Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-05 / 230. szám, csütörtök

1995. szeptember 22. BELFOLD - KÜLFÖLD új sz ó 2265 | PARTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI Uj Szó-tudósítások A DEMOKRATIKUS BALOLDAL PARTJA szerint, ha a kormánypárti kép­viselők nem szavaznák meg a parlament rendkívüli ülésének program­ját, ez fényes bizonyíték lenne arra nézve, hogy számukra teljesen kö­zömbös, rendeződik^ a szlovák titkosszolgálat és a rendőrség közti konfliktus. Brigita Schmögnerová, a párt alelnöke szerint jó jel, hogy ilyen fontos kérdésben egyezik az ellenzéki pártok véleménye, ellenben leszögezte, pártja és a DSZM között egyre mélyül a szakadék, így együttműködésük szóba sem kerülhet. A DBP szerint hiba lenne ismét visszahívni a Mečiar-kormányt, ki kell várni, míg bebizonyosodik, ez a kabinet képes-e vagy sem a társadalom égető problémáinak megoldá­sára. A Szlovák Biztosító privatizálását Schmögnerová hazardírozásnak minősítette, melynek következtében 1 milliárd koronával kevesebb összeg folyik majd a Nemzeti Vagyonalapba. A párt alelnöke Ján Stota kijelentését, mely szerint Szlovákiának nincs szüksége a NATO-tagság­ra, téves geopolitikai felfogásként magyarázza. Az SZNP álláspontja is bizonyítja, nincs egyetértés a kormányon belül, csupán a privatizációs érdékek tartják össze a kabinetet (holop) A MAGYAR KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM létfontosságú­nak tartja, hogy a jövő héten sor kerüljön a rendkívüli parlamenti ülésre, s az foglalkozzék a szlovák rendőrség és a titkosszolgálat között kiala­kult, mind jobban éleződő viszonnyal. Csáky Pál frakcióvezető a mozga­lom tegnapi sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy amennyiben a kormánypárti többség ezt megakadályozná, úgy a világ tudtára adja: nincs szándékukban megoldani a problémát, amely Csáky szerint sú­lyos kétségeket vet fel az ország demokratikus irányultságát illetően. Bárdos Gyula szóvivő figyelmeztetett arra, hogy Ján Slota, az SZNP el­nöke kijelentéseivel megkérdőjelezi Szlovákia külpolitikai irányultságát. Téma volt az új területi beosztás is. Csáky nem zárta ki, hogy a kormány e problémakör felelevenítésével akarja elvonni a lakosság figyelmét az energiaárak tervezett emeléséről. (gágyor) SZLOVÁKIA SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTJA az állami hivatalnokok országos belügyekbe való beavatkozásának minősíti felhívásukat, melynek értelmében lemondásra szólítják fel Michal Kováč államfőt. Miroslav Špejl, a párt első alelnöke szerint az állami hivatalnoknak mindenekelőtt a köztársasági elnökkel szemben kellene lojalitást ta­núsítania. TA SR Bocsánat, Engliš nem Uj Szó-tudósítás A Szakszervezeti Szövetségek Konföderációja egyértelműen po­zitívan értékeli a szeptember 23-i pozsonyi tiltakozó nagygyűlést, hangzott el a konföderáció tegna­pi sajtótájékoztatóján. - A kor­mány által figyelmen kívül hagyott érveinket most harmincezer em­bererősítette meg - hangsúlyozta Alojz Engliš, a konföderáció elnö­ke, aki elsődleges célként az alap­bérek és a mininimálbér 30 szá­zalékos emelésének kicsikarását jelölte meg, és felszólította a szak­szervezeteket, az egyes reszorto­kon belül kezdjék el az ezzel kap­csolatostárgyalásokat. Engliš sze­rint azért kellett az utcára hívni a szakszervezeteket, mert a kor­mány felkészületlenül, semmit­mondójavaslatokkal állt elő a há­romoldalú egyeztető tárgyalások során. Példaként említette a fel­emeltviteldíj kompenzálására tett javaslatot, mely szerint a 6 ezer koronás alapbér esetén 60 koro­nával, míg 5 ezres bér mellett 15 koronával járulnának hozzá a havi viteldíjköltségekhez. Engliš újság­írói kérdésre elmondta, a minisz­terelnökkel folytatott személyes megbeszélések sem jártak ered­ménnyel, mivel csak egyre került sor. A megegyezés ellenére sem lehetett többször elérni Mečiart, Engliš fényképes kormánybelé­pője pedig szőrén-szálán eltűnt a kormányépület bürokratikus labi­rintusában, ezért a konföderáció elnöke be sem teheti lábát ebbe a hivatalba. (holop) NATO-konvojok „átutazóban" A keddi kormányülésen első ízben került sor arra, hogy a kabinet jó­váhagyta: engedélyezi egy NATO-konvoj keresztúlhaladását az orszá­gon. Tegnap František Kašický, a védelmi minisztérium szóvivője kér­désünkre válaszolva elmondta: a NATO alakulatok csehországi had­gyakorlaton vesznek részt, és innét néhány kerekes jármű a szlovákiai közutakon keresztül halad tovább egy magyarországi gyakorlatra. Az első konvoj három mikrobuszból és tizenkét fegyvertelen NATO-kato­nából áll, és október 6-án haladnak át a Kúty és a Rajka határátkelők között, Malackán és Pozsonyon keresztül. A második konvojban októ­ber 12-én négy, távközlési felszerelést szállító teherautó, egy mikro­busz és egy kísérő gépkocsi halad át ugyanazon az útvonalon. (gl) Andrej Kozirev cáfolja az új orosz doktrína létét MTI-hír Andrej Kozirev orosz külügyminiszter cáfolta, hogy létezne valamiféle új orosz katonai doktrína, amelynek értelmében a balti államok NATO-csatlakozása esetén az orosz hadse­reg megszállná az érintett országokat. Kozirev a balti álla­mok körében aggodalmat keltő sajtójelentéseket cáfolva egyszersmind ismét hangsúlyozta: Moszkva következete­sen ellenzi a NATO kiszélesítését. európai biztonsági rendszer ki­dolgozására kellene összpontosí­tani "- szögezte le. A NATO bővítésével kapcsola­tos, állítólagos katonai doktrína létezését cáfoló nyilatkozatának előzménye egy orosz szakértő hét eleji bejelentése volt. Az orosz vezérkar, illetve a katonai hírszerzés (GRU) kötelékébe tar­tozó Honvédelmi Kutatóintézet (INOBISZ) szakértője kiszivárog­tatta: új doktrínát jelző elképzelé­sekről van szó, amelyeket már vezérkari illetékesek is hangoz­tatnak. Az ITAR-TASZSZ által idé­zett szakértő reálisnak mondta a balti államok lerohanását és azt is, hogy taktikai atomfegyverrel szerelnék fel a lengyel határ kö­Az orosz diplomácia vezetője norvégiai látogatásra indulva teg­nap közölte, nincs tudomása olyan katonai doktrínáról, amely­nek értelmében orosz csapatok szállnák meg a balti államokat, ha azok belépnének a NATO-ba. Hangsúlyozta viszont, hogy Moszkva következetesen ellenzi az észak-atlanti szövetség kibőví­tését, mivel ezek a tervek növelik a feszültséget és aggodalmat keltenek az esetleges ellenlépé­sek kapcsán. „A NATO bővítésére vonatkozó tervek megvalósításá­nak erőltetése megingatná a helyzetet, és csökkentené a bi­zalmat Ehelyett inkább az átfogó zelében és a déli területeken ál­lomásozó orosz egységeket, ha a NATO tagjává válnának a balti ál­lamok, illetve Magyarország, Len­gyelország és Csehország. A moszkvai Nyezaviszimaja Gazeta című lap tegnap egyéb­ként megszellőztette: az orosz katonai hírszerzés Jelcin elnök utasítására fokozza tevékenysé­gét a NATO-körökben. Moszkvai megfigyelők szerint a kiszivárog­tatások Oroszország NATO-hoz fűződő viszonyának egyértelmű átértékelését, illetve a békepart­nerség nevű programban való orosz részvétel közeli felülvizs­gálatátjelezhetik. -;jc- -;};­A litván kormányfő kedden Vil­niusban politikai nyomásgyakor­lásként értékelte az állítólagos új orosz doktrínára vonatkozó jelen­téseket. Jelezte, hogy országa a többi balti államhoz hasonlóan a NATO-tagságtól várja biztonságá­nak szavatolását. OROSZORSZÁG: Gabonagondok Oroszországban harminc év óta nem volt olyan rossz a gabo­natermés, mint az idén, ám az ál­lamnak nincs pénze külföldi vá­sárláshoz - jelentette ki Moszk­vában Alekszandr Nazarcsuk orosz mezőgazdasági miniszter. A Reuter jelentése szerint 65-66 millió tonnás termésre lehet szá­mítani az idén, és ehhez fogható­an csekély legutóbb 1965-ben volt, akkor 66,3 millió tonnás. Alekszandr Zaverjuha, aki mi­niszterelnök-helyettesi rangban az orosz mezőgazdaság fő felelőse, e heti kanadai látogatásán az esetl­eges orosz gabonavásárlással kapcsolatban megismételte: köz­ponti állami importra nem kerül sor. Ugyanakkor azt mondta, hogy behozatalra szükség lesz, ám előnyösebb, ha Európából vásárol Oroszország. Hozzátette: Moszkva felkészültarra, hogy Jugoszláviától vegyen gabonát, ha a nemzetközi szankciókat feloldja az ENSZ. Na­zarcsuk is hasonló értelemben be­szélt az állami importról, mint mondotta, az idei költségvetésben külföldi gabonavásárlásra nem kü­lönítettek el pénzt Ám nem zárta ki annak lehetőségét, hogy orosz kereskedelmi cégek importálnak majd gabonát. MTI KOZLODUJI REAKTORBLOKK Ismét üzembe helyezik Nyugati szakértők intelmei el­lenére ismét üzembe helyezik Bul­gáriában a kozloduji atomerőmű első blokkját. Az 1974-ben üzem­be állított reaktorblokkot hét hó­napra leállították, hogy elvégez­zék a karbantartási munkálatokat és a biztonsági ellenőrzést Az erőmű újraindításához a bolgár Atomenergia Bizottság megadta az engedélyt, s most a 440 mega­wattos reaktor biztonsági rend­szereinek ellenőrzése folyik. A hét legfejlettebb tőkés ország (G-7) nagykövetei két héttel ezelőtt nyomatékosan javasolták Bulgáriának, hogy ne indítsa újra a reaktort és a létesítmény állapo­tának újbóli ellenőrzését sürget­ték. A szovjet építésű erőmű Szófi­ától 200 kilométerre északra ta­lálható. MTI Nobel-díj: Szezonnyitás MTI-hírek Stockholmban ma kezdődik az idei Nobel-díj szezon és október 13-án Oslóban fejeződik be a leg­rangosabb elismerés, a Nobel-bé­kedíj kitüntetettje nevének ismer­tetésével. Elsőnek az idei irodal­mi Nobel-díj kitüntetettjének ne­ve válik ismertté. Ezt követi októ­ber 9-én, hétfőn az orvostudomá­nyi, 10-én a közgazdasági, 11-én pedig a fizikai és a kémiai Nobel­díj nyertesének kihirdetése, majd október 13-án megtudhatja a vi­lág, hogy kit (kiket) tüntettek ki idén a Nobel-békedíjjal. A Nobel­díjasok az idén 7,2 millió svéd ko­rona (egy millió dollár) pénzjuta­lomban részesülnek, amelyet megosztva kapnak, ha többnek is odaítélik ugyanazt a díjat. Tíz nappal bejelentése előtt még teljes volt a bizonytalanság abban, hogy ki (kik) kapják az idei Nobel-békedíjat. Több név is szó­ba került a norvég fővárosban ­köztük Carter amerikai exelnöké -, de biztosnak tekintett esélyes nincs köztük. * * * Négyfelé osztották az idei alternatív Nobel-díjat: egynegyedét a főként cigányszervezeteket támogató magyar Autonómia Alapítvány és elnöke, Bíró András kapta - jelentették tegnap Stockholmból. Az Auto­nómia Alapítvány mellett ez évben a következők osztoznak a 250 ezer dolláros Helyes Életvitel Díjon: a palei rendszerrel szemben álló bosznia­hercegovinai Szerb Polgári Tanács, egy társadalmi reformokért küzdő thaiföldi mozgalom vezéralakja, Szulak Szivaraksza, valamint a TAPOL nevű indonéz emberi jogi szervezet társalapítója, Carmei Budiardjo. F antázia szülte érveknek minősítette a párizsi védel­mi minisztérium azokat az állítá­sokat, amelyek szerint az elmúlt évtizedek atomrobbantásai eset­leg meggyengítették a csendes­óceáni francia atomkísérleti telep - a Mururoa-sziget - struktúráját. A Le Monde napilap ugyanis azt fogalmazta meg, hogy a mururoai atomkísérleti központ egyik titkos térképe már 1980-ban hatalmas repedéseket mutatott a sziget ta­lapzatán. A Mururoát is magában foglaló Francia-Polinézia függet­lenségi mozgalmának vezetője pedig egyenesen leszögezte: ők már rég tudják, hogy a sziget „fertőzött," s éppen ez az egyik oka a függetlenségi törekvésük­nek, mert így Franciaországot per­be foghatnák a nemzetközi bíró­ság előtt... K edden éjjel a német rendőrség különleges osztaga rajta­ütéssel vértelenül véget vetett a Rostocktól délre fekvő Bützow bör­tön öt foglya által végrehajtott túsz­ejtő akciónak. Az öt túszt, akiket fogvatartóik - részben súlyosan ­megsebesítettek, kórházban ápol­ják - jelentette a dpa. A rendkívül brutálisan fellépő túszejtőket ma­gánzárkában helyezték el. A —Amnesty International elne­t\L vezésű londoni székhelyű emberjogi szervezet nemzetközi összefogást sürgetett a délszláv konfliktusban eltűnt mintegy húsz­ezer ember felkutatásához. A szervezét tájékoztat arról is, hogy az 1994 májusáig 143 boszniai és 44 horvátországi tömegsír léte­zéséről szerzett tudomást az ENSZ. Az Amnesty International a tagállamok segítségét kéri e tö­megsírok exhumálásának meg­kezdéséhez, amely eddig nehéz­ségekbe ütközött. II. JÁNOS PÁL Négy napig az USA-ban II. János Pál pápa tegnap apos­toli látogatásra az Egyesült Álla­mokba utazott. A katolikus egy­házfő az amerikai elnökkel folyta­tott tárgyalásai után ma beszé­det mond az ENSZ-közgyűlés előtt is. Négynapos látogatásából egy teljes napot a világszervezet­nek szentel a pápa; Newark és New York mellett felkeresi New Jerseyt, valamint Baltimore-t. A pápa látogatása során vár­hatóan a keresztény értékekért, az élet szentségének védelméért fogja felemelni szavát a „halál kutúrájával" szemben. Ugyanígy várható, hogy szólni fog a Föld gazdag és szegény népei közötti szakadékról, a szolidaritás fon­tosságáról, a társadalmi igazsá­gosság igényéről. MTI VÁLASZ OLVASÓINKNAK Mennyi a felmondási idő? T. K.: Nyolc éve dolgozok a mostani vállalatomnál. Néhány héttel ezelőtt (szeptemberben) egy jobb állásajánlatot kap­tam. Ezért azt kérelmeztem, hogy megállapodással számoljuk fel a munkaviszonyomat. A „személyzetisünk" erre azt az írás­beli választ adta, hogy adjak be írásbeli felmondást, és egyút­tal felhívta a figyelmemet arra is, hogy ha ilyen felmondást be­adok, akkor három hónap elteltével szűnik meg a munkavi­szonyom. Tudomásom szerint a felmondási idő két hónap. A Munka Törvénykönyve 45. §-ának első bekezdése pontosan meg­szabja, hogy az általánosan érvényes felmondási idő két hónap, akár a munkáltató, akár a munkavállaló mondja fel a munkaviszonyt. A tör­vény által megnevezett esetekben (átszervezés, vállalatfelszámolás, át­helyezés stb.) három havi felmondási idő érvényes. Az ön esetében vi­szont mindenképpen két hónap a felmondási idő, és ezt a két hónapot a felmondás kézbesítését követő hónap első napjától számítják. Azaz, ha ön például szeptember 28-án kézbesítette munkáltatójának a fel­mondást, a felmondási időt, a két hónapot, október elsejétől számítják, s így az a novemberi hónap utolsó napjával jár le. Ami a személyzeti ügyeket intéző hivatalnok írásbeli válaszát illeti, itt mindössze arról van szó, hogy tévedett vagy talán csak egy gyakorlati tapasztalatból indult ki; mégpedig abból, hogy a felmondási időt nem a felmondás kézbesíté­sének napjától, hanem a felmondás kézbesítését követő hónap első napjától számítják, s így meglehetősen gyakran fordul elő az, hogy a tényleges felmondási idő valóban megközelíti a három hónapot, (m-n.) Rumi is felelős A cseh sajtóban e napok­ban vissza-visszatérő téma a prágai „maffiabarlang­nak" is nevezett U Holubű étterem elleni sikertelen májusi rendőri akció, illetve a beavatkozást követő bel­ügyminisztériumi bonyodal­mak, botrányok, állítólagos információ-kiszivárogtatá­sok, melyek következtében Jan Rumi már a negyedik főnököt menesztette a mi­nisztérium ellenőrző osztá­lyáról. A legutóbbi igazgató, Vla­dimír Nechanický - aki ko­moly hibának nevezte a si­kertelenül végződött rendőri akciót - úgy véli, a belügy­minisztert „abszurd okok" vezérelték, amikor „ideigle­nesen" menesztette őt tiszt­ségéből, a titkos informáci­ók kiszivárogtatásának le­hetősége ugyanis szerinte „szinte a nullával egyenlő". Kijelentette: „azok között, akiket felfüggesztettek szol­gálatukból, olyan alkalma­zott is volt, aki sohasem ke­rült kapcsolatba a vonatko­zó iratokkal". A Mladá fronta Dnes című lap szerint több parla­menti képviselő megértés­sel fogadta Rumi belügymi­niszter lépéseit, ugyanak­kor hangsúlyozták, hogy az információk kiszivárogtatá­sáért a miniszter is felelős, hiszen maga választja ki munkatársait. A sorozatos leváltások rossz fényt vet­nek a minisztériumra, „ren­detlenségről" tanúskodnak. Ján Rumi pedig nem mente­sülhet a felelősség alól -vélték a megszólaltatott képviselők. Tovább javult Paskai állapota A Paskai László bíboros kezelését végző orvoscsoport sze­rint a beteg állapota tovább javult, igya coronaria őrzőből kór­terembe vitték át, és megkezdődött gyógytornáztatása is. Pas­kai László bíboros levelet kapott a Vatikánból, II. János Pál pá­pától: Értesülve rosszullétéről kedves bíboros úr - áll a levél­ben - imádságos együttérzésemet fejezem ki. Mielőbbi fel­gyógyulását kívánva kérem a mindenhatót, erősítse Önt, hogy folytathassa lelkipásztori szolgálatát a magyar egyház és a főegyházmegye javára. Diftériajárvány Tádzsikisztánban Tádzsikisztánban 60-an meghaltak, további mintegy 1500­an pedig megfertőződtek az országban terjedő torokgyíkjár­vány (diftéria) következtében. Az AFP jelentése szerint naponta 30-40 új esetet észlelnek a közép-ázsiai köztársaságban. A tá­dzsik járványügyi hatóságok szerint a veszedelmes betegséget Afganisztánból hazatért menekültek hurcolták be az országba. Füstölög az Etna A szicíliai hatóságok figyelmeztették a turistákat: egyelőre ne közelítsék meg az Etnát. A tűzhányó fölött ugyanis füst go­molyog, és kisebb lávafolyamok is megfigyelhetők a csúcs kö­rül. A szakértők figyelemmel kisérik Európa legmagasabb működő vulkánjának tevékenységét, de egyelőre nem láttak okot arra, hogy riadókészültséget rendeljenek el. Csupán a hegycsúcs felkeresését nem tanácsolják a turistáknak. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom