Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-28 / 250. szám, szombat

1995. október 28

. ÉRDEKESSÉ

G ÚJ SZÓ 5 | Hangos segélykérésbe kezdett a franciák egyik nemzeti büszkesége, félreismerhetetlen kenyere, a baguette. Újabban ugyanis mind kevesebb fogy belőle. A század elején naponta egy kilogramm kenyeret, ezen belül sok-sok baguette-et fogyasztottak a franciák. A hetvenes években azonban 140 grammra csökkent ez a mennyiség, s ez azóta többé-kevésbé változatlan maradt. Ám az egészségesebb életmód előtérbe kerülése nyomán egyre kevesebben választják a lisztes termékeket. A súlyfölösleg ellen leginkább küzdő városi lakosság egyenesen elfordult a pékáruktól, így a baguette-től is. Ha mégis kenyérfélére fáj a foga, akkor is inkább a rozsos cipőt vagy valami különleges, szezámmagos terméket keres. Az iskolások is cserben hagyták, hiszen manapság nem a lekvárral megkent, forró rudacskát, hanem a tejjel leöntött kukoricapelyhet vagy müzlit Meghökkentő adatokkal rukkolt elő egy új, nagyméretű szociológiai felmérés Franciaországban. A franciák tekintélyes része, amely eddig a házasságellen.dea „papír nélküli" közös élet mellett volt, s ezt gyakorolta is, mára e papír nélküli együttélést is nyűgnek tartja. Egyedül, szabadon, anyagi és morális kötelezettségek nélkül óhajt élni. Érdekes módon a mezőgazdasági vidékeken és a párizsi szabadfoglalkozásúak, valamint a jól kereső polgárok és értelmiségiek között található a legtöbb „szabad" férfi és nő. Dán orvosok a közelmúltban bejelentették: bizonyítékokat találtak arra nézve, hogy az „aura" nevű fizikai tünettel együtt járó migrén öröklődik a családokon belül. „A fizikai tünetek nélküli migrént feltehetően genetikai és környezeti tényezők együttesen okozzák, mígazaurás migrén kialakulásában valószínűleg nagymértékben vagy teljes egészében genetikai tényezők játszanak szerepet" - írta az orvoscsoport egy brit orvosi lapban. A kutatók 370, orvos által diagnosztizált migrénben szenvedőt és családjaikat vizsgálta meg. Az aurás migrénben szenvedők közeli rokonainál négyszer akkorának találták a lehetőséget, hogy a rokonok is ugyanezen fajta migrénben betegedjenek meg. A közönséges migrénben szeneszik reggelire -. állítják a legfrissebb szociológiai felmérések. Már-már drámai a helyzet, legalábbis kenyérfronton - véli sok francia kormánytag. Philippe Vasseur mezőgazdasági miniszter odáig ment, hogy azt mondta: „A baguette nemzeti azonosságunk, tudatunk egy része, ha egy napon majd teljesen eltűnik, akkor nem tudjuk, hogy kik is vagyunk tulajdonképpen". A pékszövetség szerint az is rontja az üzletet, hogy a gyorséttermeket elárasztották a tömegigényeket kielégítő, legfeljebb közepes minőségű mélyhűtött kenyerek. Pedig a frissen készülő kenyérnek nincs párja fűzik hozzá keserűen. A kormánypénzen működő molnárszövetség hatalmas sajtókampányba kezdett. A baguette a tévékben, a rádiókban és most már a lapokban is mind kétségbeesettebbjajszót hallat. Úgy tűnik, ezt eddig nem sokan hallották meg. MTI Másik újdonság: még a szerelem elején sem költöznek össze, hanem úgy vélik, tovább tart a szerelem, ha külön, saját lakásukban élnek. Míg 1975-ben a 25 éves férfiak 55 százaléka szívesen összeköltözött partnerével, ma csak 39 százalékuk hajlandó erre. A nőknél: régebben 71 százalék vágyott közös fedélre, ma 58 százalék! Ehhez csak annyit tennénk hozzá: lakásínységben bizonyára másként vélekednének a szabadságról a francia szerelmesek is. -mnvedőknél ez az arány 1,9 volt, és csak 1,4-szer volt nagyobb annak az esélye, hogy ezek az emberek aurás migrént kapjanak. Az orvostudomány jelenleg kétfajta migrént ismer: az aurás vagy klasszikus és a közönséges migrént. Az előbbi fajtában szenvedők fényköröket látnak a tárgyak körül, villanó fényeket és más jelenségeket észlelnek. Az emberek 16-21 százaléka szenved migrénben, amely émelygést, valamint a fény és a hang iránti intoleranciát okoz. A betegek a roham idején munkaképtelenek. Egyes kutatók a migrént az agy vérellátásával kapcsolták össze, de számos étel is kiválthatja, például a csokoládé, a sajt, a diófélék, a tejtermékek, a citrusgyümölcsök és az alkohol. Panoráma Sem kortársai, sem utódai, sem pártfogói, sem ellenfelei nem vették soha komolyan. Másfél évszázaddal halála után pedig még az irodalom ismerői is alig-alig emlékeznek a nevére. Holott a felvilágosodás és a reformkor magyar költészetének felettébb eredeti hangú költője volt. Édes Gergelynek hívták, 1763-tól 1847-ig élt. Különböző községekben volt református lelkész, társaságokban nevezetes csevegő-szórakoztató. Kazinczy jó barátként kedvelte, de túl játékos, komolytalan embernek tartotta. Berzsenyi megvetette, a költészet szégyenének tekintette. A felvilágosodás és a nyelvújítás korában egymással vetélkedő költői irányok - franciások, németesek, deákosok és magyarosok - között ő azokhoz a bravúros versformákkal, szójátékokkal jeleskedők közé tartozott, akiket „míveskedők"-nek neveztek, és szinte kirekesztettek az irodalomból. Nyelvújító szavait alig-alig vették tudomásul: „iramat"-nak nevezte az epigrammát, „daná"-nak az ódát, „keserv"-nek az elégiát. Csak „kény", „kényes" és „önkény" szavai ragadtak meg nyelvünkben. Játékos, szőjátékos költői leleményeit nevetve ismételgették országszerte, de irodalmon kívüli, mulatságos időtöltésnek tartották. Az egyik - talán legismertebb - nyelvi játéka volt olyan verses vagy prózai szövegeket mondani, amelyben végig ugyanaz az egy magánhangzó van. A görög-török háború idején mulatságosan népszerű volt ez a hexametere: „Öt török öt görögöt dögönyöz örökös gyönyörök közt". Máskor a közismert versikét: „Boci-boci tarka, se füle se farka" - átfordította prózára, amely végig e betűs szavakat váltogat. Ime: „Tehenek gyermeke-tehenek gyermeke, teste pettyes, sem szerve, mellyel zengeteket felvehessen, se szerve, mellyel legyeket elhessegessen". Egy veszekedés emlékét így örökítette meg: „Pált látám, szám rátátám, már-már hátát bántám, ám hátrányát látám, hát pálcám hátrább rántám". Költő volt? Talán az is volt, hiszen érdekes elbeszélő költeményekkel is kísérletezett, s néhány ókori latin költőt igen híven fordított magyarra. De ő maga se bosszankodott, ha kinevették. Életművének java része máig is könyvtárak és múzeumok raktárainak mélyén várja türelmesen, hogy egyszer talán felfedezik és végre elhelyezik költészetünk értékrendjében. HEGEDŰS GÉZA TV-magazin Az oldalt szerkesztette: Görföl Zsuzsa Szabadon a szerelemben Örökölhető a migrén? 130 ÉVES LAPOT VETT A SZÁGULDÓ SZÍNÉSZ Newman új kihívása Az amerikai film egyik óriásáról, a 70 éves Paul Newmanről nem állítható, hogy megülne babérjain. Pedig van neki bőven, több koszorúra való. Eddigi karrierje mellé most újba kezdett: megvette a The Nationt, az Egyesült Államok 1865-ben alapított patinás hetilapját, a baloldali értelmiség liberális szócsövét. Newmant mindig érdekelte a politika, főleg a polgári jogokért és a nukleáris leszerelésért küzd. Bár többször is felajánlották neki a képviselőséget, soha nem élt vele. Kívülről akar hasznos lenni, e célból vette meg a The Nation részvényeinek többségét. Newman, akinek filmes pályafutása 1963-ban kezdődött, dublőrvolta Piknik című filmben. Szerette volna a főszerepet megkapni, de Joshua Logan rendező azt mondta neki: „Nem tetszenél a nőknek..." Newman szerint akkor ez igaz is volt. Később James Dean partnere lett Hemingway egy írásából készült tévéfilmben. Dean, a csillag, a bálvány azonban autóbaleset áldozata lett, s Newman kapta meg szerepét. Ekkor figyeltek fel rá. Hamarosan a film szexszimbóluma lett, bár e tény máig zavarba hozza. ) A mozi mellett kitűnő üzletember is: 1982-ben alapított élelmiszergyártó cége virágzik, és már 62 millió dollárt hozott a konyhájára, amit a színész teljes egészében jótékony célokra fordít. Newman remek autóversenyző is, az IndyCar versenysorozatban pedig saját csapata van. Első feleségétől már régen elvált (három gyerekük volt, fia, Scott 1978-ban kábítószertúladagolás áldozata lett), második asszonya Joanne Woodward színésznő, akivel 37 éve él együtt, három lányt szült neki. Bár házasságuk példás, Paul örök nomádnak vallja magát, aki „bárhol tudna élni". Talán az öregedés elleni védekezésül csinál annyi mindent a rokonszenves, általános tiszteletnek örvendő művész. A The Nation újabb kihívás számára - örömmel áll elébe. MN UJ FRANCIA JELSZÓ: Mentsétek meg a baguette-et! Egy jókedvű poéta Az európaiak közül a magyarok tusolnak és fürdenek a legtöbbet, a hollandok szeretnek a legjobban sziesztázni, a dánok és a finnek szerelmeskednek a legtöbbet. Legalábbis ez derül ki az INRA - a közvélemény-kutatási intézetek nemzetközi hálózata - felméréséből. A The European című lap tegnapi számában megjelent ismertetés arról szól, hogy miként telik el az átlagos európai egy napja, jelentette az AFP. A fennállásának 50. évfordulóját ünneplő INRA, amely 33 országban telepedett le, 21 európai országban interjúvolt meg 18 000 embert arról, hogy mivel töltötték az elmúlt 24 órát. Mint a felmérésből kiderült, Magyarországon megfürdött vagy tusolt a megkérdezettek 109,4 százaléka (tehát akadt, aki egy nap alatt kétszer is tisztálkodott). Ezzel szemben a legritkábban az oroszok és az ukránok fürödnek, illetve tusolnak. A fogmosás terén a csehek állnak az első helyen (98,7 százalék), míg a görögök az utolsók (több mint egyharmaduk nem mosott fogat a vizsgált 24 órában). Az európaiak közül sziesztázni a legjobban a hollandok szeretnek (a vizsgált napon a megkérdezettek 42,3 százaléka), jóval megelőzve ezzel a spanyolokat (21,8 százalék). A legkevésbé az írek igénylik a sziesztát (16,7 százalék). A leggyakrabban a dánok és a finnek szeretkeznek (több mint egyötödük), a legritkábban pedig szomszédaik - a svédek (valamivel több mint öt százalék). Végül a törökök gurulnak a leggyorsabban méregbe, viszont a németek és az osztrákok emelik fel legritkábban a hangjukat. 80 ÉVE ÉRVÉNYES Küldj egy képeslapot, és megmondom, ki vagy A képeslapkészítők fantáziája valóban gazdag, szinte mindenre gondolnak, mindenfajta családi és társadalmi eseményhez kínálnak képeslapot, még pedig több stílusban. Tehát ha üdvözletünkkel bakot lövünk, ne őket szidjuk. A playboy mindegy, milyen kocsival jár; mindenképpen erejét és potenciáját szeretné fitogtatni. Meztelen hátsójú vagy keblű hölgyeket ábrázoló üdvözlőlapot küld, lehetőleg homokos tengerpartról. (Kiskegyed) A magyarok a legtisztábbak Az Osztrák-Magyar Monarchiában két krajcár volt a bér- vagy egészen egyszerűen egy fementesítés, az elülső oldalra kellett címet írni, a hátoldalra kete képeslapot „Karakószörpedíg a közleményt, amely „illetlenséget, becsületsértést, csög by night" felirattal. vagy más vétkes cselekményt" nem tartalmazhatott. Az unalmasnak fogalma sincs, velezőlappal köszöntötte a honfoglalás ezeréves évfordulóját. Manapság.annyi és annyiféle képes levelezőlapot küldözgetünk, hogy akár el se kell olvasni őket. Elég megnézni a képet, és tudjuk - azt talán még nem, hogy ki küldte, de hogy milyen ember az illető, azt szinte biztosan. A smucig, bárhová utazik, csak egy Boeing 747-est ábrázoló lapot küld, mert azt ingyen osztják a repülőgépen, a strébertől persze hogy művészi képeslap (templomrom, ezeréves kolostor) érkezik. És így tovább. A széplélek romantikus alkat. Ha a postaládánkban olyan lapot találunk, mely rózsacsokrot, aranyos kiscicákat, netán egy édes kis fókacsemetét ábrázol, biztosak lehetünk benne - ő küldte. A kebelbarát függetlenül attól, jól érzi-e magát vagy sem, szeretné, ha vele lennénk. Ezért elküldi a szálloda fotóját, megjelölve rajta az ablakát. A vicces fogatlan öregasszonyt küld, előre gyártott formulát, melyen csak be kell ikszelni: az idő jó/nem, a koszt finom/vacak, mit küldjön; ezért mozaikot választ, melyen egyaránt megtalálható az operaház, a hidak, a pályaudvar, esetleg még egy őrségváltás is. A műértő drágább képeslapokból választ. Mondjuk, ködben úszó hidat, esőben fürdő teret vagy napnyugtánál legelésző tehenet. Ezáltal úgy érzi, ő kivonta magát a bóvlit vásárló turisták sorából. 126 éve, 1869. októberében indult útjára az első hazai postai levelezőlap. Az első képes levelezőlapot viszont egy német könyvkereskedőnek köszönhetjük. A pecsét rajta 80 évvel ezelőtti: 1875. október 7. A képen egy ágyúja mögött álló tüzér látható. A franciák is hadiképekkel díszített lapokat küldöztek először, a magyar posta pedig 1896-ban nevezetes történelmi eseményekkel illusztrált képes le-