényeit, elsősorban a határidők pontos megtartására és a minőségi munkavégzésre gondolunk, amit természetesen garantálunk is. ípiíil Ha felkeltettük érdeklődésüket, kérjük, hívjanak minket! Bővebb információt az 526 964-es telefonszámon adunk munkanapokon 8-tól 16 óráig. - ; B fi ÍIÍÉP. Győződjön meg Ön is mind előnyös feltételeinkről, g mind előnyös árainkról! ; S UPI ' ' ' • v ' . "

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom