Új Szó, 1995. október (48. évfolyam, 227-252. szám)

1995-10-23 / 245. szám, hétfő

[ 2 J ÚJ SZÓ BELFÖLD - KÜLFÖLD 1995. október 20. RÖVIDEN Eva Slavkovská oktatásügyi miniszter szombaton háromna­pos munkalátogatásra Luxem­burgba utazott. Útja során részt vesz az Európai Unió oktatási tár­cáért felelős vezetőinek tanács­kozásán, amelyen a tagországok oktatási programjaiba való be­kapcsolódást vitatják meg. Nem dohányzók védelmét szolgáló törvénytervezetet dolgo­zott ki a Szlovákiai Zöldek Pártja. A parlamenti bizottságok elé ter­jesztett javaslat nem a dohány­zást akarja betiltani, hanem a nem dohányzók egészségét kí­vánja megvédeni. A közismerten káros hatások ellenére a dohány­termékek eladása jól jövedelmez, a belőlük befolyt fogyasztói adó évről évre növekszik, tavaly már 2,62 milliárd koronát tett ki, az okozott kár azonban meghaladja a 32 milliárd koronát, állítják a törvénytervezet előterjesztői. Miközben a szlovákiai hadii­pari termelés 1990 óta csaknem teljesen leállt, Csehországban hatszorosára emelkedett, állítot­ta Jozef Ducký gazdasági minisz­ter tegnap a kormánytagok és képviselők Detván tett látogatása alkalmával a város lakosaival tar­tott találkozón. Dušan Macuška, a DU petíciós íveivel kapcsolat­ban azt állította, hogy a valódi alá­írások száma kevesebb tízezer­nél, s a hamisítókat felelősségre fogják vonni. Alain Juppé a vizsgálóbírói vég­zésnek eleget téve szombaton megkezdte a kiköltözést pazar párizsi bérlakásából, amelyet egy­kor alighanem hivatali befolyásá­nak latba vetésével szerzett. így lezárult a botrány, amely kis híján a francia miniszterelnök bukásá­hoz vezetett. A chilei kormány a demokrá­cia győzelmeként ünnepelte, hogy Manuel Contreras nyugal­mazott tábornok, a titkosszolgá­lat egykori főnöke végre meg­kezdte hétesztendei börtönbün­tetésének letöltését. Contrerast májusban ítélte el a Legfelső Bíró­ság, mert 1976-ban utasítást adott Orlando Letelier emigráns szocialista vezető washingtoni meggyilkolására. Erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, horvátországi, vajdasági és bur­genlandi magyar néptáncosok mellett írók, képzőművészek és üzletemberek találkozóival bővült az idén a Határon Túli Magyarok Fesztiválja, melyet már negyed­szer rendeztek meg Baranya me­gyében. A Kalligram kiadó és a pécsi Jelenkor című folyóiratok szerkesztőinek fórumán a hatá­ron túli és a hazai irodalom hely­zetét vitatták meg. II. kiadás Lapzárta: 22.15 Baloldali zászlóbontás (Folytatás az 1. oldalról) nak minősíthető, hogy a szlováki­ai magyar politikai mozgalmak nem támogatták már kezdettől fogva teljes súlyukkal az önálló Szlovákia megalakulásának szer­vezését, fékezték a cseh-szlovák föderáció szétesését, képviselőik nem szavazták meg a szlovák füg­getlenségi határozatot, és nem tá­mogatták szavazataikkal az alkot­mány elfogadását sem. Mindez­zel jelentősen hozzájárultak az egyébként már korábbi meglevő, magyarok iránti bizalmatlanság elmélyüléséhez" - állította Gyi­mesi. „ Mozgalmunk tagjai elszán­tan, odaadóan és önfeláldozóan tevékenykedtek, pedig végig el­lenséges légkörben kellett dol­gozniuk, mert főleg az Új Szó egyes szerkesztői dadogtak ró­lunk mint balekokról, szakad­árokról, a magyar egység meg­bontóiról, a kormánykoalíció elv­telen kiszolgálóiról" - jellemezte az őket körülvevő közeget. A népi mozgalom kapcsán ki­emelte: a politikai erőt a balközép­hez sorolja, mindenki felé nyitot­tak, nem szerveződnek ideológiai alapon, igazodnak a Szocialista Internacionálé céljaihoz és alapel­veihez. A beszámolóból kitűnt, hogy a mozgalom célja a kisebb­ségi jogokhoz való ragaszkodás mellett a Szlovák Köztársaság iránti lojalitás, mert csak a min­denkori kormány megértésével és jóindulatával érhető el a kisebbsé­gi problémák megoldása. A moz­galom szerint tragikus volna, ha a szlovák-magyar alapszerződést a Magyar Koalíció képviselőinek a szavazatai híján nem fogadná el a szlovák parlament. A Csemadok­kal kapcsolatban Gyimesi György megjegyezte, hogy önhibájából került oda, ahol van. Veszteségei­nek legnagyobb részét a Hét című hetilap megjelentetése okozta. A mozgalom megkísérelte a szüne­teltetett lap újraindítását, de a kul­turális szervezet központi vezeté­se nem kötötte meg a 15 évre kí­nált bérleti szerződést, mondván: a Hétből nem engednek politikai lapot csinálni. A küldöttek ezután titkos sza­vazással megválasztották a moz­galom vezetőségét. Az MNMMJ elnöke Gyimesi György doktor lett, a három alelnök: Borbély Fe­renc agrármérnök (Tornaija), György István egyetemi tanár (Po­zsony) és Tóth István mérnök (Ki­rályhelmec). Megválasztották a 41 tagú vezetőséget, az 5 tagú etikai és ellenőrző bizottságot, va­lamint a szakbizottságokat (ön­kormányzati, közművelődési, kül­ügyi, gazdasági). Határozatba fog­lalták a pozsonyi központi iroda létrehozását, valamint irodák lét­rehozását Királyhelmecen, Rima­szombatban, Tornaiján és Ho­monnán. A sajtótájékoztatón a mozgalom elnöke elmondta, hogy Életünk címmel a Pro Slova­kia 500 ezer koronás támogatá­sával adnak ki hetilapot. Nem elé­gedettek a szlovákiai magyarok szlováknyelv-tudásával, de ennek fejlesztését nem az alternatív ok­tatásban látják, hanem hatéko­nyabb nyelvoktatási módszerek­ben. Elhangzott: Augustín Marián Húska arról biztosította a mozga­lom négytagú küldöttségét, hogy a magyarokat érintő törvények (táblatörvény, névtörvény) to­vábbra is érvényben maradnak. (farkas) Pártreagálások a mozgalom megalakulására - Kisebbségi és gazdasági vonatkozású célkitűzéseink meg­valósíthatatlanok a szlovák kormánnyal és a kormánykoalí­ció pártjaival való együttműködés nélkül - nyilatkozta párt­ja alakuló közgyűlésén Gyimesi György a Szlovák Rádiónak. Miként vélekednek erről a Magyar Koalíció politikusai? Új Szó-Információ Tóth Károly, az MPP ügyvezető titkára: - Tény és való, hogy a mindenkori kormányzat dönti el, milyen kisebbségpolitikát folytat, ezért a kormányzat és a kisebb­ségi intézmények képviselői kö­zött valamiféle párbeszédre szük­ség van. Egészen más kérdés, hogy egy konkrét elképzelésekkel rendelkező nemzetiségi pártnak feltétlenül együtt kell-e működnie a mindenkori kormányzattal. Ál­láspontunk a következő: az MPP jelenleg ellenzékben levő politikai párt, ami azt jelenti, hogy a mos­tani kormánypolitikával szemben áll. Nincs olyan alap, ami arra kö­telezne bennünket, hogy bármi áron együttműködjünk ezzel a kormánnyal. Ellenkezőleg, a Mečiar- kabinet lépései egy­szerűen kizárttá teszik az olyan jellegű együttműködést, amelyet Gyimesi György pártja részéről ki­látásba helyezett. Bugár Béla, az MKDM elnöke: - Csodálkozom az új pártelnök kijelentésén. A Magyar Koalíció politikusai megpróbáltak párbe­szédet folytatni a jelenlegi kor­mánnyal, sikertelenül. Vladimír Mečiarral való legutóbbi találko­zónk eredménye az volt, hogy harmadnapra rá leváltottak négy iskolaigazgatót, az ötödik ön­szántából lemondott. Párbeszé­det illető kezdeményezésünk az alkotmány és a hatályos törvé­nyek mentén sem hozott ered­ményt. Gyimesi űr célkitűzéseiről ezért annyit mondhatok: együttműködni csak akkor lehet, ha van kivel. Bauer Edit, az Együttélés képvi­selője: - Meglehetősen nehéz vé­leményt mondani a szóban forgó nyilatkozatról, mivel egyelőre nem ismeretesek előttünk azok a célok, amelyek a pártelnök sze­rint csak a kormánykoalícióval együtt valósíthatóak meg. Akkor azonban, amikor teljesen egyér­telmű, hogy ez a kormánykoalíció egy nemzetállam kialakítására tö­rekszik, nem látom azokat az érintkezési pontokat, ahol ezzel a kormánnyal együtt lehet munkál­kodni. Ha csak nem e cél megva­lósításában. Aggályaim vannak afelől, nem egy új kliensrendszer kialakításáról van-e szó.(horváth) Benčová az alternatív oktatásról Az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi főosztályának igazga­tója, Lýdia Benčová szerint a nem­zetiségileg vegyes lakosságú terü­leteken a nemzetiségek számára az óvodáktól kezdve az alap- és kö­zépiskolákon át a főiskolákig bizto­sított az anyanyelvű oktatás le­hetősége. „A magyar kisebbség képviselői azzal, hogy elutasítják az államnyelv ismeretének szük­ségességét, előbb kulturális és ok­tatásügyi, majd pedig a területi au­tonómia létrehozásának célját kö­vetik, amely mind Szlovákia, mind pedig az összes európai ország számára elfogadhatatlan" - állí­totta az igazgatónő. Az 1995/96­os tanévben 28 óvodában, 1 alap­iskolában és 3 középiskolában már folyik az alternatív oktatás. Benčová sürgette az államnyelvről szóló törvény mielőbbi elfogadá­sát, valamint az új oktatási törvény kidolgozását, amely többek között szabályozná az anyanyelven okta­tandó tantárgyak körét. TA SR MTI-hírek Megemlékezések 1956-ról Habár ma van az 1956-os forradalom évfordulója, már an­nak előestéjén, tegnap is számos megemlékezést tartottak Magyarország-szerte. képviselő, a Kereszténydemokra­ta Néppárt nevében Harragh Pé­ter alelnök. A kegyelet virágaival adóztak a hősök emléke előtt a Pofosz, az Erdélyi Szövetség, a Rákóczi Szövetség, a Műegye­tem 1956 Alapítvány, a hazai és a határon túli magyar ifjúság, il­letve a szomszédos országokból érkezett nem magyar fiatalság képviselői. A Rákóczi Szövetség részéről Scherer Zsolt beszédé­ben hevesen ostorozta a több mint 40 évig tartó diktatúrát, an­nak erkölcsromboló hatású gya­korlatát és a bűnös pártállami ve­zetőket. A hallgatóságot figyel­meztette arra, hogy a hatalom ré­gi birtokosai az 1990-es rend­szerváltozást követően nem hát­ráltak meg, visszavonulásuk csak taktikai fogás volt. Bem apó szobrától fáklyák fé­nye mellett vonultak a megemlé­kezés résztvevői a Budai Várba, ahol emléktáblát avattak a volt Központi Diákszálló falán az 1956-os diákok tiszteletére. A 39 évvel ezelőtti események meghatározó színhelye volt a Műegyetem, s ezért itt tartotta megemlékezését a Műegyetem 1956 Alapítvány és a Rákóczi Szövetség Az ünnepségeken egyaránt részt vettek magyaror­szági és határon túli magyar fia­talok, valamint a szomszédos né­pek ifjúságának képviselői. Jelen volt Mécs Imre, az SZDSZ parla­menti képviselője, aki az esemé­nyek idején maga is az egyetem hallgatója volt. A parlamenti ellenzéki pártok vezető tisztségviselői is részt vet­tek Bem tábornok szobránál a megemlékezésen. A szobornál koszorút helyezett el a Magyar Demokrata Fórum nevében Für Lajos pártelnök, a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében Orbán Vik­tor pártelnök, a Független Kis­gazda- Földmunkás és Polgári Párt nevében István József alel­nök és Lányi Zsolt országgyűlési Csurka ellenállásra szólított fel TXT-hír Nemzeti ellenállásra és polgá­ri engedetlenségre szólított fel Csurka István a Magyar Igazság és Élet Pártjának tegnap esti bu­dapesti kormányellenes tünteté­sén. A MIÉP elnöke azt mondta, hogy a kabinetnek távoznia kell. Csurka szerint az országban pénzügyi diktatúra működik, a gazdaságirányítás 20 év óta ugyanannak a pénzügyi-banki maffiának a kezében van. A tiltakozó megmozduláson, amelyen több tízezren vettek részt, Szabó Lukács MIÉP-alel­nök előrehozott parlamenti vá­lasztások kiírását követelte. A Kossuth téren felolvasták a tün­tetés 12 pontját, amelyet átad­tak a Tv elnökének is. CSEHORSZÁGI MEGEMLEKEZESEK '56-ROL Brünn: magyar központ A csehországi magyarok az idén is megemlékeztek az 1956-os magyar forradalom évfordulójáról. A hét végi rendezvényeket a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége szervezte. Szombaton a Prágai Magyar Kulturális Központban Molnár József, a müncheni Új Látóhatár című folyóirat főszerkesztője tartott előadást az 56-os magyar forradalom fogadtatásáról, visszhangjáról a nyugat­európai magyar emigráció berkeiben, majd Duka Zólyomi Árpád, az Együttélés alelnöke elemezte a szlovákiai magyarság jelenlegi problé­máit. Az ünnepségen megjelent a pozsonyi Csemadok küldöttsége is Jégh Izabella vezetésével, amely a csehszlovák állam kettéválása után is ápolja a kapcsolatokat a mintegy húszezer fős csehországi magyarsággal. Vasárnap a csehországi magyarság képviselői elláto­gattak két közép-csehországi községbe (Nebuzely és Libis), ahol meg­emlékeztek az egykoron itt tevékenykedő Végh János református lel­kipásztor születésének 240. évfordulójáról. Nebuzelyben megkoszo­rúzták Végh János sírját, majd Libisben magyar nyelvű hálaadó isten­tiszteletet tartottak a Végh által épített műemlék templomban. A hét végi rendezvények alkalmával jelentették be, hogy november 4-én és 5-én Brünnben Magyar Kulturális Napokat rendez a szövet­ség annak kapcsán, hogy megnyílik a Magyar Kulturális Központ, amelyet a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége fog üzemel­tetni. Prágában pedig november 17-én egy magyar klub kezdi meg te­vékenységét ugyancsak a szövetség égisze alatt. KOKES Kihívások előtt az ENSZ TISZTÚJÍTÓ SZOCIÁLDEMOKRATA KONGRESSZUS Újra Jaroslav Volf az elnök Kereszténydemokrata együttműködés Új Szó-Információ Bugár Béla, az MKDM elnöke a múlt héten Karlsruhéban részt vett a német kereszténydemok­rata párt, a CDU kongresszusán, amelyen hírügynökségi jelenté­sek szerint elsősorban a jövő évezredbe vezető út keresése állt a középpontban. Bugár Béla lapunknak el­mondta, hogy a CDU pártve­zetőivel folytatott megbeszélé­sen megállapodás jött létre ar­ról, hogy az Adenauer Alapítvány támogatásával mintegy egy hó­nap múlva Bonnba utaznának a Kereszténydemokrata Párt, a Demokrata Párt és az MKDM pártelnökei, illetve képviselői, s valószínű, hogy Kohl kancellár is fogadná őket. (p vonyik.) Feléled a kisantant szelleme TA SR-hír 164 küldött részvételével az el­múlt hétvégén Trencsénteplicen tartotta IV. kongresszusát a Szlo­vákiai Szociáldemokrata Párt. A kétnapos tanácskozáson a párt stratégiai céljait, az alapszabály módosításának tervezetét, vala­mint a végrehajtási programot vi­tatták meg a küldöttek. Jaroslav Volf, a párt elnöke értékelésében a balodali pártok szempontjából egyértelműen sikertelennek ne­vezte a legutóbbi választásokat. - A baloldalnak közérthető, intel­lektuális alibizmustól mentes po­litikát kellett volna folytatnia, mi­vel ez nem sikerült, vesztettünk­állította. A párt az elkövetkező időszakban az ország integritásá­nak és a jogállamiság alapjainak megerősítését, a gazdasági élet fellendítését, valamint a lakosság életszínvonalának emelését tart­ja a legfontosabbnak. A gazda­ságpolitikában szorgalmazni fog­ják az adórendszer reformját a la­kossági terhek csökkentése érde­kében, ugyanakkor támogatni kí­vánják a kis- és középvállalkozá­sokat is. Szombaton a késő éjsza­kai órákban titkos választással megválasztották a párt új ve­zetőségét. Jaroslav Volf 100 sza­vazattal újra a szociáldemokrata párt elnöke lett. Vetélytársa, Ivan Laluha 40 szavazatot kapott. Mi­vel a szociáldemokrata párt kong­resszusán a küldötteknek nem si­került választ találniuk a párton belüli nézetek legitimitásának el­ismerésére, Ivan Laluha vezeté­sével A szociáldemokrácia megúj­hodásáért néven új platformot hoztak létre. A megalakításáról szóló nyilatkozatot a kongresszus 25 küldötte írta alá, akik bírálják a párt jelenlegi vezetését az elkö­vetett hibákért. A nyilatkozat olyan határozottabb politizálást sürget, amely nem a DBP és nem a jobboldal szájíze szerint reagál az eseményekre. Folytatás az 1. oldalról) lampolgári közösséget alkot — vélte Duray, aki ezt követően a nyelvtörvény tervezetétől a bün­tető törvénykönyv tervezett mó­dosításán át a kisebbségi kultu­rális intézményeknek adott álla­mi támogatás elsorvasztásáig számos olyan szlovákiai lépést vagy tervezetet említett, amely a magyarok számára félelmet ho­zott. — Attól tartunk, hogy e lépé­sek miatt a szlovákiai magyar­ság kettészakad: lesz egy olyan része, amely elfásul, s feladja, de lesz egy olyan része is, amely radikalizálódik. így eljuthatunk oda — amit soha nem akartunk —, hogy konfliktus törjön ki a szlovákiai magyarság és a kor­mányhatalom között — mondta Duray Miklós. (Folytatás az 1. oldalról) tétele, az etnikai feszültségek növekedésének megfékezése, a menekültkérdés megoldása, a nemzetközi terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel szembeni küzdelem, a környezet további pusztulásának megakadályozá­sa és a nemzetközi biztonság szavatolása. A nemzetközi terrorizmussal és a tömegpusztító fegyverek terjedésével szembeni nemzet­közi fellépésre tett javaslatot 8 ill Clinton amerikai elnök, aki va­sárnap elsőként szólalt fel az ENSZ megalakulásának ötvene­dik évfordulója alkalmából ren­dezett rendkívüli emlékülésen. Világos és egyértelmű megbí­zást sürgetett a Biztonság Ta­nács részéről Borisz Jelcin a boszniai békemegállapodás el­lenőrzésére hivatott nemzetközi kötelékben való orosz részvétel érdekében. Az ENSZ-emlékülé­sen elhangzott beszédében az orosz elnök veszélyes prece­densnek nevezte, hogy a testület a perifériára szorul a boszniai rendezés ügyében. A NATO-ra cé­lozva megengedhetetlennek mondta, hogy egy. regionális szervezet a világszervezet meg­kerülésével egyedül határozzon a nagy jelentőségű katonai vál­lalkozásról. Leszögezte, hogy Oroszország kész bekapcsolódni a boszniai békefenntartásba, de csak a Biztonsági Tanács szigorú felhatalmazása alapján. Kifejtet­te azt is, hogy a NATO keletre tör­ténő kiterjesztése a tömbszem­lélet felélesztésével új konfron­tációs vonalakat húzna.Hangsú­lyozta, hogy Moszkva ellenzi az atlanti szövetség kiterjesztését. Közvetlenül az orosz elnök után lépett a szónoki emelvényre Fi­del Castro kubai államfő. Míg legutóbbi, tizenhét évvel ezelőtti ENSZ-szereplése alkalmából né­gyórás beszédet mondott, most alig néhány percben volt kényte­len összefoglalni mondanivaló­ját, mert a felszólalásokat öt per­ces időtartamra korlátozták a szervezők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom